Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-19 / 15. szám
Kidobott és megtakarított mi Lj típusú térképek A magyar mezőgazdaságban használatos gépek értéke sok milliárd forintra becsülhető. Viszonylag megbízható adatok szerint ezekben a gépekben évente sok milliós (kárt okoz a korrózió — esz el a rozsda. A traktorok kivételével — és az állattenyésztési gépek kivételével — a legtöbb géppel idénymunkát végeznek, az év tizenkét hónapja alatt egy-két hétig, vagy két-háram hónapig használják őket. A legáltalánosabban használtak az ekék, a vetőgépek, a kombájnok, viszonylag rövidebb ideig a kuitivátorok, a speciális növényvédő gépek, vagy a rakodók különböző típusai. Tehát ezek a gépek az év nagy részében tétlenül állnak, és elsősorban Olyan időszakban állnak, amikor a legjobban ki vannak téve az esőnek, hónak, fagynak. Az teljesen érthető, hogy a termelőszövetkezetek — a mezőgazdaság átszervezése óta — beruházásaikat elsősorban az állattenyésztő épületek, telepek énítésére koncentrálták, a gépesítésre, a gépesítést szolgáló épületekre csak annyit költöttek, amennyi éppen jutott. Tehát, objektív okként el lehet fogadni, miért állnak egy-egy gazdaságban a sok tízezer forintos gépek a szabad ég alatt. Az már szubjektív ok. hogy hogyan.» A „hogyan” már szinte elszomorító egyik-másik gazdaságban. Most, január közepén jó néhány helyen látni kom- oájnökat '— úgy, ahogyan a gabona, vagy a kukorica betakarítását befejezték. A munkagépek olyan összevisszaságban „sorakoznak” a gépműhely körül, hogy nem tudni; melyik a még használható, vagy melyik a selejt. A dombóvári Alkotmány Tsz-ben Várallyay Béla elnök- helyettes, gépesítési mezőgazdásszal arról beszélgetünk, hogy ők milyen jelentőséget tulajdonítanak a gépek tárolásának, azt, hogyan, milyen körülmények között tudják megoldani. ■— Nálunk is hasonló körülmények között kell a gépeket tárolni mint másutt, nálunk is elsődlegesek az állattenyésztési beruházások. Az év közepére készül el — több, mint húszmilliós költséggel — egy sertéstelep. Így a gépek nagy részét nekünk is a szabadban kell tárolni. A rendelkezésre álló szinek minden négyzet- méterét kihasználtuk: tető alatt tároljuk a gabona-, a burgonya-, a len-, a cukor- répakombájnokat, felbakolva, hogy a gumikat ne terhelje t:2zc§e. feleslegesen a súly, azonfelül a gumikban csökkentettük a levegőnyomást. Ugyancsak tető alatt tároljuk az öntözőmé tórákat. Az ekéknek, tárcsáknak. egyéb munkagépeknek már csak a szabadban jutott hely, de ezek alá is bakokat tettünk, hogy közvetlenül ne érintkezzenek a talajjal. Korrózióvédőnek eddig még mi is a gázolajos lefúvást használtuk — bár ez a módszer nem tökéletes, és nem is éppen olcsó. Vannak már jobb, és olcsóbb védekező anyagok is — de ezek alkalmazásához meg kell teremteni egyéb feltételeket is. — Az ősszel ott voltunk az iregszemcse! tárolási, korrózió- védelmi bemutatón. Annyit mondhatok, nagyon hasznos, nagyon tanulságos volti Külön dossziéban gyűjtöttem össze a különböző védekező anyagokról szóló ismertetőket, mert nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés gépeinek korrózióvédelmével is foglalkoznunk kell. Bár ezek a gépek, berendezések épületen belül vannak, de a levegő összetétele miatt a rozsda hamarabb jelentkezik és jobban károsít, mint kint, a szabadban. Azonkívül: a nyitott szinek alatti tárolás is csak félmegoldás, mert az itt elhelyezett gépek sincsenek megvédve a nyirkos, párás időtől, csupán az esőtől, hótól. — A további tervünk az, hogy amint a sertéstelep építése befejeződött, következik a zárt' körülkerített gépudvar kialakítása. Csak a portás által őrzött kapun lehet behajtani, megfelelően letisztított karbantartott géppel. — El kell mondanom, ha már évek óta nem fordítottunk volna olyan nagy gondot gépeink megfelelő karbantartására, tárolására, már nagyon nehéz helyzetben lennénk. Harmincnyolc traktorunk között vannak még olyanok, amelyeket a gépállomástól örököltünk, még szántunk Hoffer-ekékkel, dolgozunk ZK-kultivátorokkal. Ennek ellenére a termelőszövetkezetben elvégeztünk 56 000 normálholdnak megfelelő munkát. úgy, hogy 1971-ben nem kellett vasárnapi műszakot tartani, sőt, szabad szombatokat is tudtunk kiadni. Ezenkívül külső megrendelőknek, vállalatoknak végeztünk mintegy nyolcezer normálholdnyi munkát. Az elmúlt öt év alatt mintegy ötvenezer normálhold ilyen munkát végeztünk, amelynek bevétele nagyrészt fedezte a javítási, karbantartási költségeket. r k — Mégis, hogy ilyen körülmények között vagyunk, hogy ilyen eredményekről tudok beszélni, az elsősorban a munkások érdeme. Annak idején a dalmaridi gépállomásról idejött Dombóvárra a traktorosok jó része tsz-tagnak — az akkori egész dombóvári brigád. Ezek az emberek szeretik, becsülik a gépet — kenyérkereső eszközüket — és ha új jön közéjük, azt is így nevelik. Aztán beleilleszkedik ebbe a közösségbe — vagy kereshet más munkát. Ezért van az, hogy öreg, tízéves traktoraink. gépeink is olyan állapotban vannak, mint néhány helyen a három-négy évesek. Ezért tudtunk tavaly is megtakarítani a tervezett alkatrész- és kenőanyagköltségék- bői. — Ismételten csak annyit mondhatok; á megfelelő karbantartással, tárolással lényegesen meg lehet hosszabbítani a gépek élettartamát, ezért is törekszünk arra, hogy nagyon rövid időn belül alkalmazzuk ■— körülményeinkhez képest — a korszerű tárolási, korrózió- védő módszereket. És akkor szükség lesz arra a bizonyos dossziéra. BI. Evenként 2—300 féle térképet készítenek a Kartográfiai Vállalat munkatársai a hazai és külföldi megrendelők igényei szerint. A térképeket többmillió példányban sokszorosítják. (MTI foto — Kovács Gyula felv. — KS). Nagykónyiban tartják as év első xársxámadó közgyűlését Sikeres évet zárt a Haladás Tsz A múlt hét végén az ország számos termelőszövetkezetében már megtartották a zárszámadó közgyűléseket. Veszprém megyében Nemesbükkön. Nóg- rád megyében Écsegen. Szolnok megyében pedig Jászteleken volt az. év első zőrszám- adó közgyűlése. Tolna medvében elsőként Nagykónyi Haladás Tsz-ben tartják az évzáró közgyűlést január 22-én. A dátum lassan hagyománnyá válik, idén ötödik éve, hogy ezen a napon kerül sor Nagykónyiban a zárszámadó közgyűlésre. A közgyűlésen a tsz vezetői sikeres esztendőről adhatnak majd számot. Az egy tagra eső évi jövedelem 22 ezer forint — több' mint kétezer forinttal meghaladja az 1970. évi jövedelmet. A 10 órás munkanap értéke 86 forint. A négy és félezer holdon 360 dolgozó taggal gazdálkodó termelőszövetkezet legnagyobb bevétele a búzából, sertés- és a marhahizlalásból eredt. Búzából a holdankénti termésátlag .23 mázsa, kukoricából 24 mázsa májusi morzsolt lett. Két és fél Wer sertést és 240 hízómarhát értékesítettek 1971-ben. A termelőszövetkezetben az elmúlt évben nagyobb volurúenű beruházást nem eszközöltek, mindössze a gépparkot fejlesztették; egymillió hatszázezer forint értékben vásároltak erő- és munkagépeket. A Belkereskedelmi Minisztérium KEZELÉSÉBE KERÜLT A DOLGOZÓK ÉS NYUGDÍJASOK KEDVEZMÉNYES TÜZELŐ AKCIÓJA \ A SZOT és a Belkereskedelmi Minisztérium megállapodása alapján 1972-től a Belkereskedelmi Minisztérium vette át a SZOT-tól a dolgozók és nyugdíjasok kedvezményes tüzelőakciójának. felsőszintű intézését. A SZOT tüzelőakciő 20 évvel ezelőtt, tehát abban az időben kezdődött, amikor igen nehezen lehetett szénhez, fához jutni. Kezdetben _ az üzemi és hivatali dolgozók, majd a nyugdíjasok számára is rendszeresítették a SZOT- utalványokat, amelyek lehetővé tették, hogy a hiány ellenére az utalványosok tüzelőhöz jussanak, még pedig kamatmentes hitelre. Á szállítóbrigád Amikor Kádár János a Szekszárdi Âlîamî I Gdzdaságban volt, Szászi József, a kajmádi terület brigádvezetője felszólalt. Elmondta brigádja történetét. Mesélni nemigen tud. Szépíteni sem. Csak úgy tudja elmondani most is, ahogy az a valóságban van. Néha kicsit cirkalmasan. néha meg-megakad* va, egyszer félve, máskor jobban belelendülve. — Huszonhat fős az én brigádom. A huszonhatban én is benne volnék. Az én szállítóbrigádom 1971-ben kezdett a szocialista címért dolgozni. Ehhez tudni kell azt is, hogy a hat gépkocsivezető közül egy, a rakodóknak pedig kétharmada cigány. A tizenhat rakodó közül tizenegy, A gazdaság a jelenlegi helyzetben a mi brigádunk nélkül nem boldogulna. A sokezer sertés takarmányát mi hozzuk, a kész állatok elszállítása mind-mind a brigád feladata. Január 14. A brigád egy napja. Egy gép süldőtápot hoz Paksról. Két gépkocsi szalmát szállít. Egy szuperzetor a tárolóhelyről a darálóba hordja a kukoricát- Egy gépkocsi a szekszárdi piacról a lebontott bódét szállítja. Egy a melegágyakba hordja a frányát. Két Zetor és egy gépkocsi javításon van. Mindenki a helyért. — Amikor tiz-tizenőt évvei ezelőtt Acsádl- völgyből idejöttek az emberek dolgozni, nehéz volt a helyzet. Külön ültek, külön ettek a cigányok és a magyarok. Az én embereimnek kisebbségi érzetük volt. Nem is egészen ok nélkül. Putrilakók voltak. Legelőször Palkó Imre traktoros épített házat Szedresen. Acsádi-völgyből utoljára az öreg Kalányos István bútorát szállítottuk el. Acsádi-völgy eltűnt a föld színéről. Az emberek házat építettek a faluban. Lakásavatót tartottak. Előzmények. Eleinte, mikor tizedikén megkapták a fizetést, tizenegyedikén nem mentek dolgozni. Amikor Szászi József 1968-ban a brigád élére került; tizedikétől tizenötödikéig sem szabadságot, sem eltávozási engedélyt nem kapott senki. Fegyelmit adott, és visszavonta a fegyelmit. Disznót vágtak, házat építettek, bebú- torozkodtak, lakásavatót tartottak. Amikor megvolt a ház, és nem voit még bútor, szokás szerint a földre telepedtek, az okvetetlenkedő gyerekeket étellel csitították, Aztán asztalhoz ültek, tányérra mertek. Aztán szekrényt vettek, rádiót és televíziót. Megtanultak írni, olvasni. Szá- monkérték a gyerekek Házi feladatát, szülői értekezletekre járnak. Utórezgések. Egyik-másik asszony —amikor már házuk volt — még mindig koldult. Kenyérrel, szalonnával, kolbászdarabokkal volt tele a köténye estére. Bugyrok. Az emberek szégyellték és megtiltották az asz- szonyaiknak, hogy koldulni járjanak, A brigád küzd a szocialista címért. 1971- ben, decemberig a kajmádi kerület miatt a gazdaság fekbért "nem fizetett. A statisztika a megmondhatója. Decemberben is csak azé-rt,- mert sokan voltak szabadságon. A brigád vállalása, hogy akár éjjel, akár vasárnap, vany ünnepnap vagon érkezik, azonnal kirakják. A brigádvezető összeszedi az emberéit és indulnak. — A legkeservesebbek az ünnepnapok, mert olyankor többet megengedhetnek oz emberek. Aztón ha közbejön valami, csak menni kell. Ez egy hadrafogható brigád. Olyat persze nehéz lenne követelni, hogy mit olvassanak, vagy mennyit, vagy társaságba meg különféle előadásokra járianak. De majd eljön annak is az ideie. A brigádon belül jobb összhangot kívánni sem lehet. A gépkocsivezetők huszonöt százalékkal kapnak több fize'ést, mint a rakodók. Ho például valamilyen munkáért ötvenháromezer forint jár, az tizenhat rakodó és a hat gépkocsivezető között oszlik meg. A pénzt kalapból osztjuk. Egy kalapból. V. M. Az akció intézését a SZOT azért adta most át a Belke-> reskedelmi Minisztériumnak, mert a tüzelő már nem hiánycikk, az akció tehát lényegében kereskedelmi ügyletté vált. A feltételek, a kedvezmények továbbra is változatlanok. A Belkereskedelmi Minisztérium — ugyanúgy mint eddig a SZOT — 600 és 900 forintos kedvezményes vásárlási utalványokat bocsát ki. s a tüzelő árát a dolgozók hat, a nyugdíjasok 12 hónap alatt törleszthetik. A hitel továbbra is kamatmentes. A Belkereskedelmi Minisztérium egyébként az akcióba a fütő- otóiat is bevonta, tehát a lövőben azt is megvásárolhatlak részletre az utalványtulajdonosok. A szakszervezetek különböző szervei ezentúl is résztvesz. uek az akrió társadalmi jellegű munkáiban, a kedvezményes tüzelőutalványokat a vállalatoknál ezentúl is a szak- sze-vezeti bizottságok közreműködésével és egyetértésével osztják ki. A dolgozók és nyugdíjasok kedvezményes tüzelőakcióia a szokásos időben, április elsején kezdődik. (MTI).
