Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-20 / 16. szám
f t 1 f k iCétszázliarrnSncan kapnak lakást az idén Szekszárdim ( létezett a szekszárdi tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott Szekszárd Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. Az ülés első napirendi pontja Császár József beszámolója volt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Ezt követően dr. Vadas Ferenc, a Babits Mihály megyei művelődési központ igazgatója számolt be a központ múlt évi tevékenységéről. Beszámolója felölelte a művelődési központ teljes tevékenységét, így a végrehajtó bizottság képet kapott az ott folyó munkáról. A napirendi pont teljes címe: A központ igazgatójának tájékoztatója a városi közművelődési feladatok végrehajtásáról, különös tekintettel az üzemi, vállalati, intézményi és periférikus igényékre. A beszámoló foglalkozott ezekkel a kérdésekkel is, de nem számolt be részletesen a címben feltüntetett területek tevékenységeiről. Ezekről szóbeli kiegészítésében szólott. A beszámoló feletti vitát követően Lencsés László, a művelődési osztály vezetője értékelte a központ tevékenységét, felhívta a figyelmet a munkájukban még jelentkező hiányosságokra. Nevezetesen a művelődési központ és az osztály között még nem kiélé- gítő a koordináció, ezért nem segíthetik kellőképpen egymás munkáját. Vannak rendezvénye^ — bár az általános látogatottság országosan is kiemelkedő — ahova csak nagyon kevesen mennek el. Javítható még a szervezési tevékenység is. összességében a végrehajtó bizottság a művelődési központ tevékenységet jónak ítélte. A következő napirendi pont Péterfy Kálmán igazgatási osztályvezető előterjesztésében az 1972-es évben lakáshoz jut- tatandók névsora volt. Az idén kétszázharmincan kapnak lakást Szekszárdon. ebből száz- húszan állami bérlakást, a többiek szövetkezeti ■ vagy tanácsi értékesítésnt, • Az igény- jogosultak listája , egy- hónapig volt kifüggesztve a városházán. Mindenki megtehette észrevételét a névsorral kapcsolatban. Csupán tíz igénylő jogosultságát, vitatták. Hétről bebizonyosodott,' hogy időközben bekövetkezett szociális, vagy családi változás következtében elvesztette jogosultságát. Helyettük másokat vettek fel a listára. A fogadónapokon körülbelül nyolcvan ember kereste fél a lakásbizottság tagjait, zömmel azzal a kérdéssel, mikor kap lakást, vagy mikor kçll p szükséges összegét befizetnie. Az idén' la. káshoz jutók több mint a fele munkás és ami szintén örvendetes, százkét fiatal házaspár akad köztük. A sorszámozást a lehetőség szerint be fogja tartani a. lakásbizottság. A listát az igazgatási osztály • mindenki számára hozzáférhető. „hél.V,en,.ál- landó jelleggel kifüggeszti! A megtörtént . -kiutalásokat . folyamatosan jelöli: À lakásügyi A Tolna megyei'■ Tejipari Vállalat az elmúlt évben hatvanhét és félmillió liter tejet vásárolt fel. Ebből a mennyiségből tizenkétmillió liter fogyasztási tejet, százhatvanezer liter kakaót, hétszázezer liter tejfölt, hetvenszer -íitér tejszínt, hatezer mázsa túrót, hat- ezerhétszáz mázsa vajat és huszonnyolc és félezer mázsa sajtot készítettek. Ezt a horribilis mennyiségű tejei és tejterméket nem kizárólag egy hatóság rendelkezésére bocsáj. tott lakáskeretből rendkívüli esetek — elemi csapás, élet- veszélyes lakásból .való kiköltöztetés —- kivételével, esak . a névjegyzékbe felvettek- részére utalhat ki lakást A fentieken kívül a végrehajtó bizottság, elfogadta a költségvetési üzem működési szabályzatát, és 1972. évi fél- adattçrvét. Ennek Összeállításáról elsősorban a tanácstagi beszámolókban felvetett közérdekű bejelentéseket, a 'tanács-körzetekben felmerült és jelzett problémákat, felújítási és építési igényeket vették figyelembe, " Járda- és parképítésre háromszáz-háromszázezer forintot fordít a költségvetési ■ üzem. A meglévő parkok, és felszerelésük karbantartására, valamint az új felszerelés beszerzésére és beépítésére egymillió-ötszázezer forintot költenek az idén. Végezetül a végrehajtó bizottság egyéb" bejelentéseket tárgyalt. megyében, hanem az úgynevezett „tejmegyében” — Baranya és Somogy megye két-két járásában, valamint Tolna megyében fogyasztottuk el. A Tejipari Vállalat Budapest tejellátásához is hozzájárul, a Hiúit 'évben tizenegymillió ' Htet tejet szállítottak a fővárosba. A válfalat jelentős mennyiségű tejterméket exportált, elsősorban NDK-ba, Olaszországba, Spanyolországba és Lengyelországba. Mennyi tejét és tejterméket fogyasztottunk a múlt évben? Emberközelben Minden év őszén egy hét remeteség a Mátrában Csipái Emerencia — Tihanyi Mátyásné — 1954 márciusábart képesítőzött Budapesten s lélegzetvételnyi pihenőnek szánva az utat, először is a mamának mutatta meg otthon. Szarvason a védőnői oklevelet. Szóval, nem pihenni ment, hanem szívbéli jó útravalóért, mert a kinevezés Kö- lesdre szólt, az pedig igen messze esik a Körösök vidékétől. 1954. április 15-én már Kö- lesden hajtotta álomra fejét a nyurga, örökmozgó és életvidám Mid, aki az édesanyjától örökölt ritka női név birtokosaként volt Emerencia, Colos, Mici és Emi. A neveknek ez a színes csokra egyébként pompásan érzékelteti a bonyhádi járás vezető védőnőjének egyéniségét. Ahova betoppan, ott vele együtt a vidámság kér helyet. Emi sol a nem mérges, Emi soha nem lógatja az orrát, akkor boldogtalan, ha éppen nincs mit tennie. Emi mindig visz magávci egy rakomány jóízű történetet, vagy viccet, mert nem tudja elviselni a borongás arcokat maga körül. De térjünk csak visz- sza a pályakezdéshez. Kölesden hat hétig dolgozott mindössze, akkor helyezték át Hőgyészre. Közel húsz éve ott él és dolgozik. Nem csoda hát, ha hazatérőben a busztól hosszabb ideig tart az út az otthonáig, mint Bonyhád- tól Hőgyészlg. Annyian állítják meg jártában- keltében. Több mint .két éve, mielőtt kinevezték járási vezető védőnőnek, a férje majd egy hétig csak Emerenciá- nak szólította és ma- gázta. — A férjem volt revizor is, tudta" mivel jár az állandó utazgatás. Nem akarta, hogy vállaljam a feladatot, de nem lehetett volna megkötni se. Azt mondják róla, hogy soha nem tud elfáradni. Pedig magunk között szólva — lenne mitől. Högyészen egy körzet védőnője, ami munka elég egy embernek. Neki nem. Bejár a hivatalába Bonyhád- ra és látogatja a védőnőit. — Ha nem lenne védőnői gyakorlatom, pipabagót se érne' a szakmai felügyeletem. Honnan a kimerithe- tetlennek látszó ener-'1 gia? Azt mondja Emi, hogy oz édesanyjától örökölte, aki 78 éves parasztasszony, de ha arról van szó, hogy üdvözlet helyett ő maga jöjjön Hőgyészre a gépkocsis üzenetvivőkkel. fél óra nem telik bele és már indulásra kész. Hogyan pihen és mikor? Védőnő, járási vezető védőnő, nem mellékesen és nem utolsósorban, családanya is. Egy műszak - letételének gondjával tehát nem „ússza” meg a hivatás gyakorlását. Se az előbbieket,, se az utóbbiakat, hogy feleség és egy 15 éves fiú édesanyja. ; Olvasni, szeret. S tán nem véletlenül zenét hallgatni. Zenét, ha nem is mindig válogatás nélkül. Míg az ember hallgatja a rádió könnyű-, vagy komolyzenei műsorát, lehet otthon tenni-venni. Aztán jöhetnek a könyvek, amikor már el- Csöndesedik a világ. Emi ki nem állhatja a televíziót. Egyrészt annak bálvány-jellege miatt, másrészt, rrfert - nyughatatlan természete nem tűri az órákon ót való besorgest a képernyő előtt. — Mikor pihen amúgy, istenigazó bél? — ■ Nyáron, amikor együtt megy a család le, a Körösök vidékére, nyaralni. Emi akkor újra, meg újra kipróbálja, hogy a hajdan űzött sport, az evezés és az úszás megy-e még? Nem szokott szégyent vallani a családi versengésben. Aztán, van az év 365 napjából hat nap, amikor Emi remeteségbe vonul az őszi Mátrába. Vagy Párád, -de legsűrűbben Mátraháza az úticélja, ahova versesköteteket visz magával, naponta- kirándul a mátraházi lesiklópálya bírál emelvényére, ahonnan olyan lélegzetelállítóan szép az őszi Mátra, s ahol a mennyei csend előcsalja rejtekükről az őzeket, szarvasokat is. Az évenkénti egy hét remeteség soha nem eshet meg a skótok bűbájos humorú és finoman szókimondó költője, Burns nélkül, ö a kedvenc. A verhetetlen utitárs. Azt hiszem, ez alatt- oz egy hót alatt nem ismernének rá azok, akik betoppaná- sait — akár hivatalosak azok, akár magán- jellegűek — évek óta azonosítják oz egészséges jókedv meteoritEszmecser® és közgondolkodás Károm- mozgalmas hónap áll előttünk, és jó volna, ha . e háromi hónap várható szellemi pezsgését, közérdeklődését a továbbiakban is meg tudnánk őrizni. Ez azonban nem kis mértékben éppen e háromhónapos időszak alatt dől el. Április utolsó hetében ül össze a Hazafias Népfront V." kongresszusa, olyan időszakban, amikor a népfront- hagyomány legméltóbb emlékeinek harmincadik évfordulóját ünnepeljük. A Történelmi Emlékbizottságra emlékezünk amely 1942 tavaszán a fasizmus ellen, a független, demokratikus Magyarországért munkálkodott a nemzeti egység létrehozásán történelmünk leghaladóbb hagyományainak szellemében. Ezek a hagyományok nyomják rá bélyegüket az V. kongresszus évére is, nemcsak azért, mert májusban ünnepeljük Dózsa György születésének ötszázadik. az év végén pedig Petőfi Sándor születésének százötvenedik évfordulóját, hanem főként azért, mert a Hazafias Népfront az ő szellemükben folytatja a széles körű nemzeti összefogás szilárdítását. Ezeknek az emlékeknek a fénye világítja be a népfront idei tanácskozását, amelyre most megkezdődnek az előkészületek: februárban a községekben, azt követően pedig a járásokban és a városokban, majd a megyékben. Ezeken a tanácskozásokon dől el az, hogy a népfrontbizottságokban és a küldöttek sorában társadalmunk mindkét osztálya, a munkásság és a parasztság, és valamennyi társadalmi rétege méltóan képviselve legyen, éspedig úey. hogy majd tevékenységük során területük aktuális kérdéseinek vitáiban, a rétegek érdekeit és nézeteit képviselve és egyeztetve alakuljon ki a megfontolt és tudatos társadalmi egység, a haladáshoz szükséges összefogás. Ezzel egyidejűleg már e tanácskozásokon helyet kell kap- ftia mindannak a gondolatnak. ami a néofronbmozgalom széles medrében az eleven sodrást jelenti. Ezeknek a gondolatoknak utat nvitott és ösztönzést adott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának kongresszusi levele. Ez a körül tekintő felhívás tömören összefoglalja mind a néofront- mozgalom szervezeti feladatait. mind azokat a mai életünk és haladásunk szempontjából fontos kérdéseket, amelyek a bizottságok munkájának alapját képezhetik. Aligha lehetne ezek közül bármelyik gondolatot is kiemelni úgy, hogy ezzel más feladatok ne kerüljenek háttérbe, ne érje sérelem gondosan fölépített arányukat. Mégis van két olyan eszme, amely mintegy gyújtópontja lehet a feladatoknak. A kongresszusi lévél hangsúlyozza az eszmecsere szükségességét, arra hív fel, hogy már a kongresszusi előkészületek tanácskozásai az országos eszmecsere forrásai legyenek. Másutt pedig azt javasolja az Országos Tanács, hogy a népfrontmozgalom segítse a helyes közgondolkodás kialakulását. Ez a két gondolat olyan, amelyek gyújtópontjában valamennyi fontos problémánk fölmerülhet, s amelyek elősegíthetik azt, hogy a népfrontmozgalom eseményein állandó eleven köz- érdeklődés, alkotó közszellem kísérje e problémák megoldását. Eszmecserére van szükség, pontosabban arra, hogy az egészséges eszmecserét mindig fönntartsuk. Az eszmecsere kétoldalú dolog, a demokratizmus széles körű fóruma. Eleven kapcsolat, amely egyik irányban lehetővé teszi azt, hogy mind a helyi, mind az országos teendőkről, gondokról, eredményekről tájékoztassuk a legszélesebb nyilvánosságot. Mégpedig olyan formában tájékoztassuk, ahol kérdés és felelet párbeszédében minden indítékot meg lehet világítani, ahol a közügy közös üggyé válhat abban az értelemben, hogy a közösség megtalálja teendőit benne. A másik irányban pedig lehetőséget ad arra, hogy a közérdekű gondok és javaslatok. a kollektív bölcsesség termése nyilvánosságra kerüljön és eljusson olyan szervekig, amelyek intézkedéseikbe építhetik, az ország érdekében kamatoztathatják. Az eszmecsere jó eredménye lehet a vélemények és gondolatok egyeztetése, nyilvánossága révén a helyes, egészséges közgondolkodás kialakítása. Ez talán mindennél inkább szükséges. Olyan dolgokban kellene egységesen gondolkoznunk nyilvánosan is, nemcsak kinek-kinek magában, mint a jól végzett munka egyértelmű, kölcsönös elismerése, ezzel szemben a felületes, rossz munka, még inkább az ügyeskedés, a közérdeket sértő cselekedetek, nyílt elítélése, visszautasítása. A közgazdaság-tudomány egyik nagy felismerése az, hogy egy ország gazdasági fejlődésében anyagi erőforrásoknál, kincseknél többet ér, jelentősebb a munkaerő minősége: az, hogy az ország népe milyen rátermettséggel, tanultsággal, mennyire megbízhatóan dolgozik. milyen minőségi munkákat ad ki a kezéből. Nem egyszerűen csak gazdasági kérdés ez! Országos ügy, haladásunk döntő kérdése. Ezzel együtt igen fontos kérdés, hogy az emberi képességeket a legjobban kamatoztassuk, hogy se anyagi, se szellemi érték ne menjen veszendőbe. Döntő kérdés, hogy a jövő dolgozóival népességünkkel, a születő gyermekekkel hogyan „gazdálkodunk”, miként segítjük elő mind anyagilag, mind közszellemben, emberi megbecsülésben, értékelésben a gyermekek világra hozását és nevelését. Fontos kérdés az, hogy miként becsüljük meg más nemzetiségű honfitársainkat, milyen példát adunk magatartásunkkal. S ez már kapcsolódik ahhoz a kérdéshez, hogy milyen szoros a barátságunk más népekkel, ami meghatározza helyünket a világban. Mindez a népfrontfórumok eleven gondja sok más országos és helyi kérdéssel. Ezekből forrhat ki az állandó, eleven eszmecseréken a jó közgondolkodás, az egységes cselekvés alapja. NÉMETH FERENC 1972. január 20,
