Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-29 / 50. szám
I As elet a g akorïat oldaláról Vigye a karimát — Már az inszeminátorok — Sok a buktató is A termelőszövetkezeti vezetők pénteki megyei tanácskozása nem bővelkedett ugyan felszólalásokban, de szókimon_ dásokban annál inkább. A kö. zös gazdaságok vezetői valóban lényeges dolgokra hívták fel a megyei és az országos vezetést. Öten kértek szót mindössze és ennek talán az a magyarázata, hogy néhány héttel ezelőtt a tsz-vezetők fejtágítón vettek részt, s ott részletesen, alaposan megvitatták a nehézségeket, az eredményeket. Arra is gondolni lehet, hogy né- hányan a közelgő parasztkongresszusra tartogatják mondandóikat, a nagyobb hatás reményében. A pénteki megyei tanácskozáson Bucsi Elek, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője adott részletes, alapos áttekintést a közös gazdaságok tennivalóiról, feladatairól. Ehhez kapcsolódott Et- tig László majosi tsz-elnök néhány megjegyzése. Csodálkozásának adott hangot Elmondotta; a zárszámadásokat rög_ zítő nyomtatványok minden évben változnak, nem alkalmasak arra, hogy az egyik esztendőt hitelt érdemlően összehasonlítsa a tsz a másik esztendővel. Nem érti, miilyen módon végzik az összehasonlítást a felsőbb szervek. Kívánatosnak tartja, hogy a zárszámadásokat rögzítő nyomtatványok ne változzanak évről évre. A majosi termelőszövetkezeti elnök ezúttal ismét szóvá tette azokat az okokat, amelyek a cukorrépa-termesztést és a zöldségtermesztést gátolják, hátráltatják, ö a közös gazdaság vezetője szemével nézi a dolgokat és hibásnak tartja a gépesítés mai rendjét Vele fordult elő például, hogy amikor érdeklődött a cukorrépatermesztéshez szükséges gépsor iránt, közölték: a gépsort csak hiányosan tudják szállítani. „Olyan ez, hogy bemegyek az üzletbe kalapot kérni, és erre közlik: karima van, teteje nincs, vigye el a karimát” — mondta Ettig László. Bucsi Elek később közölte a tanácskozás résztvevőivel, hogy a megyei vezetést a kereskedelmi szervek úgy tájékoztatták, a teljes gépsorokban nincs hiánya Valahol tehát valami sántít A megyei párt- bizottság osztályvezetője megígérte, utánanéznek a dolgok- naiki Befejeződtek az ÁFÉSZ-ek mérlegismertető küldöttgyűlései Nagydorogon több mint 5 millió forint a nyereség Amint arról már hírt adtunk, a megye fogyasztási szövetkezetei aiz elmúlt hetekben mérlegismertető küldöttgyűléseket tartottak. Sorrendben az utolsó küldöttgyűlést a nagydorogi ÁFÉSZ-nál tartottak szombaton, és ezzel befejeződött az a gyűléssorozat, amely keretében a szövetkezeti vezetőségek számot adtak a tagságnak múlt évi munkájukról. A nagydorogi ÁFÉSZ küldöttgyűlésén részt vett Kálmán Gyula, a megyei párt- bizottság végrehajtó bizottságának tagja, a MÉSZÖV elnöke is. Az igazgatóság beszámolóját Triber Dezső igazgatósági elnök ismertette. A beszámolóból kitűnt, hogy a múlt évi nyereség meghaladta az 5 millió forintot. A különböző gazdálkodási mutatók nagyjából a megyei szintnek megfelelően alakultak. A munka termelékenysége mind a kiskereskedelemben, mind a vendéglátóiparban nőtt az előző évihez képest. A szövetkezet tavaly is számos intézkedést tett az áruellátás javítása érdekében. Pálfán például tüzelő- és építőanyag-telepet létesítettek. Eddig ugyanis csak vidéken lehetett ilyen árut beszerezni, és azt mindenki külön fuvaroztatta haza, következésképpen rendkívül nagy volt a fuvarköltség. A telepet az ÁFÉSZ közösen létesítette és üzemelteti a páifai termelő- szövetkezettel. A tsz biztosította hozzá a területet, az ÁFÉSZ épített rá, és bonyolítja le az üzleti dolgokat, a fuvarókat pedig a tsz végzi. Ennek megfelelően a nyereséget is megosztják. Sok gonddal járt a múlt évben a mezőgazdasági termények felvásárlásával, forgalmazásával és termesztéssel, illetve tenyésztéssel kapcsolatos tevékenység. Az aszály és a jégverés következtében a tervezettnél kevesebb zöldséget és gyümölcsféleséget tudtak felvásárolni. Kénytelenek voltak megyén kívüli termelőktől felvásárolni zöldséget és gyümölcsöt. Az összforgalmat így végül is növelni tudták, ha nem is a kívánt mértékben. A nagydorogi ÁFÉSZ-en belül 11 mezőgazdasági társulás működik. Az áirutojás- termelő szakcsoport munkája a múlt év elején hanyatlani kezdett, mert a felvásárlási árak rendkívül kedvezőtlenül alakultak, ráadásul a tápellátás sem volt megfelelő. Tekintettel arra, hogy népgazdasági érdek fűződik a háztáji baromfitenyésztéshez, tojástermeléshez, a szövetkezet minden lehető módon igyekezett segíteni e szakcsoportot. A tojást például nem egyszer minimális árréssel vagy árrés nélkül vásárolta fél a szakcsoport tagjaitól. Sajnos, még így sem sikerült teljesen visz- szaállítani a régi tenyésztői kedvet A nagydorogi ÁFÉSZ nagy kapacitású keltetőüzemet működtet évről' évre, amely a háztáji gazdaságokat látja el naposbaromfival. A megyében forgalomba kerülő naposbaromfi jórésze a nagydorogi ÁFÉSZ keltetőüzeméből való évek óta. Sajnos, tavaly itt is probléma volt: mivel a tenyésztői kedv nemcsak a nagydorogi körzetben, hanem másutt is visszaesett, nem vásároltak annyi naposbaromfit, amennyit keltettek. Ezért úgynevezett kényszerneveléssel hasznosították a kikeltetett, de eladatlan naposbaromfit, összesen több mint 70 000-et. Igen sok naposcsibét és napos- libát export útján hasznosítottak. Javult a múlt évben a társadalmi tulajdon biztonsága, összesen 156 leltárt tartottak, tízzel többet a tervezettnél, és a leltárhiányok mind a bruttó összeg tekintetében, mind pedig a normán belüli hiányokat figyelembe véve csökkentek. B. Szőke Géza dombóvári tsz- elnök felszólalásából megtudtuk, hogy Dombóváron már az inszeminátorok is elvárják a borravalót. Ezek szerint a borravalós szakmák köre bővült. Az elnök a szarvasmarha- tenyésztés és az állatállomány fejlesztését gátló körülményekről beszélt. Erőteljesen bírálta a mesterséges termékenyítés bürokratáit. Követelte: a megyei vezetés hasson oda, hogy nagyobb rend ég fegyelem legyen a termékenyítő állomásokon. Ezen a megyei tanácskozáson ketten is foglalkoztak a középtávú tsz-tervek „karbantartásával”. Bucsi Elek a beszámolójában, majd Somi Benjamin a felszólalásában. Nem véletlen, hogy a megyei pártbizottság titkára felszólalását kizárólag a középtávú tsz-tervek- nek szentelte. Valóban elő kell azokat újból venni és maradéktalanul az élethez, a valósághoz kell az elképzeléseket, a számokat igazítani. Áttételesen ugyan, de a felszólaló tsz-elnökök mégis sejtetni engedték, hogy a joggal kifogásolt tervszerűtlenség oka sok esetben a közös gazdaságon kívül keresendő. Ezt bizonygatta kissé bátortalanul Tóth István a németkéri Haladás Tsz elnöke, s ehhez szolgált konkrétumokat Lakos József, a páifai termelőszövetkezet elnöke, a Szekszárd és Vidéke Területi Tsz-Szövetség elnöke. „Sok a buktató” — mondta. Sokak nevében szólt, amikor kijelentette: nem vagyunk tudatában annak, hogy milyen árrendezéssel kell számolnunk. Ilyen körülmények között szinte természetes, hogy a tervszerűség csorbát szenved, hogy a középtávú tsz-tervek egy idő után nem mindenben felelnek meg a közösség és a népgazdaság érdekeinek. Lakos József felsorolva a bizonytalansági tényezőket, egyebek között a következőket mondotta: „Most hallom, hogy a 4000 forintos vegyszer helyett lesz majd huszonnégyezer forintos vegyszer. Tessék így előre és jól tervezni’^ Lakos elvtárs hívta fel a figyelmet az öntözés fontossága, ra. A gondolatgazdag felszólald, sokra Bucsi Elek válaszoltTavasz a földeken Jóval előbbre járnak a mezőgazdasági muníkákkal a szokatlanul enyhe tavaszias időben a mezőgazdasági üzemek, mint más esztendőkben. A talaj munikák az őszi mélyszántás lezárása, simítózás. a szerves- és műtrágyázás, a tavaszi vetések előkészítése van most soron. Tolna megyében sajnos jóval kevesebb csapadék hullott, mint az ország más vidékein. Ez a kevés is feláztatta a talaj felső rétegét, és így néhány napig szünetelt a földeken a munka. Március végén, április elején kezdődik a napraforgó, a kukorica és még számos más tavaszi növény vetése. A tavalyinál jobb vetőmagellátást ígér a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat. A vetőmagvak előkészítése, kiszerelése befejeződött, a szállítás a megrendelés ütemében folyik. A termelőszövetkezetekbe a tavaszi vetőmagok 90 százalékát már kiszállították. A szokásosnál több zöldségmagot hoznak idén forgalomba. A megrendelt vetőmagvak március első napjaiban minden üzembe megérkeznék. Jól teleltek az őszi vetések a szedres! Petőfi Termelőszövetkezetben. A tsz földjein szórják a szerves trágyát és a műtrágyát. Idén 30 holdon vetnek borsót. A gépek tőzeget. sódert, építőanyagot szállítanak, a „gyalogosok” a tavaszi munkacsúcs szünetében fakitermeléssel foglalkoznak» Most a legtöbb munka a kertészetben adódik. A termelő-: szövetkezet 120 katasztrális holdon foglalkozik szabadföldi és ötezer négyzetméteren fólia alatti hajtatott zöldségnövények termesztésével. A dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezetben is a talajelőkészítés, a szerves és a műtrágyaszórás adja a legtöbb munkát. A tsz építő-- brigádja és azok, akik pillanatnyilag más munkát nem kaptak, a sertéstelep belső útját betonozzák. A hollandi ágyakban kikelt a retek és a saláta. Tápkockázzák a haj-- tatott paradicsom- és paprikapalántát. Mindkettőből 15—15 ezret készítenek. A termelő- szövetkezet igen nagy területen foglalkozik zöldségtermesztéssel. Egy hektáron paprikát, 8,5 hektáron pedig pa-- radicsomot termesztenek. Már-- cius közepéig 57 hektáron kerül földbe a borsóvetőmag. Az őszi mélyszéntásók egynegyed részén már megtörtént a talaj lezárására a mőcsényi Kossuth Tsz-ben. A hónap elején elvetették a mákot és a zabot. Jelenleg fogasolják; a lucernát. A vizes réteken vízrendezést végeznek, vízlevezető csatornákat készítenek. Határidő: március 1 Folynak a szekszárdi vásár előkészületei Még néhány nap és a rendező iroda pontosan meg tudja állapítani, hogy melyek azok a gazdaságok, szövetkezetek, vállalatok és intézmények, akik részt vesznek az augusztusi mezőgazdasági vásáron. Hogy állnak a szervezéssel? — érdeklődtünk So- morjai Sándortól, » rendező iroda igazgatójától — Március 1-ig küldhetik be jelentkezéseiket mind a négy megyében azok, akik részt kívánnak venni a kiállításon. A jelentkezések a négy megye mezőgazdasági osztályaihoz érkeznek be, ahonnan a megfelelő felmérés után továbbítják azokat hozzánk Szekszárdra. Tolna megyéből is több szövetkezet jelezte részvételét, elsőnek a dunaföldvári Alkotmány Tsz. A rendező irodához érkeznek a négy megyén kívüli vállalatok jelentkezései, közülük elsőként a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyáré, amely vetőgépek, a népszerű Lajta ekecsalád, és más mezőgazdasági gépek bemutatását tervezi. A szövetkezetek többsége sajnos csak a termékbemutatóra jelezte részvételét, a kiállítás rendezőségének viszont az az elképzelése, hogy a résztvevők bemutassák egy-egy ágazat, vagy szocialista brigád munkáját, azok eredményeit Folynak a szakbizottságok előkészületi tanácskozásai. Az állattenyésztési szakbizottság javaslatára tenyésztési eredménybírálatot hirdet a rendező iroda. A négy megye szövetkezetei és gazdaságai megkapják a jelentkezési lapokat amelyek kitöltésének helyességét az illetékes állattenyésztési felügyelőségek ellenőrzik, majd ezek alapján ágazatonként díjazásban részesülnek a legjobbak. — R. — Mérlegzáró közgyűlések az ipari szövetkezetekben Szombaton a megye három ioari szövetkezetében tartottak mérlegzáró közgyűlést, a Dombóvári Faipari, az Iregszemcséi Vegyes, valamint a Báta- széki Kádár és Fatömegcikk Szövetkezetben. Tegnap a Bonyhádi Járási Építőipari Szövetkezet vezetősége számolt be a tagságnak az elmúlt évi gazdálkodásról és bocsátotta a közgyűlés elé az ez évi tervet és az alapszabály módosítására vonatkozó javaslatot. Ezzel a megye szövetkezeti iparában is megkezdődött a mérlegzáró közgyűlések „szezonja”, ami négy hétig — pontosabban március 25-ig tart. A szövetkezeti ipar eredményes évet zárt 1971. december 31-ével. Az össztermelés 18 százalékkal emelkedett 1970- hez képest, és 8,6 millió híj- jén elérte az egymiliiárd forintot. Jelentős mértékben nőtt a lakosság részére végzett munkák volumene, ami 14 százalékkal haladta meg az előző évit. A lakossági, ipari javítás és személyi szolgáltatás 21,5 millió forintról 24 millióra — 12 százalékkal emelkedett. A 18 százalékos termelésnövekedés zömét a termelékenység emelése hozta, a létszám mindössze négy százalékkal nőtt. Az eredményes gazdálkodás legszembetűnőbb mutatója a nyereség, ami több, mint 35 millió forinttal — 29 százalékkal haladja meg az előző évit. Mindössze egy veszteséges szövetkezet volt a megyében 1971-ben, a Dombóvári Vegyes Szövetkezet, közel kétmillió forintos veszteséggel zárta az évet. A Tolnai Épület- karbantartó, amely 1970-ben veszteséges volt, tavaly már tekintélyes nyereséget ért el, aminek egy részét a korábbi veszteség pótlására fordítják, a többiből különböző alapokat képezhetnek. A szövetkezetek túlnyomó többségében nyereségrészesedést is fizetnek a közgyűlésen, a kép azonban igen vegyes. Egyes szövetkezeteknél a részesedés meghaladja a tavalyit, többnél azonban az évközi bérfejlesztés — illetve a túl- zott mértékű átlagbér-növekedés „elvitte” a részesedést. A megye szövetkezeti iparában ugyanis tavaly 6 százalékkal nőtt átlagosan az egy fog’ '1- koztatottra jutó bér — néhol 10—16 százalékkal is, — így az erősen progresszív bérfejlesztési adó a nyereséget terheli. Van tehát néhány olyan szövetkezet, ahol annak ellenére, hogy nyereségesen gazdálkodtak tavaly, részesedést nem fizethetnek. Több szövetkezet a nyereség részesedési hányadából átcsoportosít bizonyos összeget a fejlesztési alapba. Tavaly öt ilyen szövetkezet volt, köztük a bonyhádi ruházati, amely öt évre „kötelezte el magát”, hogy évi 300 ezer forintot a részesedési alapból a fejlesztésibe helyez, az idén nő az ilyen szövetkezetek száma. A szombati dombóvár} közgyűlésen a Faipari Szövetkezet tagsága döntött úgy, hogy 140 ezer forintot átcsoportosít fejlesztésre.
