Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-16 / 64. szám

A vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről A Központi Bizottság 1971. december 1-i határozata nyomában néhány bonyhádi üzemben „A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazda­sági hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a válla­lati szervezés színvonalának nö­velése. Szükségesnek tartja, hogy az 1972. évi népgazda­sági terv végrehajtásával együtt az anyagi termelés és szolgáltatás területén országos aktivitás bontakozzon ki, 1. A zoniánegyárbaii — A gyár üzem- és munka­szervezésének korszerűsítésé­hez mi már a múlt évben hoz­zákezdtünk. A párthatározat megjelsnése megerősített ben­nünket munkánk, ilyen irányú tevékenységünk .fontosságában. A, határozat végrehajtását na­gyon fontosnak tartjuk, nem kampányszerű, hanem folya­matos munkával — mondja Szekercés Sándor, a bonyhádi zománcgyár főmérnöke. — Nem várjuk meg a szakági mi­nisztérium intézkedését, amit mi. észrevettünk és megváltoz­tatását fontosnak láttuk itt az üzemen belül, azt azonnal igye­keztünk megváltoztatni. Azért fiem’’vagyunk áz ágazaton be­lül sem teljesen támasz nél­kül. Született a Zománcipari Müveknek egy utasítása, amely a gyáregységiek és az egész Vállálat kapcsolatát és belső mechanizmusát hivatott kor­szerűsíteni. Ez,t vezérigazgatói szinten és kibővített pártbi­zottság! ülésen is megbeszél­ték már. Ebben az utasításban többek között olyan 'javaslat 'szerepel, amely gyáregységi mutatószámok. kidolgozását szorgalmazza, hogy segítségük­kel egységes mérce szerint le­hessen elemezni a gyáregysé­gek munkáját. — ftt a bonyhádi gyárban milyen konkrét intézkedéseket hoztak a határozat szellemé­ben? Ülést tartott a KISZ Tolna megyei végrehajtó bizottsága amelynek célja a vállalati üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok módszeres fel­tárása, a későbbiek során pe­dig a vállalati szervezési tevé­kenység folyamatos fejleszté­se’’ — részlet a KB határozatá­ból. A határozat megvalósítása nyomában jártunk néhány bonyhádi üzemben. — Amint már említettem a múlt évben megkezdtünk bizo­nyos szervezési változtatásokat. Ezek közé tartozik a szerkesz­tési és a technológiai osztály összevonása. Az így kialakí­tott műszaki osztály éléin egy osztályvezető áll, s legköze­lebbi munkatársa a szerkesz­tési, valamint a technológiai csoport vezetője lett. Megvál­toztattuk a termelési osztály és a gyártó műhelyek kapcso­latát is. A termelést irányító diszpécsereket közvetlenül a műhelyekhez helyeztük. Ezzel a rendszerrel az irányító mun­ka konkrétabb és áttekinthe­tőbb lett. A technológiai osz­tály keretében történt koráb­ban a gyártóé,szköz-gazdálko- dás. Ezt a részleget önállósí­tottuk. Szükségessé tette ezt a szervezeti intézkedést az, hogy a gyár jellegéből adódóan rendkívül sok szerszámra v.an szükségünk. Különösen nagy jelentőségű volt a TMK-cso- port átszervezése. Mivel fej­lesztési alapunk kevés, a meg­levő berendezések karbantar­tása kiemelt jelentőséggel bír. Korábban a karbantartások előkészítő tevékenységével volt állandó probléma. Most a kar­bantartást megelőzően szerke­zeti vizsgálati jegyzőkönyveket kell felvenni. Ebben minden hibát fel keli tüntetni. E jegy­A szerkesztőség állásfoglalása Tegnapi lapunkban közöltük a Szekszárd és Vidéke Tsz-ek kongresszusi előkészítő bizottsága írását, amely­ben reagál és jogosan kifogásol a küldöttértekezletről megjelent tudósításból megállapításokat. Úgy véljük a kritikát tárgyilagossága, reális hangvétele miatt el kell fogadnunk. Annál is inkább, mert a demokratizmus ki- szélesítéséhez ez is hozzátartozik. Másrészt mert ilyen hibát — egyedi jelenségek általánosítását — mi sem hagyhatunk szó nélkül. Sommás ítélet, a nem kellő körültekintés, a testületet sértő hangnem, még hibák esetén sem éri el célját. Éppen ezért közöltük a vá­laszt. A magunk részéről levontuk a konzekvenciát és hasonló esetek elkerülése végett megtettük a szükséges intézkedéseket. A Tolna megyei Népújság Szerkesztő Bizottsága Megmentendő örökség Értékes KISZ-javaslat a Petőfi-emlékek érdekében A KISZ Tolna megyed vég­rehajtó bizottsága tegnap tar­totta soron következő ülését, melyen részt vett Bartha György a KISZ KB munka­társa is. A megjelenteket Var­jas János, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára kö­szöntötte, majd előterjesztette beszámolóját, mely az ifjúsági törvény ismertetésének és al­kalmazásának megyei tapasz­talataival foglalkozott. Benizs Sándor, a KISZ MB titkára ismertette azoknak az irányelveknek a végrehajtá­sát, melyeket a KISZ KB a mezőgazdaságban dolgozó if­júsággal és a falusi KISZ- szervezetekkel kapcsolatban fogadott el. A végrehajtó bizottság ha­tározata értelmében 1971-ben végzett jó munkájuk elisme­réséül a dombóvári Kesztyű­gyár, a dunaföldvári ÁFÉSZ és a dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium KISZ-szervezete elnyerte a megyei bizottság vándorzászlaját. zőkönyv segítségével szinte műveletenként előre lehet tudná, hogy milyen alkatré­szekre van szükség, s hogy a karbantartás mennyi időt vesz igénybe. Ezáltal kiküszöbölhe­tők a karbantartás során ko­rábban felmerülő váratlan hi­balehetőségek. — Elmondhatom még azt is, hogy a munkaügyi osztály ki­dolgozta a munkaerő haté­konysági mutatóját. Az egyes műhelyekben az élő munka ki­használási fokát mutatja ez a szám. Kidolgozásánál és a kö­vetkeztetések levonásánál az 1971. évi tapasztalatokat, hely­zeteket használtuk fel. E mu­tató segítségével tudjuk tájé­koztatni a műhelyeket, hogy milyen tényezőkre kell külö­nös figyelmet fordítaniok. Ide tartozik még az az intézkedé­sünk is, hogy a szerszám-mű­helyben bevezettük a két mű­szakot, a gépek jobb kihasz- náiása érdekében. — Alig két hete, hogy újabb lépést tettünk a határozat vég­rehajtása érdekében. Osztály­vezetői értekezleten beszéltünk a témáról. Az értekezlet előtt valamennyi osztályvezetőnek kezébe adtuk alapos áttanul­mányozásra az üzem- és mun­kaszervezés korszerűsítéséről szóló párthatározatot. Az érte­kezleten pedig az osztályveze­tőket arra kértük, hogy saját munkaterületük korszerűsítésé­vel foglalkozó elképzeléseiket írják -le s juttassák el hoz­zám. Ezek a javaslatok meg­érkeztek. Egy bizottság dönti el, hogy melyek valósíthatók meg közülük, majd ezt követő­en a megvalósítható elképze­léseket, azok végrehajtásának módját a szakfelelősök dolgoz­zák ki egészen aprólékosan. Természetesen várjuk dolgozó­ink ilyen jellegű javaslatait, elképzeléseit is. A javaslatokat nagy gond­dal mérlegelik. Amit csak le­het, megvalósítanak közülük, hiszen az ésszerűsítés, a kor­szerűsítés a gyár munkájának hatékonyságát növeli. (Folytatjuk) MÉRY ÉVA Petőfi Sándor többfélé is járt megyénkben, Sárszent- lőrincen algimnazista volt, Ozorára színészként jutott el, vendégeskedett a borjádi Sass- kúriában és a hozzá tartozó méhes csendjében változtatta örökbecsű- irodalmi közkinccsé azt a kedves emléket, amikor a ballagó négyöfcrös szekéren Sass Erzsikével együtt vá­lasztottak maguknak csillagot, Sárszentiőrinc község nagy lelkesedéssel készül a közelgő évforduló megünneplésére. Ozorán emléktábla hirdeti a költő otti áriának emlékét. Tábla Borjádon is van, de a Sass-kúria maga elhanyagolt, omladozó és rosszul kihasz­nált. Úgy is mondhatjuk, hogy méltatlanul. A méhes körül van kerítve, itt csalk kisebb kertészeti munkákra lenne szükség. Ki végezze? A megyei és a járási KISZ- bizottságon született az a minden szempontból figyel­met és elismerést érdemlő öt let, hogy méltóan emlékezve a márciusi, if jakra, végezzék a KISZ-esek. A Sass-kúria restaurálásához nem szüksé­ges az Országos Műemléki Felügyelőség engedélye, hisz az épület csak értékes emlék, de nem műemlék. Szükséges azonban építészeti terv, költ­ségvetési terv és az illetékes építészeti hatóságok jóváha­gyása után bizonyos mennyi­ségű anyag. A tatarozást- restaurálást úgy kellene vé­gezni, hogy az épületben most lehetetlen körülmények közt működő művelődési otthon az egész kúria gazdája lehessen, a vegyesbolt és kocsma pedig kerüljön ki innen. A tervezési és kivitelezési munkát a KISZ-esek vállalnák, méghoz­zá úgy, hogy önkéntes ifjúsá­gi tábort szerveznének meg­felelő szakmunkásfiatalok rész­vételével. Ezzel biztosítva len- 'ne az a támogatás, amit aa emlékhelyek szépítése érdeké­ben Mizsák Tibor, a kölesdi községi tanács elnöke kapni szeretne. Minden remény megvan ugyanis arra, hogy az év­forduló alkalmából fiatalok fo-gják csapatosan felkeresni a megyebeli emlékeket. Nem lehet közömbös, hogy milyen állapotban találják azokat. Éppen ezért az illetékeseknek mielőbb dönteniük kellene az értékes javaslat sorsáról, hogy az a megvalósulás útjára ke­rülhessen, • j 1973-ra készül el a paksi atomerőmű beruházási tervjavaslata Korszerű TIT-klubot avattak Dunafoldráron Dunaföldváron korszerű TIT-klubot avattak tegnap es­te. Az avatáson — amelyen részt vett Takács Mihályné, a TIT Tolna megyei szervezeté­nek titkára, s ott voltak a megye, a járás és a nagyköz­ség közéleti vezető személyi­ségei is — dr. Gyugyi János megyei tanácselnök-helyettes megnyitóját követően, dr. Von. sik Gyula kandidátus, a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat országos főtitkára mon­dott ünnepi beszédet; Az avatóünnepségen a szek­szárdi Babits Mihály megyei művelődési központ „Glóbusz” irodalmi színpadának együtte­se,' Hüsek Rezső zongoramű­vész, megyei zeneiskola-igaz­gató közreműködésével, Petőfi emlékműsort adott, A nagyközség művelődési központjában, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat or­szágos központjának támogatá­sával kellemesen berendezett TIT-klubban egy társalgöklub és egy oktatóterem áll a tár­sulat tagjainak és vendégeinek szolgálatára. A barátságos he­lyiségekben megfelelő otthont kaptak az ismeretterjesztés különböző formái, a tudomá­nyos előadások, összejövetelek, a különféle vetélkedők és az értelmiségi vitafórumok. Elő­adótermében audiovizuális fel­szerelés, filmvetítő gép és magnetofon áll a különböző TIT-tanfolyamok, köztük a nyelvtanfolyamok oktatóinak és hallgatóinak rendelkezésé­re!. Már megkezdték Pakson ha­zánk első atomerőművének te­rület-előkészítési munkálatait. A magyar—szovjet államközi egyezmény alapján 1900—2000 megawattos erőmű • épül, amelynek első két egysége 440 megawattos lesz. A beruházá­si tervjavaslat 1973-ra készül el. A megvalósítás ütemezésé­re az Erőmű-beruházási Vál­lalat és az Erőmű tervező Iroda már elkészítette a programot. Az erőművet és az ahhoz szükséges üzemeltetési és tu­dományos tapasztalatokat a Szovjetunió adja, a zavarta­lan működés biztosítékaként a hazai szakembereknek is meg kell ismerkedniük az erőmű bonyolult folyamataival és an­nak fizikai hátterével. Kutatássorozatok, széles körű kísérletek segítségével elsajá­títják azokat a módszereket, amelyek a reaktorok állandó vizsgálatához, elemzéséhez szükségesek. El kell sajátítaniuk a ha­zai szakembereknek a reak­tor hőtariát, áramlástanát is. Az ismeretek szerzéséhez a Központi Fizikai Kutató In­tézetben új kísérleti berende­zést építenek, amelyhez a Ne­hézipari Minisztérium is hoz­zájárul. Az erőműveknél keletkezett radioaktív anyagok, hulladé­kok tárolása is óriási felada­tot ró a kutatókra és terve­zőkre. Az a cél, hogy az ilyen anyagokat minél kisebb tér­fogatúra szorítsák ösáze. Az Erőműtervező Iroda és az Izotóp Intézet új módszert dolgozott ki, amellyel kon- centrálhatók ezek a sugárzó vizek. A kutatások foglalkoznak még speciális anyagvizsgálati módszerek kidolgozásával is, melyekkel a reaktorban elhe­lyezett anyagokat elemzik majd. (MTI) 1972. március 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom