Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

Sminkelt nyólak és patkányok —macskák narkózisban A gyógyítás és szépítés áldozatai A gyógyszerek és kozmeti­kumok hosszú utait járnak be, amíg azokat felírja a körzet; orvos, vagy kirakják az illait- szerboltok polcaira. Nem vélet­lenül említettük együtt a ve­gyi készítmények e két cso­portját, hanem mert nagyon sok közük van egymáshoz. Ezt bizonyítja, hogy számos külföldi gyógyszergyár kozme­tikumokat is gyárt, s mint is­meretes, nálunk a Kőbányai Gyógyszerárugyár készíti a Fabulon krémvariánsokat. Mi a közös tulajdonságuk? Mind­két csoport tagjai biológiailag alktív anyagok, s mint gyógyí­tó injekciók, tabletták, vagy minit regeneráló krémek hasz­nuk mellett sok-sok kárt is okozhatnak. Vizsgáztatásuknak elengedhetetlenül fontos állo­mása az állatkísérlet. A Chinoin évente 30 új ké­szítményt próbál ki a váci ál­lattenyésztő telephelyén. Ku­tyák, macskák, fahéregerek és patkányok ezred az alanyok és sokszor az áldozatok is. Amíg az egereket és a patkányokat helyben tenyésztik és a szer- manadváinyokat évről évre, ge­nerációról generációra vizsgál­ják bennük, addig a kutyáikat, macskákat vállalkozó szellemű gyerekek a kóbor állatok népes táborából toborozzák. Első lé­pésként a gyógyszerek esetle­ges mérgező mellékhatását vizsgálják, majd pedig a ha­tásmechanizmust elemzik. Leg­utóbb a kutyák és macskák tömege narkózisban várta az operálókést. Rajtuk próbálták ki ugyanis a Chinoi.nnak azt az új nyugtatójáit, amely oly mértékben kikapcsolja a köz­ponti idegrendszert, hogy ki­sebb műtéteket is ed lehet vé­gezni fájdalom nélkül. A Kőbányai Gyógyszergyár állattenyészieitének új vendégei a vizslák. Az egerek, a patká­nyok és a korcs állatok mellett most kezdték meg ennek a fajtának tenyésztését. A meg­alakult áliatorvostudományi kutatócsoport speciális munká­jához ugyanis már erre az érzékeny, fajtiszta állatra lesz szükség. A kozmetikai ipari kísérletek sztárja a piros szemű nyúl, és a már mindenütt hagyományos­nak számító patkány. A leg­újabb krémeket js a patkányo­kon próbálják ki oly módon, hogy leborotválják azok hátát és hosszú időn megfigyelik an­nak hatását. így vizsgázott a Kőbányai Gyógyszerárugyár Fabulonja is, de hasonlóképpen minősítik a Kozmetikai és Háztartásvegy i pari Vállalat termékeit. Különös látványt nyújtanak a kozmetikai ipar kísérleti nyulai, amelyek teljes smink­kel néznek ki ketreceikből. Megtalálható rajtuk a kék, zöld, arany és ezüst szemhéj­festék, a szempillafesték és a különböző szemkozmetikumok. Ha ők jól bírják, biztosan az embernek sem árt, hiszen en­nek az állatfajtának a legérzé­kenyebbek a szemidegei. Leg­utóbb ezek a nyulak is jónak minősítették a KHV szemhéj- púdereit, amely hazai gyártás­ból most kerül forgalomba elő­ször. Koldus " szmokingban Ä ' rendőrség ; letartóztatta Carlo Sciaildonet,' aki San Re­mo utcáin keresetett. Viseltes esőkabátja alatt kifogástalan szmokingot viselt, ebben tért be este a kaszinóba, ahol rend­re eljátszotta a koldult pénze-, két. Estélyi ruhák — spanyolgalíérral Egy római divatbemutatón a tervezők meglehetősen furcsa estólyiruha-megoldásokat vo­nultattak fel. A valóságos vi­rágvázáknak öltözött maréké­nek nyakát és vállát a spa­nyolgallérra emlékeztető fod­ros, kikeményített tüUgallér díszíti. Az extravagáns szabá­sú nagyestélyik láttán felme­rül a kérdés, vajon ilyen ru­hákban hogyan és főként mi­ért ülnek le a nők a színiházi vacsorához terített asztalhoz. Az angol halászok imádsága L’ Humanité közölte az „an­gol halászok imádságának” szövegét. így hangzik: „Oh, ir­galmas Isten, segíts nekem akkora halat fogni, amelyről egész életemben mesélhetek, s egyetlen szót sem kell hozzá- toldanam.” Szereposztás Cris Meux mexborough-i Nagy-Britannia) 24 éves taní­tó pályát változtatott: beállt színésznek. Első szerződése ér­telmében egy hullát kell majd alakítania, amely két órán ke­resztül fekszik a színpadon — természetesen teljes mozdulat­lanságban. 1 1 ...— E gy famatuzsálem „regénye” Kalandos előzmények után érdekes és értékes darabbal gazdagodott a tatai Eötvös Gimnázium természettudomá­nyi gyűjteménye. A ritkaság­nak sczámító tárgy egy kétsze­resen matuzsálemi kort megért fa konzerválódott törzse, és gyökérrésze. A nem mindennapi leletre a tatabányai szénbányák egyik homokbányájában, 18 méter mélységben bukkantak a mun­kások. A homokréteg alatt nagy mélységben fekvő és vi­szonylag ép maradvány felkel­tette Bugovics József, a ho­moküzem dolgozójának figyel­mét. A természettudományok­ban különben járatlan munkás ösztönös logikával megsejtet­te, hogy. ekkora mélységbe csak úgy nem kerülhetett. Nem a jelenkorból származhat a furcsa fatörzs. Társaival gon­dosan kibontotta a homokból, majd egy papírzsákban magá­val vitte a famaradványt. Út­közben betért az egyik sömtés- be, s amikor távozott, megfe­ledkezett a sarokba rejtett zsákról és tartalmáról. Csak késő este. lefekvés után jutott eszébe a „zsákmány”, s csa­ládja legnagyobb megdöbbené­sére nem volt rest felkelni, hogy még záróra előtt elérje a vendéglőt. A sarokban heve­rő papírzsák szerencsére nem Tanítójára hagyta feleségét az utolsó börzsönyi betyár Elvisz Sisa Pista — így ijesztgetik a rosszalkodó gye­rekeket az Ipoly mentén. A múlt században élt utolsó bör­zsönyi betyár azonban nem tett volna ilyet. Úri betyárnak ne vezték, a szegények pártfogó­jának tartották Sisa Pistát a környékbeliek — legalábbis ez tűnik ki Korcsmáros László- nak, az ipolydamási általános iskola igazgatójának gyűjte­ményéből. Az ismert amatőr folklórkutató többek közölt húsz éve vallatja a szegényle­gény, valódi nevén Benkö Ist­vánnak hagyatékát, a róla szó­ló mende-mondákat, írásos anyagokat. A vaskos kötetet kitevf gyűjteményben rnegla- találjuk többek között az 18Tű­ben tartott bírósági tárgyalá­son elhangzott védőbeszéd má­sát, a korabeli újságok tudó­sítását a perről, a betyárról írt két ponyvaregényt, fényké­peit, s a tetteiről költött ver­seket, mondákat. Igen értéke­sek azok a magnószalagok, amikre az utolsó börzsönyi be­tyár kortársai mondták el em­lékeiket, így tudjuk meg, hogy a 15 évi börtön letöltése után Sisa Pista a Migazzi kastély kertésze lett, s az ott vendé­geskedő Jászai M'ari szelíd lel­kű, jámbor embernek tartotta a pandúrt ölö szegénylegényt. Hangszalagok őrzik a szegé­nyek dicséretét is. Sisa Pista az egyik vásáron, amikor ész­revette, hogy a rőfös hamis mértéket használ, szétosztotta áruját a nincstelenek között. Bernecebarátin nemrégen halt meg a szegénylegény egykori tanítója, Uhlárik Lajos, akinek ugyancsak hangszalagra rögzí­tett elbeszélése szerint Sisa Pista végrendeletében ráha­gyományozta feleségét, azzal a kéréssel, hogy védje meg a t°~ vábbi vegzaturától. kellett senkinek, így a homok­bánya „kincse” biztos helyre, tulajdonosa fáskam rajába ke­rült. Ezután ismét hosszú időre feledésbe merült a kamrában hasasodé zsák, mígnem gaz­dáját néhány napos katonai szolgálatra hívták be. Bugo­vics József szolgálati helyén véletlenül beszédbe elegyedett SkofLek István, a neves tatai paleobotan iku&sal, aki szintén néhány napos továbbképzési idejét töltötte csapattasténél Valahogy szóba került a ho­mokbánya, s a fáskamrában csipkerózsika álmát alvó zsák is. Néhány hét múlva bebizo­nyosodott, hogy a jóhiszemű, logikus gondolkodású munkás­ember helyesen cselekedett, amikor megmentette a farna- nadványt. Mint a fiatal tudós a heilyszín; szemlén megállapí­totta, a fatörzs egy, a dunán­túli középhegységben ma már nem élő jegenyefenyő-fajta, ami több mint tízezer 'evet vé­szelt át a homdkréteg alatt. A földtörténeti negyedkor utolsó eljegesedésének felmelegedő szakaszából származik, amikor hazánk területén rendkívül csapadékos, enyhe és jobbára fagymentes éghajlat uralko­dott. A lelet tanúsága szerint ebben az időszakban dúsan ve­getáltak a meleg csapadékos klímát kedvelő jegenyefenyő- félék ezen a területen. A növe­kedésben is matuzsálemi kort megért fa egyébként -a nedves­séget, a csapadékot átbocsátó vastag homokrétegnek köszön­heti második életét, a harma­dikat pedig azok a konzerváló anyagok biztosítják számára, amelyekkel a szakemberek konzerválják a bemutatásra szánt múzeális értékű ősfe­nyőt. „Rozmár-klub*4 - Cserepovecbeu Egy kis bemelegítő Az utóbbi időben nagy ipari központtá fejlődött észak- oroszórsizágj Csere povec. váró-; sa meüett. a Sekszma folyóról mindig. népes a környék. , Itt vain a cserepo.veci kohászati1 gyár sítelepe. A hóborította fehér síkságon messzire látszanak a síelők kis csoportjai, a folyó jegén feke­téiknek a prémeikbe burkoló­zott halászok. A kemény hi- dekben, dértől belepett síelők mellett egyszerre 1 csak fürdő- ruhás "fmk és lányok csoport­ja tűnik fel. A nem éppen az évszaknak megfelelően öltö­zött csoport tagjai a „rozmár- klubhoz”tartoznak. Ezek a je­ges fürdőt .'kedvelik,' most in-" dunak béfnelegítőre. A cserepoveci „rozmárokat” jól ismerik • már a város ha- ’ tárain túl is. Aki' a városba ér­kezik, azt elkalauzolják a Sekszna partjára, hadd lássa ' meg ezt a különös sportot. A tél; fürdőzőkkel a nap bármely szakában találkozha­tunk a falyónál,. . a legtöbben azonban korán reggel vannak itt, munkakezdés előtt. Közü­lük sokan a kohászati gyárban dolgoznak. , A legkülönbözőbb korú em*> 1 bereke.t.csábítja ez a sport, ti­zennyolctól hatvanöt évesig. Vannak egész „rozmárcsailá- dok” is...Csaknem minden nap kijárnák két-háirom perces je­ges fürdőre. Mielőtt a jégen vájt lékben vízbe merülnének, bemelegítenék: tornáznak, fut­nak, sokan; súlyzóznak. A cserepoveci „rozmár-klub-* nak” több mint 250 tagja van, közöttük mintegy 50 hő. (APN—KS) Mi az anatómia? Az angol újságok köZlik űz alábbi .megmosolyogtató gyerrhekszáj-történetet. Egy lóndóni iskolában a gyer­mekek azt a házi feladatot kapták, hogy írásban vála­szoljanak az alábbi kérdé­sekre: ,,Mi az anatómia?” Az egyik kisfiú a következő tömör választ adta: „Az anatómia az, ami minden­kinek van, csak a lányoké jobb.” ________ ■ ' A cserepovéci „rozmárok” vidám fürdőzése. (Foto—APN—KS — V. Pervencev felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom