Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-05 / 3. szám
1 t Ahogy « hogyéssd tanácselnök látja •• Önállóság, megnövekedett lehetőségek és gondok Az új tanácstörvény értelmében széles körű hatáskört; minden addiginál nagyobb önállóságot kaptak a helyi tanácsok. A nagyobb községeket nagyközségi rangra emelték, s ezek hatásköre még az átlagnál is szélesebb körű. Ilyen nagyközség a gyorsan fejlődő Hogy ész is. — Hogyan tudnak éln! as új tanácstörvény adta lehetőségekkel? A tanács meg tud-e birkózni a megnövekedett önállóságból fakadó meglehetősen nagy feladatokkal? •— tettük fel a kérdést Trick Ferenc tanácselnöknek. — Tudni kell, hogy nemcsak önállóságot, kiterebélyesedett hatáskört kaptunk, hanem ahhoz megteremtődtek a személyi feltételek is. Ezt azért hangsúlyozom, mert az új tanácstörvény előkészítésének időszakában sok aggodalom volt a személyi feltételeket illetően. A községi vezetők gyakran hangoztatták, hogy nincsenek kisegítve, ha csak hatáskört kapnak, azzal ugyanis nem sokra mennek megfelelő hivatali apparátus hiányában. Előbb vált ismeretessé, hogy milyen hatáskörrel bővül majd a községek tevékenységi köre, mint az, hogy milyen formában erősítik meg az apparátusokat, s tulajdonképpen ez szülte a kezdeti aggodalmat. Ezen azonban már régen túl vagyunk, a hatáskörökkel párhuzamosan a mi ügyintéző apparátusunkat is megerősítették. — Mi a változás az apparátusban? — Eddig öten voltunk, most tízen vagyunk: elnök, titkár, igazgatási főelőadó, két gazdálkodási főelőadó, adóügyi főelőadó, adóügyi előadó, igazgatási előadó, építési főelőadó és kirendeltségvezető, alti egyben av szabálysértési ügyek intézője is. A mi apparátus-változásunk is nagyon jól tükrözi, hogy az új tanácstörvénnyel és ennek alapján az egész közigazgatási átszervezéssel oda kerültek a hatáskörök, ahol a feladatok ténylegesen felmerülnek, ahol a konkrét tennivalók jelentkeznek, és oda csoportosították át a munkaerőt, ahol arra valójában szükség van. — Készletezzük egy kicsit ezeket az új hatásköröket... — A helyi tanácsok szerepe régebben sok lakossági ügyben alig volt több annál, mint hogy elmagyarázhatták, azaz elmagyarázhattuk, hogy hova kell fordulni ebben vagy abban az ügyben. Most ugyanezzel az energiával elintézhetjük az ügyek jelentős részét. Gyorsabbá, gördülékenyebbé vált az egész ügyintézési rendszerünk. Egy példa: ha egy megszorult helyzetben lévő családnak, öregnek szociális segélyre volt szüksége, az kénytelen volt a járáshoz folyamodni. De a járás, mielőtt döntött volna, megkérdezett bennünket, mert ők nem ismerhették az illető családot; arról végül is mi tudtunk érdemi információt adni, hogy indokolt-e a segély vagy nem. Kézenfekvő volt e hatáskör leadása is. Vagy nézzük az építési engedélyeket Ez is járási hatáskörként szerepelt. Ha valaki építeni akart nem tehetett mást mint beterjesztette a kérelmét a járáshoz. Ez aztán végül is megannyi utazgatással, levelezgetéssel, idő- veszteséggel járt Most helyben található az építési főelőadó, aki megfelelő — építésztechnikusi — végzettséggel rendelkezik, s egy engedélyezés, kérelem elintézése, ha a kérelmező beszerezte a megfelelő okmányokat gyakorlatilag egész minimális időt igényel, utazgatást, utazási költséget és időveszteséget pedig egyáltalában nem. Hőgyészen elég sok új ház épült az elmúlt évtizedben. Elképzelhető, hogy mennyi energiát lehetett volna megtakarítani, ha már korábban idekerül ez a hatáskör. Elég messze, 30 kilométerre vagyunk a járási székhelytől, tehát 60 kilométer egy oda-vissza utazás, és nem is biztos, hogy egy úttal el lehetett intézni az engedélyt.. — Mivel nem mindenki tudja, hogy milyen hatáskörök kerültek a felsőbb szervektől a községi tanácsokhoz, soroljuk fel Ükét témakörök szerint.,, — Építési, szociális, egészségügyi, szabálysértési, ipari, kereskedelmi ügyek. Fejlesztési ügyekben már régebbi az önállóságunk. 1972. elejétől hozzánk keriijt az oktatásügy,, és önálló bérgazdálkodást folytathatunk. E témakörökön belül természetesen számos részkérdés van, amiben mi mondjuk ki a döntő szót Mindez azzal jár, hogy növeli a helyi tanács tekintélyé^, s ezen keresztül a tanácsi szervezetét, mert hiszen az mindenkinek tetszik, ha nem kell kilincselni, levelezgetni, utazgatni egészen egyszerű ügyekben, hanem azok helyben, gyorsan, gördülékenyen elintéződnek. Ezzel párhuzamosan megnövekedtek a gondjaink is; a több hatáskör több gondot is jelent, dehát azért vagyunk. azért választottak bennünket. m — Közismert, hogy e falu Tolna megye egyik leglüktctöbb életű községe, Högvész szemmel láthatóan sokat fejlődött az elmúlt években, most vajon hogyan alakulnak a lehetőségei? — Nehéz előre kiszámítani, hogy mi várható és mi nem. Egy tény, a nagyközségi ranghoz nem kaptunk külön pénzt, és pillanatnyilag úgy látjuk, hogy nem a legkedvezőbbek a fejlesztési lehetőségeink. Több olyan közérdekű feladat jelentkezik, aminek a megoldása jelenleg kilátástalannak tűnik. Itt van például a szennyvíz. Törpevízművel már elláttuk a falut, de a falu fejlődését figyelembe véve mind sürgősebb lenne szennycsatorna építése. Kövezetlenek a mellékutcáink, de más fontos feladatunk is lenne... Úgy látom, mintha ellentmondás alakulna ki a közigazgatási önállósulásunk és az anyagi lehetőségeink között. Ez utóbbi egy kicsit elmaradt az igényektől. Igaz. eddig is c«ak ezernyi nehézség leküzdése árán tudtunk mindig mindenben előrébb lépni, de most mindenképpen kedvezőtlen a helyzetünk. Mindenesetre reméljük, hogy előbb-utóbb meg tudunk majd birkózni a most jelentkező gazdasági természetű feladatainkkal is — fejezte be nyilatkozatát Trick Ferenc tanácselnök. BODA FERENC Az üzem üvegfalánál. Foto: Jantner János Csökkeni a befejezetlen termelőszövetkezeti beruházások száma 350 ezer sertés- és százezer szarvasmarha- férőhely készült el 1971-ben A termelőszövetkezeti beruházásoknál az elmúlt évben sókat javult a helyzet: egy év alatt' 50 százalékkal csökkent Hatvanöt év az érák birodalmában Népújság 5 1972. január 5. Az idősebbek nemcsak Szek- szárdon, hanem az egész megyében jól ismerik Tóth János órásmestert. Amikor két évvel ezelőtt, hetvenöt éves korában meglátogattam, még hallani sem akart arról, hogy nyugdíjba vonul, szorgalmasan javította az órákat. A napokban ismét meglátogattam. Szekszárdon, a Perczel utcában sárgára festett ház a tizenhárma?. A bejárat mellett felirat hirdeti, órásmester lakik a házban. Kis műhelye az udvarról nyílik. Amikor beléptem, éppen egy bátaszéki asszony kérését utasította vissza. — Sajnos, ezt a karórát már nem vállalhatom i Januártól nyugdíjba megyek, egyelőre pihenni szeretnék. —i Tóth bácsi) Tizenöt éve javíttatom itt az órákat, még a szomszédok is idejárnak! — próbálja jobb belátásra bírni az asszony a mestert, Ű azonban hajthatatlan, — Kicsit elfáradtam — mondja Tóth János és a falra kifüggesztett iparigazolványát mutatja. — 1919. április 10-én keit. „Miután az 1884 évi XVIL te. által előírt kellékekkel Igazolta azt, hogy ezen ipar űzésére jogosult, Tóth Jánost bejegyeztük iparlajstromunkba és részére ezen iparigazolványt kiadtuk" •— olvasom az ötvenkét éves dokumentumon. — Hát azóta dolgozom itt Szekszárdon — mondja, majd megsimítja hófehér haját, és miközben egy Doxa karóra szerkezetét vizsgálja, szavai nyomán lassan kibontakozik csaknem hét évtizedes életútja. — 1906 októberében lettem tanonc — kezdi a történetet. — Apám először borbélynak adott, de az nem tetszett. — Kőműves akarsz lenni, vagy asztalos? — kérdezte apám, amikor látta, hogy nincs ínyemre a borbélyság. Aranyművesnek szegődtem. Két évig aranyműves, még két évig pedig órás tanonc lettem, itt Szekszárdon a Schultzéknál. Segédkoromban megfordultam Kaposváron, majd Budapesten, utána visszajöttem Szekszárdra és az Eszterbauernál lestem tovább a szakma fortélyait. Elbeszélését két bőgyészi férfi érkezése szakította meg. Kiadta a megjavított órákat, ismerősökről érdeklődött, boldog új évet kívántak egymásnak, majd folytatta. — 1915-ben katonának vonultam be. Bécsbe, majd alsó-Ausztriába kerültem. Ott voltam, őrt álltam Ferenc József temetésén is. Hét ország uralkodóját láttam elvonulni magam előtt. 1917-ben egy évig betegszabadságra hazakerültem Szekszárdra. Itt még nem ismertek, de a kaposvári mester, akinél mint segéd dolgoztam, hetente küldte nekem egy faládában az órákat javításra. Jól kerestem. Megnősültem. Megtanítottam a feleségemet is a munkára, ő is segédkezett. 1919-ben végleg letelepedtem Szekszárdon. Kiváltottam az ipart és azóta Is itt dolgozom. Huszonegy tanoncot neveltem éz idő . alatt. Ismeri Szekszárdon Horváth Györgyöt, Korom Bélát, vagy a Németh Mihályt? Ök is tanítványaim. Pécsett Geresdi László dolgozik a szakmában, Tolnán pedig az öcsém folytatja a tőlem tamilt mesterséget. Még dolgozik egy tanítványom Budapesten, a MOM-ban is — sorolja kapásból a neveket, sokról azonban már ő sem tud. Eltűntek a szakma porondjáról. Tekintetem a falon egy húros ingaórára siklott. — Már csak ez az egy van — mondja. Volt még vagy öt darab, nagy azonban a mi családunk. Adtam a gyerekeknek, meg az unokáknak is. Már ezt is elígértem az egyiknek, majd elviszi. Szeretik a régiségeket. Itt pedig akad jócskán. Ez egy Jtézi polírozó — mutatja a fadobozból és a szarvasbőrtokból Idvgtt szerszámot. — Még apám vette 1908-ban, ezzel a kézi esztergával együtt. — ö'tven évig nem használt szemüveget — súgja a felesége, aki közben kijött a műhelybe. — Napi nyolc órát dolgozik még mostanában is! A csörgő órákat nem szereti, minél kisebb az óra, annál jobban örül, hogy javíthatja. Szerelmese a szakmájának! — Tudja, — fordul hozzám — nem hagyom ám abba a mesterségemet! Csak pihenni akarok, aztán mint nyugdíjas, kiváltom a működési engedélyt. Én már csak az órák között érzem jói magam. ROZSA GYÖRGY a befejezetten beruházások: száma. A közös gazdaságok 1971-ben újabb beruházásokat nemigen indítottak, az anyagi erőket és eszközöket arra fordították, hogy „tető alá hozzák” azokat a beruházásokat, amelyek még 1970-ben. vagy annál is korábban indultak. Az ilyen áthúzódó jellegű beruházások értéke 1971. elején még 9 milliárd forintot tett ki, s az elmúlt évben ezek jórésze befejeződött. A termelőszövetkezetek vállalati beruházásainak összege az elmúlt évben meghaladta a 10 milliárd forintot. Ennek az összegnek legnagyobb részét építőipari munkálatokra fordították, de az 1970. évinél többet költöttek gépvásárlásokra is. Az építőipari kivitelező munkákra a legtöbb esetben a termelőszövetkezetek ház; építőbrigádjai vállalkoztak. Ezek a szervezetek jó munkát vév. geztek, elsősorban azért, mert egy év alatt sokat javult a tsz-ek építőipari közös vállalkozásainak műszaki ellátottsága. 1971-ben a termelőszövetkezetekben a számítások szerint mintegy 350 000 sertésférőhely1 készült el. Ezek 80—90 százaléka a szakosított telepeken van, tehát ott, ahol a sertéstartás, -hizlalás a legmagasabb szakmai-műszaki színvonalú; Hozzávetőleg 80 szakosított sertéstelep készült el a közös gaz-í dásásokban, ezek nagyobbik; részét már be is „népesítet-", ték” állatokkal. Százezer férőhelyei bővült a termelőszövetkezeti szarvaísmarha-istáldók befogadóképessége az elmúlt évi beruházások nyomán. 1971-ben közel száz élelmiszerfeldolgozó létesítményt állítottak munkába a termelőszövetkezetek, és egész sor baromfi-;' és kertészeti telepen kezdték meg a munkát. Bővült a termelőszövetkezeti hűtő- és ga- bonatárolótér is.
