Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-17 / 40. szám

I i I Magasabb követelmények, szigorúbb fegyelem az Ifjú Gárdában Beszélgetés Herczig Gáborral, a KISZ megyei bizottságának honvédelmi és sportfelelőséyel „Az Ifjú Gárda a Map^ar Kummunista Ifjúsági Szövet­ség olyan tevékenységi formá­ja, amely szervezett keretek között segíti a fiatalok honvé­delmi nevelését és felkészíté­sét” — olvashatjuk az Ifjú Gárda működési szabályzatá­nak első bekezdésében. Tolna megyében — az 1967- es átszervezést követően — némi visszaesés mutatkozott az Ifjú Gárda-moegalomban, azonban az elmúlt néhány hó­napban ismét kezd fellendül­ni, a fiatalok körében egyre népszerűbbé válik ez a tevé­kenységi forma. A KISZ Tol­na megyei Bizottságán felke­restük Herczig Gábor honvé­delmi és sportfelelőst, aki szí­vesen válaszolt az Ifjú Gárdá­val kapcsolatos kérdéseinkre. — Milyen céllal hozták lét­re ezt a szervezetet és hogyan értékeli az Ifjú Gárda eddigi tevékenységét? — 1967-ben szervezték új­já. Előtte is működött ugyan, de nem rendelkezett konkrét, meghatározott profillal. Sokan úgy gondolták, hogy ez egy „elit gárda”. A KISZ kb 1967- es határozata értelmében olyan szervezeti kereteket kell biztosítani, melyek elősegítik a fiatalok — lányok és fiúk — honvédelmi nevelését, a ka­tonai szolgálatra történő fel­készülést. — Említette, hogy az Ifjú Gárda jelentős szerepet ját­szik a katonai szolgálatra tör­ténő felkészítésben. Mint az Ifjú Gárda egyik megyei irá­nyítója, ezzel kapcsolatban milyen tapasztalatokat szer­zett? . — Bár eddig viszonylag kis számú fiatal vonult be katonai szolgálatra azok közül, akik korábban ténylegesen tevé­kenykedtek az Ifjú Gárdában, a különböző katonai alakula­tok KISZ-bizottságra érkező leveleiből kiderült, hogy a ki­váló és élenjáró katonák kö­zött jelentős a volt ifjúgárdis­ták száma. Célkitűzéseink kö­zött szerepel, hogy a leszere- lőket — elsősorban tartalékos tiszteket és tiszthelyetteseket — bevonjuk az Ifjú Gárda munkájába. A honvédségnél szerzett ismereteiket az IG- egységeknél, alegységeknél ka­matoztatni tudják. — Az 1967-es átszervezést követően bizonyos mértékig megnőttek a követelmények, szigorították a szervezeti fe­gyelmet. Ez milyen hatással volt a Tolna megyei egységek­re, alegységekre, illetve ma­gukra az ifjúgárdistákra? — 1967-ben minden járás­ban és Szekszárd városban Ifjú Gárda század alakult. Akkor még a tagság fele a középfokú intézetek tanulói­ból, másik fele pedig a fizi­kai munkát végző fiatalokból tevődött össze. Ez az arány később megváltozott a tanulók javára. Számszerű visszaesés is tapasztalható. — Mi ennek az oka? — Talán az, hogy egyes alapszervezetek nem tudták biztosítani a szervezeti kere­teket. Azt sem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy a közsé­gekben és az üzemekben dol­gozó fiatalok honvédelmi ne­velésére elsősorban az MHSZ­klubok hivatottak, ugyanakkor a középiskolákban ez a lehe- hetőség korlátozottabb. Ami a számszerű visszaesést illeti, en­nek oka elsősorban az, hogy nem mindenki vállalta a szi­gorú szervezeti, kiképzési fe­gyelmet. Korábban általában spontán alakultak ki a kikép­zési tervek, a KISZ kb és a KISZ mb csak intsrukciókat adott. 1970-ben létrejött az Or­szágos Ifjú Gárda Tanács, or­szágos szemléket szerveznek, amelyekre egységes, központi irányelvek szerint kell felké­szülni. A fizikai munkát vég­ző fiatalokat ezután mégin- kább bevonjuk ebbe a mun­kába. Legutóbb a Paksi Kon­zervgyárban, a Paksi Állami Gazdaság Gyapa pusztai kerü­letében alakult meg az IG-al­egység, a Szekszárdi Műszer­gyárban és a szekszárdi Vo­lánnál működő alapszerveze­tek pedig jelezték, hogy al­egységeket kívánnak szervez­ni. — A közeljövőben milyen feladatokat kell megoldaniok a Tolna megyei alegységek­nek? — Május, június hónapban tartjuk a járási, városi szem­léket, június 4-én pedig a dombóvári honvédelmi napon kerül sor a megyei szemlére. Számítunk az alegységek és a fiatalok kezdeményező készsé­gére. A hozzánk érkező — ál­talában a kiképzés személyi és technikai feltételeivel kapcso­latos — kéréseiket pedig a le­hetőségek figyelembevételé­vel teljesíteni fogjuk. Pályázati felhívás az Ifjú népművész cím elnyerésére A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség központi bi­zottsága és a Népi Iparművé­szeti Tanács a Művelődésügyi Minisztériummal és a Népim!-“ velési Intézettel egyetértésben pályázatot hirdet az Ifjú nép­művész cím elnyerésére. Célunk elősegíteni a népmű. vészeti alkotó tevékenységet a nemzeti hagyományok ápolá­sát, továbbfejlesztését; a nép- művészeti tájegységiek, a nem­zetiségek kultúrájának meg­őrzését, felkutatását, megbe­csülését, megismertetését. Pályázati feltételek : A pályázaton 30 éves korig vehetnek részt a fiatalok, egyénileg alkotott pályamű- vekkel, a népzene (hangszeres, énékes), néptánc, népi játékok; hímzés, szövés, csomózott és szövött technikájú szőnyeg, fa­faragás, textilfestés, kexíestés. fanöttas, fazekassá?, kerámia, tojásfestés, kovácsoltvas nép. művészeti ágakban. Pá'yázati követelmények' Az Ifjú népművész cím an­nak adományozható, alti önál­ló népművészeti alkotással és azt kiegészítő dolgozattal pá­lyázik. Csak népművészeti al­kotással, vagy szaktanul. Hiánnyal külön-külön pályázni nem lehet. Pályázni lehet: 1. A pályázó népzene, nép­dal, néptánc, népi játék, mű­vészeti ágakban a műfaji sa­játosságok figyelembevételével népzenei, néptánc-koreográfiái, irodalmi anyag feldolgozásával, vagy magas szintű interpretá­lásával pályázhat öt-öt mű előadásával. 2. A népi díszítőművészet, népi iparművészet valamely ágában (hímzés, szövés, fafa­ragás, ' textilfestés, kékfestés, fanöttas, fazekasság, kerámia tojásfestés, kovácsoltvas) öt-öt önálló alkotással, a csomózott és szövött technikájú szőnyeg kategóriában három önálló al­kotással. Tanulmány, vagy dolgozat készítése : A dolgozatnak arról kell ta­núskodnia, hogy a pályázó sa­ját népművészeti tevékenysége hogyan kapcsolódik lakóhelyé­nek. illetve népművészeti táj­egységének hagyományaihoz. A dolgozat elkészítéséhez iro­dalmi forrásmunkát is fel le­het használni de azt a dolgo­zat Végén jelezni kiéli. Koreog­ráfiát zenei betéteket, rajz- vázlatokat ugyancsak mellékel, ni lehet. A pályaművek értékelése: A pályázóknak alkotásaikat a KISZ megyei (budapesti) bi­zottságaihoz május 31-ig kell eljuttatni. A KISZ megyei (budapesti) bizottságai, a megyei (főváro­si) tanácsok, megyei népműve­lési tanácsadók, vagy művelő­dési központok által felkért szakemberek közösen hallgat­ják meg a jelentkezőket, illet­ve választják ki a beérkezett pályaművekből népművészeti áganként a legjobb alkotáso­kat. Ezt követően tesznek . ja­vaslatot országos meghallga­tásra, illetve küldik el a pá­lyaműveket a KISZ Központi Művészegyüttes székházába (Budapest, VIII. Rottenbiller utca 20.) A KISZ központi bizottsága és a Népi Iparművészeti Ta­nács által felkért bíráló bizott­ság a beérkezett pályaművek alapján dönt az Ifjú népmű­vész cím odaítéléséről. A KISZ központi bizottság az elővásárlás jogát fenntart­ja magának. Jutalmak: Az Ifjú népművész címet augusztus 20-án adjuk fei Bu­dapesten. A címmel oklevél, plakett és 3000 Ft pénzjutalom jár. Az Ifjú népművész cím több alkalommal is megpályáz­ható. A legjobb pályamunkák­ból kiállítást rendezünk. Az országos szintre jutott pá­lyaművek alkotói meghívást kapnak a Tolna megyei (fadd- dontbori) országos ifjúsági népművészéti táborba. A KISZ Központi Bizottsága kiemelkedő népművészeti tevé­kenységért az Ifjú népművész címet rendkívüli esetben is odaítélheti. Fiatalok! Vegyetek részt az Ifjú népművész cím elnyerésé­re hirdetett pályázaton! Népi Iparművészeti Tanács KISZ Központi Bizottsága Győr új városközpontja A győri tanácsházával szemben épült hatalmas alumí­nium homlokzatú épülettömbbel Győr új arculatot kapod. Az üvegpalota alatt több száz gépkocsi elhelyezésére szolgá­ló parkolót is létesítettek. (MTI Foto — Balassa Ferenc fe'lv. — K3) Baranyai László hangversenye Hétfőn este a művelődési központ márványtermében Ba­ranyai Lászlónak, a legutóbbi budapesti nemzetközi Liszt— Bartók-verseny egyik díjnyer­tesének zongoraestjét hallot­tuk. Baranyai Lászlóban alapos felkészültségű, tehetséges, kitű­nő muzsikust ismertünk meg, aki számtalan szép zenei meg­oldással hívta fel magára a fi­gyelmet. Ha ezúttal mégsem alakult Üi forró siker, annak bizonyára az az oka, hogy mű­sorválasztása nem volt szeren­csés. Olyan müveket is válasz­tott, melyeknek költői világára még nem talált rá. Műsorának első száma Beet­hoven D-dúr szonátO.ja volt. A mű első tételének boldog ra­jongása, második tételének szemlélődő révedezése nem ta­lált visszhangra előadásában és bár technikailag teljesen kidol­gozott produkciót hallottunk, mégis csak egy jól megoldott feladat nyomását kellette. An­nád szerencsésebb találkozása volt a műnek és művésznek Prokofjev III. szonátája. A mű motorikus ritmusfcszülise- ge, színes harmóniavilága lo­bogó ifjúságával harmonikusan csengett össze. Szünet után Chopin 24 preliid- jét játszotta végig. A sorozat egészének műsorra tűzése me­rész vállalkozásnak bizonyult. Néhány darabja emlékezetes szépen sikerült. így például a Desz-dúr fájdalmas tragikuma, az Asz-dúr lírai ábrándossága, az Esz-dúr behízelgő bája. Ugyanakkor adós maradt a 0- moll és d-moll tüzes szenvedé­lyével. A közönség számára az egész sorozat fárasztó, ha csak nem párosul az előadás olyan lebilincselő szuggesszió. val és eredetiséggel, amellyel csak kialakult, nagy művesz- egyéniség rendelkezhet. Bara­nyai László sok kitűnő képes­sége mellé bizonyára majd ezt Fejlődnek, erősödnek a Vöröskereszt nemzetközi kapcsolatai Csaknem négymillió forint értékű segélyküldemény egy év alatt A Magyar Vöröskereszt nem­zetközi tevékenysége, kapcsola­tainak fejlesztése szempontjából igen jelentős állomás volt az 1971-es esztendő — mondották a szervezet országos központjá­ban, qhol most összegezték a tapasztalatokat. — A testvér­szervezetekkel kialakult kapcso­latok élénkülését jelzi, hogy a Magyar Vöröskereszt képviseleté­ben 14 delegáció járt külföldön, hazánk pedig 31 ország delegá­cióját fogadta. — A múlt esztendőben is foly­tattuk a szolidaritási és segély­akciókat. A harcoló Vietnamba gyógyszerekből és egyéb cikkek­ből álló segélyt küldtünk, majd amikor árvíz sújtotta a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, újabb gyógyszerszállítmánnyal siettünk megsegítésére. A fejlő­dő országok közül gyógyszer- segélyt juttattunk Guineának, élelmiszersegélyt Felső-Volta éhe­ző lakosságának. A földrengés sújtotta chilei népnek a legszük­ségesebb orvosi és egyéb egész­ségügyi felszereléseket továbbí­tottuk., Összességében 1971-ben nyolc alkalommal küldtünk se­gélyszállítmányt természeti csa­pás, éhínség, menekültek segíté­se, a felszabadító harc támoga­tása céljából. Ezeknek együttes értéke megközelíti a négymillió forintot. — Idei nemzetközi tevékenysé­günk arra irányul, hogy tovább szélesítsük együttműködésünket a szocialista országok szerkezetei­vel és bővítsük kapcsolatainkat a fejlődő országok vöröskereszt­jeivel is. Egyes nyugat-európai államok nemzeti vöröskereszt­társaságaival kétoldalú kapcso­latot építünk ki. Arra törekszünk, hogy sajátos eszközeinkkel tá­mogassuk az európai biztonsá­gi értekezlet, valamint az anti- imperialista világértekezlet össze­hívását célzó erőfeszítéseket. Folytatjuk az agressziót szen­vedett vietnami nép, ez arab menekültek, valamint a fegyve­res konfliktusok áldozatainak és a természeti katasztrófák által s - tott országok lakosságának erkű - esi és anyagi támogatását. A szétszakadt családok egyesítése érdekében, keressük az együtt­működést azokkal a szervezetek kel, amelyek a külföldön élő,ma­gyarokkal a kapcsolat felvételét elősegíthetik — fejezték be a tá­jékoztatást. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom