Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-05 / 30. szám
Több lánytanulóra van szükség az ipari szakmákban Az idén 137 000 fiatal fejezi be általános iskolai tanulmányait közülük 63 000-et, az érettségizettek soraiból pedig 7000-et várnak továbbtanulás, ra a szakmunkásképző iskolák. Amint azt a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosz-. tályán elmondották, most az a feladat, hogy a demográfiai hullám levonulása nyomán 1972-ben tovább csökkenő ,,if- júsági forrásból” minden területen, de különösen az ipari szakmákban a lehetőség szerint növeljék a leánytanulók arányát. A célt elsősorban úgy kívánják elérni, hogy az úgynevezett könnyebb szakmákban, a pályázók közül az eddiginél nagyobb létszámban veszik fiel a lányokat. Mindehhez azonban az üzemek, vállalatok szemléletének megváltozása is szükséges. Az ipari vállalatok ugyanis, — a könnyűipariak kivételével — általában ma még nem szívesen vesznek fel lányokat. Ha lehetőségük van rá, még a könnyebb, a lányrác részére megfelelő szakmákban is előnyben részesítik a fiúkat. Még nem mindenütt teremtették meg a nők foglalkoztatásának, a lányok felvételének szociális és higiéniai feltételeit. Sokhelyütt hiányzik a nőj öltöző, mosdó stb. A nőbizottságok sokat tehetnek azért, hogy a lányoknak kedvük legyen megmaradni új munkahelyükön. Egyébként a klasszikusan nőiesnek ítélt textilszakmákon kívül tovább „nőiesíthetik” például a forgácsoló szakmának azokat a területeit, ahol kisebb munkadarabok nagy pontosságú megmunkálására van szükség. Kitűnően megállják helyüket a lányok a köszörűgépek mellett, s valamennyi műszerész szakmában is. (A forgácsoló szakmákban jelenleg még csak a tanulóknak mindössze nyolc százaléka, s az érettségihez kötött elektronikai műszerész szakmára készülőknek is csak kilenc százaléka lány.) Annak érdekében, hogy tovább növeljék a szakmunkásképzésbe vonható leányok számát, még ebben az ötéves tervben további 2000 lány tanulóotthoni elhelyezéséről gondoskodnak. (MTI) Forint és még valami Mindenki a megélhetésért igyekszik. Az a fiatal építőmunkás is. akivel a minap arról beszélgettünk 1 — elég mostoha körülmények között, a munkahelyén —, miért maradt a helyén? Többen ugyanis továbbálltak. Más vállalathoz szegődtek. Ö nem. Pedig az új cég teljes forinttal ígért többet óránként. Csaknem egy egész brigád elment, s a fiatal kőműves maradt. Mi ennek az oka? Semmi különöset nem tudtam meg tőle. Csak annyit, hogy az a művezető, akinek az irányítása alatt dolgozik, nagyon rendes ember. „Tíz éve dolgozom a szakmában — mondta a kőműves —, de még nem volt ilyen művezetőm”. És nem hagyta ott a vállalatot. Lehet, hogy más oka is volt arra, lehet, hogy nem is gondolta végig, miért határozott így, fő. hogy maradt. Valami okból így döntött, és az ok erősebb volt. mint a forint plusz órabér. Azóta jó néhány munkástól megkérdeztem ugyanazt, különböző helyeken, ahol a munkaügyi osztály adatai szerint elég nagy a vándorlás. A legtöbb helyén maradóval hasonlóan jártam, mint. idézett kőművesünkkel: semmi különösebb magyarázatot nem tudtak adni arra a kérdésre: miért nem mentek el. amikor sokan otthagyták a céget a másutt kilátásba helyezett több pénzért? Semmi különöset. Ilyesmiről beszéltek: „Megszoktam már itt, megfelel ez a kollektíva, régóta itt keresem a kenyeremet”. Olyan is volt. aki azzal intézte el ezt az egészet, hogy szerinte mindenütt ugyanaz a helyzet Sőt, olyan példára is bukkantam, amikor egy munkás — miközben mások vállalattól vállalatig loholtak a pénz miatt — sorra beléptette gyermekeit a saját munkahelyére, ahogy felnevelkedtek. Miért? „Huszonkét éve innét élünk”. Huszonkét év szép idő. Ha ennyit eltölt valaki valahol, érthető, ha érzelmi kapcsolatok is helyhez kötik. Nyugdíjba vonult egy idős esztergályos, és amikor búcsúztatták, egy ifjú embert állított az igazgató elé: „Elvtársak! Vegyék fel helyettem a Népújság 3 1972. február 5. fiamat!” Hiteles történet, azt is hozzá tehetem, hogy az igazgató előzőleg azt mondta, hogy az öreg nyugalomba menő . a világ legjobb esztergályosa”. Érzelmek? Kapcsolatok? Szokások? Anyagi meg egyéb körülmények? Nyilván ezek határozzák meg az ember útját, ezektől függ, hogy érzi magát a vállalatnál, cleg©- dett-e vagy sem. odébbáll-e. mihelyt valahol többet kínálnak, vagy ígérhetnek bármit, akkor is marad. De hát ezek a kapcsolatok, érzelmek, szokások, s egyebek szintúgy emberiek, mint a forint felkínálása. Miért megy mégis emez sokkal könnyebben? Ahol a nyugdíjast becsülik, feltehetően szívesen hagyja az üzemre a tr át, ahol olyan a helyzet, hogy az ember „megszokhat , onnét nem lép tovább olyan köny- nven a munkás. Ahol a müve- 2« különb, mint más művezetők, rendes ember, mint a kőműves mondta, ott jobban érzi magát a többi rendes ember is. ha a forint nem több, mint másutt. Akkor is, ha a munka nem kevesebb ha a helyzet nem jobb. mint, m - sutt Vagy nem sokkal jobb. Csupán annyival kulonD. hogy . Onnét nem mennek el olyan könnyen az embe- rek. Van ennek az éremnek persze másik oldala is. Egyi üzemi vezető azt mondta^ Ha olvan a melós. hogy lehet ve ley boldogulni, ha érti a szakmát és nem kell orokke aha- ta mögött állni, akkor az ilyen emberért mindent elkövet a vezető. Még több forinthoz is igyekszik hozzásegíteni . Tehát a pénz, ismét a pénz, h í»« “ST.ÎS. Hogyané csak várjak valamit Sa másiktól, én a munkás. 5 hanem6 mutassam meg naÄÄ "mitkaf^e-ből aakárkiE^kárhonnéta vagyáén olyan esztergályos vagyok, hogy engem csak mnen lehet majd nyugdíjba e/lgcTi7V, olyan művezető vagyok, hogy engem nem lehet cmkjufflj otthagyni; olyan vallala" igazgató vatryok hogy a^ám bízott területeken 3° meg szokni, jó maradni, jo tisztességgel dolgozni. Lehet, hogy mindenekelőtt erre kellene törekednünk mindenütt. s akkor az ilyen munkahelyi „valami”, az ilyen viszonyok. magatartás es szokások mellett másként becsülné az ember a pénzt is* Látva, hogy mögötte mi van. KACZUR ISTVÁN Mii ígér a MTESZ 1972-re? Múlt év decemberében volt egy éve, hogy megalakult a MTESZ Tolna megyei Szervezete. A szervezet egyéves munkája — annak ellenére, hogy az új szervezetnek számos nehézséggel kellett megküzdenie — igen eredményes volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy 1971-ben a tagegyesületekkel lebonyolított rendezvények száma elérte a 157-et, melyen 12 780-an vettek részt. 1972-re az előző évinél is sokkal változatosabb programot ígér a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Tolna megyei szervezete. A tagegyesületek ebben az évben a rendezvényeket tematikusa« készítik, az egyik konkrét célkitűzés a termelés hatékonysága növelésének elősegítése, azonkívül a műszaki fejlesztést, a vezetőképzést szolgáló előadások, tapasztalatcserék és bemu. tatók szervezése, a feltalálók és újítók munkájának elősegítése, az új technika és technológiák széles körű elterjesztése. Ebben az évben is megszervezik a Tolna megyei műszaki és mezőgazdasági hónap rendez, vénysorozatát. A MTESZ közreműködik a megyei vezetőintézet szervezésében és annak gyakorlati működésében. Fiatal népművelők Február 16 és 26 között egye. temi és főiskolai hallgatók érkeznek Tolna megyébe, hogy népművelési gyakorlaton vegyenek részt. A Pécsi Tanárképző Főiskola, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem és a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem fiataljai — összesen kilencen — Deosen, Faddon és Hőgyészen tevékenykednek. Megismerkednek a községek egészségügyi, művelődési helyzetével és mező- gazdaságával. Szakterületüknek megfelelően előadásokat tartanak a művelődési házakban, iskolákban, ifjúsági klubokban. A gyakorlat célja, hogy a fiatal szakemberek tanulmányaik befejezése után a falvakba, községekbe kikerülve megfelelő népművelési ismeretekkel rendelkezzenek. így könnyebben be tudnak kapcsolódni egy-egy helység kulturális életéi», Befejeződtek megyénkben a szocialista brigádvezetők vállalati, ágazati tanácskozásai A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének állás- foglalása alapján 1972. áprilisában rendezik meg a szocia. lista brigád vezetők IV. országé« tanácskozását. Ezt megelőzően — előkészítésként — vállalati, ágazati tanácskozásokat tartottak. A szakszervezetek megyei tanácsának apparátusa és a szakmai megyebizottságok a megyénkben megtartott szocia. lista brigádvezetői tanácskozói sokon részt vettek. A tanácskozásokat a szakszervezeti bizottságok szervezték, ritka esetben nyújtottak ehhez segítséget a gazdasági vezetők. Ettől függetlenül a beszám .lókat a vállalatok többségénél a gazdasági vezetők, v igazgatók tartották, ezeket a szakszervezeti bizottságok titkárai korreferátumokkal egészítették ki. A beszámolók elsősorban gazdasági témákat érintettek, csak néhány vállalatnál tértek ki az üzemi demokrácia problémáira, a tervezésre, a termelés megszervezésére, konkrétan a szo- [cializmus építésének egyik eszközére, a szocialista munkaversenyre. Erről inkább az szb-titkárok brigádvezetők beszéltek többet ’• *1 j -• M „• . « 1 fc,; Az Igazgatói beszámolók kiegészítéséhez az szb-titkárok általában felkészültek és a tanácskozásokat sikerült munkaértekezlet jellegűvé — mégis ünnepélyessé — tenni. A beszámolókban, kiegészítőkben és a felsorolásokban egyaránt sok szó esett az első szocialista brigádok alakulásáról, az azóta végbement fejlődésről. Kiemelten értékelték a meg. változott gazdaságirányítási rendszerből fakadó feladatokat azok végrehajtását, amit elsősorban is a szocialista bri- gádmozgalom segíthet és segít is; A tanácskozásokon részt vevők — brigádvezetők és meghívottak — felszólalásaiból ki- csendüit a szocialista brigádmozgalom féltése, a mozgalommal való törődés gondolata, az aktív részvétel mindez egyetértésben azzal, hogy a mozgalmat tovább kell szélesíteni. de tartalmát konkrétabbá kell tenni. Nagyon sok felszólaló érintette a .hármas jelszó” alkalmazását, melyet a jövőben is a mozgalom alapjául fogadunk el, a termelés mellett előtérbe helyezve a továbbtanulást, az önképzést Nem elvetve azonban, mint alapot, az egyéni versenyt. Több felszólaló kifogásolta a munkahelyi vezetők magatartását, hivatkozva arra. hogy csak fegyelmezett maga-' tartásukkal tudják helyesen irányítani a munkát és megkövetelni a rendet, pontosságot a beosztott dolgozóktól. Több helyett megfogalmazódott az az igény — helyesen —, hogy a szocialista brigádok egyre inkább váljanak a politikai tömegmunka bázisává, a munka- kahelyj közvélemény formálóivá. Hangsúlyozták, a dolgozók többször tanúságát adták, hogy a szocialista brigádmozgalom társadalmi, politikai erő, mely jól felhasználva jelentősen elősegíti a gazdaságpolitikai célok megvalósítását. Megítélésünk szerint a szocialista brigádoknak köszönhető elsősor. ban, hogy javult megyénk üzemeiben a termelékenység és a termékek minősége, eredmények születtek a munkafegyelem megszilárdításában, bár itt még mind a vezetők, mind a dolgozók részéről sok a tenni- való. A brigádvezetők felszólalásaiból kicsendült, hogy egyre több vállalatnál a gazdasági és társadalmi szervek döntéseik kialakításánál figyelembe vették és felhasználták a szocialista brigádvezetők, a brigádok, a dolgozó kollektíva véleményét, állásfoglalását. Kifogásolták azonban, hogy a dolgozók és az őket közvetlenül irányító középvezetők kapcsolata még nem kielégítő. A felszólalók többsége ezért kérte a gazdasági és mozgalmi felsőbb vezető szerveket, hogy e téren nyújtsanak az eddiginél nagyobb segítséget Sok szó esett a tanácskozásokon a fiatalok munkába állításáról, ezzel kapcsolatban az idősebbek segítőkészségéről, a fiatalok továbbtanulásáról stb. örvendetes, hogy az idősebb dolgozók biztosították a fiatalokat, hogy részükre akár a szocialista brigádmozgalmon belül, akár azon kívül a tőlük telhető segítséget megadják. A tanácskozásokon szintén kivétel nélkül rangos helyet és megbecsülést kaptak a szocialista brigádokban dolgozó nők. A tanácskozásokon megválasztották megyénk küldötteit, mind a szakmai — tárcaszintű — tanácskozásokra, mind helyenként —, a szervezeti felépítéstől függően — a IV. országos tanácskozásra. A küldötteknek útravalóként ajánlották: — Becsülettel képviseljék megyénk szocialista brigád- mozgalmát a tanácskozáson. — Bátran mondják el a szocialista brigádmozgalom pozitív és negiatív tapasztalatait. — Mindazt mondják el, ami a vállalati tanácskozásokon felmerült — Felszólalásaiknál vegyék figyelembe az MSZMP KB 1971. december 1-i határozatát KÖRÖSI ISTVÁN SZMT közgazdasági bizottság vezető Elméleti továbbképző tanfolyam indul Tegnap délután Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára nyitotta meg Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központ kistermében induló speciális elméleti továbbképző tanfolyamod amely „Az államelmélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének egyes kérdései” címet viseli. A tanfolyam, amelynek 64 hallgatója van — huszonkilencen a megyében működő tanácsoknak és harm'ncöten a megyében működő ügyészségeknek és bíróságoknak dolgozói — öthónapos időtartamú. Az előadásokat, vitákat és konzultációkat kéthetenként egy alkalommal rendezik. A megnyitó napjának előadását dr. Pozsgai Imre, a Tár. sadalmi Szemle helyettes főszerkesztője tartotta. Előadásának témája: „A demokrácia problematikája a marxizmus— leninlzmusban. A demokrácia gyakorlata a szocializmus építésében. A szocialista demokrácia fejlesztésének kérdései az MSZMP IX.—X. kongresszusán”. E téma tárgyalása folytatódik a soron következő második előadáson is. A tanfolyamot a marxista—leninista esti egyetem reá* deii.
