Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-23 / 45. szám

? ! i Közművelődési napok , Falugyűlés Bálán Megválasztották a Hazafias Népfront helyi vezetőségét A hátai közművelődési na­pok rendezvénysorozatának hétfő esti programjában a szekszárdi ifjúsági fúvószene­kar Véghelyi Miklós vezényle. tével hangversenyt adott a bâ­tai művelődési házban. A mű­sor — melyben több induló, a Monti csárdás és a Bajor pol­ka is elhangzott — megérde­melt sikert aratott Azonban meg kell jegyezni, hogy egy­úttal fontos tanulsággal is szol­gált a rendezőknek: egy köz­ségben gondosabban kell meg. határozni a különböző rendez­vények kezdési időpontját. A hangversenyt délután 5 órakor akarták kezdeni, de a közön­ség — melynek többsége pa­rasztemberek közül került ki — csak jóval később, az ott­honi munkák elvégzése után gyűlt össze. Este 7 órakor a művelődési ház mozi termében a Hazafias Népfront falugyűléssel egybe­Időelőny a lakástery teljesítésénél A Dombóvári Univerzál Szö­vetkezet építőrészlegére is nagy feladat hárul a negyedik öt­éves terv Tolna megyei lakás- programjának megvalósításá­ban: 320 lakást kell megépíte­nie. Ehhez a megfelelő ka­pacitás nem volt biztosítva a tervidőszak kezdetem A szö­vetkezet korábban is rendsze­resen épített Lakásokat, de nem ilyen nagy számban. Ahhoz, hogy teljesíteni tudják ezt, most kell fokozatosan felfej­leszteni az építőipari kapaci­tást. Ehhez támogatást is kap­tak a megyei fejlesztési alap­ból. A tervidőszak elején mintegy évi 13 millió forintos volt az építőipari kapacitásuk a faüzem nélkiil. Ezt fokoza­tosan duplájára növelik, s hogy ez nem csupán szövetkezeti ügy, azt éppen a megyei szin­tű támogatás jelzi: azért kap­ták a támogatást, hogy kellő mértékben segíthessék a Dom­bóvár város lakosságának je­lentős részét érintő lakásgon­dok enyhítését. Kapacitás-fejlesztésre több mint 5 millió forintot fordí­tanak ezekben az években. A pénz egy részéből korszerű építőipari gépeket szereznek be. A kapacitás-növekedés nem jár együtt létszámnöveléssel: a technika és technológia javí­tására, a termelékenység növe­lésére alapozzák a fejlesztést. Ugyanakkor törekszenek arra, hogy a meglévő munkásállo­mány jobb szociális körülmé­nyek közt dolgozhasson. Ép­pen ezért ennek javítására fordítják a fejlesztési célokra rendelkezésükre álló összegnek körülbelül a felét. A negyedik ötéves terv első évében, 1971-ben — tekintettel arra, hogy a kapacitásuk lé­nyegében még a régi szinten mozgott — csak 34 lakás meg­építését vették tervbe. Ezzel szemben 52 lakást adtak át rendeltetésének. Két 16 laká­sos társasházat hat hónappal a határidő előtt adtak át. Az idei évre 54 lakás megépítése szerepel a tervükben. Amint dr. Samu Lajos elnöktől meg­tudtuk, két 12 lakásos épület építése az OTP részére folya­matban van, és a közeljövőben kezdik újabb 24 lakás munká­latait. Hat lakást pedig már ez évben is átadtak. A szövet­kezetnek ez idő szerint — fi­gyelembe véve, hogy a terve­zett kapacitás egy része még nem lépett be — időelőnye van a lakásterve teljesítésénél, és eddig minden feltétel úgy ala­kult, hogy teljesíteni tudják az ötéves terv előirányzatát. kötött vezetőség- és küldött­választó gyűlést rendezett. Ezen Kovácska László, a Ha­zafias Népfront községi elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Szűcs Lajost, a Haza­fias Népfront megyei elnöksé­gének tagját, Hajdú István já­rási népfronttitkárt és Fülöp László országgyűlési képvise­lőt A Hazafias Népfront községi bizottságának beszámolóját Komonyi Orbán községi titkár ismertette, melyhez Sükösdi Ferenc tanácselnök fűzött ki­egészítést Ezt követően Fülöp László országgyűlési képviselő, a he­lyi November 7. Tsz elnöke emelkedett szólásra. Beszélt az országgyűlés által elfogadott ifjúsági és termelőszövetkezeti törvényről, azokról a felada­tokról, melyek ezzel kapcsolat­ban a Hazafias Népfrontra há­rulnak. A szolgáltatások és az öregele helyzetének elemzése után a falvak, illetve Báta község ellátási nehézségeiről szólott. Elmondotta, hogy Bé­tán nem juthat friss húshoz, aki nem tart jószágot, sőt tej­terméket sem mindig vásárol­hat. Ez nem a különböző áruk hiánya miatt van így, hanem a helytelen elosztás következ­ményeként. Hangsúlyozta, a község vezetői nem nyugsza­nak bele a bátaszéki ÁFÉSZ- nek abba a döntésébe, hogy Bátát ezután sem látják el friss hentesáruval. A tsz eredményeinek ismer­tetése után arról beszélt, hogy az utóbbi időben egyre inkább elsorvad az egykor méltán hí­res bétái népművészeti házi- ipar. Ennek újjáélesztése töb­bek között a Hazafias Nép­front feladata is. Befejezésül elmondotta, hogy véleménye szerint a Hazafias Népfront Bátán eredményesen tevékeny­kedett, betöltötte hivatását. Fülöp László beszéde után a falugyűlés megválasztotta a járási és megyei küldötteket, valamint a községi népfront­bizottságot, melynek elnöke ismét Kovácska László, átkára pedig Komonyi Orbán lett. Csente* ékért az üvegrliázban Miért nem kapható ? A Paksi Állami Gazdaságban 2300 négyzetméteren nevelnek erdeifenyő-csem-''é<> a különböző állami gazdaságok és erdőgazdaságok részére. Képünkön: vetik az üvcgh .zban a fenyőt. Foto: Gottvald Milyen a hazai áruellátás? A pillanatnyi megítélést han­gulati elemek is befolyásol­ják. Ha úgy adódik, elismer­jük: nagyobb a választék és általában jobb a minőség, mint néhány évvel ezelőtt. Ám amikor egyik vagy má­sik cikket hiába keressük az üzletekben — legyen akárcsak elszigetelt jelenséggel is dol­gunk — semmi jó és meg­nyugtató nem jut eszünkbe. Az ilyen bosszúságok sajnos szinte mindennaposak, vagy legalábbis újból és újból meg­ismétlődnek. Bizonyos termékek azért ke­rültek tartósan a hiánycikkek listájára, mert kevesebb van belőlük, mint amennyi való­jában kellene. Ilyen termékek például az alapvető építési anyagok, vagy a személygép­kocsi. A hiányzó cikkek túl­nyomó többségéből viszont kellő mennyiségiben kerülhet­ne az üzletekbe. Előfordul, hogy a vevő hiába keres bi­zonyos árut, holott gyártója kapacitás-kihasználási gondok­kal küzd. Mi az indokolatlan áruhiány oka? Rossz a piackutatás, hibá­san mértük fél az igényeket — hangzik a válasz, újabban már önkritikusan. Néhány éve még ugyanis leginkább a fo­gyasztó kiszámíthatatlanul szeszélyes igényváltozásait okolták emiatt. Ma viszont mindenki tudomásul veszi, hogy a fogyasztó olyan ami­lyen. Ha úgy tetszik neki, ak­kor szeszélyes és kiszámítha­tatlan. S bizony, ha átmenet nélkül hirtelen berobban a nyár, vagy szokatlanul enyhe az ősz, öltözködési igényeink lényegesen eltérnek a sokévi átlagtól, s milliárdos értékű ruházati árukészletek marad­nak a kereskedelem nyakán. S ez nem istencsapás, hanem az üzleti élettel járó kockázat, amit a kereskedelemnek és az iparnak vállalnia kell. Illetve, olyan rugalmas együttműkö­désre — például kapacitás- tartalékra — van szükség, hogy a változó igények a készletnövekedés minimális kockázatával hiánytalanul fci- elégíthetőek legyenek. Egyszerűbb és kényelmesebb persze az igények változásá­ból és a felmérés pontatlan­ságából adódó bizonytalansági tényezőiket a fogyasztóra hárí­tani. Vagyis a folyamatos árubőség helyett a kedves ve­vők addig vásároljanak, amed­dig a készlet tart. így azután mindig mindent eladhatnak, s feleslegessé válik a szezonvégi kiárusítás is. S az üzletek az­zal szintén csökkenthetik Rész­leteiket. hogy mérsékelik a választékot, s a kedves vevő kénytelen nyakába venni a várost, majd csak megtalálja a tizedik boltban a neki meg­felelő modellt. színt és méretet. Ma már senki nem állíthat­ja, hogy azért nem lehet ezt vagy azt kapni, mert exportál­ják. Megváltozott a sorrend: első a belföldi ellátás. S évről évre növekszik a választékot bővítő, s a hazai termelőket versenyre serkentő fogyasztá­si cikkek importja is. Ám ha a belkereskedelmi vállalatok túlzott biztonságára törekedve nem rendelnek például elég ruházati cikket, lábbelit, hű­tőszekrényt, tv-t, stb. akkor a gyártó cégek kénytelenek az így felszabaduló termelőkapa­citásokat exportra lekötni. Ezért előfordulhat, hogy olyan termékek is hiányoznak az üzletekből, amelyeket ugyan­akkor nagy mennyiségiben kül­földre szállítanak. A növekvő szükségletek a fejlődés hajtómotorját képe­zik, s természetes, hogy meg­előzik a lehetőségeket. A fi­zetőképes kereslet és az áru­kínálat között viszont nélkü­lözhetetlen az összhang. Az ipar, a kereskedelem és a szolgáltató hálózat feladata megteremteni a feltételeket ahhoz, — amint arra leg­utóbb, az országos propaganda­tanácskozáson Nyers Rezső a többi között rámutatott —, hogy a lakosság a legelőnyö­sebben költhesse el jövedel­mét. Olyan közérdek ez, amelynek szolgálatától nem szabad, hogy a kicsinyes ha­szonszerzés, a mindenáron va­ló készletcsökkenés eltérítse a vállalatokat. Immár gazdaság- történeti tény, hogy adminiszt­ratív módszerekkel, központi utasításokkal nem sikerült megteremteni a vásárlóerő és árualap részletekbe menő össz­hangját. Vitathatatlan az is, hogy a reform módszerei ked­vező irányú változásokat hoz­tak. A legutóbbi négy eszten­dőben bővült az áruválaszték; javult a minőség, szűkült a hiányzó cikkek köre. Ugyan­akkor az ösztönző és szabályo­zó rendszer további finomítá­sa is szükséges ahhoz, hogy elháruljanak a lakosság jobb ellátásának útjában álló aka­dályok. Persze, a szemlélet változá­sa és a vállalatok belső irá­nyítási és Ösztönzési módsze­reinek korszerűsítése szintén nélkülözhetetlen. Helyi erő­feszítések nélkül lehetetlen bármit is jól elrendezni, ezért kívánatos a vállalati önálló­ság és felelősség további nö­velése. Ez természetesen soha nem jelenthet abszolút döntési sza­badságot. A készletek alaku­lását például nem bízhatják az üzletek belátására két ok miatt sem. Egyrészt nehogy milliárdos értékű eszközöket tartsanak feleslegesen raktá­raikban. Másrészt a meggon­dolatlanul felhalmozott áru­készletek csökkentenék a vá­lasztékot, fékeznék a korsze­rű új cikkek, divatos termé­kek rendelését. A fogyasztó pedig — ahogy ezt már ta­pasztalhattuk — a raktáron lévő divatjamúlt cikkek vásár­lására kényszerülne. Vagyis úgy kellene központilag irá­nyítani, ösztönözni, szabályoz­ni a vállalatok működését, — például készleteik optimalizá­lásában, — hogy ugyanakkor érvényesülhessen öntevékeny­ségük. felelősségük a helyi és a népgazdasági érdekek közös szolgálatában. KOVÁCS JÓZSEF Véradónap a MEZŐGÉP-néi Tegnap délután Szek- szárdon, a MEZŐGÉP Vál­lalatnál bensőséges ünne­pet rendeztek. Hatvannyolc dolgozó adott önkéntesen vért és ezzel együtt nagy-nagy se­gítséget a rászorulóknak, a botegeknek. A vállalat párt-, szakszervezeti és vöröskeresz­tes bizottsága könyvjutalma­kat adott át a többszörös do­noroknak, majd minden vér­adó kedves ajándékot kapott a véradóállomástól. A kora esti órákban a vál­lalat véradói és a meghívott vendégek a Zrínyi utcai ha­lászcsárdába mentek, ahol a vállalat és a véradóáüomás közös vacsorájára voltak hiva­talosak. Dr. Kolumbusz Lász­ló, a véradóállomás vezető fő­orvosa itt köszöntötte a vér­adókat, s megható szavakkal köszönte meg a dolgozók szép és nemes cselekedetét. Népújság 3 1972.- február 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom