Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-26 / 48. szám
1 J 1 A Tolna termelőszövetkezetek helye, megyében a negyedik ötéves szerepe, feladata terv második évében Tsz-vezetők tanácskozása Szekszárdon Tegnap, Szekszárdon, a megyei pártbizottság nagy tanácstermében az idei tennivalókról és feladatokról tanácskoztak a termelőszövetkezetek párttitkárai, elnökei. A megyei munkaértekezlet a nélkülözhetetlen helyzetelemzés szándékával ült össze, és azzal a céllal, hogy valamennyi tsz-vezető lássa, ismerje a közös gazdaságok helyét, szerepét a negyedik ötéves terv második évének Tolna megyére eső részében. Az elnökségben helyet foglalt Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára, BuCsi Elek, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai Kedves Elvtársnők, Elvtársak! A mai tanácskozás alapvető célja, hogy összegezésre kerüljenek a megye szövetkezeti mozgalmának eredményei, hogy értékeljük az elért fejlődést, valamint, hogy megbeszéljük a mezőgazdasági szövetkezetekben doltgiozó páirt- és gazdasági vezetők és egyben az egész tagság soron lévő legfontosabb feladatait Az egységes szövetkezeti törvény megalkotásával, továbbá az elmúlt években mindjobban kiszélesedő szövetkezetpolitikai viták révén és hatására tovább folytatódott a mozgalom fejlődése mind politikai, mind gazdasági területen. Ma már biztonságosam megállapítható, hogy a giazdaiságirányítási ref orm bevezetésével a szövetkezeti ágazaton bedül is lényeges és pozitív irányú változás ment végbe. Mit állapíthatunk meg a megyében az 1971. év gazdálkodásáról? — A negyedik ötéves terv első éve, a X. kongresszus határozata szellemében zajlott le, — a fejlődés ütemé az ágazat egészében megfelel a negyedik ötéves terv által diktált célkitűzéseknek, sőt egyes termelési területeken elértük a tervciklus végére tervezett szintet. Az átlagos termelésnövekedés a megyében meghaladta a 10 százalékot. Egy-kát számot a mezőgazda* Ság produktumából: — búzából 7300 vagonnal többet takarítottak be a mezőgazdasági üzemeink az előző évinél, — kukoricából is csaknem 3000 vagonnal több termett, mint az előző évben, — napraforgóból közel 500 vagonnal több termett, — vágósertésből 842 vagonnal, — tojásból 4 miíllió darabbal több került értékesítésre. Ezzel szemben jelentős visszaesés történt a cukorrépa, a burgonya, az egynyári szálas termésvoluménénél, a vágóbaromfi és a tej értékesítésénél. Ezen belül igen negatív, hogy ez együtt jár a tehénállomány csökkenésével, amely az állami gazdaságok kivételével minden szektorban visszaesett. A szarvasmauhaHétszám alakulása az utolsó három évben: 1969-ben 44 702, ebből tehén 14 673, 1970-ben 44 333, ebből tehén 15 112. 1971-ben 42 482, ebből tehén 15 011. Amint látják az elvtársiak 69-ről 70-re kedvező ' tendencia kiaüaffculása mutatkozott, 70-ben viszont elsősorban a tehéntétszámn ál igien kedvezőtlen tendencia alakult ki. Itt felvetődik az a kérdés, helyes volt-e a kivágási keret felszabadítása. Általában aizt mondhatjuk, hogy igen. Esetenként a gazdaságok ezzel visszaéltek, amely a létszám alakulásában ;s megmutatkozik. Tenyésztési oldalról feltétlen lehet indokoünS esetenként a nagyobb ütemű selejtezést. azonban ahhoz, hogy megfelelő tenyésztői munkát lehessen végezni, géléi tezés oldaláról is egy megfelelő létszámot kell először kialakítani. A jövedelemnlalkuíás tükrében vizsgálva: a szövetkezetek különböző alapképzései általában megfelelőnek mondhatók. osztályvezetője, Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese, Lakos József, a Szék- szárd és Vidéke Területi Tsz Szövetség elnöke, Palóc Tamás, a Kapos-Koppány Völgye Területi Tsz Szövetség elnöke, Somorjai Sándor, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, Szakáll László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya munkatársa nyitotta meg a tanácskozást. A tanácskozáson Bucsi Elek, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője tartott előadást. Az általánostól azonban itt “s nagy az eltérés és esetenként probléma vám a megfelelő forgóalap biztosításánál, több helyen túlméreteoitiék a személyes jövedelemre sízolgáló alapot, a szövetkezetek többségénél a biztonsági célú tamtalékoA következőkben a termelőszövetkezetek középtávú tervkészítéseinek tapasztalataival, illetve az e terülietéken jelentkező feladatokkal kívánok foglalkozni. A mostanj középtávú üzemtervezési gyakorlat egyik igen lényeges és fontos jellemzője, hogy a vállalatok, üzemek elsőízben készítettek öt évre szóló középtávú tervet az új irányítási rendszer által biztosított önállóságuk érvényesülésével, a működő köz. gazdasági szabályozók figye- lembevéteűiével. Meg kell jegyeznünk, hogy a termelőszövetkezetek tervcélkiitűzésed összességében megegyeznek a népgiazdasáig. ezen belül az ágazat középtávú elképzelései-, vei. Pozitív a tervekben: hogy előtérbe kerül a termőterület hatékonyabb kihasználása, ennek alapján egészséges művelési áig változással is kell számolni. — Megfelelő arányban kívánják fejleszteni a növénytermesztés ás az állattenyésztés ágazatát, előtérbe helyezve az állattenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztését. — Gyorsabb ütemben kívánják bővíteni az üzemnek az alaptevékenységem kívüli tevékenységet. — Megfelelő gondot fordítanak az anyagi-technikai bázis fokozott növelésére korszerűsítésére. A növénytermesztés szerkezete az állattenyésztés fejlesztésével összhangban módosul. Emelkedik a szemes termények, a szálas takarmányok vetésterülete, valamelyest csökken a kenyérgabona vetésterülete és minden növényféleség- nél az átlagtermések hozamának növelését irányozták elő az üzemek. Kedvezőtlen viszont a burgonya, a zöldség és a cukorrépa termőterületek csökkenő előirányzata, ami az ellátásban komoly fennakadásokat okozhat. Ezzel a kérdéssel majd az 1972. évi dadátoknál kívánok foglalkozni. Az üzemek a középtávú terveknél nem számoltak kellő mértékben a szőlő- és gyümölcstermelés növelésével, különösen a korszerű nagyüzemi feltételek megteremtésénél. Az öntözött területek növelése mintegy 3000 heűctáimall szerepel az üzemiek terveiben, ez 25 száza, lékos növekedést jelent. Ä népgazdaság? célkitűzéseknek megfelelően az állat- tenyésztés gyorsabb ütemben fejlődik a növénytermesztésnél, ezt elsősorban a számszerű előirányzatok mutatják. A középtávú terveikben a mezőgazdasági üzemek a szarvasmarha létszámot több mint 25 százalékkal, a tehénlétszámot közel 30 százaléjkfcgí_tó? láisra a kívántnál kisebb öcsszeget helyezitek. A termelőszövetkezetek pártszervezetei 1971. évben is megfelelően segítettek a szövetkezeti élet továbbfejlesztését a szövetkezeti gazdálkodás eredményesebbé tételét. vánják növelni. A sertés létszámát több mint 34 százalékkal, ezen belül a kocalétszámot mintegy 30 százalékkal akarják emelni. Ezzel van ösz- szefüggésben az állati terméshozam növelésének előirányzata is, mely összességében az igényeket kielégíti. Az első év tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az üzemek tervelőirányzatai nem minden esetben nyugszanak reális alapokon. Az 1971. évi gazdálkodás értékelésénél utaltam arra, hogy a szövetkezetek szarvasmarha-állománya, közöttük a tehénállománya stagnált, illetve csökkent. A jelenlegi körülmények között nem látszik reálisnak az üzemek terveiben rögzített tehénlétszám fejlesztése. Ez ösz- szefügg az üzemek férőhelynövelésének tervével is, amely már a tervben sem növekszik a kívánt ütemnek megfelelően. A népgazdasági terv a mezőgazdasági foglalkoztatottságnak mintegy 2—3 százaléA beruházás szerkezeti ösz- szetételén belül indokoltnak látnánk a műtrágyafelhasználás gyorsabb ütemű növelését, különösen az intenzív növények alkalmazása igényli ezt. Az előirányzatban megfelelő kos csökkenésével számol A mi termelőszövetkezeteink több mint 10 százalékos csökkenéssel számolnak. Ha a jelenlegi technikai színvonalat vesszük figyelembe, akkor a 10 százalékos csökkenés sok, méginkább sok, ha figyelembe vesszük, hogy a családtagok foglalkoztatásánál 40 százalékos visszaeséssel számolnak. Ha azonban a műszaki színvonal fejlődése a mező- gazdasági üzemekben a tervezettnek megfelelően alakul, akkor reálisan számolhatunk ezen munkaerő felszabadulásával átcsoportosítást lehetőségével. A termelőszövetkezetek bruttó jövedelme a saját tervükben előirányzottnak megfelelően 24,5 százalékkal emelkedik. Az 1 hektár termőterületre jutó bruttó jövedelem eléri a 6504 forintot. Az átlagon belül azonban igen nagy a szóródás. A bruttó jövedelem alakulásának megfelelően tervezték a szövetkezetek a különböző alapok képzését is. összességében az' alapok képzésének növelése megfelelő, szóvá kell tenni azonban a tagok részesedési alapjának tervezett alakulását. A középtávú tervek a tagok részesedésénél mintegy 13 százalékos emelkedéssel számolnak, mely nem éri el a népgazdaság ezen ágazatára tervezett növekedésnek ütemét. Mindjárt meg is je- gvezhetjük azonban, hogy az első év tényhelyzete ezt az elképzelést cáfolja, mivel a növekedés meghaladja az üzemek középtávú terveiben rögzített -ütemet. Ennél a kérdésnél azt vetném fel. hogy a tervek átértékelésénél feltétlen vegyék figyelembe a gazdasági vezetők és pártszervezetek a reális lehetőségeket, a népgazdasági előirányzatot és úgy alakítsák a tagok részesedése tervezett növekedésének ütemét, hogy az ösztönző is legyen a tagság számára. helyet foglal el a gépesítésre fordítandó beruházási összeg és úgy értékeljük, hogy ez biztosítja a kívánt szintű technikai színvonal emelkedést is. Nagyobb ütemet kellene bizto- stíanii a férőhely, elsősorban a szarvasmarha-férőhely növelő» sére, a jelen időszakban különösen e beruházások előkészí» lésére. A tervek értékelése alapján} valamint az első év tapasztalatai alapján egy sor olyan következtetést lehet levonni} amely indokolttá teszi a sző-? vetkezetek középtávú terveinek a helyi pártszervezetek és gazdasági vezetés által való újraértékelését és azoknak reális alapokra való helyezését. Feltétlen szükséges, hogy mind a pártszervezetek vezetői, mind a szövetkezetek vezetői fordítsanak nagy gondot arra, hogy a terveket a szövetkezetek tagjai megismer-^ jék a véglegesítésben véleményük, felvetéseik érvén y rö jussanak, mert ez egyben biz-; tosítékot szolgál arra, hogy a tervek végrehajtásában a tagság megfelelő részt vállaljon} Miként jelentkeznek a feladatok megyénk termelőszövetkezetei számára a népgazdaság 1972 éves tervelőirányzataiban? Növénytermesztés A növénytermesztés terület tén a búzatermesztés megfelelő szinten tartása szükséges} hogy az átlagtermések stabilizálásán keresztül ellensúlyozni lehessen a vetésterületekben előállott csökkenést. 1969- hez viszonyítva a megye búzaterülete több mint 13 000 kh-al csökkent, ezt feltétlen szükséges az átlagterméseken keresztül ellensúlyozni. Az állattenyésztés fejlesztő* sével függ össze a tömegta- karmány-termesztés fokozása} Ezen a területen elsősorban az átlagtermés növelése jelentkezik feladatként. Az elmúlt évek termésátlagait számba véve ezen. a területen semmi dicsekednivalónk nincs, mind a szántóföldi egynyári szálasoknál,, mind a pillangósok és a rétek hozamánál igen alacsony termésátlagokat értünk el. A megfelelő agrotechnika alkalmazásával körültekintő szakirányítással biztosítani kell tömegében is, valamint összetételében is egy olyan takarmánybázis megteremtését, mely az állatállomány takarmányozását megfelelő szinten tudja biztosítani. Az ipari növények termesztésénél a korábbi évek szintjén jelentkezik az igény a (Folytatás a 4. oldalon) A középtávú tervkészítés tapasztalatai A beruházások helyzetének várható alakulása
