Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-17 / 65. szám
r * TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG MAGYAR XXII. évfolyam. 65. szám TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA: 80 FILLER Jól teleltek az őszi vetésű növények A verőfényes, meleg idő nyárias hangulatot teremtett a földeken. Mindenfelé benépesült a határ. Évek óta nem volt példa ilyen korai „szezonnyitóra”. Lukács Béla, a MÉM főosztályvezető-helyettese az MTI munkatársának elmondotta, hogy március 10-ig, a 16—18 fokos nappali fölmelegedés segítette az őszi vetések fejlődését és a tavasz- szal esedékes vetést. Ráadásul esőt is kaptak a földek. Ezt az időszakot felváltotta az elmúlt heti erős lehűlés, amely a mínusz 7, mínusz 11 fokos éjszakai fagyokkal „rosz- szabbkor nem is jöhetett volna”. Eddig az időpontig ugyanis a mezőgazdasági szakemberek egyöntetű véleménye szerint az elmúlt ötéves átlaghoz képest jól teleltek az őszi vetésű növények. A vártnál lényegesen kevesebb gondot okozott az, hogy hosszú heteken át — mondhatni, egész télen — „meztelenek” voltak a növények, hiányzott a hótakaró a talaj felszínéről. Az őszi árpa levele sokfelé lefagyott, de a korán induló tavaszi vegetáció „rendbehozta” ezt a növényt is. Azt, hogy az elmúlt heti erős lehűlés okozott-e lényegesebb pusztítást a növényállományban, a szakemberek egyelőre még nem tudják, de arra számítanak, hogy a kalászosokat nem viselték meg különösebben az éjszakai fagyok. A már kikelt borsófélék és a rügyezésnek induló lucerna azonban várhatóan megsínyli majd a néhány napos télies időjárást. A gyümölcsösökben is minden '„rendben volt” a márciusi fagyokig. A hideg idő után azonban előfordulhat, hogy a rügyek „megfáztak”, ami a virágzásnál lehet, hogy még nem is mutatkozik meg, később azonban az esetleges korai virághullás mutatja majd meg, valójában hogyan vészelték át a növények ezt a kritikus időszakot. A boldog emberi élet feltétele az egészség Péntek, 1972. március 17. Tegnap megkezdődtek a szekszárdi orvosnapok Tegnap reggel fél kilenckor kezdődtek meg a szekszárdi orvosnapok a Babits Mihály művelődési központ filmszínházában, Az országos nyilvánosságú tudományos esemény több mint négyszáz résztvevőjét — kutató tudósokat, egyetemi tanárokat és gyakorló orvosokat — a megyei Balassa János kórház II. számú belgyógyászati osztályának főorvosa, dr. Medgy.es Árpád köszöntötte, majd Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke nyitotta meg a tanácskozást. — öröm számunkra — mondotta dr. Friedrich László gást- roenterológiai munkásságára hivatkozó bevezetője után —, hogy a MOTESZ két tekintélyes rangú társasága, a Magyar Gastroenterológiai Társaság és a Magyar Onkológusok Társasága a rendező és házigazda szerepére megyei kórházunkat kérve föl, tudományos tanácskozása színhelyéül ' Szek- szárdot választotta. Ügy érezzük, nem kis mértékű elismerése ez a választás annak a munkának, amelyet megyénk orva?ai a gyógyítás, a betegségek megelőzése érdekében végeztek és végeznek. A boldog emberi élet feltétele az egészség. A szebb, boldogabb emberi élet feltételeit, a feltételek gazdagításához szükséges javakat csak egészséges emberek képesek létrehozni. Orvosaink munkája ebben igen jelentős szerepet tölt he. Ezért áll az egészségügy tevékenysége a társadalmi érdeklődés középpontjában, ezért övezi az orvos munkáját társadalmi megbecsülés, tiszteletteljes elismerés. Szabópál Antal a továbbiakban arról szólt, hogy napjainkban mind gyorsabb a tudomány fejlődése. Mind újabb és újabb lehetőségek nyílnak az eddig, vagy a ma még nem ismertek megismerésére, újabb és újabb betegségek okainak feltárására, új gyógymódok, gyógyszerek születnek, hogy fölvegyük — és mind eredményesébben — a küzdelmet a gyógyíthatatlannak hitt betegségekkel szemben. Bizonyosak vagyunk abban — mondotta végül . hogy a szekszárdi .orvosnapok tudományos tanácskozása is egy lépést jelent a tudomány fejlődésének útján. Tudósak és gyakorló orvoisok olyan tanácskozásáról van itt szó, amelyen az orvos tudomány egy jelentős szakterületén végzett munka eredményeiről adnak számot, nyújtanak mások által is hasznosítható tapasztalatokat, irányítják a figyelmet a további kutatásokra. A .megyei tanács elnöke e gondolatok jegyében kívánt a tudományos tanácskozás résztvevőinek sikeres tapasztalat- szerzést, s a rendelkezésre álló szabad időben kellemes ismerkedést megyénkkel. Ezt követően dr. Szerutgáli Gyula, a megyei kórház igazgató főorvosa ülésölnökként szólt a tanácskozás résztvevőihez, majd első előadóként dr. Medgyes Árpád főorvos emlékezett meg dr. Friedrich László gastroenterológiai munkásságáról. Ezt követően dr. Kellner Béla professzor, az On- kopatológlai Kutató Intézet igazgatója tartott d'apozitív felvételekkel illusztrált előadást a gyomorrákra vonatkozó kutatások újabb eredményeiről. Az ülés második fele dr. Rodé Iván professzor eLnökleté- vei folytatódott, Kralovánszky Judit, az Országiora Onkológiai Intézet Klinikai Kísérleti Laboratóriumának munkatársa a biokémiai vizsgálatoknak a gyomorbetegségek megállapítá - sában elfoglalt jelentőségéről számolt be. A Pécsi Rönitgen- kULmka professzora, dr. Benkő György előadásában a gyomorrák rönitgendiagnosztikus problémáiról, a korai rákos megbetegedések röntgendiagnosztikus lehetőségeiről beszélt. Wittman István dr., a Fővárosi János Kórház IV. sz. belgyógyászati osztályának főorvosa a korai nyelőcső- és gyomorrák endoszkópos vizsgálatáról, dr. Póka László profesz- szor a gyomorrák műtéti megoldásának lehetőségeiről és azok eredményeiről tartott elő- i adást. Ezután a Jászberényi Városi Kórház gastroenterológiai osztályának orvosai Figus í. Albert dr. és dr. Simon László a gyakorlati gastroente- rológia onkológiai problémáit ismertették meg a tanácskozás résztvevőivel. A második szünetet követően az üléseinek dr. Benkő György professzor további öt referátum előadóinak adta meg a szót. A szekszárdi orvosnapok első napjának ülése. — amelyen részt vett Tolnai Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának titkára, továbbá dr. Friedrich László özvegye is — a kora délutáni órákban ért véget. Az ebéd után a tudományos esemény résztvevői fogadásra voltak hivatalosak, mely a Gemenc Szálló emeleti különtermében és halijában zajlott. A tanácskozás ma reggel folytatódik. Nixon Moszkvába látogat A Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy Richard Nixon elnök ez év május 22-én hivatalos látogatásra érkezik Moszkvába. A látogatásról szóló hivatalos közlemény így hangzik: „Mint 1971 októberében bejelentették, a Szovjetunió vezetői és R. Nixon az Egyesült Államok elnöke között olyan megállapodás jött létre, amely szerint 1972. május második felében Moszkvában találkoznak és ott megvitathatnak minden alapvető kérdést azzal a céllal, hogy tovább javuljanak a kétoldalú kapcsolatok országaink között és megerősödjön az egyetemes béke kilátása. Most a felek megállapodtak abban, hogy Nixon elnök 1972. május 22-én érkezik hivatalos látogatásra Moszkvába.” (MTI) Egy helyben topog a Vietnam- konferencia A hosszabb szünet után újból összeült vietnami konferenciát ismét az egy helyben topogás jellemezte. William Porter, az amerikai küldöttség vezetője mint már annyiszor, a lényeges, döntésre váró kérdések helyett kizárólag a VDK-ban foglyul ejtett amerikai pilóták helyzetéről szónokolt, az amerikai lakosság nyugtalanságát , ecsetelte és alaptalan vádakkal illette az észak-vietnami hatóságokat. Nguyen Ming Vy, a gyengélkedése miatt távollévő Xuant Thuy helyettese, a VDK küldöttsége nevében felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikaiak az elmúlt időszakban példátlan hevességgel fokozták a légiháborút Vietnam mindkét övezetében. Nguyen Van Tien, a DIFK küldötte szintén tiltakozott a légiháború eszkalációja ellen, amely Dél-Vietnamban főleg a nagyvárosok, Saigon, Kontóm és Da Nang külvárosait sújtotta. A Ikét utóbbi felszólaló ezenkívül megbélyegezte az Egyesült Államokat, amiért több ülés lemondásával szabotálta a párizsi konferenciát. Folytatódik a forradalmi ifjúsági napok rendezvény- sorozata Tegnap folytatódott a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata. Délelőtt Szek- szárdon a Zrínyi utcai iskolában rendezték meg az általáKonténer sorozatban — ílakoflólapgyár íj távlatok a fatelítőben Lassan ötven éve, hogy a dombóvári fatelítőben megkezdték a munkát. Azzal a céllal hozta létre a MÁV ezt az üzemet, hogy a vasúti talpfák és távíróoszlopok tartósítását elvégezzék. A fatelítő híven hivatásához csaknem fél évszázadig végezte ezt a munkát. A vasút korszerűsítése miatt, meg azért is, mert a talpfának való fával nem bővelkedünk, egyre inkább a vasbeton sínaljakat használják. a fenyő távíróoszlopokat meg felváltotta a beton. Először a betéttuskó Várható volt, hagy a fatelítőben is változások következnek majd. Először úgy vették tudomásul a változást, hogy nagyobb rendelést kaptak betéttuskógyártásra. Ez a nagyobb mosószappan, nagyságú keményfakocka arra való, hogy a vasbeton sínaljba építsék, és ebbe üssék, csavarják a síntartó szeget. A betét tuskógyártá9t jót megszervezték, ellátták az összes igényt: telítették sóban, kátrányban, ahogy a megrendelés szólt. Azután még kevesebb volt a talpfa, és elkezdték az ócska, használt felújítását. Szinte új üzemrészt kellett szervezni. Úgy hívják még most is, hogy: óhá-üzem. Itt veszik gondozásba a sín alól kiszedett talpfákat és használhatóvá teszik. A váltótalpfából például normál méretűt vágnak, a normál méretűből kisvasútit, a leeső darabokból pedig tűzifát. A húsz-harminc évig szolgált talpfa utolsó szilánkját is hasznosítják. A tűzifa mennyisége tavaly elérte a hétezer mázsát. A óhá- talpfá'kat a MÁV nagyon keresi, mert így felújítva még sok éven át használható, állomási vágányok alá, ahol nagyobb rugalmasság kívántatik a síntől, mint a nyílt vonalon. Százezer négyzetméter parketta Először, ezelőtt tíz éve csak kiegészítésként próbálkoztak parkettagyártással. Egy-két gépet vásároltak, néhányat a fatelítő ügyes lakatosai készítették, és hozzáfogtak a parkettagyártáshoz. 1970-ben 82 399 négyzetmétert, a tavalyi terv kereken kilencvenezer négyzetméter parketta gyártását írta elő, de háromezerrel többet készítettek; az idei terv kilencvenötezer négyzetméter, de úgy számítják, hogy százezerig meg sem A {Folytatás a 2, oldalonj nos iskolások szaktárgyi versenyének megyei döntőjét. A megnyitó ünnepségre fél tízkor az iskola új tornatermében került sor. Mintegy 200 hetedik és nyolcadik osztályos úttörő — a verseny résztvevői — harsonaszó és dobpergés közben tisztelgett a csapat- zászló előtt. Hagyó Irén a KISZ megyei bizottságának titkára, a megyei úttörőelnökség elnöke köszöntötte a megjelent pajtásokat és tanárokat. Ezután a tantermekben megkezdődött a verseny. A tanulóknak szóbeli. írásbeli, illetve gyakorlati feladatokat kellett megoldaniuk. A szak- felügyelőkből és tanárokból álló zsűri döntötte el a végső sorrendet. A hetedikesek közül első helyezést ért el magyarból Szegedi Erzsébet (Bá- taszék), oroszból Kúrái Anikó (Szekszárd). matematikából Székely Zoltán (Szekszárd). A nyolcadikosok közötti versenyben első lett: matematikából Harcsa Magdolna (Báta- szék)^ történelemből Fodor László (Szekszárd). oroszból Kranez Zsuzsanna (Szekszárd), kémiából Kovács János (Dom. (Folytatás a 3. oldalon.)
