Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám

* I \ c Örményország meggyorsítja a lépéseket A metró leghosszabb mozgólépcsője A metró második szakaszának Kossuth téri mélyállomá­sáról vezet a felszínre Budapest leghosszabb mozgólépcső­je. A 70 méter hosszú szerkezet 34,80 m mélységből szállít­ja majd a felszínné az utasokat. Az építők jól haladnak a munkálatokkal, hamarosan megkezdik a mozgólépcső mű­szaki átadását. (MTI foto — Bara István felv. — KS) Magyar világszabadalom Üj lehetőség a színes rajzfilmgyártásban Az örmény parlament nem­régiben törvényerőre emelte a köztársaság ötéves (1971— 1975) népgazdaságfejlesztési tervét. Jurij Hodzsamirjan. az örmény Állami Tervhivatal elnökhelyettese a távlati fej­lesztésről a többi között a kö­vetkezőket mondta: A FEJLESZTÉS NÉHÁNY SZÁMADATA t — A fő irányvonal, hogy biztosítsuk a nép anyagi és kulturális színvonalának eme­lését. A nemzeti jövedelem hozzávetőlegesen 46 százalék­kal növekszik. Ennek mintegy 70 százalékát fordítják szemé­lyi" és közfogyasztásra. Az ipari termelés volumene 64 százalékkal emelkedik. Ez re­kordemelkedést jelent az ör­mény iparban. Atomerőművet, aranymosó üzemet, timföld­gyárat helyezünk üzembe. A mezőgazdasági termelés évente átlagban egyharmaddal növek­szik. — Mi indokolja, hogy az ipari termelés fejlődési üteme itt meghaladja az országos át­lagot? — kérdeztük. — Az egész Szovjetunió és külön-külön minden egyes köz­társaság gyors gazdaságfejlesz­tésének feladatai meghatároz­zák a munkaerő elosztását és a beruházási politikát — hang­zott a válasz. — Örményországban gyakor­latilag kimeri thetetlenek a tartalékok építőanyagokból, rézből, molibdénből, aranyból, mangánércből. A szovjet ha­talom éveiben a lakosság há­rom és félszeresére növeke­dett (2,5 millió). Az elmúlt tíz év alatt például 40 százalékos volt a lakosság gyarapodása. Kétszázezer örmény tért haza külföldről. A népességszaporu­latnak megfelelően növeked­tek a munkaerő-tartalékok is. — A főiskolák 150 gazdasági ágazat számára több mint 80 ezer szakembert képeztek ki. A bányaipar mellett igen gyorsan fejlődik náluk a rá­dióelektronika, a, precíziós műszergyártás, vagyis a nem fémigényes, de szakavatott munkáskezeket igénylő ipar­ágak. Gyorsabb ütemet kíván tehát az itteni iparfejlesztés. ENERGIATERMELÉS — Mik az előfeltételei az ötéves terv, sikeres teljesítésé­nek? — tettük fel az újabb kérdést. — Mindenekelőtt az egész népgazdaság hatékonyságának fokozása s a munkatermelé­kenység növelése. A jelenlegi ötéves tervidőszakban annyi energetikai kapacitást helye­zünk üzembe, mint az elmúlt fél évszázad alatt összesen. Ör­ményország nemcsak saját ma­gát látja el energiával, hanem még a transzkaukázusi egye­sített energetikai rendszernek is tud adni áramot. Az ötéves tervidőszakban tovább fej­lesztjük a vegyipart, a színes­fém-kohászatot és a gépgyár­tást A fejlesztés hatalmas mére­teit jól érzékelhetjük, ha Ör­ményország néhány jellegze­tes adatát áttekintjük. Területe 29,8 ezer négyzet- kilométer, lakosainak száma 2,6 millió, fővárosa Jereván (767 000 lakossal). A köztársaság energiakapa­citása 1,8 millió kilowattal nő, üzembe helyezik az atomerő­művet (több mint 800 000 kilo­watt), ugyanilyen kapacitás­sal dolgozik majd a razdani erőmű (jelenleg 200 000 kilo­watt) a Vorotan folyón felépül a sambai vízerőmű. A fejlődés üteme 9 terme­lési ágban a legmagasabb: az elektronikus számítógép-ipar­ban (háromszorosára), az épü­letelemgyártásban (háromszo­rosára), az épületburkoló-ele­mek gyártásában (két és fél­szeresére), a cementgyártásban (2,6-szorosára), a műtrágya- és a műszálgyártásban (1,7-szere- sére), a műgyanta- és a mű­anyaggyártásban (1,5-szörösé- re), a színesfém-termelésben (1,5-szörösére). Az ipar széles körű gépesí­tését jellemzi, hogy az öt év alatt több száz automatizált gépsor, műhely és üzem kez­di meg a termelést. Tíz fontosabb beruházás: a zodi aranyérckombinát, a raz­dani bányavegyipari kombinát, az artasaki és vardeniszi bútor­gyár, az arznini kristálygyár, a szovjetaseni baromfikombi­nát, a szerveskémiai intézet épülete, a bányafémipari tu­dományos kutatóintézet, vala­mint a fémforgácsoló tudomá­nyos kísérleti kutatóintézet kaukázusontúli fiókintézetének felépítése, a leninakáni ör­mény prózai színház felépítése. Ami az öntözést illeti : Ör­ményországban több mint 170 vízátemelő szivattyúállomás működik, amelyek segítségé­vel több mint 25 000 hektár szántóföldet, szőlőt és gyümöl­csöst öntöznek. A tervek sze­rint további 50 000 hektár föl­det öntöznek majd és 130 000 hektár legelőt látnak él víz­zel; az új földeken 2,5 ezer hektár szőlőt és 6 ezer hektár gyümölcsöst telepítenek. Végül néhány művelődési adat: 1975-re mintegy 632 000 lesz az általános iskolások száma (jelenleg 625 000) ; az öt év alatt 117 000 diák kap dip­lomát a főiskolákon és tech­nikumokban; 75 000 fiatal munkás kerül ki a szakipari technikumokból. (BUDAPRESS—APN) Egyetemi város a Balti-tenger szigetén Kipszala szigetén egyetemi város épül a rigai politechni­kai intézet számára. Ez az inté­zet a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság legnagyobb felső- oktatási intézménye. A szigeten tizenhat épületben nyernek elhe­lyezést oktatási egységek, az épületeket fedett galériák kö­tik majd össze. Ugyancsak itt kap majd helyet néhány kom­fortos diákotthon, a 3500 sze­mélyes étkező és a sporttelep. A jelenlegi ötéves tervben az egyetemi város építésére mint­egy hatmillió rubelt fordíta­nak. A vegyészeti kar két épü­lete már elkészült és a diá­kok birtokukba is vették. A néhány esztendős magyar találmány bejárta a világot: máris elismert szabadalom Angliában, az Egyesült Álla­mokban, Kanadában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Franciaországban, Jugoszlá­viában — és éppen most foly­nak a tárgyalások Japánnal. A világszabadalom Bodrossy Fé­lix magyar filmrendező nevé­hez fűződik, akinek eddigi több mint három évtizedes művészi pályafutását másfél­száznál is több kisfilm és több nagy játékfilm jelzi. A nyug­talan, folyton újat kereső al­kotó ars poétikája: a fantasz­tikus, a vízió. Ezért keresi fel szívesen alkotásaiban a mese, a mitológia, a sci-fí világát. S hogy ezt a világot mind eredetiben, ötletesebben fejez­ze ki — folyamatosan meg­megújítja művészi eszközeit. Ö _ készítette például az első színes cinemascope-filmet is Magyarországon. Már az ötve­nesnek elején az ő nevéhez fűződött egy másik magyar kísérlet: saját eljárással meg­alkotta az első magyar három- dimenziós plasztikus hatású sztereó-filmeket. Ezután szin­te természetes, hogy elsőként alkotott sci-fi rövidfilmet is a magyarok közül. A legújabb, a világot bejárt szabadalom a „polanimation” amely izgalmasan újszerű le­hetőségekkel gazdagítja a rajzfilmművészetet. ».. .Mindnyájan eltávozunk egyszer, és a helyünkbe egyre mások jönnek” ... Bodrossy Félix 1965-ben alkotott első „polanimation”-felmjének be­vezetőjében halljuk ezeket a szavakat. A film, a „Kernet is­tenei”, az óegyiptomi kultúrát süríti tizenöt percbe. Kémét — így nevezték az óegyiptomi bi­rodalmat. A rendezőt, Bodrossyt régóta izgatta az egyiptomi művészet árázolási módja—a sírfestmé­nyek és a reliefek rajzai. A ri­tuális előírások szerint a fi­gurákat mindig a legnagyobb felületek szerint örökítették meg, a fejet profilban, a tes­tet szemben, a végtagokat ugyancsak profilban. S mindig mozgásban jelennek meg. oly­kor egy egész mozgási folya­matra utalva. (A vallási tán­cokat így rekonstruálták a fennmaradt emlékekből, mert a kar- és lábmozgások minden lényeges fázisa szerepel a rajzokon.) Ezt a mozgást kel­tette életre a rendező filmjé­ben: az egyiptomi figurákat a kamera előtt valóban megmos- gatja. Az említett sajátos techni­kát találta ki hozzá: egyesí­tette a báb- és a rajzfilrrlesz­közeit. Síkban ábrázolt figu­ráit a bábok mozgási törvé­nyei szerint fényképezte, koc­kánként. Célja az volt, hogy filmje úgy hasson, mintha ma­guk az óegyiptomi művészek alkották volna. A hárfás te­hát megpendíti hárfáját, hogy rajta rég letűnt istenek em­lékét idézze; a lótuszvirág szirmai kibomlanak, hogy megszülessék belőle fté. a napisten; Ozirisz alászáll, és a holtak birodalmának ura lesz. A kulcsrajzok mind megta­lálhatók az egyiptomi falfest­ményeken. A film egy-eg.y je­lenetében ugyanazt a kimért mozgást végzik, amelyet az egyiptomi ábrázolás visszaad. A háttér fekete. Nincs díszlet nincs perspektíva, a figurákon kívül mindössze kellékeket használ a film. Mint egy mo­dern színpadon: csak azok a tárgyak jelennek meg, ame­lyeknek funkciójuk van. A film tizenöt perc alatt le­pereg — Bodrossy egy eszten­deig tanulmányozta az anya­got, a forgatása öt hónapig tartott. Bodrossy egész estét betöltő polanimation-filmet is készített Trilógia címmel. A három — egymással szorosan összefüg­gő — színes alkotás a görög mondavilágba vezet „Hellas is­teneit”, a „Trójai háborút” és „Odüsszeuszt” idézi. A brüsz- szeli találmányi világkiállítá­son aranyéremmel tüntették ki a magyar Bodrossy polanima- tion-eljárjisát,..

Next

/
Oldalképek
Tartalom