Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-16 / 64. szám

! ▼ f » » Pr ■ / ’ r T6LHÄ MEGYEI VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK? NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 64. szám ARA: 90 PILLER Csütörtök, 1972. március 16. KÖZLEMÉNY mi Magyar Szoclali§ta Munkáspárt Központi Bizottságának 1972. március 15-i üléséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1972. március 15-én Kádár János elvtárs elnökletével ki­bővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bi­zottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a me­gyei pártbizottságok első tit­kárai, a budapesti pártbizott­ság titkárai, valamint a Mi­nisztertanács tagjai, a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak titkárai, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke, a fővárosi tanács elnöke és a központi sajtó ve­zetői. A Központi Bizottság ke­gyelettel megemlékezett Egri Gyuláról és Somoskői Gábor­ról, a Központi Bizottság kö­zelmúltban elhunyt tagjairól. í A Központi Bizottság • — megvitatta és jóváhagyta Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárá­nak tájékoztatóját az idősze­rű nemzetközi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Biszku Béla elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előteriesztése alapján a Ma­gyar Népköztársaság alkotmá­nya módosításának alapelveit. Ä Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi hely­zetet. pártunk és kormányunk külpolitikai tevékenységének időszerű kérdéseit és megálla­pította: 1.) A nemzetközi helyzet legutóbbi eseményei is bizo­nyítják, hogy a szocialista or­szágoknak a béke és a nem­zetközi biztonság megterem­tésére irányuló kitartó erő­feszítései, kezdeményezései kedvező visszhangra találnak a világ népeinél és a kapita­lista országok egyes reálisan gondolkodó politikai vezetői­nél is. E kezdeményezések si­kerének egyre fontosabb té­nyezője a szocialista országok egységének erősödése, vala­mint a nemzetközi .munkás- mozgalom, a heladó és béke­szerető erők, a nemzeti fel­szabadító mozgalmak fokozódó együttműködése és szolidari­tása. Az imperializmus, a tő­kés világ kibékíthetetlen el­lentmondásait bizonyítja a dol­gozók egyre erőteljesebbé vá­ló harca jogaikért és a béké­ért. Nehézségeit fokozza az elhúzódó nemzetközi valuta- válság, az agresszióé politika kilátástalansága, az imperia­lista katonai szövetségek bel­ső problémáinak éleződése. A Központi Bizottság hang­súlyozza. hogy pártunk és kor­mányunk külpolitikai tevé­kenysége változatlanul a szo­cialista országok, a nemzetkö­zi kommunista mozgalom és az antiimperialista erők egy­ségének további megszilárdí­tására irányul. Jóváhagyólag tudomásul veszi a jelentést azokról az eredményes tár­gyalásokról, amelyeket párt- és kormányküldöttségeink folytattak a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé­nek prágai ülésén, továbbá a Német Demokratikus Köz­társaság, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság, a Komán Szocialista Köztársaság, Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság küldöttségeivel; a magyar—szovjet barátság és együttműködés fontos esemé­nyének tartja Kádár János és Leonyid Brezsnyev elvtársak moszkvai találkozóját. Mind­ezek a tárgyalások erősítették a testvéri szocialista országok és pártjaik közötti proletár internacionalista kapcsolato­kat, a sokoldalú, gyümölcsöző együttműködést, s bizonyítot­ták, hogy a világos elvi osz­tálypolitika elősegíti a szocia­lizmus, a béke és a biztonság ügyét. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Román Szocialista Köztársaság között sor került az új barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés aláírására. 2.) A Központi Bizottság megállapítja: a szocialista or­szágok összehangolt és aktív tevékenysége, valamint a tő­kés országokban egyre inkább teret, hódító reálpolitika ered­ményeképpen növekednek a kilátások arra, hogy Európa a szuverén és egyenjogú álla­mok békés egymás mellett élésének, együttműködésének kontinensévé váljon. A ma­gyar társadalom támogatja a Varsói Szerződés politikai ta­(Folytatás a 2, oldalon) Nagy érdeklődés Lipcsében hazánk iránt Pinczési Pál, az MTI berli­ni tudósítója jelenti Lipcsé­ből: Az idei tavaszi lipcsei vá­sáron lévő magyar kiállítások iránt változatlanul nagy a nemzetközi érdeklődés. Legna­gyobb kiállításunk a vásárte­rület 15. csarnokában látha­tó: itt hét magyar külkeres­kedelmi vállalat mutatja be az elektrotechnikai és elektro­nikai ipar termékeit, A Lip­csében bemutatott magyar ipari termékek 80—90 száza­léka új gyártmány, s első íz­ben a vásármetropolisban ke­rült a nyilvánosság elé. A magyar élelmiszeripar is először jelent meg Lipcsében automatikus gépeivel. Ezen a területen minden valószínű­ség szerint kitűnő üzleteket kötünk az NDK-val: Magyar- ország 1975-ig 175 millió ruJ bel értékben szállít ilyen gé­neket a vendéglátó baráti ál­lamnak. A lipcsei vásár egyúttal taJ núbizonysága Magyarország és az NDK kitűnő és sikeres gazdasági együttműködésének is. Számos olvan mezőgazda- sági gép, amelvnek tervezésé-' ben és gyártásában a két or­szág részes, itt látható a vá-' sár szabadtári bemutatóién.’ Említésre méltő közös termék Veink még: a nyomdai szedő-' írógép, illetve egy egészen modem feasszagéo. A hét végén rendezendő tpi dóm én vos szimnoziomokon összesen hat magyar tudós tart előadást. Megkezdődött a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata ifjúsági nagygyűlés Szekszárdon A tegnap délelőtti ragyogó napsütésben több száz szek­szárdi fiatal gyűlt össze a Bé­la téren, hogy részt vegyen azon a nagygyűlésen, mellyel megkezdődött a forradalmi if­júsági napok megyei rendez­vénysorozata. A 48-as emlék­műnél felállított tribünön 10 órakor elfoglalta helyét az el­nökség, majd a Himnusz el­hangzása után Keresztes Já­nos, a városi KISZ-bizottság titkára köszöntötte a megje­lenteket, köztük Császár Jó­zsefet, a városi tanács elnö­két, Nánási Gizellát, a KISZ KB intézőbizottságának tag­ját, Kaczián Jánost, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkárát, Füleki Ferencet, a városi pártbizottság munka­társát A gyűlés résztvevői meg­hallgatták Petőfi Sándor Föl­támadott a tenger című ver­sét, majd Kaczián János, a KISZ MB titkára lépett . a mikrofonhoz. Megemlékezett a 124 évvel ezelőtti események­ről és az azokat követő s£a- badsá ^Harcról, majd így foly­tatta beszédét: — Miben látjuk; ma az 1848-as forradalom és sza­badságharc jelentőségét? Mit jelent nekünk, egy újabb szá­zadfordulóhoz közelgő nemze­déknek? Mindenekelőtt azt, hogy a forradalom és sza­badságharc résztvevői és ve­zetői a kor színvonalán, a ha­ladó Európa eszményeitől ve­zetve keresték a választ az ország minden lényeges kér­désére. így kapcsolódott ösz- sze a haladás európai eszmé­nye a megoldandó hazai fel­adatokkal. 1848 a maga el­lentmondásaival együtt új rendet akart... Mi, e kor fia­tal nemzedéke, ifjúkommunis­ták, büszkén valljuk magun­kat a márciusi ifjak örökösei­nek, ügyük folytatóinak. Jól tudjuk: nagyon sokat kall ta­nulnunk tőlük. Megtanuljuk a legszebbet, amit az ember megtanulhat: szeretni a ha­zát, a népet, szeretni a sza­badságot ... Népünk három diadalmas tavaszára emlékezünk a for­radalmi ifjúsági napok során. 1848, 1919 és 1941 tavaszára. Ezek a dátumok a forradal­mak emlékét idézik... A há­rom évforduló szorosan ösz- szetartozik. A magyar prole- tárforradalmait szabadsághar­caink folytatásának tekint­jük, hisz 1848 emléke ott élt 1919 küzdőiben és az ő lelke­sedésüket vitték tovább azok, akik 1945-ben egy új világ építésére vállalkoztak... Kaczián János beszéde után az ifjúsági nagygyűlés részt­vevői meghallgatták a Nemze­ti dalt, majd a KISZ és a Ha­zafias Népfront városi, illetve megyei képviselői, a honvé­dek díszsortüze közben meg­koszorúzták a 48-as emlékmű­vet Az ünnepség befejezése­ként a zenekar eljátszotta as Szózatot „Föltámadott a tenger66 Petőfi Sándor-szavalóverseny A KISZ újjászervezése 15. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szekszárd városi bi­zottsága március 15—21-íg tar­tó ifjúsági hete alkalmából (Folytatás a 2. oldalon) rm 1—

Next

/
Oldalképek
Tartalom