Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

# I ¥ I \ ♦ A mérce magasabb Milyen munkának örültem ? Mit nem tudtam elvégezni ? A MEZŐBER Tolna megyei kirendeltségének Pollack Mihály nevű műszaki szocialista brigádja tizennégy tagú. Négy éve alakította a brigádot Prajda Vendel osztályvezető, egy évre rá megkapták a szocialista brigád címet: „Az volt a célunk, hogy munkaközösségünk több legyen, mint egy osztály kollektívája. Közelebb kerüljünk egymáshoz, mert a munka így könnyebb, egymáson többet tudunk segíteni, és végül a vállalatnak is hasznára van”. Fenyvesi Ferenc igaz­gató mondja: ..Nálunk a szocialista brigádmozgalomnak zöld útja van. Tudjuk milyen hatása van a mozgalomnak az em_ bér fejlődésére, a munkára. Vezérigazgatónk éppúgy lelkes támogatója a szocialista brigádmozgalomnak, mint nálunk bármelyik vezető”. A szocialista brigád feladatköréből: „Kötelességünk a me­zőgazdasági üzemek beruházásainak előkészítése, bonyolítása, megvalósításában hatékony közreműködés, jó kapcsolat ki­építése a partnerekkel”. A brigád idén többek között a kö­vetkező építkezések lebonyolításában működött közre: biritói sertéstelep, évente 20 000 hízó, készültségi fok 60 százalék, hőgyészi sertéstelep, évente 15 000 hízó, 75 százalék, né_ metkéri szakosított ötszázas tehenészeti telep 70 száza­lék, bogyiszlói ötszázas tehené­szeti telep 90 százalék, mőcsényi ötszázas tehené­szeti telep 70 százalék, sinatelepi ötszázas tehené­szeti telep, 70 százalék, dombóvári tsz-hízlalda, íme a válaszok: GALL FERENC 1. Megoldódott 1971-es évben nemcsak egyéni, hanem csalá­dom legnagyobb problémája és leghőbb vágya. Sikerült csalá­di fészket biztosítani egy hét­lakásos társasház-épitkezés ke­retén belül, melynek építése 1972. október 30-ra befejező­dik. Remélem, hogy a szek­szárdi Szakály testvérek Ktsz teljesíteni fogja a vállalt ha­táridőt. 2. Szerettem volna az Alsó- péli ÁG tehenészeti telepének elszámolását befejezni, melv már 1970. december 31-én 90 százalékos készültségi fokban volt, azonban rajtunk kívül ál­ló okok miatt csak ez év vé­gén sikerült elszámolni. KURDI GYULA 1. Szívesen 'emlékszem visz- sza a nyár folyamán a ME- ZÖBER üdülőben eltöltött na­pokra, valamint kisfiam első lépéseire és első szavaira. 2. Hőgyészi ÄG ürgevári ser téstelep építkezésénél nem si­került tartani az 1971. évre ter­vezett ütemet, öt állattartási épület műszaki átadását, 1972. I. negyedévében tudjuk csak megtartani. MIHLI GYÖRGY 1. Örömmel gondolok vissza arra, hegy kislányom ebben az évben jól vizsgázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem első évfolyamán, és ezzel bizonyította, hogy helye van az egyetemen. 2. Nagyon szerettem volna befejezni és elszámolni az őcsé- nyi sertéstelep építését, sajnos nem sikerült, vigasztal, hogy annál szebben indult a lengye_ li tehenészeti telep, melynek szintén én vagyok a műszaki ellenőre. évente 4500 hízó, 85 száza­lék, várdombi sertéstelep, évente 4500 hízó, 40 százalék, kocsolai ötszázas tehenészeti telep elkészült, alsópéli hatszázas tehené­szeti telep elkészült mesterséges megtermékenyí. tő állomás, 15 százalék felügyelet a megyei meliorá­ciós munkára, a megyei növényvédő állo­más építésének előkészítése, kezdés 1972. januárban. HERR JÁNOSNÉ 1. Munkakörömben, a beru­házások nyilvántartásában nin­csen kiemelhető munka. Ne­kem szívesen, jókedvvel kell az összes adminisztrációt vé­gezni, hogy a negyedévenként esedékes információs jelentése­ket jól elkészíthessem. 2. Konkrét célkitűzéseim nem voltak, de az időközben felmerülő problémákat sikerült megoldani. KLAUSZ ISTVÁN 1. Legszívesebben, mint mű­szaki ellenőr a majosi Arany­kalász Mg. Tsz-ben elkészült 200 férőhelyes tehénistálló építésére emlékszem, mert ilyen meggondoltan és szépen végzett munkával ritkán talál­kozik az ember. 2. Szerettem volna előző munkahelyemen, mint kivite­lező befejezni azt a nagyberu­házást, amit megkezdtem, megelégedéssel, jó minőségben. Nem rajtam múlott, hogy nem sikerült. ZELLER PÉTER 1. Az ozorai tehenészeti te­lep beruházásra, melyet 1971- ben végleg sikerült befejezni. Magánéletemben : lakást kap­tam. 2. A zombai tsz tehenészeti telepét, melyet elődömtől örö­költem, sok hátrahagyott prob. Iáméval. Ezt szerettem volna teljesen, hiba nélkül átadni, d? n-m sikerült, mert a kivitelező nem fejezte be. GÁBOR TERÉZ 1. Egész év; munkámat jó kedvvel és örömmel végeztem, jóleső érzés, hogy munkatársa­im nemcsak egyenrangúnak tartanak, hanem megkülönböz­tetett udvariassággal viseltet­nek irántam. 2. Nem voltak olyan célki­tűzéseim, amelyek ne teljesül­tek volna. BÉRES JÓZSEF 1. A műszaki átadások min­dig örömet jelentenek számom­ra, mert úgy érzem, ismét gaz. dagabbak lettünk. 2. Tervezni és megvalósíta­ni. Ezzel a gondolattal kezdjük el az évet. Amikor visszate­kintünk az elmúlt egy év táv­latára rájövünk, hogy megint túlbecsültük önmagunkat. Töb bet akartunk, mint amit elér­tünk. Reálisak-e a magam elé tűzött feladatok? Úgy gondo­lom, igen, mert jobb magasabb követelményeket állítani ön­magunk elé, mint alábecsülni képességeinket. HOLIK ANDRÁS 1. Tizenöt évig egy munka­adónál eltöltött kivitelezői gya­korlat után nagy szorongással és aggodalommal választottam új munkahelyet, örülök, hogy választásom sikeres volt, mert jó kollektívában, szép mun­kakörben dolgozom, és ez igen fontos. 2. Nagyon örültem volna, ha a kurdi csibenevelőtelep és a dombóvári sertéstelep építését folyó évben befejezhettem, és végleg lezárhattam volna. Ezé. két a munkákat elődömtől örököltem, rengeteg problémá­val, sajnos nem tudtam lezár­ni. JUHÁSZ ISTVÁN 1. Az unokám első lépegeté- sére. 2. Az egyik szekszárdi nagy. kereskedelmi vállalat irodahá­zának „csúszását”. A kivitele­ző késett. PÉRI JÁNOS 1. Január elején ifjú felesé­gemmel Miskolctapolcán töl­tött nászútunkra. 2. A munkaterületemen a betervezett ütemnek megfele­lően történtek a dolgok. Nem sikerült beköltöznöm Szek- szárdra. MÉSZÁROS FERENC 1—2. Sajnos nem régóta va­gyok a brigád tagja, ezért nem is tudok külön kiemelni olyan munkát, amely különösen nagy élményt jelentett volna. Tulaj­donképpen minden munkára szívesen emlékszem vissza. GÁSPÁR JÓZSEF 1. A madocsai Igazság Mg. Tsz tehenészeti telepének tech­nológiai és gépészeti munkái­ra, melyet a Szekszárdi TÖ. VÁLL jó minőségben és vi­szonylag problémamentesen végzett el. Ellentétben más ki­vitelezőkkel, akikről nem min­dig mondható ez el. 2. Tulajdonképpen sok min­dent. Az ember terveit, elkép­zeléseit rajta kívül álló okok is befolyásolják, akadályozzák. De úgy gondolom, azért jön minden elmúlt év után a kö­vetkező, hogy az el nem vég­zett elképzeléseket, munkákat a következő évben meg tud­juk valósítani. PALKOVÁCS JENŐ Ahhoz, hogy jól áttekinthes­sük és összefüggéseiben érté­kelhessük az 1972. év tervét, olyan dokumentumhoz kell iga­zodnunk, amely időben és táv­lati tendenciájában átfogób­ban jellemzi fejlődésünket: a negyedik ötéves tervhez, öt év irányszámai — amelyek egész sor hosszútávú koncep­cióhoz is kapcsolódnak, — már messzemenően alkalmasak arra, hogy a fejlődés irányát, jellegét tükrözzék, így hát ha ehhez mérjük egy esztendő népgazdasági programját, a jelen és a jövő olyan kapcso­latrendszere tárul elénk, amely már jó igazodási lehetőségeket kínál. Ebből a nézőpontból vizsgá­lódva, mindenekelőtt azt a ki­indulási alapot érdemes át­tekintenünk, amelyre az idei terv épül; az előző, 1971. évi tervet. Nos, a most zárult esz­tendő egész sor eredménye jól tükrözi az ötéves terv irány­vonalát. Mindenekelőtt a ter­melékenység javulására kell utalnunk, amely az előző évek lassuló, olykor stagnáló szaka­szai után ismét erőteljes nö­vekedést mutatott: az ipari többlettermelés ezúttal teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Gyors ütemben, mintegy 7—8 százalékkal nőtt a társadalmi termék is, és a nemzeti jöve­delem emelkedésének mértéke még valamelyest ezt is meg­haladta. A teljes igazsághoz tartozik azonban, hogy gazdasági fejlő­désünk a múlt esztendőben nem igazodott minden ponton a negyedik ötéves tervhez, s az eltérések — természetesen egész sor korábbi, nem új­keletű tényezőből eredően is —, feszültségeket okoztak, a terv­szerű gazdálkodást zavarták. Ez a magyarázata annak a kulcsmondatnak, amellyel a kormány az idei tervet publir káló közleményben az eszten­dő gazdálkodását összefogla­lóan jellemzi:,„Az 1971. évi ta­pasztalatok alapján a kormány a gazdaságirányítás 1972. évi fő feladatát á fejlődés kedvező vonásainak erősítésében és ezen keresztül a gazdasági egyensúly javításában jelölte meg”. Elemezve ezt az átfogó jel­lemzést, kitűnik, hogy a feszült- cégek rendre-sorra ott jelent­keznek, ahol az elmúlt évben eltértünk a negyedik ötéves tervben meghatározott ará­nyoktól. Ismeretes, hogy a be­A Tolna megyei Építőanyag­ban Vállalat dolgozói sike­res évet zártak. A tervet túl­teljesítették. A tervezettnél több nyereséget értek el. A termelés nagymérvű felfutá­sának oka, hogy a keresett cikkek gyártását növelték. A paksi betonüzemben például 1970- ben 106 ezer BH-elemet készítettek, az igényeket nem tudták kielégíteni. A piac az 1971- es évben még jobbnak ígérkezett a kereslet az építő­anyag iránt növekedett, s a ■■«iackutatók szerint hosszabb időre a kereslet az 1971-es magas szinten marad. A termelőüzem átszervezé­sével, alig húszszázalékos lét­számnöveléssel, a technológia megváltoztatásával, sikerült termelési rekordot elérni a "aksi üzemben. Tavaly ugyan­is 421 000 BH-testet gyártot­tak. Valamennyire volt vevő, és az idei kapacitást is ki töl­ik már a megrendelések. így íz 1972-es évben is lesz mun­Í ája bőven a paksi üzem alig óbb, mint félszáz munkásá­gak. ruházíísi piac keresleti és kí­nálati oldalának erőteljes kü­lönbsége, ebből eredően a be­fejezetlen beruházások állo­mányának növekedése — bár korántsem 1971-ben keletkezett — a tervezett befektetéseknek összesen mintegy 20 százalékos túlteljesítése élezte az ebből következő gondokat. A nemze­ti jövedelem fogyasztási és fel­halmozási arányának eltérése az ötéves tervtől, s mindezek negatív hatása a külkeraake- delmi mérlegre, illetve az ál­lami költségvetésre, indokolják az idei tervben rögzített tö­rekvést: a kedvező vonások erősítését, az egyensúly javí­tását. Ha most már az esztendő előirányzatainak körvonalraj­zát vonjuk meg, abból indul­hatunk ki, hogy a fejlődés összegezett mutatószáma — a nemzeti jövedelem növekedési üteme — öt-hat százalékos, te­hát az ötéves tervben meg­határozott mértéket mutat. Eb­ből az alaptényből következik az ipari termelés ugyancsak mintegy 5—6 százalékos elő­irányzata, s a mezőgazdaság reális (nem véletlenszerű re­kordterméssel számoló) 2—3 százalékos növekedési prog­ramja. A kritikus pont: a be­ruházási terv sem jelez látvá­nyos mérséklődést; ellenkező­leg: arról van szó, hogy az 1972-re előirányzott 106 mil­liárdos összeg csupán a túltel­jesítést, a növekedést mellőzi, s megfelel az előző évben be­ruházott színvonalnak. A gazdaság fejlődésének ter­vezett arx "oi módot adnak arra, ho : életszínvonal is az eredeti — ötéves tervben előirányzott — mértékben emelkedjék. A munkáisok-al- kalmazottak, valamint a pa­rasztok egy főre jutó reál- jövedelme 5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pe­dig (számolva a fogyasztói ár­színvonal emelkedésével is) mintegy 3 százalékkal növek- szilc. A terv teljesítése — s jó, ha mindenütt számolnak ezzel —, a tavalyinál bonyolultabb fel­adatok megvalósítását feltéte­lezi. Amint az országgyűlés költségvetési vitája is rámuta­tott: a vállalatok szigorúbb feltételek közepette, magasabb mércék elé állítva gazdálkod­nak majd. A haladás, az öt­éves terv teljesítése azonban a követelmények folyamatos emeléséi feltételezi ! T. A. A csatári üzemben is jelen­tősen növeltek a múlt évben a termelést. Az 1971-es év so­rán 780 ezer forint értékű ke­rámiai árut gyártottak, tavaly pedig 2,8 millió forintot ért a csatári üzem termelése. Vég­eredményben a vállalat tavaly tizenötmillió forint értékű áru­termeléssel, és kétmillió forint nyereséggel ért el többet, mint a megelőző évben. Idén nem számítanak ilyen nagymérvű termelésfelfutásra. A vállalat gazdaságpolitikájának fő cél­ja, hogy a tavalyi szintet sta­bilizálják, s a biztos alapon majd a jövő évbon lépnek is­mét nagyobbat a termelés nö­velése terén. — Pj ­EEKSaRESa SESSSSEE'i’L^LS&i Képújság q) 1912. január 6. „— A brigád együtt van, egységes, elégedett, jó a han­gulat. Az év végi számvetést elvégeztük. Több mint három héten át „terven felül” dolgoztunk. De mi az ilyen kifejezé. seket nem szeretjük, ha munka van, tenni kell, úgy lesz csak belőlünk valami”. A brigádvezető így összegezte az 1971-es évet. A szocialista brigád tagjainak két kérdést tettünk fel: 1. Milyen munkára emlékszik szívesen, milyen emlékezetes öröme volt 1971-ben? 2. A hetvenegyes feladatok közül mit nem sikerült megvaló­sítani a hivatalban és a magánéletében? Egy év alatt tizenötmillióval növelték a termelést

Next

/
Oldalképek
Tartalom