Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-04 / 29. szám

V

i

}

•V'

I

Term észetvédelem mint felsőoktatási tantárgy?

Lengyelországban keletkezett annak az új, mondhatni „divatba jött” tudományágnak az elnevezése, amely az ember biológiai környezetének védelmével foglalkozik a technika és a civilizáció rohamos fejlődésének korszakában. Prof. dr. Walery Goetel, a szozológia „feltalálója” irányításával már évek óta működik a krakkói bányászati-kohászati akadémia természetvédelmi szemináriuma.

A biológiai környezet védelmét, a természeti készletek ésszerű felhasználását és gyarapítását célzó lengyel kezdeményezések mindezzel korántsem merültek ki. A lengyel szakemberek egyhangúlag állást foglaltak a szozológusok felsőfokú képzésének szükségessége mellett. Különös figyelmet érdemelnek a következő kérdések: a környezeti

elemek káros jellegének és az emberi szervezetre kifejtett hatásának megfelelő értékelése, e káros jelenségek elleni harc módszereinek, valamint a környezet szennyeződését gátló módszereknek kidolgozása. Egyes lengyel főiskolákon, mindenekelőtt a krakkói bányászati-kohászati akadémián és a közgazdasági főiskolán a végzett hallgatók számára ún. kiegészítő természetvédelmi tanfolyamokat szerveznek, ezen kívül minden műszaki, orvos- tudományi és tudományegyete- men_ mezőgazdasági és köz- gazdasági főiskolán természet- védelmi témájú előadásokat vezetnek be. A középiskolai biológia, földrajz és műszaki tárgyakat oktató tanárokat átképezik a természetvédelmi ismeretek oktatására.

Szibéria ttjain

v : . /

A szent Baikal partján

SOK MILLIÁRD PÉLDÁNY

A XIX. század közepén a levélforgalom növekedése szinte kikényszerítette a bélyeg bevezetését. A postai küldemények számának megsokszorozódása szükségessé teszi, hogy egyes esetekben még egyszerűbb díjlerovási módszert (pl. bérmentesítőgépek) használjanak. A bélyegkímélő eljárások ózonban nem veszélyeztetik a filatélia jövőjét, már milliár- dokban is alig lehet kifizetni a forgalomba kerülő bélyegek mennyiségét. Japánban naponta 30 millió levelet továbbítanak, Ausztráliában az elmúlt évben 830 millió darab bélyeget adott el a posta. India nemrégiben bélyegen emlékezett meg a százezredik (!) pos. tahivatai megnyitásáról, a Német Szövetségi Köztársaságban 480 ezer ember serénykedik a hírközlésben, levél- továbbításban. A New York-i főposta naponta 22 millió levelet dolgoz fel és mintegy a felét a városban kézbesíti. A küldemények beszállítását 1300 autó úgy végzi, hogy az úttest mellett álló levélszekrények kiürítéséhez a postaalkalmazottnak nem kell kiszállnia a gépkocsiból. Egyedül itt, az Egyesült Államok és a világ legnagyobb forgalmú postahivatalában évente 310 millió darab bélyeget adnak el, az ötven év előtt forgalmazott mennyiség negyvenszeresét.

AZ OROSZ FLOTTA TÖRTÉNETE

A szovjet posta különleges, színes sorozattal lepte meg a filatelistákat: öt bélyeg az I. Péter cár kezdeményezésére felállított orosz hajóhad dicsőségére emlékezik. Az egy kopek névértékű címleten az 1723. évi flottaparádét szemléli a cár. A következő értéken az első Oroszországban épített vitorlás, az 1688-ban készült Orjol (3as) látható. Ezután az 54 ágyúval felszerelt Poltava (1712), majd a cár kedvence, a 64 ágyús, 1715-ben vízre bocsátott Ingermanland tűnik elénk. A befejező érték a gőzhajók korába vezet, a Vladimir fregatt 1848-ban készült el. Ez a hajó Nahimov irányítása alatt 1353-ban győzelmet aratott a gőzhajók közötti első csatában. Az elmúlt századok tengerész hősei, így Nahimov harcai már korábban is bélyegre kerültek, de nem hiányoznak az albumokból korunk szovjet kereskedelmi és hadiflottájának büszkeségei,

Olhon-szigete. Ennek közelében mérték a BajkáHó legnagyobb métert.

V.

köztük az atommeghajtású tengeri járművek sem.

MÜZEUMI VILÁGHIBADÖ

i

Filatéliai életünk egyik központja a Bélyegmúzeum. Sajnálatos, hogy átalakítási munkák miatt már két éve zárva tart és a „Budapest 71” világ- kiállításra érkezett vendégek sem tekinthették meg. Értesülésünk szerint két gazdag gyűjtemény felhasználásával előreláthatólag Debrecenben és Miskolcon a filatélia népszerűsítésére állandó kiállítást létesít. — Varsóban emlékbélyegző és különleges levelezőlap köszöntötte a múzeum fennállásának ötvenedik évfordulóját. A második világháború folyamán az értékes gyűjtemény megsemmisült és csak tíz év múlva, 1956-ban tudtak új kiállítást rendezni. — Kanadában most szervezik a nemzeti filatéliai múzeumot. Szakértők dolgozzák fel a kiállítandó anyagot, szeretnék az 1974-re tervezett megnyitót korábban megtartania

A tunguzok szent tengernek nevezték a Bajkált. A híres orosz dal is „fenséges tengernek, szent B-ajkálként” említi. Evenk nyelven ugyancsak láma, vagyis tenger a neve, a kínai krónikákban pedig Pe- haj, azaz Északi-tenger néven szerepel. A valóban tengernyi Bajkál-tó hossza 630 kilométer, szélessége 25 és 79 kilométer között változik, területe ; 31 500 négyzetkilomér ter, Magyarország területé- nek egyharmada. A legnagyobb vízmélysége — a legújabb kutatások alapján — 1620 méter. Tudott dolog, hogy a világ egyik legégetőbb mai problémája a vízhiány. A tó jelentőségét mi sem bizonyítja, hogy a tó vize — egyes adatok szerint 12, mások szerint 20 százalékát jelenti a föld édesvízkészletének. A Bajkálj-tó' az afrikai Tanganyika-tóval együtt a világ legöregebb tava. Keletkezését 10 millió évvel ezelőttire teszik. Keletkezésére vonatkozólag különbözőek az elméletek, a legvalószínűbb, hogy a környező hegységek lesüllyedéséből támadt. Ennek a feltevésnek azonban ellentmond, hogy olyan állatfajtákat találunk ott, mint az óceánok jellegzetes hala. az ómul, továbbá a fóka és a tengeriborjú. Vize kristálytiszta, alig negyedannyi ásványi .anyagot tartalmaz, mint à Dúna, szen- savdús.

Eredeti terveim szerint írkutszkból az Angarán menetrendszerűen közlekedő szárnyas hájóval. kívántam eljutni a Bajkál-hoz, de a helybeliek arra hivatkoztak, hogy á hűvös, nyirkos időjárásban sokkal kellemesebb és látványosabb az autóút S valóban : a 65 km-es úton Szibéria jeljellegzetes őserdején, a tajvízmélységét: 1620

gán keresztül elém tárul a világ egyik legszebb panorámája. A látvány szépségét még, a szemerkélő eső sem csökkenti. Kétoldalt égbenyúló hegyek és lent a végeláthatatlan víz tükre, amelyet a szél borzol habosra. Ahol az Angara elhagyja a Bajkált. a folyó közepén, hatalmas szikla, amelyről az a legenda, hogy amikor az Angara összeveszett anyjával, a Bajkállal, elhatározta, hogy felkeresi . .testvérét, a Jeniszej-t. A Baj- kál ekkor dühödten utána vágta a sziklát, hogy megakadályozza az Angara szökését.

Első utam a tó partján fekvő limnológiai kutató intézet múzeumába vezet, ahol az intézet igazgatója, Galkina Va- lentyina Ivanovna kalauzol végig bennünket. A csinos, magas igazgatónő nagy szeretettel emlékezik vissza magyarországi látogatására, amikor a tihanyi biológiai intézetben rendezett nemzetközi szimpóziumon vett részt. Tőle tudtuk meg a Bajkálra vonatkozó adatokat. Az intézet nemcsak a BajkáHó környéke, hanem egész Szibéria biológiai kutatásával foglalkozik. A múzeumban megismerkedünk a vidék ásványi kincseivel és a tó környékének mesés vadállományával, amelyeket a környék őslakói a burjátok, evenkék és tunguzok évezredek óta vadásznak. Hatalmas medvék, rénszarvasok, és különleges, csak itt található állatok, valamint coboly, barguzina, és más értékes prémállatok találhatók az erdőségben; bár ez utóbbiak száma az intenzív vadászat következtében erősen csökkent. Éppen ezért tervezik, hogy a közeljövőben a vidéken nemzeti parkot létesítenek. — A tóban rengeteg a hasznos élőlény; nem kevesebb, mint 560 féle növényt és 1200 fajta állatot tartanak itt számon. Nem egy közülük olyan őslény, amely a Föld más területein már régen kipusztult.

Az intézet mellett szerpentin út vezet a közeli kilátóhoz, ahonnan mesés táj tárul a szemünk elé. De hogy a hazaiakról se feledkezzünk meg a kilátó parkiában bicskával bevésve ezt olvastam: „Tokodi ■ Béla Budapest 197L augusztus 29.”

GÁTI ISTVÁN

(Folytatás következik).

Kísérleti útszakasz

Szeged határában az E—5-ös úton egy kilométeres, kísérleti szakaszt jelölt ki az Útügyi Kutató Intézet. Közép-Európában új. eddig nem alkalmazott érdes útburkolatot vizsgálnak ezen a részen Az érdes furkolat. előnye az, hogy jobb a járművek íéfekvése és kedvezőbb a fékhatás. 150 méterenként változik az útburkolat érdesítő anyagának összetétele. (MTI Foto — Tóth Béla felv. — KS)