Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-04 / 29. szám

fOi I VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG I A MAGYAR SZÓ Cl A LISTA Ml JHKASPART T0LKA MEGYEI BIZOTTi iÁGÁNAK LAPJA I XXII. évfolyam. 29. szám ÁRA: 80 FILLÉR Péntek, 1972. február 4. MMUAjji 1 ’HfiKüfflBflft»' fgasagsBa Befejeződtek a magyar-NDK tárgyalások Közös közlemény az NDK-küldöttség Csütörtökön a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának székhazában be­fejeződtek a magyar—NDK tárgyalások. A két testvérpárt és a két szocialista ország képviselői megbeszéléseket folytattak a feleket kölcsönö­sen érdeklő kérdésekről, min­denek előtt országaik párt- és államközi nemzetközi kér­déseiről. A tanácskozást a tel­jes egyetértés, nézetazonosság, a szívélyes barátság légköre jellemezte. Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusa és a Né­met Szocialista Egységpárt VIII. kongresszusa után mind­két testvéri országban új ered­ményeket értek el a szocialis­ta építőmunka minden terüle­tén: fejlődött a népgazdaság, növekedett az ipar, a mező- gazdaság termelése, fejlődött a közműveltség, a kultúra, a tu­domány. emelkedett a dolgo­zók életszínvonala. Mindkét or­szágban tovább erősödött a párt és a tömegek kapcsolata, látogatásáról az egész társadalom szocialis­ta nemzeti eg3’sége és össze- torrottsága. A szocializmus építésének útján haludva to­vább erősödik a Magyar Nép- köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság nem­zetközi helyzete. A felek áttekintették a Ma­gyar Népköztársaság és a Né-' met Demokratikus Köztársa., Ság sokoldalú kapcsolatainak időszerű kérdéseit. Megállapí­(Foly tatás a 2. oldalon) A VDK és a DIFR budapesti képviselőinek látogatása Ajtai Miklósnál Dr. Ajtai JJiklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese csü­törtökön délelőtt kérésükre fogadta, Le Van Than-t a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság és Nguyen Hung Khanh-t, a Dél-vietnami Köztársaság nagykövetségéi­nek ideiglenes ügyvivőit, akik az amerikai kormány újabb politikai és agresszív katonai manővereivel kapcsolatban is­mertették kormányaik állás­pontját. A Minisztertanács • elnökhe­lyettese válaszában biztosítot­ta a VDK és DVK ügyvivőit arról, hogy a magyar nép. a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Magyar Népköztár­saság forradalmi munkás—pa­raszt kormánya a jövőben is minden támogatást megad a szabadságért és függetlensé­gért harcoló vietnami nép­nek. (MTI). Közlemény a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének baráti látogatásáról a Magyar Népköztársaságban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztár­saság kormányának meghívá­sára 1972. február 2—3-án Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével baráti látoga­tást tett a Magyar Népköztár­saságban a Német Demokrati­kus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége. A látogatás során a két test­vérpárt és a két szocialista or­szág képviselői eszmecserét folytattak a feleket kölcsönö­sen érdeklő kérdésekről, min­denekelőtt országaik párt- és államközi kapcsolatairól, test­véri együttműködésük elmé­lyítéséről, valamint az idő­szerű nemzetközi kérdésekről. A megbeszéléseken, reszt vet­tek a Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi • Bizottságának első titkára, Aczél György, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, dr. Ti- már Mátyás, a Központi Bi­zottság tagja, miniszterelnök­helyettes, Púja Frigyes, a Köz­ponti Bizottság tagja, a kül­ügyminiszter első helyettese. Kovács Imre, a Magyar Nép- közítársaság barlini nagykö­vete; A Német Demokratikus Köztársaság részéről: Erich Honecker, a Német Szocialis­ta Egységpárt Központi Bi­zottságának első titkára. Wer­ner Lamberz, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Wolfgang Rauchfuss, a Központi Bizott­ság tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Oskar Fischer, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter-helyettes, dr. Herbert Plashke, a Német Demokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövete. A tárgyaló felek kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik és országaik helyzetéről. Meg­elégedéssel hangsúlyozták: a Szükségessé vált a tervek átdolgozása Az ÁFÉSZ-vezetők aktívaülése Csütörtökön a megyeháza, nagytermében aktívaülésen vettek részt Tolna megye fo­gyasztási szövetkezeteinek elnö­kei, függetlenített elnökhedyet. tasei, kereskedelmi vezetői, párttitkárai *szb-ütkáraí, vala­mint a takarékszövetkezetek vezetői. A tanácskozáson jelen volt dr. Molnár Frigves, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a SZÖVOSZ elnö­ke. és Perei Dániel, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőhelyettese. Szoboszlai Jenő szövetségi tit­kár megnyitóját követően Kál­mán Gyula MESZÖV-eLnök ér. tékelte a szövetkezetek múlt évi szövetkezetpolitikai munkáját, gazdasági tevékenységét, és foglalkozott a soron következő Ülésezett Szétszórd Város Tanácsának végrehajtó bizottsága Költségvetési revízió — garzonlakások a megyeszékhelyen Tegnap tartotta ülését a Szekszárdi Városi Tanács vég­rehajtó bizottsága, a tanács második emeleti üléstermében. Első napirendi pontként Csá­szár József, a városi tanács elnöke tett jelentést a lejárt határidejű vb-határozatok vég­rehajtásáról. Ezt követően Gi- mesi Imre, a pénzügyi osztály vezetője számolt be a múlt év­ben végzett költségvetési re­vízióról, és azok tapasztalatai­ról. Elmondotta, hogy kilenc önállóan és kilenc nem önálló, an gazdálkodó intézménynél tartottak ellenőrzést. Az ellen­őrzött egységeknél jelentősebb hibákat nem találtak, — kivé­ve a költségvetési üzemet — illetve a már korábban feltárt hiányosságok kiküszöböléséért mindenütt sokat tesznek. A beszámoló külön kiemelte a költségvetési üzemet, ahol megalakulása (1969. február 1.) óta többször tartottak ellenőr­zést. Ezek során megállapított hiányosságokat a pénzügyi osz­tály felhívásait az üzem nem vette figyelemt>e, s még az el­múlt évben sem tapasztaltak fejlődést a pénzügyi gazdálko­dásban és az adminisztráció­ban. A legkiemelkedőbb és leg­szembetűnőbb az, hogy az üzemnél nincs belső ellenőr­zés; a feladattervet lehetetlen ellenőrizni, mert az önköltség- számítási módszerük és az utókalkuláció arra nem alkal­mas; a munkabérgazdál'kodás- hoz nem vezetik a szükséges nyilvántartásokat stb. A sú­lyos hibák és a mulasztások miatt az Építési, Közlekedési, és Vízügyi Osztály felé tizen­egy személy ellen javasol szi­gorú felelősségre vonást az el- . len őrző szerv. A felelősségre vont dolgozók a megrovást, a szigorú figyelmeztetést sérel­mesnek találták, s ezért felleb­beztek a városi, illetve a me­gyei döntőbizottsághoz. A dön­tőbizottságok a büntetést min­den esetben csökkentették, s így „nevetség tárgya lett a fe­gyelmi eljárást lebonyolító szerv” — mondta az egyik vb- tag. Hozzátette azt is, hogy a döntőbizottságnak csak a vét­ség tényét kell vizsgálnia. Császár József tanácselnök azzal fejezte bé a napirend tárgyalását, hogy a továbbiak­ban szigorítani kell a költség­vetési üzemnél a pénzügyi és a belső ellenőrzést, de igen nagy támogatást és segítséget kell nyújtani a most már szin­te teljesen kicserélődött dolgo­zó kollektívának. Ezt követően a végrehajtó bizottság a következő tanács­ülés előkészítéseként megtár­gyalta az 1972 évi költségveté­si és a tanács fejlesztési alap­jának elosztási javaslatát. Császár József tanácselnök miután tájékoztatta a meg­jelenteket az elmúlt esztendő tevékenységéről, rátért a be­jelentésekre. Közülük egyet feltétlen ki kell emelni: jóvá­hagyta a végrehajtó bizottság a megyeszékhelyen (Béri Ba­logh Ádám—Ybl Miklós utca sarkán) épülő 120 garzonlaká­sos nővérszállás beruházási programját. Remélhetőleg, ez­zel részben megoldódik Szek- szárd egészségügyi ellátásának, káderpolitikájának gondja. Dr. Nedók Pál tanácselnök­helyettes pedig arról tájékoz­tatta a végrehajtó bizottság tagjait, hogy megkezdték Szek- szárdon, a Rákóczi utcában 80 —100 lakásos OTP társasházak előkészítését, közösen az OTP- veL feladatokkal. A beszámoló után hozzászólások követkéz-1 tek. Az aktívaülés időszerűségét a többi közt a párt és a kor­mány legújabb gazdaságpoliti­kai Intézkedései adták meg, mert nyilvánvaló, hogy ennek alapján Tolna megye ÁFÉSZ- mozgalmában is bőven akad sürgős imtézkednivaló. Nép- gazdasági szinten bizonyos el­lentmondások következtek be, például a beruházási igény messze túllépte a reális lehe­tőségeket, s az egyensúly hely­reállítása érdekében különféle intézkedések váltak indokolt­tá. Tolna megye ÁFÉSZ-veze- tői a MÉSZÖV kezdeményezé­sére kellő önkritikával körül­néztek a saját portájukon, és hozzáláttak az eddigi gazda­ságpolitikájuk felülbírálásá­hoz. Ez az aktívaülés azt tük­rözte, hogy legtöbben helyesen értelmezik a párt és a kor­mány gazdaságpolitikáját: nemcsak az önös szövetkezeten belüli érdekekkel törődnek, ha­nem tekintettel vannak a nép­gazdaság általános érdekeire, ugyanakkor azt is jól látják, hogy az új helyzet közepette most hol kezd szorítani a ci­pő. Ez is, az js igen határozott hangot kapott az akt.ívaülésen. Tolna megye fogyasztási szövetkezetei a negyedik ötéves terv időszakára 47 százalékos nyereséget terveztek, ugyan­okkor 6Í százalékos állóeszköz- fejlesztést irányoztak elő. Ez az arány teljesen irreális: azt tükrözi, hogy sok helyen nem a saját erőkre kívánták tá­maszkodni, hanem a kilincse- lésre, a központi alapokra. A jövőben kiltncselésre nem szá­míthat senki, és tudomásul kell venni, hogy a központi alapokból csalt a közös fej­lesztési terveket támogatják, és más zsebére senk; sem ter­vezhet semmiféle fejlesztést. Sokan figyelmen kívül hagy­ták, hogy a fejlesztésnek nem kizárólagos, sőt nem is mindig elsődleges módja az építkezés. Legalábbis erre utal, hogy az előirányzatokban túlnyomó részben építkezés jellegű beru­házások szerepelnek. Tolna megye szövetkezetei ott tarta­nak, hogy az utóbbi évek nagy beruházásait sem hasznosítják teljes egészében. A drága költ­séggel épült kereskedelmi egy­ségek megnyitásával párhu­zamban például több helyen nem nőtt kielégítő mértékben a kereskedelmi forgalom. Ilyen körülmények között a tervek­ben szereplő sok hely; építke­zési igénynek a megvalósítása népgazdasági pazarlás lenne. Helyette az erők koncentrálása szükséges néhány nagyobb kö­zösséget érintő feladat megol­dására. és ezzel párhuzamosan fejleszteni a meglévő egysége, két. A felmérések azt igazol­ják, hogy belső gépesítéssel, a modem formák elterjesztésé­vel, a személyi feltételek javí- fásával sok hasznosítatlan tar„ talékot lehetne kiaknázni. Felvetődött a gyűlésen, hogy az utóbbi években több sza­bályozó többször és többféle előjellel változott, s ez nagy­ban zavarta az előrelátást. Vá­ratlan helyzet alakult ki az előző években belépett új lé­tesítmények egv részénél. An­nak idején mindenki a jó munka egyik fokmérőjének ér­tékelte, ha valamelyik szövet­kezet mondjuk áruházat, vagy szállodát épített. Erre meg­volt a társadalmi igény, az ilyen törekvést ezért minden szerv támogatta. A legújabb szabályozók következtében azonban mind hátrányosabb gazdasági helyzetbe kerültek ezek a szövetkezetek, éppen az új létesítmény funkcionálásá­val. Többen felvetették azt is, hogy újabban ellentmondáso­san hatnak, szövetkezeti mé­retekben az érdekeltségi kon« cepciók. A tanácskozáson felszólalt dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZÖVOSZ elnöke is. Hangsú­lyozta, hogy a szövetkezetek munkájának a kiindulópontjai a párt X. kongresszusának és az ÁFÉSZ-ek hetedik kong­resszusának a határozatai, az egységes szövetkezeti törvény, és a gazdálkodással kapcsolat­ban hozott időszerű párt- és kormányhatározatok. Ezt kőve­tően a szövetkezetek szövetsé­geivel és különböző szövetke­zeti feladatokkal foglalkozott. B. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom