Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-06 / 31. szám

V

1

*

Az év végi beszámoló taggyűlések után

— Beszélgetés Gyurieza Istvánnal, a dombóvári pártbizottság első titkárával •—

£-? Dombóváron is lezajlottak az év

végi beszámoló taggyűlések. Gyurisba elvtárs véleménye szerint hogyan értékelhetők?

— A taggyűléseikről az általános kép, pozitív — mondja Gyuricza István, az MSZMP Dombóvár Városi Bizottságának első titkára. — A tagság 81,7 százaléka jelent meg a taggyűléseken, s a résztvevők 27 százaléka szólalt fel. Ha a számokat önmagában nézzük, elégedettek lehelünk, úgy vélem. De észre kell vennünk, hogy bizonyos problematikus jelenségek is mutatkoztak. Ezek között van ami általánosabb jellegű, de többségük inkább ritkábban előforduló, egyedi eset. Nos, ezekkel foglalkoznunk kell. Éppen a szervezeti élet további javítása, tisztaságának teljessége érdekében.

— Milyen problémákra gondol?

— Jelen voltam például a MÁV Építésfőnökségének taggyűlésén. Jó megjelenési arány, ragyogó beszámoló, nagyszerű hozzászólások. S mégsem voltam elégedett, mert a hozzászólók között egyetlenegy termelőmunkás sem volt. Egy másik példa a Láng Gépgyár taggyűlésén a beszámolóban minden egyes párttag munkáját külön-külön értékelte a vezetőség. Tulajdonképpen így az egyedek vizsgálatából tükröződött az egész pártszervezet munkája. De éppen e módszer következtében elsikkadt, hogy a pártszervezet, mint egység, mint politikai erő milyen kapcsolatot tartott fenn a gazdasági vezetéssel. A beszámolóból és a hozzászólásokból egy pozitív kép bontakozott ki, mindemellett. Azután felszólalt egy hegesztő, alig beszélt egy percet, s az addig elhangzottak azonnal más színbe kerültek. Ez az ember körülbelül a következőket mondotta: „lehetnének jobbak a mi eredményeink, ha engednének bennünket dolgozni. Hol ez az anyag, vagy alkatrész hiányzik, hol meg amaz. így aztán a munkaidőnek talán még az ötven százalékát is elfecséreljük”. Talán e két példából is kiderül, hogy mit hiányolok a legjobban. A termelésben dolgozók véleményét

— Hogyan értékeli a vexetőségek

munkáját?

— Ismét azzal szeretném kezdeni, hogy általában pozitívan. De most a problémákról beszélgetünk. Igaz? Szerintem a vezetőségi ülések lennének azok a fórumok, ahol a legeredményesebben befolyásol- • hatná a gazdasági vezetést a pártvezetőség, az egész üzem életére kiható dolgokban. Egy operatív munkakapcsolat bő lehetőségét nyújíaná ennek. Egy-egy témát részletesen lehetne elemezni, bonckés alá venni. Sajnos — tisztelet a kivételnek — manapság a vezetőségi üléseken általánosságban beszélnek. Még nem ismerték fel mindenütt, hogy az 5—7 tagú vezetőség milyen nagy szerepet játszhatna egy- egy üzemén, munkahelyen belül a párt vezető szerepének mindennapi biztosításában. Az év végi beszámoló taggyűléseket megelőző vezetőségi ülések talán csak 50 százalékban ha betöltötték szerepüket. Jó, ha a pártszervezetek 60 százalékában kollektív munka eredménye volt a beszámoló, másutt inkább titkárcentrikus volt. Hát ezen is változtatni kellene i

— Milyen okát tudná adni e jefenségeknek?

— A kongresszusi időszak rendkívülien élénk politikai légköre után, mintha bizonyos mérvű megtorpanás volna tapasztalható a szervezeti életben. Hogy miért? Nagyon részletes és alapos elemzést kívánna a válaszadás. Úgy vélem, hogy mintha helytelen értelmezést kapott volna a térme- lési problémák előtérbe helyezése. Az utóbbi időszak párt- határozatai inkább termelési, beruházási kérdésekre vonatkoznak. Ebből fakadóan többen úgy vélik, helytelenül vélik úgy, hogy társadalmunk életében a domináló szerep á gazdasági vezetőké lett. Mintha elhomályosult volna az a tétel, hogy a párt vezető, politikai vezető szerepe nélkül lehetetlen megbirkózni a gazdasági követelményekkel. A politikai vonal pedig ne hátul kullogjon, hanem az élén kell, hogy haladjon. Ezt akarjuk hangsúlyozni, ezt az elvet akarjuk megerősíteni a napjainkban lezajló pártnapokon, ahol — az eddigi tapasztalatok alapján mondhatom, hogy nagy érdeklődés mellett — a decemberi p'árthatározat ismertetése a napirend. Olyan szellemet kell megerősítenünk, hogy a párttagság egésze szinte pártfeladatának tekintse, hogy a gazdasági feladatok végrehajtásában a legnagyobb politikai segítséget nyújtsa.

— Hogyan látja a gazdasági vezetők és a pártszervezetek vezetőinek együttműködését?

— Egy közös értekezletet tartottunk e témában alig néhány napja párttitkáraink és a város igazgatóinak, gazdasági vezetőinek részvételével. Az együttműködés eredményeit és problémáit két qldalról elemeztük. Nagy szükség volt erre az eddig még egyoldalú beszélgetésre. Az állalafh elmondottakat ugyanis néma csend követte. Az elhangzottakra a választ amúgyis majd a hétköznapok cselekedetei adhatják meg.

M. É.

Az idén befejeződő nagy beruházásaink egyike, a B ács , község határában. Miskolc közelében felépülő Borsodi Sör- ‘ g5'ár.

Á mezőgazdaság kemizálása, és a környezet védelem

, Dr. Nagy Bálint tájékoztatója

A világ a kemizálás korát éli. A napjainkban végbemenő technikai forradalomban alig van szakterület, amely -olyan gyorsan fejlődne, mint a kémia. A vegyipar termékei, alapanyagai .eljutnak a népgazdaság minden ágába,1 így a mezőgazdaságba is. A mezőgazdaságnak • néhány - év*, tizeddel ezelőtt el nem képzelhető lehetőségeket teremt a különböző kémiai anyagok alkalmazása. Fel lehet tenni a kérdést, hol tart ma a magyar mezőgazdaság a kemizá- lásban, melyek a.z igények, és a lehetőségek? Ezekről tartott sajtótájékoztatót dr. Nagy Bálint, a MÉM növényvédelmi főosztályának vezetője:

Bevezetőként elmondotta; egyes új, nagyhatású, dé a környezetet és a táplálékláncot nem szennyező vegyszerekkel lehetővé vált a hagyományos vetésfprgós termelési rendszer elhagyása. Megfigyelhető a növénytermesztés gazdaságokon belüli specializálódása, amely néhol — például Bábolnán — elmegy a monokultúra határáig. A modern vegyszerek lehetővé teszik — ' a- nagy adagú - műtrágyák fel- használása mellett — a termelés biztonságának növelését. Éppen az elmúlt évek tapasztalatai bizonyították, hogy megfelelő . növényvédelemmel a. termésingadozások korábban tapasztalható ingadozását ‘ számottevően csökkenteni lehet. Ugyanilyen jelentősége van a vegyszeres gyomirtásnak a modern betakarító gépek használatánál is, mert ezeket a gépeket a kézzel gyomirtott területeken alkalmazni gyakorlatilag lehetetlen, vagy csak olyarí csökkentett teljesítménnyel, hogy az már gazdaságtalan.

— Nyugodtan vitába, száll- , hatunk mindazokkal, akik a. kérdést úgy vetették fel; nem akasztottuk-e túlságosan • korán szegre a 'kapát, mért ; a mezőgazdaságban áltálában, de a növénytermesztésben különösen az . élő ' munkaerőnek hűlt munkával '. való 'helyettesítése —- adott ■ esetben.’ a ífre- chanikaj és a kézi -munkának kémiával való ;i helyé^tejji'téje- — • nemcsak " egyszerűen rnun- kastílusváltaá; ' haneiri a termelés tényleges fejlesztésit szolgálta— mondotta dr..Nagy. Bálint.

Elmondotta ezek. után, hogy ? kémiai ipar termékei, a növénytermesztő ' számára megr nyitják annale lehetőségét,

hogy ne csak a termelés zavartalanságát biztosítsa, hanem egyre hatásosabban beavatkozzon magába, a termelési folyamatba is.

— A Balatonböglárí Állami Gazdaságban egész üzemi felületen két éve használunk olyan vegyöletet, amely milligrammos mennyiségben a szőlő. vegetatív Jrán^ú^fe.Uőslisét, yjgszgxagjaV és generativ irány-- ba ' 'szorítja, ennek következtében a gazdaságban 20 százalékos a termelésnövekedés. A,z elmúlt évi nagyüzemi kísérletekben olyan vegyszereket is használtunk, amelyek például az uborkánál megnövelik a nővirágok, arányát a hímvirágok rovására, és ezzel, valámint egyéb mellékhatásokkal 35—] 00 százalékkal növelik a termésátlagot, és csökkentik a betakarítható- ság idejét. Kísérleteinkben foglalkozunk olyan, anyagokkal, amelyek a különböző. gyümölcsfélék gépi betakarít- hatóságát lesznek hivatva elősegíteni, egyes bogyós- és zöldségfélék érési idejét egységesíteni, . a.- festékanyagok mennyiségét növelni. Ezek közül az anyagok közül többnek a technológiáját már kidolgozták a Chinoin Gyógyszergyárban.

Dr. Nagy Bálint ezután az agrotechnikai, a mechanikai és biológiai * védekezés változatlan fontosságáról beszélt, és adatokat ismertetett a növényvédőszer-ellátásról. Jelenleg' — beleértve a gomfoa- és rovarölő szerekkel végzett védekezést is —- az egyszeri kezelésre átszámított, védekezésben részesített terület eléri a 7 millió hekárt.

Sajnos, ■ a mezőgazdaság egyre növekvő vegyszerigényét nagyrészt importból kell kielégíteni. Az 1968-ban iml . portált,- mintegy tízmillió dollár értékű növényvédő szerrel . szemben 'az 1972-re felmért igények már'elérik a 30 mii-;'

. lió dolláros 'értéket. Ezv az . importhelyzet' • a következő , években -n cm tartható, és már “ 1972-ben is- meghatürókott ín- ’ tézkedéseket követel. Az idén,

■ miuán 'az: Alkaloida-gyárban’1 • bevezették ■ a hazai gyártást, megszüntetjük az igen jelentős devizát' igénylő 'Gramoxo- ne-importot, 'az Északmngvár- országi Vegyiművek gyártásáéban .hazai piacra kerülő Sa- . fidonnal ugyancsak nyugati . importot csökkenthetünk.

Egyik legerősebb hazai gyógyszergyárunk, a Chinoin nemcsak 1000 tonnás mennyiségben gyártott Ditrifonjával tűnt ki, hanem jelentős szerepet vállalt az importcsökkentésben a Fundazol nevű új, legkorszerűbb, szisztematikus hatású növényvédő szer gyártásával.

— A hazai növényvédőszer- gyártásfejlesztés eddigi eredményei ben'‘nem is' a gyártás nagyságrendje á Űégfori'tóSabb', hanem az, hogy e pillanatban a különböző ipari vállalatoknál 25—30 olyan új növény- végüőszor-technológia áll gyártásra készen, amelyből csak • a négy legfontosabb mintegy ötmillió dollárral lenne képes csökkenteni, devizaigényünket. Meg merem kockáztatni azt a . véleményt, , hogy amennyiben az ipar legalább hitellel megfelelő segítséget kapna, devizaigényünket az ötéves terv végéig szinten tudnánk tartani.

Napjaink sokat vitatott kérdése a kemizálás hatása a természetre, az ember- és a kömvézeíVédelern. Dr. Nagy Bálint erről elmondotta:

— Először a világon mi vettük figyelembe azt a tényt, hogy a növényvédő szer, mint termelőeszköz meghatározott intézkedések mellett úgy hasznosítható,' hogy a veszély alkalmazott tömegükkel nem nő,, társadalmi veszélye nem nagyobb, mint a jelenlegi, átlag termelőeszközöké. Ezt szolgálták az. elmúlt években hozötl intézkedések. A klórozott szénhirdogének használatból y kló kivonását a világon elsőként ' megkezötük. Ez a program az előirányzott ütemben folyik, legveszélyesebb tagjainak használata 1970-től' teljesen -megszűnt, S' most, 1975-ig . a-. Lindánnak à termelésből való kiszorítása folyik. Ezt a programot azóta sok más? állam is követi, többek között a Szovjetunió, Bulgária, Svédország,-a Német Szövetségi“ 'Köztársaság. Talán ennél is,-.fontosabb'» intézkedés a sz:akkepesíti^'Vi£ötelező be- vezetósq.*. íJ^ . mezőgazdasági üzemekben többi., -mint ezer- kétajá-z '«növényvédelmi szakmának* és «pçrhatszàz.. felső- fokú sikópzet tfégői szaktechnikus irányítja 'a. gyakorlati növényvédelmet. A vegyszerek- ’bői eredő társadalmi veszélyek megelőzésére tett intézkedéseink sorában,, kiemelkedő az Országos Növényvédelmi Szakbizottság létrehozása, amely.az. egészségügyi, a ne-' hézpiari, a külkereskedelmi

minisztérium, valamint a kutatóintézetek képvisèletében állandó tanácsadó szerv.

— A fogyasztók ..védelmét szolgálja a növényvédő állomási hálózaton belül a növény véd őszer-maradékvizsgá- lati hálózat kiépítése, amely a legkorszerűbb eszközökkel vizsgálja az engedélyezett nö- . vény védő szereknek a mi klimatikus viszonyaink közötti pontos bomlási idejét, másrészt ellenőrzi, hogy a termelő1 betartja-e az előírásokat. Intézkedésünk azt célozza, hogy a felhasználóval ellentétben a fogyasztó ne találkozzon jelentős mennyiségű növény- védőszer-maradvánnyal. Intézkedésünk olyan mértékben előremutató egész Európában, hogy részben a Bolgár Nép- köztársaság. részben az Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet modellként javasolta a magyar nö-' vényvédelmi szervezetet. 1972 elejétől kezdődően a Magyar Népköztársaság területén min-, den, nagyüzemben betakarított terményt, terméket . automatikusan növényvédőszermar'acL vány-vizsgálatnak vetünk alá.

A házai növényvédelmi szervezet, de különösen az Országos Növényvédelmi

Szakbizottság felelősségtudatát fejezi ki az, hogy a növényvédelmi munkát végzők, és a fogyasztók védelmén túl a vadászokkal, a méhészekkel, a halászokkal a legszorosabb együttműködést folytatjuk e határterülete^ toxikológiai veszélyeinek megszüntetése érdekében. A MAVOSZ- szal együtt Fácánkerten Országos Vadtoxikológiai és Tenyésztéstechnológiai Állomást tartunk fenn, amelynek az a célja, hogy az apróvad-gazdál- í kodás érdekében, egyeztesse az intenzív és korszerű növénytermesztési technológiát a vadgazdálkodás-technológiával,

— A kemizálás növekedése nagyobb lehetőséget .'biztosít,

: de nagyobb felelősséget is kíván. Ezért a legfontosabb kérdésnek tartjuk, hogy a fel- ' használók szakismerete érje utói,« sőt, előzze meg.a kemi- -káliák bevonulásával kapcsolatos fejlődést. Ennek érdekében teremtettük meg a növényvédelem képzési és továbbképzési rendszerét, amely ugyancsak az egész szocialista táborra példamutatóan hivatott szinten tartani a kemizá- lók szaktudását — fejezte be tájékoztatóját dr. Nagy Bálint,