Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-25 / 20. szám

ï

1

r

?

J

 Szovjetunió borvidékein

Pak mi Bankemberek tanulmányútja

Drezdába utaznak a szekszárdi táncosok és énekesek

A drezdai műszaki egyetem ás o SZÖVOSZ közti kulturális megegyezés következtében a megyei művelődési központ es a szekszárdi ÁFÉSZ tánccsoportját és madrigálkórusát meghívtak drezdai vendégszereplésre. A drezdai műszaki egyetemtől a na= pókban küldöttség járt Szfekszárdon, és megállapodtak a részle» lekben is. A szekszárdiak július 5-től 10-ig vendégszerepelned Drezdában. Viszonzásképpen a drezdai műszaki egyetem művész, együttese augusztus első felében látogat ej Szekszárdra. és a többi közt fellép a 6 dunántúli megye mezőgazdasági kiállító so« nők programja keretében is.

Környezetünk védelmében

'Az ősszel magyar állami gazdasági szakember- küldöttség járta végig a Szovjetunió nevezetes borvidékeit. A delegációnak Tolna megyéből két tagja volt. Nagy János, a Paksi Állami Gazdaság igazgatója és Benkő Béla, a gazdaság főkertésze. Megkértük Benkő Bélát egy kis élménybeszámolóra. Benkő Béla igen elismert szakember: rendszeresen közreműködik az országos és a Tolna megyei borversenyek zsűrijében, bejárta már Románia. Bulgária, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Ausztria és Olaszország borvidékeit.

— A hatalmas Szovjetunió mely részein jártak?

— Végigjártuk a nevezetesebb bortermő vidékek jelentős részét. Az útvonalunk Kijev. Simferopol, Jalta, Baku, Tbiliszi, Közép-Ázsiában Taskent, Szamarkand, Bubára volt, majd Moszkván keresztül érkeztünk; vissza Magyarországra. összesen 12 000 kilométeres utat tettünk meg.

— A szőlő- illetve borkultúrának a Szovjetunióban nincs olyan hagyománya, mint sok más európai országban. A fejlesztés e tekintetben is a szocialista népgazdaság általános fejlesztésével párhuzamban indult meg. A háború kitörésekor már nagy szőlőterületekkel rendelkezett a Szovjetunió, de a háborús évek nemcsak megtorpanást, hanem visszaesést okoztak. Nagyobb fellendülés csak az 1950-es években következett be, s az ötvenes évek végére érték el a háború előtti szintet. Hogy ezekben az években milyen nagy ütemű volt a fejlesztés, arra két adatat mondanék el. 1956-ban 53 000, 1957-ben pedig 113 000 hektáron telepítettek szőlőt. 1966- ban már meghaladta a szőlőterület az 1 millió hektárt, és ezzel a Szovjetunió világ- viszonylatban Spanyolország, Olaszország és Franciaország «tán a negyedik helyen állt A 15 köztársaság közül 11-ben termesztenék szőlőt, a legtöbbet az Ukrán, Moldvai, Orosz. Grúz és Azerbajdzsán SZSZK-ban. Vitán felül álló, hogy a Szovjetunióval mindinkább számolni kell mint

Vasárnap délelőtt összevont szülői értekezletet tartott a szekszárdi Rózsa Ferenc műszaki szakközépiskola. A korszerű intézet tornatermében helyet foglaló, s nemcsak Szek- szárdról, hanem a megye községeiből érkezett több száz szülőt Kénig István, a szak- középiskola igazgatója részletesen tájékoztatta az idei tanév első felének eredményeiről és a további teendőkről.

Szekszárd és a megye új ti. pusú szakközépiskolájában jelentős mértékben előre léptek az elmúlt félévben, bár néhány területen ■ vannak gondjaik is. A szekszárdi műszaki

Azonnali belépéssel

könyvelésben jártas dolgozót felvesz a

Moziüzemi Vállalat

számottevő szőlő, és barter*

mö országgal is.

— Milyen a ezőlőmüvelée

módja?

— Elsődlegesen nagyüzemi,

de ezen belül igen nagyok az eltérések. A Szovjetunió nagy kiterjedésű ország, szőlőtermesztéssel sokfelé foglalkoznak, ez viszont azt jelenti, hogy a szőlőművelés a legváltozatosabb éghajlati és ta- lajadotrtsá'gok mellett folyik. Az egyes borvidékek közt nagy a földrajzi távolság is, és a lehető legváltozatosabban alakultak a művelési módok, irányok. A szőlők talaja általában filoxéramentes, ezért a legtöbb borvidéken nem használnak vadalanyt, de ahol filoxéraveszély van, ott oltványt telepítenek. A művelési módokat általában a nagyüzem feltételeinek megfelelően választják meg. A fiatalabb szőlőskertekben többnyire 2 méter a sortávolság, de a jobb gépesítés érdekében újabban — főként Moldvában és Ukrajnában — áttérték a 3—3,2 méteres sortávolságra. Telepítés előtt általában 15— 60 tonna szervestrágyát használnak hektáronként, és nagy adag műtrágvát. Mindinkább elterjed a szőlőültetés gépesítése. Ennek két irányzata van; az egyik a VPHK—1.25 jelű géppel végzett ültetés. Ezzel 35—40 centi mélyre lehet ültetni, a munkagéphez 9 személy szükséges, és 2,5 méter széles sortávolságot véve alapul a nyolcórás teljesítmény 7,5 hektár. A másik gépesítési irányzat a vízsugaras ültetés; vízsugárral fúrják az ültetőlyukakat, a ezzel oldott műtrágyát is juttatnak a talajba. Mostanában számos kolhozban és szovhoz- ban létesítenek szőlőfeldolgozó üzemet. Bortárolóik részben hagyományosak, részben

a korszerű nagyüzemi követelményeknek megfelelőek. Terjednek a palackozó üzemek is; ezek szinte kivétel nélkül korszerűek.

— Bros a gyanúm, hogy nálunk még igen kevesen kóstoltak szovjet borokat...

— Valóban, nálunk nem iközismertek a szovjet borok, de nekünk bőséges alkalmunk volt megkóstolni a szovjet

szakközépiskola eddigi öt esztendeje óta a legjobbnak számító 3,55 tanulmányi eredményt érte el. s ezzel még a Kohó- és Gépipari Minisztérium hatáskörébe tartozó tekintélyes intézetek tanulmányi átlagát is figyelmet keltőén felülmúlta. Bukási százalékuk jóval kevesebb a középiskolákénál. Szakmai gyakorlati képzésük már országosan elismert, s jelentősen előrehaladtak a laboratóriumi gyakorlati képzésben is. Jelenleg egymillió forint értékű műszerpark áll rendelkezésükre a szakmai gyakorlati képzésekhez. Az intézet a mostani tanév végén bocsátja szárnyra a megszűnő szőlész-borász tagozat 24 érettségiző tanulóját, a műszaki maturandusókön kívül. Az iskola igazgatója hasznos tanácsokat adott a nagy próbatételre készülő diákoknak: — Jobban forgassák a könyveket, s önállóan dolgozzanak a vizsgákon! — mondotta, egyebek közt. Útmutató ugyan még nem jelent meg, de februárban külön megbeszélésen tájékoztatják a szülőket is gyermekük továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségedről, kérdésedről. Befejezésül. a szaktanárok felvilágosítást adtak a szülők érdeklődésére,

szőlővidékek termését. E nélkül el sem képzelhető egy ilyen tanulmányút. Azt tapasztaltuk, hogy a szovjet borok erősen eltérnek az úgynevezett európai ízléstől. Mi az európai borokhoz vagyunk szokva, de valamennyien sok kellemes „benyomást” találtunk bennük. Mellesleg, igen sc% olyan fajtával is találkoztunk, ami Európa-szerte közismert, s ezek erősen hasonlítanak az azonos típusú európai borokhoz.

— Beszélhetünk-e uralkodó fajtáról?

— Minden tájnak megvannak a jellegzetes fajtái. Ezek részben őshonosak, részben más vidékekről odaszárma- zottak. összességében azonban olyan nagy a skála, hogy nehéz lenne egyet-kettőt kiemelni. Az évente készített 14—16 millió hektoliter bort 600 elnevezés alatt hozzák forgalomba. A választékban különleges helyet foglalnak el az édes csemege- és a likőrborok. A csemegeborok 14—18 térfogatszázalék alkoholt és 16—20 százalék cukrot tartalmaznak. Ezzel azonos alkoihol- tartalmúak a likőrborok, de azok cukortartalma több, 22— 23 százalék. A Szovjetunió borászatának jelentős ágazata a pezsgő- és konyakgyártás. Mindkét italból nagy mennyiséget állítanak elő.

— A csemegeszőlő-termesztés?

— Az általános szőlőtermesztésen belül ez is elterjedőben van. Mivel eltérőek a természeti adottságok, igen eltérő a csemegeszőlő érési ideje is, ezért hosszú időn keresztül található a nagyvárosi piacokon, üzletekben csemegeszőlő. Felfigyeltünk egy rendkívül különös fajtájú csemegeszőlőre, amelynek a magyarra fordított neve „fekete szépség”. Erről mindenekelőtt annyit, hogy 4 kilogrammos fürtöt is láttuk belőle... Ázsiai területen, sivatagtól elhódított vidéken találkoztunk vele, ahol igen sok a napfény, de nagy az éjszakai lehűlés. Természetesen megízleltük a fekete szépséget. A bogyója szilvanagyságú és rendkívül kellemes ízű. Jó lenne, ha nálunk is meghonosíthatnánk — fejezte be útiélményeit Benkő Béla.

B. F.

Jacques Yves Costeau professzor már-már végeláthatatlan, úszó olajfoltokról hozott hírt. Az óceánok élővilágából két évtized alatt négyszáz állatfaj pusztult ki. Kimerülőben, vagy éppen kimerült egy-egy helyen a vizek öntisztító képessége.

Televíziónk képernyőjén is fejkendős nénike, premier plánban. Itt élek, — mondja ijedten, pislogó szemmel ■— a folyó partján. Lassan errefelé már a béka is kipusztul a fekete vízbőL

Aztán megint egy újsághír: Higanyt gőzölgő halakat fogtak távoli tengerek halászai, mérgezőkké válnak a vizek élőlényei.

És délben, ha egyszer-egy- szer az újságárus kiabálja; Füstköd Budapesten, a Belváros fölötti — fel is lélegzőnk talán. Hiszen ez még esemény, hír lehetett belőle. Az idei járvány idején azonban már környezetünk természetes velejárójaként fogadtuk, a szipogó, a krákogó embert az autóbuszon és a vonatokon percek alatt közkinccsé változtatta egyéni fortőzöttsé- gét.

És jönnek, egyre jönnek a hírek. Szennyeződik a levegő, a víz, a csend és a nyugalom. Nem egyszer észrevétlen mér- geződik környezetünk. A tudósok. s a politikusok is foglalkoznak az így felvetődő, újabbnál újabb kérdésekkel, ök más nyelven fogalmazzák a napi hírek változatos forgataga mögött lappangó ugyanezen lényeget. A környezet védelme — mondják — kormányszintű problémává válik. Hazánk földrajzi helyzete, viszonylag magas népsűrűsége, gyorsan fejlődő ipara és mező- gazdaságunk; kemizáLása e védelem szervezeti kereteinek, távlati elgondolásainak gondos kimunkálását sürgetik, — ösz- szegezi véleményét az akadémikus.

Valamennyi állami szerv koordinált munkájára van szükség, aktív természetvédelemre! — sürgeti a közélet embere. És ezt a védelmet csak központi, állami irányítással lehet megvalósítani. A gyalogosok nem tudnak, ha csak egyetlen szabad óra áll éppen rendelkezésükre, percek alatt kijutni a városok aszfalt- és beton-tengeréből. A parkokra és a városi zöldövezetekre, a ligetekre ezért a gyalogosoknak, gyermekeik számára pedig a játszóterekre, s a napközben bármikor igénybe vehető sportpályákra nagyobb szükségük van, mint a kerte9 házak csendes lakóinak. Figyeljünk hát a gyalogosok szavára. emberi igényeire!

Észrevesszük, hogy a hétköznapok hangzavarában is ugyanerről folyik a szó. A televízióban .gyilkost üldöz a gáncs nélküli lovag, motor- kerékpáros rendőrök rohannak szirénázva. A gyermek pedig a másik szobában, vagy éppen ugyanannak a szobának sarkában kis lámpa mellett, dörzs- gumival kezében készíti házifeladatát matematikából. Sodró ár hullámaiként fenyegeti a zaj, miközben újra és újra nekivág a legényke, az embert próbáló műveletnek.

Kémények füstje száll a régi lakótelep fölött, míg bent a szobában a nagymama járni tanítja a kisebbik fiút. Nikotin keserű füstje a lakásban, mo- satlan gyümölcs az asztalon, szakember számára sem köny- nyen analizálható növényvédő- szer-oldat permetéveL Vacsorázni készül a család. A családfő részére a háziasszony odakészítette a kövidinkát. A literes üveg alatt, hogy az ösz- sze ne kenje a térítőt, újságpapír. S a képeslap első oldalán úttörőgyerekek hancúroz- nak a Balaton partján.

(Cs—n)

ESZTERGÁLYOS,

VILLANYSZERELŐ,

LAKATOS

SZAKMUNKÁSOKAT,

FÉRFI

SEGÉDMUNKÁSOKAT

FELVESZÜNK.

Jelentkezés: Gép- és Műszeripari Szövetkezet Tolna, Ságvári u. 1 személyzeti vezetőnél. (225)

A Volán 11. sz. Vállalat felvételre keres adminisztratív munkában vagy bérelszámolásban jártas női munkaerőket

BÉRELSZÁMOLÓI

MUNKAKÖR

BETÖLTÉSÉRE.

Jelentkezni lehet a vállalat gazdasági főosztályán. Szekszárd, Tarcsay V. u, 21. sz,

(278)

Ëpül Debrecen legmagasabb lakóháza

A képen látható épület lesz Debrecen legmagasabb lakóháza. A 24 szintes épületben 203 lakás, ÁBC-áruház, szolgáltatóház és vendéglátóipari egységek kapnak helyet.

(MTI fotó — Balogh László íelv. — KS)

Tanulmányi csúcs a műszaki szakközépiskolában