Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-23 / 45. szám
? ! i Közművelődési napok , Falugyűlés Bálán Megválasztották a Hazafias Népfront helyi vezetőségét A hátai közművelődési napok rendezvénysorozatának hétfő esti programjában a szekszárdi ifjúsági fúvószenekar Véghelyi Miklós vezényle. tével hangversenyt adott a bâtai művelődési házban. A műsor — melyben több induló, a Monti csárdás és a Bajor polka is elhangzott — megérdemelt sikert aratott Azonban meg kell jegyezni, hogy egyúttal fontos tanulsággal is szolgált a rendezőknek: egy községben gondosabban kell meg. határozni a különböző rendezvények kezdési időpontját. A hangversenyt délután 5 órakor akarták kezdeni, de a közönség — melynek többsége parasztemberek közül került ki — csak jóval később, az otthoni munkák elvégzése után gyűlt össze. Este 7 órakor a művelődési ház mozi termében a Hazafias Népfront falugyűléssel egybeIdőelőny a lakástery teljesítésénél A Dombóvári Univerzál Szövetkezet építőrészlegére is nagy feladat hárul a negyedik ötéves terv Tolna megyei lakás- programjának megvalósításában: 320 lakást kell megépítenie. Ehhez a megfelelő kapacitás nem volt biztosítva a tervidőszak kezdetem A szövetkezet korábban is rendszeresen épített Lakásokat, de nem ilyen nagy számban. Ahhoz, hogy teljesíteni tudják ezt, most kell fokozatosan felfejleszteni az építőipari kapacitást. Ehhez támogatást is kaptak a megyei fejlesztési alapból. A tervidőszak elején mintegy évi 13 millió forintos volt az építőipari kapacitásuk a faüzem nélkiil. Ezt fokozatosan duplájára növelik, s hogy ez nem csupán szövetkezeti ügy, azt éppen a megyei szintű támogatás jelzi: azért kapták a támogatást, hogy kellő mértékben segíthessék a Dombóvár város lakosságának jelentős részét érintő lakásgondok enyhítését. Kapacitás-fejlesztésre több mint 5 millió forintot fordítanak ezekben az években. A pénz egy részéből korszerű építőipari gépeket szereznek be. A kapacitás-növekedés nem jár együtt létszámnöveléssel: a technika és technológia javítására, a termelékenység növelésére alapozzák a fejlesztést. Ugyanakkor törekszenek arra, hogy a meglévő munkásállomány jobb szociális körülmények közt dolgozhasson. Éppen ezért ennek javítására fordítják a fejlesztési célokra rendelkezésükre álló összegnek körülbelül a felét. A negyedik ötéves terv első évében, 1971-ben — tekintettel arra, hogy a kapacitásuk lényegében még a régi szinten mozgott — csak 34 lakás megépítését vették tervbe. Ezzel szemben 52 lakást adtak át rendeltetésének. Két 16 lakásos társasházat hat hónappal a határidő előtt adtak át. Az idei évre 54 lakás megépítése szerepel a tervükben. Amint dr. Samu Lajos elnöktől megtudtuk, két 12 lakásos épület építése az OTP részére folyamatban van, és a közeljövőben kezdik újabb 24 lakás munkálatait. Hat lakást pedig már ez évben is átadtak. A szövetkezetnek ez idő szerint — figyelembe véve, hogy a tervezett kapacitás egy része még nem lépett be — időelőnye van a lakásterve teljesítésénél, és eddig minden feltétel úgy alakult, hogy teljesíteni tudják az ötéves terv előirányzatát. kötött vezetőség- és küldöttválasztó gyűlést rendezett. Ezen Kovácska László, a Hazafias Népfront községi elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Szűcs Lajost, a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagját, Hajdú István járási népfronttitkárt és Fülöp László országgyűlési képviselőt A Hazafias Népfront községi bizottságának beszámolóját Komonyi Orbán községi titkár ismertette, melyhez Sükösdi Ferenc tanácselnök fűzött kiegészítést Ezt követően Fülöp László országgyűlési képviselő, a helyi November 7. Tsz elnöke emelkedett szólásra. Beszélt az országgyűlés által elfogadott ifjúsági és termelőszövetkezeti törvényről, azokról a feladatokról, melyek ezzel kapcsolatban a Hazafias Népfrontra hárulnak. A szolgáltatások és az öregele helyzetének elemzése után a falvak, illetve Báta község ellátási nehézségeiről szólott. Elmondotta, hogy Bétán nem juthat friss húshoz, aki nem tart jószágot, sőt tejterméket sem mindig vásárolhat. Ez nem a különböző áruk hiánya miatt van így, hanem a helytelen elosztás következményeként. Hangsúlyozta, a község vezetői nem nyugszanak bele a bátaszéki ÁFÉSZ- nek abba a döntésébe, hogy Bátát ezután sem látják el friss hentesáruval. A tsz eredményeinek ismertetése után arról beszélt, hogy az utóbbi időben egyre inkább elsorvad az egykor méltán híres bétái népművészeti házi- ipar. Ennek újjáélesztése többek között a Hazafias Népfront feladata is. Befejezésül elmondotta, hogy véleménye szerint a Hazafias Népfront Bátán eredményesen tevékenykedett, betöltötte hivatását. Fülöp László beszéde után a falugyűlés megválasztotta a járási és megyei küldötteket, valamint a községi népfrontbizottságot, melynek elnöke ismét Kovácska László, átkára pedig Komonyi Orbán lett. Csente* ékért az üvegrliázban Miért nem kapható ? A Paksi Állami Gazdaságban 2300 négyzetméteren nevelnek erdeifenyő-csem-''é<> a különböző állami gazdaságok és erdőgazdaságok részére. Képünkön: vetik az üvcgh .zban a fenyőt. Foto: Gottvald Milyen a hazai áruellátás? A pillanatnyi megítélést hangulati elemek is befolyásolják. Ha úgy adódik, elismerjük: nagyobb a választék és általában jobb a minőség, mint néhány évvel ezelőtt. Ám amikor egyik vagy másik cikket hiába keressük az üzletekben — legyen akárcsak elszigetelt jelenséggel is dolgunk — semmi jó és megnyugtató nem jut eszünkbe. Az ilyen bosszúságok sajnos szinte mindennaposak, vagy legalábbis újból és újból megismétlődnek. Bizonyos termékek azért kerültek tartósan a hiánycikkek listájára, mert kevesebb van belőlük, mint amennyi valójában kellene. Ilyen termékek például az alapvető építési anyagok, vagy a személygépkocsi. A hiányzó cikkek túlnyomó többségéből viszont kellő mennyiségiben kerülhetne az üzletekbe. Előfordul, hogy a vevő hiába keres bizonyos árut, holott gyártója kapacitás-kihasználási gondokkal küzd. Mi az indokolatlan áruhiány oka? Rossz a piackutatás, hibásan mértük fél az igényeket — hangzik a válasz, újabban már önkritikusan. Néhány éve még ugyanis leginkább a fogyasztó kiszámíthatatlanul szeszélyes igényváltozásait okolták emiatt. Ma viszont mindenki tudomásul veszi, hogy a fogyasztó olyan amilyen. Ha úgy tetszik neki, akkor szeszélyes és kiszámíthatatlan. S bizony, ha átmenet nélkül hirtelen berobban a nyár, vagy szokatlanul enyhe az ősz, öltözködési igényeink lényegesen eltérnek a sokévi átlagtól, s milliárdos értékű ruházati árukészletek maradnak a kereskedelem nyakán. S ez nem istencsapás, hanem az üzleti élettel járó kockázat, amit a kereskedelemnek és az iparnak vállalnia kell. Illetve, olyan rugalmas együttműködésre — például kapacitás- tartalékra — van szükség, hogy a változó igények a készletnövekedés minimális kockázatával hiánytalanul fci- elégíthetőek legyenek. Egyszerűbb és kényelmesebb persze az igények változásából és a felmérés pontatlanságából adódó bizonytalansági tényezőiket a fogyasztóra hárítani. Vagyis a folyamatos árubőség helyett a kedves vevők addig vásároljanak, ameddig a készlet tart. így azután mindig mindent eladhatnak, s feleslegessé válik a szezonvégi kiárusítás is. S az üzletek azzal szintén csökkenthetik Részleteiket. hogy mérsékelik a választékot, s a kedves vevő kénytelen nyakába venni a várost, majd csak megtalálja a tizedik boltban a neki megfelelő modellt. színt és méretet. Ma már senki nem állíthatja, hogy azért nem lehet ezt vagy azt kapni, mert exportálják. Megváltozott a sorrend: első a belföldi ellátás. S évről évre növekszik a választékot bővítő, s a hazai termelőket versenyre serkentő fogyasztási cikkek importja is. Ám ha a belkereskedelmi vállalatok túlzott biztonságára törekedve nem rendelnek például elég ruházati cikket, lábbelit, hűtőszekrényt, tv-t, stb. akkor a gyártó cégek kénytelenek az így felszabaduló termelőkapacitásokat exportra lekötni. Ezért előfordulhat, hogy olyan termékek is hiányoznak az üzletekből, amelyeket ugyanakkor nagy mennyiségiben külföldre szállítanak. A növekvő szükségletek a fejlődés hajtómotorját képezik, s természetes, hogy megelőzik a lehetőségeket. A fizetőképes kereslet és az árukínálat között viszont nélkülözhetetlen az összhang. Az ipar, a kereskedelem és a szolgáltató hálózat feladata megteremteni a feltételeket ahhoz, — amint arra legutóbb, az országos propagandatanácskozáson Nyers Rezső a többi között rámutatott —, hogy a lakosság a legelőnyösebben költhesse el jövedelmét. Olyan közérdek ez, amelynek szolgálatától nem szabad, hogy a kicsinyes haszonszerzés, a mindenáron való készletcsökkenés eltérítse a vállalatokat. Immár gazdaság- történeti tény, hogy adminisztratív módszerekkel, központi utasításokkal nem sikerült megteremteni a vásárlóerő és árualap részletekbe menő összhangját. Vitathatatlan az is, hogy a reform módszerei kedvező irányú változásokat hoztak. A legutóbbi négy esztendőben bővült az áruválaszték; javult a minőség, szűkült a hiányzó cikkek köre. Ugyanakkor az ösztönző és szabályozó rendszer további finomítása is szükséges ahhoz, hogy elháruljanak a lakosság jobb ellátásának útjában álló akadályok. Persze, a szemlélet változása és a vállalatok belső irányítási és Ösztönzési módszereinek korszerűsítése szintén nélkülözhetetlen. Helyi erőfeszítések nélkül lehetetlen bármit is jól elrendezni, ezért kívánatos a vállalati önállóság és felelősség további növelése. Ez természetesen soha nem jelenthet abszolút döntési szabadságot. A készletek alakulását például nem bízhatják az üzletek belátására két ok miatt sem. Egyrészt nehogy milliárdos értékű eszközöket tartsanak feleslegesen raktáraikban. Másrészt a meggondolatlanul felhalmozott árukészletek csökkentenék a választékot, fékeznék a korszerű új cikkek, divatos termékek rendelését. A fogyasztó pedig — ahogy ezt már tapasztalhattuk — a raktáron lévő divatjamúlt cikkek vásárlására kényszerülne. Vagyis úgy kellene központilag irányítani, ösztönözni, szabályozni a vállalatok működését, — például készleteik optimalizálásában, — hogy ugyanakkor érvényesülhessen öntevékenységük. felelősségük a helyi és a népgazdasági érdekek közös szolgálatában. KOVÁCS JÓZSEF Véradónap a MEZŐGÉP-néi Tegnap délután Szek- szárdon, a MEZŐGÉP Vállalatnál bensőséges ünnepet rendeztek. Hatvannyolc dolgozó adott önkéntesen vért és ezzel együtt nagy-nagy segítséget a rászorulóknak, a botegeknek. A vállalat párt-, szakszervezeti és vöröskeresztes bizottsága könyvjutalmakat adott át a többszörös donoroknak, majd minden véradó kedves ajándékot kapott a véradóállomástól. A kora esti órákban a vállalat véradói és a meghívott vendégek a Zrínyi utcai halászcsárdába mentek, ahol a vállalat és a véradóáüomás közös vacsorájára voltak hivatalosak. Dr. Kolumbusz László, a véradóállomás vezető főorvosa itt köszöntötte a véradókat, s megható szavakkal köszönte meg a dolgozók szép és nemes cselekedetét. Népújság 3 1972.- február 23.
