Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-25 / 47. szám
I M / Tizfinöt év a Mezőgépnél Közös munka — a régi célért Télen, hajnalban még sötét van, amikor Karácsony Jáno- séknál felgyullad a villany, a fiatal munkásember megmosakszik, teát iszik, aztán az este odakészített táskát felveszi a konyhaasztalról, s elindul Alsónyékről a korai vonathoz, amely immár tizenöt éve hozza be minden reggel a megye- székhelyre, munkakezdésre. — Mondták már, hogy miért nem keresek közelebb munkát, biztos találnék. Ugyan. Akkor miért vagyok én ilyen régóta a Mezőgépnél? Ennyi lenne a munkáshűség? Karácsony János középmagas, erős alkatú ember. Bajszos, kicsit kopaszodik. Reggel, a párttitkár azt mondta, hogy kevés ember foglalkozik olyan nagy törődéssel a fiatalokkal, mint éppen Karácsony János. — Igazat mondott Pali bácsi, tényleg szeretem a fiatalokat. Ha az ember leteszi egyszer a szerszámot, megnézi, kinek adja oda. Engem is itt neveltek ki. villamos ív- és láng- hegesztőnek. Hogy szeretem-e a szakmám ? Erre azt mondom, én még most is tudok gyönyörködni a munkámban, persze, hogy szeretem a szakmámat. A múlt héten, mikor Pesten voltam az országos szakági konferencián, arról beszélgettünk: fontos, hogy hogvan neveljük a fiatal szakmunkástanulókat. A mi brigádunk, a Törekvés szocialista brigád is fiatalokból áll, a legidősebb harminchat éves. Kettő párttag közülünk, öten KISZ-tagok. Összesen tizen- ketten vagyunk. — Összetartó-e a brigádjuk? — Nagyon. Tudja, nekem az volt a célom, hogy házat építsek. No, erre 71 tavaszán sor került, addigra összejött any- nyi pénzünk, hogy nekikezdhettünk. Kilenc éve spóroltunk rá, képzelheti, mennyire vártam már. Az építkezésnél bebizonyosodott, hogy mennyire összetartó a brigádunk. A betonmunkára kaptam a vállalattól egy keverőgépet és a brigád minden tagja eljött hozzám segíteni. Nem akartam érzelgősködni a többiek előtt, de akkor nagyon boldog voltam. így van értelme a brigádnak, mint kollektívának. — Kilenc év nagy idő. főleg ha spórolni kell... — Mondtam, nekem mindig az volt a célom, hogy házat építsünk, ezért tettük. Feleségem is dolgozik, ugyan most szülésin van, született egy kislányunk, de előtte az alsónyéki téesz főkönyvelője volt. Ne higgye, hogy emiatt köztünk valami probléma lett volna. A feleségem mondta, én olyan vagyok főkönyvelőnek, mint te hegesztőnek. Ebből aztán mindent értettem. — Egyszóval, legalább olyan rang jó szakmunkásnak lenni, mint jó főkönyvelőnek. ■— Erről van szó. Nem éreztem sosem, hogy engem mint munkást, akár a vezetők, vagy az irodában dolgozók lenéztek volna. Igaz, tizenöt évet lehúztam azért, hogy mások is megtudják, mi is munkásem- bemek lenni. Én ezt érzem rangnak. Megbecsülnek erkölcsileg, anyagilag. — Az élet mökből áll. nemcsak örö— Ez is igaz. De ha nekem valami problémám van. akkor a pártértekezleten vagy a termelési tanácskozáson megmondom. Azt szeretem az itteni gazdasági vezetőkben, hogy a jó ötletet, hasznos tanácsokat figyelembe veszik. Áthallás Áthallok. Nem a szomszéd szobába hallok át, ahol általában tudom, hogy kik tartózkodunk és nem az úttest túlsó oldalára, ahol látom is. Az ismeretlen ségbe hallok és ebben van va lami lenyűgözően izgalmas. At hallásaimat Graham Belinek köszönhetem és a megyeszék hely telefonvonalainak. Hívom például a megyei kór házat. 12—544. Egy darabig néma csend, aztán halk gép puskaropogás, melyen átszűrő dik egy beszélgetés. — ... és tudod. hogy az öt venesben lehet kanni tyúk húsból készült virslit? Beszólok, hogy köszönöm, ez engem is érdekel, de ők nem hallanak át. csak őket lehet áthallani, így nem válaszolnak, hanem folytatják. — ... akkor a Feri a Bélával annyi sört megivott, hogy másnap nem akarták vissza- váltani az üvegeket. . . — Hogy? Rocky Cellart? — Nem, Kinizsit! A közlés megnyugtat az ismeretlenek nem dúskálnak a földi javakban. Az ember irigy, ez bosszantana. Más áthallások révén Szék- szárd női alsónemv.ellá*r.sáról értesülök, ételreceptekről kisebb beruházási vitákról . s egyszer egy zord férfihang ka■ tegórikusan szidott valakit, mondván : — Hol a fenében járnak azzal a ... gömbvassal? Pontosan megmondta, hogy milyen gömbvasra gondol. Áthallani ritka módon szórakoztató. Az ember ismereteket szerez, gazdagszik lelkiekben és humorérzékben. Egyetlen vágyam van ezzel kapcsolatban csupán. Mielőbb rendszeresítsenek Szekszárdon videotelefont. (O. I.) Karácsony Jánossal felmegyünk a pártirodába, kilépünk az U-műhelyből. Ez az épület alakja miatt kapta ezt a furcsa nevet. Karácsony János felhajtja a hegesztőszemüveget, az előbb még hegesztett, a cukorrépa gépsor kiszántó részének tengelyét hevítette a hegesztővel, hogy aztán alakítani lehessen. Az udvaron menve újságolja: — Most a szakági konferencián beválasztottak küldöttnek a tavaszi szocialista brigádvezetők országos tanácskozására. Ezt is eredménynek könyvelem el. A saját eredményemnek. Az irodában a párttitkár meg a szakszervezeti titkár áll, indulni készülnek. Karácsony Jánossal lekezelnek, hellyel kínálják. Pár szót váltanak egymással, aztán magunkra hagynak. — Mit mondana el legszívesebben önmagáról? — Azt, hogy jól érzem magam itt a vállalatnál. Jól is nősültem. De amit mindenkinek elmondanék, hogy csak a becsületes. jó munkával vívhatja ki minden ember azt a megbecsülést. tiszteletet, ami nélkül az élet nem sokat ér. Jó a keresetem is, háromezer körül, negyedévenként prémium, szóval szépen összejön. — Mit csinál ma, ha hazamegy ? — Először is megebédelek. Utána, mert karácsonyra a kisfiamnak egy akváriumot csináltam, azt hozom rendbe. Megtisztítom a vadászpuskámat, a vadászás az egyetlen szenvedélyem, utána a kisfiámmal felolvassuk együtt a holnapi leckét. Ez lesz a mai munkám. Alig várom a jó időt, hogy mehessek az épülő házunkhoz dolgozni. — Szokott-e unatkozni? — Azt nem. Minden időm be van osztva. Csodálom azt, aki tud unatkozni. — Mi volt a legnagyobb öröme mostanában? — Miniszteri kitüntetést kaptam, a Mezőgazdaság kiváló dolgozója vagyok. VARGA JÓZSEF Illyés Gyula : Különc A Veszprémi Petőfi Sándor Színház előadása Szekszárdon február 28, március 7. és március 2-án „Teleki László nevéhez, ez a szólás, két tragédia fűződik. Az egyiket, a sikertelent, megírta, a másikat, amellyel a világ bámulatát, s egy nemzet örök tiszteletét vívta ki, megélte. Kossuthnak párizsi követe, majd a magyar légió idején triumvírtársa volt. Ezért 1860 decemberében az osztrák kormány tőrbe ejtette, halálos dilemma elé állította, öngyilkosságba szorította”. — foglalja össze Teleki László életútját Illyés Gyula a Kegyenc elé írott előszavában. Az Illyés Gyula által említett tragédia, amely Teleki László nevéhez fűződik, fiatal korában írt drámája, a Kegyenc, amely már első bemutatása alkalmával megbukott. Illyés Gyula e dráma átdolgozása során találkozott, került rendkívüli emberi közelségbe Teleki Lászlóval és életútjával. A Kegyencet — ezt a római ihletésű drámát, amelyben az idegbeteg, gyenge jellemű császár kegyencé- nek rá kell jönnie, hogy szolgálatait igaztalan ügynek szentelte, s ezért sorsa csak a megsemmisülés lehet — Illyés Gyula mentette meg a jelen és az utókor számára. De megragadta a másik dráma is; Teleki László öngyilkossággal végződő életútja. Ebből az élményből, felismerésből született a „Különc”. „Egy félbeszakított hivatás minden hű kebelre nézve nem egyéb egy kettémetszett életnél” — írja Illyés Gyula a Különc alcíméül, Teleki László 1861, március 9-én Heves megye közönségéhez idézett szavait. Teleki László hivatástudatát, hitét kettészakították, s ezért úgy érezte életének is véget kell vetnie. Volt ereje ezt felismerni, s ereje megtenni. Ki volt Teleki László? 1811-ben született, Pest megyében, református családban. Neveltetése főúri rangjához méltó volt. Diákja volt a sárospataki kollégiumnak, sokat utazott, s nemcsak Magyar- országot, de külföldet is jól ismerte. Az apja, aki a Magyar Tudományos Akadémia egyik életrehívója volt, azzal, hogy több tízezer kötetes könyvtárral ajándékozta meg azt, korán meghalt. A fiú, a családi hagyományoknak megfelelően franciás szellemet szív magába, szinte második otthona Párizs. A királyhoz, Lajos Fülöphöz hivatalos ebédre, Victor Hugót nevezheti barátjának, s magáénak vallja a franciák leghaladóbbjainak forradalmi eszméit. Mindezek hatására idehaza is az ellenzék egyik legnagyszerűbb képviselője. 1848-ban a Batthyánv- kormány párizsi követe. Mivel akkor a magyar kormányt nem ismerik el a nyugati hatalmak, munkája titkos. így került az események, a magyar emigrációban történő események középpontjába. Kossuth híve. Megszervezi Kossuth törökországi kiszabadítását., megbeszélést hoz létre Kossuth és Napoleon között. Életének nagy szerelmével találkozik Szászországban, ahol besugás áldozata lesz. Bécs és Szászország között megállapodás jön létre. A semleges szászföldön fogják el, s kiadják Ausztriának, ahol már korábban halálra ítélték. Nem végzik ki. Életét meghagyják, azzal a kikötéssel, hogy politikai tevékenységet nem végezhet, Az életét meghagyják, de erkölcsi hírének tön-kretevéséért mindent megtesznek. Rövid időn belül feloldják a szigorú megállapodást; vállalhat közéleti szereplést, de csak olyant, mint többi főnemesi társa. Teleki László azonban csak egy utat ismer, 1848 útját. Kristály- tiszta jellem. Nem ismeri a kompromisszumot, irtózik minden engedménytől,' megveti a középutat. Szinte egymagában viszi a forradalom küszöbéig Magyarországot. Aztán a lehetetlenbe ütközik, érdektelenségbe és értelmetlenségbe, minden oldalról, különböző szövevények, rágalmak és tisztátalanságok hálójába. Nem teheti, amit eszméi tisztaságához méltón tenni-e )tell. Hivatását kettétörik. S ő, kettészakítja élete fonalát. E tisztaságában nagyszerű s végzetében drámai sors talált avatott íróra Illyés Gyulában. A drámát a Veszprémi Petőfi Sándor Színház együttese három alkalommal mutatja be Szekszárdon. Teleki László megformálója a vendégművész Latinovtts Zoltán lesz. A főbb szerepekben Moj- czen Máriát és Tánczos Tibort láthatja a közönség. Mindhárman Jászai-díjasok. „Jó tíz éve, hogy magam elé tűztem drámasorozatban ábrázolni az új fogalmú ha- zaíiság nagy magyar példáit. A jelen bemutatása előtt, mintegy annak bevezetőjeképp e példák évei; 1514, 1849, 1945 és egy sorsfordító pont a múlt század második feléből. Ezt a pontot most már véglegesen 1861-re helyezném. Ez volt a vízválasztó. A szabadságharc — nagy reménységeivel és utólehetőségeivel — ekkor zárul le. Ami utána kezdődik, annyira más világ az előző kor igaz embereinek, akár a halnak a levegő. E vízválasztó csúcsára — díszül is, tájékozódásul is — Teleki László alakját találtam a legszebbnek” — írja a Különc előszavában. Illyés Gyula. MÉRY ÉVA Népújság 13 Bátor sportemberek sítalppal másszák mpg Morvaország leg-”- -■’-•aV» csúcsát, az 1602 méter magas Snezkál. (CTK foto — MTI — P. Krulis felvj W72. február 25.
