Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

f ► ¥01 *,C*YEI XXII. évfolyam. 49. szám VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? ARA: 1.20 FORINT Vasárnap, 1972. február 27. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA ME GŸEI BIZ OTTSÁ G A NA K L AP j A KÖZLEMÉNY a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének hivatalos baráti látogatásáról a Román Szocialista Köztársaságban A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Román Szocialista Köztársa­ság minisztertanácsának meg­hívására 1972. február 24—26 között hivatalos baráti látoga­tást tett Romániában a Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A látogatás során aláírták a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársa­ság új barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződését. A küldöttség megtekintette a bukaresti szerszámgép- és aggregátgyárat, látogatást tett kz új fővárosi lakónegyedben, találkozott a dolgozókkal. A Magyar Népköztársaság párt­ós kormányküldöttségét min­denütt meleg rokonszenvvel fogadták, ami a magyar és a román népet összefűző testvé­ri barátság kifejezése. A két ország párt- és kor­mányküldöttsége között meg­beszélések folytak, amelyeken részt vettek: Magyar részről: Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a kül­döttség vezetője, Fock Jenő. a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Vályi Péter, a Központi Bizottság tagja, a Miniszterta­nács elnökhelvettese, Péter János, az MSZMP KB taeia, külügyminiszter, Martin Fe­renc, a Magyar Népköztársa­ság nagykövete a Román Szo- eialista Köztársaságban. Román részről: Nicolae Ceausescu, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság állam­tanácsának elnöke, a küldött­ség vezetője. lem Gheorghe Maurer, a Román Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Román Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsának elnö­ke, Ion Patan, a Központi Bi­zottság tagja, miniszterelnök­helyettes, Corneliu Manescu. a Központi Bizottság tagja, kül­ügyminiszter, loan Cotot, a Központi Bizottság tagja, a Román Szocialista Köztársa­ság nagykövete a Magyar Népköztársaságban. Az őszinte, baráti légkörű tárgyalások során a felek tá­jékoztatták egymást pártjaik és kormányaik tevékenységé­ről. Megállapították, hogy mind a Magyar Népköztársa­ság, mind a Román Szocialis- ta Köztársaság jelentős ered­ményeket ért el a szocializ­mus építésében. Átfogó véle­ménycserét folytattak a két párt és a két ország kapcso­latainak helyzetéről és távla­tairól, a nemzetközi kommunista mozgalom és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A magyar—román barátság­nak mélyre nyúló történelmi gyökerei vannak. A magyar és a román nép legjobb fiai küz­döttek a két nép barátságáért, egyesítették erőiket és forra­dalmi harcot vívtak a szabad­ságért és a társadalmi hala­dásért, az egykori magyaror­szági és romániai uralkodó osztályok nacionalista, a nem­zetiségeket elnyomó, a ma­gyar és a román dolgozókat egymás ellen uszító politikája ellen. A kommunisták vezeté­sével a két ország munkásosz­tálya, forradalmi és demokra­tikus mozgalmai kifejezésre juttatták nemzetközi sz: lida- ritásukat, kölcsönösen támo­gatták egymást a nemzeti és társadalmi felszabadító harc­ban és a magyar és a román nép közötti barátság követke­zetes mozgató erejének bizo­nyultak. A magyar és a román nép a fasiszta elnyomás alóli fel- szabadulás után, a hitlerizmus elleni háború fő terhét viselő Szovjetunió történelmi jelen­tőségű győzelme eredménye­ként kialakult kedvező nem­zetközi feltételek között kezé­be vette sorsának irányítását, a szocializmus útjára lépett, s egyszer s mindenkorra véget vetett a kizsákmányoló osztá­lyok szította ellenségeskedés­nek. A munkáshatalom győzel­me új lehetőségeket teremtett a magyar és a román nép, Magyarország és Románia kapcsolatainak gyökeres meg­javításához és széles körű ki­bontakoztatásához. A két nép között tartós barátság jött lét­re a proletár internacionaliz­mus, a kölcsönös megbecsülés. Moszkva Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: A Luna—20 automatikus űr­állomás visszatérő egysége, tartályában a Hold kontinen­tális térségében összegyűjtött holdkőzettel péntekén magyar idő szerint 20 óra 12 perckor „menetrendszerűen” földet ért a Szovjetunió előre kiszámí­tott térségében — közölték, hivatalosan Moszkvában. Ez azt jelenti, hogy az űr­állomás felbocsátása, kivéte­lesen bonyolult körülmények között végrehajtott sima le­szállása a Holdra, a speciális villanyfúró berendezéssel meg­oldott automatikus kőzetmin­ta-felvétel és végül az érté­kes „holdcsomag” hazaszállí­tása pontosan az élőre meg­szabott programnak megfele­lően ment Wtfm a területi épség tiszteletben tartása, a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei, az együttmű­ködés és testvéri segítség alap­ján. Mindkét; fél tudatában van annak, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Román Szocia­lista Köztársaság kaocsolatai- nak bővítése és a két ország együttműködése a magyar és a román nép. a szociahsta vi­lágrendszer javát szolgá’ja. Ennek kiemelkedő eseménye voit az 1948. január 24-én alá­írt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése. További jelentős lépés előre a látoga­tás során aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási ^ .szerződés, amelyben tükröződnek a Ma­gyar Népköztársaság és a Ro­mán Szocialista Köztársaság kapcsolatainak fejlesztésében elért eredmények és a nemzet­közi viszonyokban bekövetke­zett változások. A szerződés magÆelél a magyar és a román nép alapvető érdekeinek, vala- mennyi szocialista állam ér­dekeinek, Összhangban van a Varsói Szerződés és a Kölcsö­nös Gazdaságj Segítség Taná­csa alapszabályának rendelke­zéseivel, az ENSZ alapokmá­nyában fogdáit elvekkel. A felek kifejezték elh átá­razásukat, hogy tovább erősí­tik és szélesítik a két testvéri szocialista ország népeinek ba- ráttságát és kölcsönösen elő­nyös együttműködését. A küldöttségek megvizsgál­ták a két ország kapcsolatai­nak jelenlegi helyzetét és fej­lesztési lehetőségeit Megelégedéssel állapították meg, hogy kooperációs megál­A visszatérő egység a ka­zahsztáni szovjet kikötő kö­zelében, Dzsezkazgan hely­ségtől negyven kilométerre észaik-nyugatra ereszkedett le, azaz gyakorlatilag ugyanazon a helyen ért földet, ahol más­fél évvel ezelőtt elődje,,a Lu­na—16. Mindazonáltal a visszatérő egység érkezését készenlétben váró kutatócsoportok munká­ja ezúttal nem volt zavarta­lan- Viharos szél, erős hófú­vás és alacsony felhőzet aka­dályozta a kutatást. Ennek el­lenére a visszatérő egységet sikerült biztonságba helyezni. A Luna—20 a holdkutatás történetében első ízben szerzett a földi tudomány számára a holdtengereknél feltehetően régebbi képződményeket tar­talmazó területről, a Hold teiCTtneneir 94 lapodások jöttek létre az ipari termelésben, bővült az együtt­működés az energetika, a víz- gazdálkodás, az idegenforga­lom, a vámügy, a közúti szállí­tás, a határövezeti árucsere területén, fejlődött az együtt­működés a tudományos kuta­tásban. Hangsúly ózták az 1971—75- ös időszakra szóló hosszú le­járatú kereskedelmi egyezmény jelentőségét, amely az árucse­re több mint 90 százalékos nö­vekedését irányozza elő az előző öt év eredményeihez vi­szonyítva. A két küldöttség kifejezésre juttatta azt az elhatározását, hogy minden erőfeszítést meg­tesz a magyar—román gazda­sági kapcsolatok állandó fej­lesztéséért — elsősorban a kooperáció fokozáséival — olyan nagy fontosságú ágaza­tokban, mint a gépipar, a szá­mítástechnika, az elektronika, az automatizálás, a szállítási eszközök, a szerszámgépek, a vegyipar, a szállítások, az élel­miszeripar, a mezőgazdiaság, a vízgazdálkodás, hangsúlyozták továbbá, hogy bővíteni keli az együttműködést a tudományos kutatásban, főleg azokon a te­rületeken, amelyek biztosítják a tudományos és műszaki ha­ladás megvalósítását a terme­lésben. A felek megállapították, hogy bővült az együttműködés a kultúra, a művészet, az ok­tatás terén. Kiemelték a kul­turális, a művészeti és tudo­mányos cserék fontosságát a két nép kölcsönös megisme­rése és közeledése szempontjá­ból és megállapodtak, hogy se­gíteni fogják az e célból léte­sített kulturális együttműkö­dési v-egyes bizottság tevékeny­ségét. kötő hegyes vidékről talaj­mintákat. Vizsgálatuk döntő­en hozzájárulhat az égitest keletkezésével kapcsolatos, gyakran egymásnak ellent­mondó hipotézisek eldöntésé­hez. A talajmintákat átadják a Szovjet Tudományos Akadé­mia munkatársainak tanul­mányozás végett. A tudások sokat várnak az Apollo-űrha- jók személyzete, illetve a Lu­na—20 által földre szállított holdtengeri talajminták és a most érkezett hegyvidéki kő­zet összehasonlító vizsgálatai­tól is. E tárgyban megállapo­dás van érvényben a szovjet és amerikai holdkutaitók kö­zött, amelynek alapján ké­sőbb a Luna—20 szállítmá­nyát az amerikai kutatóknak ti pMkWfcMéaére bocsátják, A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről folytatott vé­leménycsere s«*rán mindkét küldöttség hangisúlyozta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista országok egységének és összeforrottságának. Kife­jezte határozott óhaját, hogy fokozza az együttműködést a Varsói Szerződés keretében és fejleszti a barátságot és együtt­működést a többi szocialista országgal. A két fél nagyra értékeli azt a hozzájárulást, amelyet .a Szovjetunió, a többi szocialista ország nyújt az enyhülés és biztonság megteremtésé! iez Európában és az egész világon a béke, a népek közötti barát­ság és együttműködés ügyéért folytatott harchoz. A küldöttségek kiemelték a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának szerepét a tagországok gazdasági együtt­működésének fejlesztésében, a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek hasznosításában gazdaságaik teljesítőképessé­gének fokozásában, népeik életszínvonalának emelésében. A felek készek az együttmű­ködés fokozására, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa bukaresti XXV. ülésszakán az együttműködés további elmé­lyítésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági integrá­ció fejlesztésére elfogadott komplex program alapján. Ez­zel egyidejűleg a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság a gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésére törekszik az összes szocialis­ta állammal, a fejlődő orszá­gokkal, a világ valamennyi ál­lamával. A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy Európá­ban erősödött az együttműkö­dés és az enyhülés folyamata. Ebben a legnagyobb szerepet a Varsói Szerződés tagállami — köztük a Magyar Népköz- társaság és a Román Szocia­lista Köztársaság — kezde­ményezései és erőfeszítései játsszák, s amihez mind je­lentősebb mértékben járulnak hozzá más európai államok is. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződések mielőbbi hatályba lépése megfelelne va­lamennyi európai nép érdekei­nek, előmozdítaná a béke és a biztonság ügyét. Úgyszintén nagy jelentőségű a Nyugat- Berlinnel kapcsolatos négyha­talmi megállapodás, a két né­met állam kormányának, a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának a nyugat- berlini szenátussal kötött egyezményei. A felek támogatják a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­(Folytatás a 2. oldalé») ■ ­A gyűjtött holdkőzettel földet ért a Luna—20

Next

/
Oldalképek
Tartalom