Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-22 / 44. szám

Vs Z o ufc* mssm VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 44. szám ARA: 90 FILLÉR Kedd. 1972. február 22. Sajtóértekezlet a koreai nagykövetségen Pák Gjomg Szun, a Koreai Nixon megérkezett Kínai Népköztársaságba elnök találkozott Mao Cetunggal Mixon elnök és Csou En-laj kínai miniszterelnök ellep a díszszázad előtt a pekingi repülőtéren. (Telefoto — AP—MTI—KS) Népi Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete hét­főn a nagykövetségen sajtó- értekezletet tartott. Ezen Kim ír Szénnek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnökének a közelmúlt­ban japán újságírók kérdései­re adott válaszaival kapcso­latban — a többi között — kifejtette a KNDK álláspont­ját a kettéosztott Korea békés egyesítéséről. Hangsúlyozta: az általános helyzet — a koreai népnek hazája békés egyesítéséért folytatott harca szempontjából megítélve — kedvezően fejlő­dik. A KNDK-nak a szocia­lista építésben elért eredmé­nyei tovább erősítik Korea külső beavatkozás nélküli egyesítésének politikai és gaz­dásági alapját, reménnyel és bizakodással töltik el a déli országrész népét, s erőteljes ösztönzést jelentenek a békés egyesítésért vívott küzdelem­ben. Dél-Koreában az utóbbi időben eddig még nem ta­pasztalt mértékben megerősö­dött a fasiszta uralom ellen éí a demokratizálódásért ví­vott küzdelem, jelentősen meg­növekedett a békés egyesítés­re irányuló törekvés. A jelen­legi uralkodó rendszerrel szembeni ellenállás, és a haza békés egyesítésének követelése leküzdhetetlen erővel tör fel Dél-Koreában. Az amerikai Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke hétfő reggel egyhetes hivatalos látogatásra Pekingibe érkezett. A főváros mellett levő repülőtéren az amerikai vendéget Csou En- laj miniszterelnök és a Kínai Népköztársaság több más ve­zető személyisége köszöntötte. Az amerikai elnök tisztele­tére díszőrség sorakozott fel és a repülőtér főépülete előtt felvonták az Egyesült Álla­mok és a Kínai Népköztársa­ság nemzeti lobogóját. A rövid fogadási ünnepség lezajlása után Nixon vendég­látója kíséretében a harminc kilométer távolságra levő fő­városba hajtatott. A nyugati hírügynökségek megállapítása szerint az ame­rikai delegáció udvarias, de rendkívül visszafogott, sőt mondhatni hűvös fogadtatás­ban részesült. Az elnök különrepülőgépe Guam-szigetéről Sanghajt érintve érkezett a kínai fő­városba. A pekingi repülőte­ret a fogadtatás idejére le­zárták. A zászlórudakon ott lengett a kínai és az amerikai zászló, de nem voltak üdvözlő beszédek, nem volt ünneplő tömeg,' sőt még a diplomáciai testület képviselőit sem hívták meg Nixont és kíséretét a hi­vatalos kínai személyiségeken kívül csak a díszszázad és mintegy száz külföldi újságíró fogadta. A két ország himnuszának elhangzása után Nixon elnök és Csou En-laj miniszterelnök megszemlélte a felsorakozott díszszázadot, majd kocsiba szálltak és a fővárosba haj­tattak. Peking a szokásos ké­pét mutatta, a mindennapi életet a jelek szerint egyálta­lán nem befolyásolta a vendé­gek érkezése. Nixon és Csou En-laj első hivatalos megbeszéléseinek kezdetét először magyar idő szerint körülbelül kilenc órá­ra jelezték, a tárgyalások megkezdését azonban kétszer is elhalasztották. Mint kide­rült, azért, mert a közbeeső időben Nixon elnök felkereste Mao Cctungot. (Folytatás a 2. oldalon.) Elkészültek a vállalati mérlegbeszámolók — Márciusban megkezdik Mai számunkból MEGKEZDŐDTEK A BATAI KÖZMŰVELŐDÉSI NAPOK 3, old. JUGOSZLÁV BÜTORKIÁLLITÁS SZEKSZARDON 5. old. KÍMÉLET A HALOTTAKNAK 7. old. SPORT & old. Fel kell készülni az öntözésre A MÉM és OVH felhívása Több mint egy éve gyűlik á hazai időjárás csapadókados­sága. Ezért dr. Gergely Ist­ván mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettesnek: és Breindch Miklósnak, az Országos Vízügyi Hivatal el­nökhelyettesének aláírásával most együttes MÉM—OVH- felhívás jelent meg, amely felszólítja az öntözővizet szol­gáltató és felhasználó szerve­zeteket, hogy haladéktalanul készüljenek fel az öntözés kora tavaszi megkezdésére. A felhívás rámutat, hogy az 1971—72. gazdasági év el­ső harmadában, október 1-től január végéig a Dunántúlon átlagosan 45, az Alföldön pe­dig 55 százalékos a csapadék- hiány. A Dunántúl déli részén 110, a Tiszántúl északi és dé­li vidékein 100, a Duna—Tisza közén és a Tiszántúl középső területein 70—80 milliméter­rel volt kevesebb a csapadék a szokásosnál. Most már nyil­vánvaló, hogy kritikusan szá­raz tavaszra kell számítani. A csapadékhiányt ugyanis csak több hónapon át tartó rend­kívül nagy esőzések egyenlít­hetnék ki, erre pedig nincs kilátás. Feltételezhető, hogy az idén még a kis vízigényű nö­vényeket is öntözni kell. Ezért ebben az évben maximálisan ki kell használni minden ön­tözési lehetőséget, teljes egé­szében hasznosítani kell a rendelkezésre álló öntözési vízkészletet a nyereségrészesedés kifizetését Ceausescu beszéde gazdasági Hétfőn járt le a vállalati mérlegbeszámolók elkészítésé­nek határideje; 7600 vállalat és szövetkezet juttatta el az adó­hatóságokhoz az év végi mér­leget zárszámadást, összegez­ve az 1971-es év végeredmé­nyeit. A Pénzügyminisztérium számítóközpontjában rövide­sen megkezdik e mérlegbeszá­molók és zárszámadások sok­milliónyi adatának feldolgo­zását, s március első hetében készül el az első gyorsjelen­tés, amely képet ad a válla­latok és szövetkezetek gazdál­kodásának legfőbb adatairól. A részletes szakágazati össze­sítések március 22-re készül­nek el, április 15-re pedig a népgazdaság teljes pénzügyi mérlegét összeállítják. A vállalatok tehát most már ismerik múlt évi gazdálkodá­suk eredményeit, nyereségü­ket, a részesedési alapot, a fel­osztható nyereségrészesedést, amelynek szétosztását általá­ban március elején kezdik meg, s zömében március vé­gén és április elején kapják kézhez a dolgozók év végi ré­szesedésüket. A részesedési alap felosztásának elveit va­lamennyi vállalatnál a tavaly megkötött kollektív szerződé­sek szabályozzák, így lénye­gében arra kell ügyelnie a vállalati vezetőségnek és szakszervezeti bizottságnak, hogy a részesedés kiosztása­kor ezek az elvek érvényesül­jenek. A szabályok arra is módot nyújtottak a vállala­toknak, hogy a részesedési alapot már tavaly, évközben a hatékonyabb gazdálkodás, a helyes anyagi ösztönzés szol­gálatába állítsák, így az 1971. évi nyereségből már tavaly sokhelyütt emelték a béreket, jutalmazták meg a jó mun­kát végző a vállalathoz leghű­ségesebb dolgozókat. Mint ismeretes, a vállalati kollektív szerződéseket álta­lában öt évre kötötték, sza­bályai tehát öt évig érvénye­sek. Mód van azonban arra, hogy a gyakorlati tapasztala­tok alapján — ha ez szüksé­ges — módosítsák a szerződés egyik vagy másik részét. Eset­leg a részesedési alap felosz­tásának szabályait. A vállala­tok igazgatói március 31-ig mindenütt beszámolnak a kollektív szerződés rendelke­zéseinek 1971. évi végrehajtá­sáról, s ha a dolgozók véle­ménye szerint valamely ren­delkezés nem vált be, úgy ja­vasolhatják annak korrigálá­sát. Az ilyen módosításokat a kollektív szerződésekben min­den évben, tehát az idén is április végéig kell végrehaj­tani. (MTI), Bukarest (MTI) Bukarestben szombaton véget ért az ipari építőipari vállalatok vezetői­nek háromnapos országos érte. kezlete. A tanácskozás befeje­zésekor beszédet mondott Ni- colae Ceausescu, az RKP fő­titkára, az államtanács elnöke. Beszédében hangsúlyozta a konferencia hasznosságát, ame­lyen megvitatták a kitűzött feladatok minél eredménye­sebb megoldásának problémáit, valamint a gazdaságirányítás és tervezés tökéletesítésére ho­zott intézkedések végrehajtási módját. Ceausescu kitért azok­ra az erőfeszítésekre, amelye­ket a szocializmus éveiben tet­tek az ország iparosítására. Az elért eredmények szemlélteté­sére elmondotta, hogy 1970- ben az ipar termelése 17-sze- rese volt az 1938. évinek. Az acélgyártás például 23, a gép­gyártás 48, a vegyipar terme­lése 92-szeresére növekedett. Az elmúlt év eredményei alapján Ceausescu kijelentette, hogy az ötéves terv kitűzései reálisak, megalapozottak. Beszédének további részé­ben az elért eredmények mel­lett fennálló hiányosságok éles bírálatával összefoglalta a legfontosabb tennivalókat : Ceausescu részletesebben fog­lalkozott Románia és a többi KGST-tagország együttműkö­désével. Kijelentette, hogy a komplex program keretében történő gazdasági és műszaki- tudományos együttműködés bővítésének különleges fontos­sága van. A román párt. és állami vezetés egy sor intéz­kedést határozott meg, hogy Románia aktívan részt vegyen a KGST-tagországok komplex programjának megvalósításá­ban. Románia ugyanakkor kö­vetkezetesen fejleszti együtt­működését a többi szocialista országgal is, a világ valameny- nyi államával. A szónok ezután kitért az ötéves terv azon előirányzatai, ra, amelyek az életszínvonal emelését célozzák. Ebben az évben emelik a kis fizetéseket — a minimális bért például 800 lejről 1000 lejre. Jövőre általános béremelést hajtanak végre, s így az ötéves terv vé­gére a reálbérek mintegy 20 százalékkal emelkednek. Ja­vítják a lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátását. Idén Romániában 93 000 lakás épük Ceausescu a továbbiakban röviden kitért külpolitikai kér­désekre. Hangsúlyozta, hogy Románia a párt X. kongresz- szusának irányvonalával össz­hangban síkraszáll az összes szocialista országokkal való vezetők előtt kapcsolatok fejlesztéséért, mert megítélése szerint ez megfelel mind az egyes szocialista or­szágok, mind a szocializmus és a világbéke érdekeinek. Ro_ mánia fejleszti kapcsolatait a világ összes országaival, tekin­tet nélkül azok társadalmi rendjére. Az európai biztonság kérdé­sét érintve emlékeztetett a Varsói Szerződés tagországai­nak prágai tanácskozására, ahol egyöntetűen arra a követ­keztetésre jutottak, hogy lét­rejöttek az összeurópai érte­kezlet előkészítésére ég a leg­rövidebb időn belül történő megszervezésére való áttérés feltételei. Románia ismételten teljes szolidaritásáról biztosí­totta az indokínai népeket, síkraszállt az Egyesült Álla­mok csapatainak teljes kivo­násáért ebből a térségből. A Közel-Kelettel kapcsolatban a békés megoldás szükségességét hangoztatta, a Biztonsági Ta­nács határozata alapján. „Olyan megoldáshoz kell jutni, amely elvezet az izraeli, csapatok visszavonásához a megszállt területekről, és amely biztosít­ja a térség államainak integ­ritását és szuverenitását”. Ceausescu szólott az általá­nos és teljes leszerelés fontos­ságáról is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom