Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-18 / 66. szám

w A vállalati üzem* és munkaszervezés korszerűsítéséről A Központi Bizottság 1971. december 1-i határozata nyomában bonyhádi üzemekben „A Központi Bizottság úgy ■téli meg, hogy a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazda­sági hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vállalati szervezés színvonalának növe­lése. Szükségesnek tartja, hogy az 1972. évi népgazdasági terv végrehajtásával együtt az anya­gi termelés és szolgáltatás te­rületén országos aktivitás bon­takozzon ki, amelynek célja a vállalati üzem- és munkaszer­vezésben rejlő tartalékok mód­szeres feltárása, a későbbiek során pedig a vállalati szerve­zési tevékenység folyamatos fejlesztése — részlet a KB ha­tározató bál. A határozat megvalósítása nyomában jártunk néhány bonyhádi üzemben. 3. A cipőgyárban — A határozatot tanulmá­nyoztuk. A csúcsvezetőség megvitatta, hogy a gazdasági vezetéssel közösen milyen fel­adatokat kell megoldanunk irbt az üzemben, a határozat vég­rehajtása érdekében. Célunk, hogy az ésszerűsítés jellegű szervezési teendőkben a válla­lat kollektívájának jelentős ré­sze működjön közre. A hatá­rozat megjelenéséit nagy öröm­mel üdvözöltük, mivel az na­gyon egybeesett a m,} üzemünk gazdasági elképzeléseivel, azok végrehajtásában támogat ben­nünket — mondja a cipőgyár párttitkára, Tréber Tibor. — A cipőiparnak versenyt kell futnia a vásárlók igényei­vel. Nem mintha eladási gond­jaink lennének ! Ilyen jellegű problémáink nincsenek. De ak­kor is ügyelnünk kell piaca­ink megtartására, s új piacok szerzésére. Ezért már évek óta dédelgetett témáink közé tar­ázott egy olyan műhely létre­hozása, amely kis szériák elő­állítására, gyártására alkalmas. Ez a műhely hivatott arra, hogy a cipőgyár piacszerzési feladatához a lehetőséget meg­teremtse. Kétszáz-ötszáz párás kisebb szériák elkészítésével nyugati piacokat kívánunk meghódítani. Ennek a műhely­nek a létrehozásával kezdődött nálunk a belső szervezeti át­alakítás, amelyet a Központi Bizottság határozata az éssze­rűség határain belül kötelező­en előír valamennyi, vállalat, üzem számára. —: A decemberi határozat se­gített bennünket ahhoz, hogy bátrabban merjünk bizonyos üzemszervezési, munkaszerve­zési kérdéseikkel foglalkozni. Ide tartozik, hogy megerősí­tettük a műszaki előkészítő munkával foglalkozó tervezési és technológiai csoportot és létrehoztuk a fejlesztési cso­portot. Ezzel egy rugalmasabb munkamenetét kívánunk biz­tosítani. Az iparágon, s így az üzemünkön belül is sokszor előfordul az anyaghiány, amely állandó programmódosítást von maga után. Ez a program- módosítás elég nehézkesen történt, . mivel nagyszériás gyártásról van szó. A szüksé­ges . módosítások, átállások meggyorsítása fontos felada­tunk. — A pártszervezet a felso­rolt változtatásokat minden egyes alkalommal jóváhagyta. A gazdasági vezetők kérték és igényelték véleményünket. Az külön örömünkre szolgál, hogy mailünk az üzem vezetői nem úgy' kezelik ezt a páirthaitáro- zaitot, hogÿ az a pártszervezet és a társadalmi szervezetek feladatait jelölné meg. A gyár főmérnöke sokszorosította a határozatot, és valamennyi osz­tályvezetőnek tanulmányozás végett megküldte. A negyed­évenként rendszeresen meg­tartott műszaki konferencián Népújság 3 is részletesen megbeszélték a határozatból adódó helyi fel­adatokat. — A pártszervezet politikai nevelőmunkával biztosítja az üzem (területén ezeknek az in­tézkedéseknek az elfogadtatá­sát, fegyelmezett és következe­tes végrehajtását. A munka, a határozat végrehajtása éppen csak megkezdődött. Március 15-ével függetlenített verseny­felelősit neveztünk ki. Har­mincnégy szocialista brigá­dunk van. így látjuk biztosí­tottnak a velük való alaposabb törődést. A közeljövőben pedig egy közgazdásszal gyarapszik üzemünk — idén végez egy ösztöndíjas egyetemistánk — akit vállalati szervezői mun­kakörben alkalmazunk. Mind­ehhez annyit kívánnék még hozzátenni, hogy ezeket a bel­ső átszervezéseket nem plusz létszámmal oldottuk meg, ha­nem munkakörök átcsoportosí­tásával. — Mindehhez hozzátartozik, hogy nálunk az üzemrészek­ben, műhelyekben nagyon ne­héz feladat a határozat szelle­mében üzem-, vagy munka­szervezési változásokat beve­zetnünk. Nehéz, merít a jelen­legi technológiánk mellett szinte lehetetlenség bármiféle munkaszervezést is produkálni. Éppen ezért vesszük szívesen dolgozóink bármiféle ilyen irányú észrevételeit. ■ * Â , Központi Bizottság hatá­rozatéiban olvasható: „A vál­lalati pártbizottságok 1972 első felében tárgyalják meg a helyi tennivalókat”. Bonyhád három üzemében — a zománcgyárban, az építőipari szövetkezetnél és a cipőgyárban — ezen a stá­diumon már túljutottak, s az első intézkedéseket meg is tet­ték. A megkérdezettek hang­súlyozták, hogy a kezdeti lé­pésieknél tartunk, hogy folya­matos munkába kezdtek. Az üzemek jellegéből adódóan van ahol nagyobb, s ahol csak kisebb módosításokat hajtot­tak és hajtanak majd végre. Az elhangzottakból azonban egy­értelműen kiderül: a határoza­tot mindenütt örömmel és megértéssel fogadták, létrejöt­tét a jelenlegi követelmények mögött kullogó üzem- és mun­kaszervezési rend tette indo­kolttá. S mivel az élethelyzet diktálta életrehívását, végre­hajtása is gyorsan megkezdőd­hetett MÉRY ÉVA A Hazafias Népfront Tolna megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) val, jónak tartom a munka értékelését és a kitűzött célo­kat. Csak üdvözölni lehet az elmúlt négy esztendő alatt végzett népfrontmunkát, mely­nek egyre nő a szerepe, s egy­re erősödik kapcsolata a párt­tal és az állami szervekkel. A beszámolónak azt a ré­szét emelte ki K. Papp József, melyben szerepel az a meg­állapítás, hogy a községi bi­zottságok 30 százaléka nem végez jó munkát. Azt mondot­ta, hogy a népfrontmunka ja­vításának terén ezekben a községekben vannak még a legnagyobb lehetőségek, amit feltétlenül ki kell használni. Amikor a népfront és a taná­csok kapcsolatáról beszélt, azt hangsúlyozta, hogy „a falu­gyűlések érjenek el oda, hogy a tömegellenőrzés bázisai le­gyenek.” , Ezután egy jövőre tartandó centenáriumra hívta fel a Hazafias Népfront fi­gyelmét. 1973-ban lesz száz éve, hogy egyesítették Pestet és Budát. „Fővárosunk ezer szállal kapcsolódik a vidék­hez; ösztönző, segítő szerepét mindig elvégezte. Javaslom, hogy ennek megfelelően és megilletően ünnepeljük meg mi is jövőre ezt a nagyszerű ünnepet”. Erdei Lászlóné mint mon­dotta, felszólalásában három kedves kötelességnek tesz ele­get. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága névében üdvözölte az ér­tekezlet résztvevőit, majd a A NÉPÚJSÁG KERDEZ, dr. Jávor Tibor és dr. Szécsény Andor professzorok válaszolnak 1972. március 18. A szekszárdi orvosnapok elő. adói .közül ezúttal dr. Jávor Tibor belgyógyász- és dr. Szé­csény Andor sebészprofesszort kértük föl kérdéseink megvála­szolására, *— Professzor úr, mit tehet a gyomorbeteg, gyógyulásának tartósítása érdekében? — Mi az egyén szerepe a gondozás munkájának támo­gatásában? Jávor professzor, akinek a gyomorbetegek gondozásáról írott munkája sommásabb fe­lelet, mint amennyi egy rövid interjúba belefér, mindenek­előtt arra utalt, hogy a gyo­morbetegek gondozása — saj­nos — csak papíron létezik. Bár igen nagy szükség lenne a szervezett gondozás kiter­jesztésére, lévén, hogy a gyo­mor fekélybetegségei — mind a nyombél — mind pedig a gyomorfekély — krónikus be­tegségek. Úgyszólván egész életen át elkísérik a beteget. — Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a két fekély között igen éles különbség vám A gyomorfekély a kiszámítha­tatlanabb, mert soha nem le­het tudni, mikor fajul rákká. A nyombélfekély kedvezőbb prognózisú, itt nem kell tarta­ni a daganattól. Ellenőrzése is egyszerűbb, a beteg maga is végezheti, ha „megtanulja” a betegségét és az újbóli fájda­lom fellépése esetén azonnal elkezdi szedni a gyógyszereit, élet- és étrendjét kímélőre változtatja; 'Sajnos — mondotta Jávor Tibor professzor — a fekély­betegek legtöbbje szívesen feledkezik meg az orvos uta­sításairól, s ez kivált a nyom- bélfekélyesekre vonatkozik, betegségük inaktív periódusai­ban. E-gy-egy bevérzés, átfúró- dás esetén igen hamar- tetten érhető a könnyelműség, a be­teg jól belakik, alkoholt fo­gyasztott, vagy más panaszok kezelésére szedett gyógyszerek­kel idézte elő a rosszabbodást. Fontos, hogy a gyomor- és nyombélfekélyes beteg ne ter­helje túl a gyomrát, keveset egyen, de gyakran. A válaszadó, aki a további­akban arról beszélt, milyen sok táppénzes napot képvisel­nek a nyombélfekélyesek, an­nak a véleményének is hangot adott, hogy tizedére lehetne visszaszorítani a munkából való kiesést, ha a betegek megfelelő tájékozottsággal ren­delkeznének. S kezelőorvosuk utasításának megfelelően él­nének is ezzel a tájékozott­sággal. A magyar gyógyszer- ipar ma már minden olyan gyógyszerféleséget gyárt, ami csak a világon a fekéíybeteg- ségek gyógyítására ismert, és használatos... * — Hazánkban milyen ered­ményei vannak a gyomoiíekély és nyombélfekély sebészeti therápiája alkalmazásának? — Milyen sikerrel alkalmaz­ható a sebészeti beavatkozás? — kérdeztük ezt követően dr. Szécsény Andor professzortól. — Hazánkban a fekély miatt végzett sebészeti, be­avatkozásnak világviszonylat­ban is igen jelentős tradíciói vannak. Pólya Jenő sebészfő­orvos és orvóstörténész a Bill­roth—II. típusú gyomorcsonko­lás általa bevezetett típusát — főként az angolszász sebészek — jelenleg is sokhelyütt vég­zik. A második nagy sebészeti iskolát az első világháború után Verebély teremtette meg a gyomorcsonkolás új, speciá­lis módszereinek kidolgozásá­val. Nagy beteganyagon, igen kedvező eredményekkel alkal­mazták ezeket a módszereket, sőt számos ország sebészei ta­nulták meg itt Magyarorszá­gon ezt a therápiát. Ma, közel azonos eredménnyel végezzük a gyomorfekély és nyombél­fekély sebészeti gyógyítását, de . hangsúlyozni szeretném, hogy a fekélybetegségnek nem feltétlenül alkalmazandó ellenszere a műtéti beavatko- ■ zás! A műtét akkor indokolt, ha a legtartósabb eredmény csak ettől várható! — Napjainkban — folytatta Szécsény Andor professzor — egy új szakma van kialakuló­ban és ez a gastroenterológia, ami megkívánja a legkülönfé­lébb szakágakban tevékenyke­dő orvosok együttműködését. Ami a műtéti beavatkozások eredményességét illeti, a szö­vődményes (vérzés, átfúródás stb.) gyomorfekély és nyom­bélfekély esetében a sebészi beavatkozás mindig életmentő, s mellette tartós sikerű. A nem szövődményes fekély­betegségek gyógyítása az álta­lános orvosok, belgyógyászok feladata. A sebész — mint mondottam is — csak akkor következik, ha a belorvoslás nem hoz megfelelő eredmé­nyeket. Egyébként újabban idegműtétekkel is kombináltak műtéti beavatkozásaink és ezek eredményei kedvezőbbek mint a gyomorcsonkolás. — 1 ászló i — Hazafias Népfront Országos Tanácsának jókívánságait ad­ta át megyénk népfrontbizott­ságainak. Végül pedig ő tett javaslatot a Hazafias Népfront Tolna megyei elnökségének tagjaira. Erdei Lászlóné egyebek kö­zött a béke-barátsági munká­ról beszélt, majd a magyar nép közös céljáról, melyért társadalmunk minden osztá­lya, rétege dolgozik és cselek­szik. Elmondta, hogy a be­számolóból elénk tárult az a sokrétű és nagyon jó munka, amit a Tolna megyeiek végez­tek, s kérte, hogy fogadjanak tőle is egy-két javaslatot, mellyel hozzá szeretne járulni e rendkívül hasznos megyei értekezlet munkájához. — A továbbiakban nagy SJ gyeimet kell fordítani a Ha­zafias Népfrontnak a külön­böző vitaestek, találkozók, vé­leménycserék megszervezésére, melyek nagy erőt jelentenek az ország további fejlődésé­hez, a szocializmus teljes fel­építéséhez. A másik jelentős dolog az, hogy mind többet kell foglalkozni három réteg­gel: a gyermekek és az ifjú­ság nevelésével, a nőik hely­zetének alakulásával és az idősekkel való törődéssel. Ezek olyan dolgok, amik nem ke­rülnek pénzbe, hanem csak figyelembe és szeretetbe. A küldöttértekezlet megvá­lasztotta a Hazafias Népfront 64 tagú Tolna megyei bizott­ságát, majd a 19 tagú elnök­séget. A megyei titkár ismét Csajbók Kálmán lett, elnök­nek pedig dr. Kolombusz Lászlónét választották. Tiszte­letbeli elnöknek választották meg a mindenki által ismert és tisztelt Hunyadi Károlyt. Alelnökök: K. Balogh János, dr. Polgár Ferenc, Horváth Sándorné, dr. Kovács Jenő és dr. Szabó Piroska. Az elnök­ség tagjai: Czank József, Gye- rő András, Hagyó Irén, Hivik László, Koleszár Istvánná, Ko- lozs István, Pere Ferencné, Schnéringer János, Selmeczi Józsefné, Reinhardt Jánosné, Tolnai Ferenc. A nagyon őszinte hangú, nyílt légkörben lezajlott ta­nácskozáson sok hozzászólás hangzott el. Szólásra emelke­dett Dömyei István szekszárdi apátplébános, dr. Dombai Ist­ván, a Hazafias Népfront Dom­bóvár városi bizottságának tit­kára, Czank József, az MSZBT Országos Elnökségének tagja, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója, dr. Váczi József zombai körzeti orvos, Kiss László, a Szekszárd— palánki Mezőgazdasági Szak- középiskola tanára, Pozsonyi Ignácné, nyugdíjas újságíró, Feleki Andor, a simontornyai bőrgyár, Péterbencze István a szekszárdi bőrdíszmű dolgo­zója, Eőri Szabó Dezső kurdi népművész, dr. Szabó Piros­ka Szekszárd és Vidéke Terü­leti Tsz Szövetség titkára. Fi­lip István, a Tolna megyei Beruházási Iroda főmérnöke, Baller Ferenc paksi küldött, Süth Miklós, a paksi járási népfrontbizottság titkára. Sze­derkényi Lászlóné, a paksi járási könyvtár igazgatója. Békés Ferenc Állami-díjas pedagógus hozzászólásáról csu­pán annyit, hogy 5 a terem jelmondatát idézte: „Hass, al­koss, gyarapíts. s a haza fény­re derül”, s Kölcsey szavait a következő mondatba fog­lalta: „Azért kell hatni, hogy alkossunk, s azért alkotunk, hogy hazánk gyarapodjon” — ez a békemuntoa! Az ünnep­ség egy nagyon kedves eoi- zódját ki kell emelni: Szek- szárd úttörői Tolna megye úttörői képviseletében díszbe öltözve és piros szekfűkkel köszöntötték az értekezletet — vhm —•

Next

/
Oldalképek
Tartalom