Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
t « I Magasabb színien Vita a szarvasmarha-programról egy bizalmi-tanfolyamon T Mennyi halat fogtak tavaly a horgászok ! Az „oktatási négyszög”-ben elhelyezett, modern, állítható magasságú asztalok körül húszán ülnek. Jobbára férfiak; jó középkorúak és fiatalabbak. Köztük négy asszony. Tehenészek, baromfigondozók, traktorosok, szerelők, növényberme- iők — a gazdaság szocialista brigádjainak szakszervezeti bizalmijai. Az alsótengelici kísérleti gazdaságban a bizalmihálózat a szocialista brigádokra épül. Mint Krizsan Ferenc szb-titkár mondja: ezt a szervezeti formát megfelelőbbnek tartják, mint az üzemrészeinkét szervezett bizalmi-hálózatot. így minden szocialista brigádban ott van a szakszervezet. A bizalmiak politikaiszakmai tájékoztatására most, a tél folyamán tanfolyamot szerveztek, de tájékoztatásukat szolgálja az a módszer is, hogy kéthavonként az ő részvételükkel, kibővített ülésen tárgyalja a szakszervezeti bi- Kottság az esedékes ügyeket. A mostani oktatás egyik előadásának témája: Népünk a szocializmus teljes felépítésé, nefk útján. Az előadó, Hermann Károly, a gazdaság tavasszal üzembe lépő szakosított tehenészeti telepének vezetője, úgy beszél általános érvényű tételeikről, hogy belefoglalja a .gazdaságra vonatkozó kérdéseket is. Gazdaságpolitikai kérdések-! A termelőerők fejlesztése... Az emberek és a technikai eszkö. Bök kapcsolattá... Kézzelfogható, érzékeltethető ícéma éppen, az új tehenészeti telep, amelyben a régihez képesít összehasonlíthatatlanul magasabb technikai színvonalon folyik a termelés. A régi «uradalmi istállókban is állt együtt száz tehén, azokat is (megfelelő tudású tehenészek gondozták. Viszont az akkori szinten álló tudás az újhoz, a bonyolult gépekhez már nem elég. Régen néhány elemi is elég volt ahhoz, hogy valaki egy életen keresztül tehenész legyen. Ma már rendszeresen tanulni kell, az ember tudásának összhangban kell lenni az eszközök fejlődésével. Egyik sem előzheti meg a másikat. Hiába az új gép, ha nincs, aki (hozzáértőn kezeli, és viszont. Viszont a kettő együt* a termelékenység, a jövedelmezőség növelését segíti elő. Az előadást követően érdekes vita kerekedik. Bencz® János tehenész indítja el. — Nemrég olvastam Almásj Istvánnak egy cikkét a Nép- szabadságban ; tehénállományunk létszáma messze elmarad a háború előttitől, és hiába az állami intézkedések, a jelenlegi állomány alig növekszik. Mi ennek az oka? — Egyik, hogy az állatállományt megtizedelte a háború. A másak, a mezőgazdaságban végbement változás. A harmadik, a paraszti életforma változása. — Szabad a kérdésre kérdést feltenni? Hány tehénfogat dolgozik ma a mezőgazdaságban ? — Egy se. Jól js néznénk ki, — Nos, ebben rejlik a változás, illetve a magyarázat, hogy miért csökkent az állomány. A felszabadulás előtt nagyon sok tehén elsősorban igavonó volt és adott öt-hat liter tejet. Most melyik gazdaság engedheti meg azt a luxust, hogy öt-hat literes teheneket tartson? Az elmúlt tíz évben viszont mindenütt előtérbe került a tbc-, a brucella-mentesítés, amely szintén akadályozza a nagyobb mérvű, számszerű fejlesztést. Azt is számításba kell venni, hogy ki kell alakítani a nagyüzemi technológiának megfelelő állományt. Másik kérdés; ha termelőszövetkezetben lenne tehenész, tartana-e otthon tehenet? — Nem. Még otthon is vesződjek vele? — íme, az életforma változása hogyan befolyásolta a tehénállomány csökkenését. A háztáji jószágtartást ösztönző intézkedések ellenére ezért kevesebb napról napra a tehénállomány. Az idősebbek azért mondanak le róla, mert sokallják a vele járó munkát. A fiatalabb generáció meg azért nem vállalja, mert a munka után pihenni, szórakozni, művelődni akar. — Olvastam Almás! Istvánnak egy másik írását. Amerikáról, ahol szabadabban, legelőn tartják a teheneket, mégis elérik a hétezer literes termelést. Miért nem importálunk ilyen teljesítményű állományból, és miért építünk mi palotákat az áHatoknak? — A palotákat nem az állatoknak építjük, hanem az ott dolgozó embereknek, hiszen egy istálló teljes gépesítése az embert szolgálja, hogy kevesebb fizikai munkával érjen el nagyobb eredményt. Amj a legelőn tartást illeti ; nem kell messze menni, csak a mi környékünkön körülnézi. Hol van olyan legelő, amely nyár végén még annyj takarmányt ad hogy * abból öt-hatezer liter tejet ad a tehén. Ami az importot illeti; nem biztos, hogy a mi klimati- kus viszonyaink között ugyanért a teljesítményt produkálnák, mint ahol meghonosodtak. A másik; az Egyesült Államok tejtermelési átlaga nem éri el a mi gazdaságunkét. Éppen a mi gazdaságunk bizonyítja már évek óta, hogy koránt- sincs kihasználva a hazai állományban rejlő teljesítmény. Azonkívül, nálunk nemcsak a tejtermelés a fő kérdés, hanem a hús is. A szarvasmarha-problémát Magyarországon a nagyüzemekben kell mego' dani, mert ami eddig volt, az legfeljebb a régimódi gazdálkodás volt Ezért, ehhez kell a nagyobb szaktudás, Mácsik János tehenész, is felteszi a kérdést; — Ha már a szaktudásról van szó — hogyan oldja meg a gazdaság a képzést, ha — mint ahogyan- volt rá példa — elmennek máshova azok közül, akiket az új telepre kiképeztek? — Az iskolára küldésnél mindig az itt dolgozók jönnek először számításba, bár a te'epen dolgozók közül nem kell mindenkinek egyforma szakképesítés. Szakmunkás-képesítés elsősorban a gépi fejőknek kell, annak a tíz-tizenkét embernek, akik a két műszakban dolgoznak. Az egyéb munkákat ellátják a gazdaságban betanított munkások is. A lényeg az, hogy minden munkakörben a szakmát jól értő ember dolgozzon. Ezért nem lehet soha eleget beszélni a tanulás fontosságáról, és soha nem lehet eleget tenni érte. — No, de ha az eddigi eredményeinkhez az idén is teszünk hozzá valamit, jövőre is. és hozzánk hasonlóan az egész mezőgazdaság, akkor nemsokára borjúhúst is ehetünk — jegyzi meg nevetve Bencze János tehenész, azzal a tudattal, hogy kérdésével hasznos vitát kerekített. . BI A Garay Szálló 11-es számú szobájában beszélgetünk Szőke Alberttel, az IBUSZ szekszárdi irodájának megbízott vezetőjével. — Ebben a szobában intézik az útlevél- és a valutaügyeket, a szálló portája mellett pedig az utasforgalmat bonyolítják le. Okoz-e ez az ideiglenes állapot vajtami fennakadást az IBUSZ munkájában? — Nem. Forgalmunk hasonló a tavalyi év azonos időszakáéhoz. Jó, hogy a Széchenyi utcai irodánkat most kezdték átépíteni, kibővíteni, így remélhetőleg az már a nyári csúcsforgalomra elkészül. A jó személyi és környezeti feltételek mellett akár a jelenlegi forgalom dupláját is minden fennakadás nélkül le tudjuk bonyolítani. — Hogyan értékeli a tavalyi évet? — Az előzőekhez képest bizonyos forgalomnövekedést mutat. Néhány számadatot is mondhatok, így például tavaly, társasutazásaink keretében 829 Tolna megyei utazott külföldre, ebből a Szovjetunióba, egy különvonattal 304 személy; Megemlítem, hogy ezt a kü- lönvonatot a Hazafias Népfront szervezésében indítottuk. Az 1971-es évben összesen 1745 külföldre szóló vasúti jegyet adtunk el. Ezenkívül, mint forgalmunk jelentős részéről, beszélni kell a belföldre szervezett társasutazásokról is. Az ország különböző tájaira 90 különbuszt indítottunk, összesen 3250 személlyel. Végezetül, érdekességként említem, hogy tavaly a legtávoA Magyar Országos Horgász Szövetség elkészítette a csaknem százezernyi hazai horgász múlt évi eredményeinek mérlegét, amely szerint az egyesületek kezelésébe adott mintegy 15 000 holdnyi vízterületen 636 000, a halászati termelőszövetkezetek 85 000 holdnyi horgászható vizein 574 000, és a Balatonban 14 700 kiló halat zsákmányoltak. Az idén gazdagabb lehetőségek nyílnak a korábbinál jobb eredmények elérésére. Az idei tervekről, elképzelésekről és előkészületeikről Készéi Károly, a MOHOSZ főtitkára tájékoztatta Sas Bélát, az MTI munkatársát. Kifejtette, hogy az idén előtérbe került a természetes vizek, folyók, tavak holtágak stb. erőteljes halasításának ügye. Az intenzívebb halasítás a horgászokra is nagyobb terheket ró, mért emelkednek a vízterületi jegyek költségei, amelyet akárcsak eddig, ezlabbra szervezett társasutazásunk a spanyolországi volt — Arra kérem, néhány szóban ismertesse az IBUSZ jelenlegi problémáit és mindjárt az ez évi terveiket is. — Legnagyobb gondunk a • diákok belföldi tanulmányi ki. rándulásainak megszervezése. Itt szolgáltatásunk annyiból áll, hogy ha a pedagógus felkeres minket, mi különbuszt, vagy vonaton, minimum hat tanuló és pedagógus részére szakaszt biztosíthatunk. Különvonat indításához legalább 500 személy szükséges. , Sajnos, különbuszokat nem tudunk az igényeknek megfelelő számban indítani, mivel a Volán nem képes igényeinket kielégíteni. Ezzel a problémánkkal kapcsolatban, ahogy arról értesültem, ebben az évben javulás várható. Mindenesetre az lenne a jó, ha az IBUSZ-nak külön autóbuszparkja lenne. Ez évi tervünk, hogy minél több társasutazást szervezzünk; Uj lesz az idén, hogy nagyobb nemzetközi sporteseményekre, és a Szegedi Szabadtéri Játékokra különbuszokat indítunk; Forgalmunk nagymérvű növekedését várjuk azoktól a közelmúltban hozott rendeletek- től, melyek új rendszert vezetnek be az útlevéllel kapcsolatban, valamint megszüntetik a 100 forintos valutanyilvántartó lapot Júniusra várjuk az átépített, kibővített régi irodánk átadását. Egészen biztos, hogy a jelenleginél sokkal eredményesebb munkáról és a forgalom jelentős növekedéséről számolhatunk ba V. JT. után is a halutánpótlásra fordítanak. A horgászszövetség egyetért a fokozottabb haltelepítéssel, de síkra szállt emellett, hogy a halászati termelő” szövetkezetek a kifogott zsákmány arányában járuljanak hozzá a halasítás költségeihez. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy egy mázsa halzsákmány utánpótlására hivatott ivadéktelepítésre, a horgászok befizetéseiből 678. a halászokéból mindössze 55 forint jutott. Egyedül a Balatonnál. —■> amelyet nem halászati termelőszövetkezet, hanem állami vállalat gondoz — érvényesült megközelítően az 50—50 százalékos arány. Az illetékesek a most készülő új halászati szabályzatokban kívánják érvényesíteni a fokozottabb halasítás és az arányosabb teherviselés elvet. A MÉM vezetőivel mát* megállapodtak, hogy ahol a horgászok, a halászok és _a megyei halászati felügyelők egyetértésre jutottak a hala* sításban és a költségekben, ott .rövidesen kiadják az intenzívebb haltelepítésnek megfele- lelő, felemelt árú horgászati vízterületi jegyeket. Ha a vitatott helyeken március 31-i ig nem jutnak megállapodásra, akkor alaposabb felméréseit: után, szakértők bevonásával 1973-ra kell előkészítem a rendezést, s az idén még átmenetileg a korábbi áron keli kibocsátani a. vízterületi jegyeket. Az aktív pihenést jelentő horgászat lehetőségének bővítésére az idén veszi saját kezelésébe a MOHOSZ a Szelíd* tavat, s intenzív halasítássaí. gondoskodik e nemes sporll kedvezőbb feltételeinek megteremtéséről. Az idén is juj horgászvíz lesz a tihanyi BeW ső tó, amelyet tavaly csaknem tízezer horgász kereset« fel, és 180 mázsa halat fogod:,' A horgászok üdülési lehetőségeinek fejlesztése érdekében- többek között korszerűsítik & tihanyi horgásztanyát. Előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a SZOT üdülési és szanatóriumi főigazgatóságává? arról, hogy a múlt évi kedvező tapasztalatok alapján a Bala- ton-menti SZOT-üdülőket aä elő- és utószezonban a horgászok üdültetésére használják fel. Ezenkívül az egyesületek, az intéző bizottságok és a MOHOSZ horgásztanyáin csaknem háromezer hely áll a „pecá- sok” rendelkezésére. A helyek Jobb kihasználása érdekében az idén az ásványrárói, az ér- sekcsanádi és a tiszalöki horgásztanyánál megvalósítják # központi beutalás«» rendszert, akárcsak a tihanyi tanyánáL Budapest 50—60 kilométeres körzetében elhanyagolt vízterületeket kutatnak fel. amelyek rendbehozásával kitűnő horgászvizet adhatnak e sport híveinek (MTI), Ifjúsági napok Dunaújvárosban Dunaújvárosban az idén nyolcadszor rendezik meg a hagyományos ifjúsági napokat április 22. és május 9. között. Ez alkalommal kerül sor a szocialista városok pedagógusainak, KISZ- és úttörővezetőinek országos tapasztalatcseréjére, a kohászvárosok ifjúsági vezetőinek találkozójára. Az ifjúsági napok a Lenin-szobor megkoszorúzásával kezdődnek. Ugyanakkor KISZ-fogadalomtétel is lesz, s ekkor nyitják meg a szocialista városok gyermekrajz-kiállítását. A DIN ideje alatt, tartják meg a papírszakma kiváló tanulóinak versenyét, a gimnáziumban Münnich-hetet.3 más iskolákban József Attila papot, rendeznek^ liaUrtfl»1 uiiBBHi i ■m—.i'i" ■■mii n i . - Forogott kövek a gépkocsiban A Balaton partján az utóbbi két évtizedben sok millió forintót áldoztak a múlt kultúr- kincseinek és építészeti emlékeinek megmentésére. Mégis ezt az értéket, amelynek az idegenforgalomban is jelentős szerepet szántak, gyakran jóvátehetetlen károsodások érik. Szerte a Balaton- felvidéken számos restaurált műemlék gazdátlan, omladoznak a nemrég helyreállított falak. Ezenkívül a „magángyűjtők'’ is gyakran eltulajdonítják a műemlékek egy-egy szép faragott kövét. A .korábban helyreállított ecséri templomból például a turisták egy két mázsányi faragott követ szállítottak el gépkocsin. Köveskálon eltűnt a hajdani román kori templom két faragott köve. Néhány esetben a hivatalos szervek is figyelmen kívül hagyják a régészeti értékeket. A balatoni úgörővgros területén. Zánka közelében, a partvidék egyik legszebb, 40x40 méteres római villájának alapfalait földgyaluval túrták szét. Hasonlóan veszélyben volt a bala- tongyöröki Szépkilátó alatti, római fürdő is. Nem lehetett viszont megmenteni a pusztulástól a kékkúti római villát, amelyet traktorok fordítottak ki. Zána Hegyestő csúcsán álló IX. századbeli várrom északi fele kőbá- nyászásnak esett áldozatul. Elpusztították a zalavári cölöpút maradványait is, amely az, egykori Pribina-féle szláv tartomány várához vezetett. A Veszprém megyei műemlékvédelem illetékesei panaszolják azt is, hogy a Balatoni Intéző Bizottság és az. építési hatóságok gyakran adnak ki a feltárt lelőhelyek területére vonatkozó építési engeka és Megoszló észött dicket. (MTiJ, Egyperces interjú az IBUSZ megbízott vezetőjével Különbuszok sportrendezvényekre, Szegedre
