Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-18 / 14. szám
Döntött a Legfelsőbb Bíróság Csirkekár: 2 millió — Elsietett házasság — Kiirtott nyírfaerdő A szentesi Árpád Tsz szerződést kötött az Unadújtalui Aliam; Gazdasággal, amelyben megállapodtak, hogy a ga7/i«,ság darabonként 13 forintért a szövetkezetnek 50 ezer darab Sex Sal Link fajtájú naposcsibét ad el. A tsz a csirkéket köteles 18 hét alatt felnevelni, a gazdaság pedig értük darabonként és hetenként számított 4,20 forint bér- nevelési díjat, valójában vételárat fizet, amelynek ellenében az állatok tulajdonjoga a gazdaságé. A csirkék leszállítása után azonban elszámolási vita keletkezett, és a tsz a gazdaság ellen 3 millió 910 ezer forint megfizetésére pert indított. Időközben a gazdaság másfél milliót kifizetett, és így a tsz a kereset összegét 2 millió 330 ezer forintra mérsékelte. Végső fokon az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a. gazdaságot 1 millió 925 ezer forint megfizetésére kötelezte. Mint az Ítélet indokolásából kiderül, a gazdaság egyebek közt arra hivatkozott, hogy az állatok felnevelésénél a szövetkezet az előírásokat nem tartotta be. Ezt a védekezést a Legfelsőbb Bíróság alaptalannak találta, mert az állami gazdaság a szerződés megkötése előtt ismerte a tsz-ben lévő nevelési lehetőségeket. Az állami gazdaságnak joga és kötelessége volt az állatállomány folyamatos ellenőrzése, de alkalmazottai a technológia elten lényeges kifogást nem emeltek. A kihallgatott szakértő szerint a tsz mindent megtett az áltatok egészségének megóvása érdekében. Nem fogadható el teljesen a gazdaságnak az az állítása sem, hogy az egész állatállomány minőségi hibás volt. A szakértő szerint 90 százaléka első osztályúnak minősül. A tsz azonban az állatoknál hosszabb idő alatt érte el a szerződésben előírt élősúlyt, tehát a továbbtartás költségeit viselni tartozik. Ennek összegét, valamint az állomány 10 «tzáTaiiékának nem megfelelő minőségét figyelembe véve állapította meg a Legfelsőbb Bíróság a fizetendő összeget. A házasságod négynapos ismeretség után kötötték meg. Két hét múlva a menyecske bevallotta: előrehaladott terhes állapotban van, mire az élet- » közösség azonnal megszakadt, a férj pedig válópert indított, A járásbíróság a házasságot felbontotta és az asszonyt — tekintve, hogy nem kérte — a névviselésre nem jogosította feL Az ítélet megállapította: a házasság az asszony magatartása miatt romlott meg. mert terhes állapotát férje előtt eltitkolta. A legfőbb ügyép: a ' névviselésre vonatkozó ítéleti döntés miatt törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. A törvényességi határozat rámutatott: az általános élet- tapasztalattal ellentétes, hogy a férj az asszony hét-nyolchó- napos terhes állapotát nem ismerte fel, holott ez édesanyjának, sőt egy közös ismerősüknek is feltűnt. Az anya közölte fiával, hogy a menyasszony nagyon kövérnek látszik, de azt a választ kapta: jól él, ezért olyan. Az ismerős is terhességre gyanakodott, de tapintatból nem szólt. Ilyen körülmények között alaposabban kell megvizsgálni, hogy a férjet néhánynapos ismeretség után mi vezette a házasság gyors megkötésére, ami mindkettőjük részéről meggondolatlannak és elhamarkodottnak látszik. Azt is tisztázni kell, milyen körülmények vezettek az életközösség megszakadásához. Ezenkívül a járásbíróság az asszonyt nem oktatta ki a névviseléssel kapcsolatos jogairól. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára uta- sítofete. A várpalotai Jószerencsét Termelőszövetkezet 700 ezer forintért kártérítési pert indított a Péti Nitrogénművek ellen. Az ügy előzményé az, hogy a tsz 74 holdnyi rétjének szé- natermését a vállalat különböző anyagokkal megfertőzte. A kártérítés kérdésében úgy egyeztek meg, hogy a szövetkezet a szóban forgó területen, a vállaltat mintegy 400 ezer forintnyi hozzájárulásával, nyírfaerdőt telepít. Ha négy gazdasági év után a telepítés — a talaj adottsága, fertőzctt- sége, vagy más körülmények miatt — nem vezet sikerre, azaz az erdő jövedelmet nem hoz, a vállalat a terméskiesésből keletkezett kárt visszamenőlegesen megtéríti. A szövetkezet a telepítést elvégezte, majd a vállalat üzembővítési célokra hivatkozva a városi tanácstól a kérdéses területre kisajátítási eljárás megindítását kérte, de elutasították. Ennek ellenére, noha a telepítés sikerült, a területet a vállalat birtokba vette, a fák nagy részét kiirtotta: az elmúlt esztendőben benyújtott újabb kisajátítási kérelmének a tanács most már helyt adott. A határosait azonban még nem jogerős. Ezek után kezdődött meg a per. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a Veszprém megyei bíróság a Péti Nitrogénműveket 435 ezer forint kártérítésre kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a következő álláspontot foglalta el: A váltadat hatósági eljárás nélkül vette birtokába a tsz erdejét. Erre érvényes jogcíme nem volt, eljárása jogellenes, felelőssége kétségtelen, tehát kártérítéssel tartozik. Ennek összegét azonban a megyei bíróság helytelenül állapította meg. Ugyanis a kár elbírálásánál az a döntő, hogy az erdő, a kiirtás időpontjában milyen értéket képviselt ég ez az összeg illeti meg a szövetkezetei. Ennek tisztázására szakértőt kell meghallgatni. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára, egyben a vállalatot 13 ezer forint fellebbezési eljárási költség megfizetésére kötelezte. HAJDÚ ENDRE Mit mond a ^ a munkabérből történő levonásokról? B. I., az őcsényi termelőszövetkezet dolgozója szerkesztőségünk jogi tanácsát kérte, mivel november jnásodik felében esedékes béréit a tsz teljes egészében visszatartotta, letiltás címén. A munkabéréből történt levonásokkal kapcsolatban az alábbiakat válaszoljuk: A ma is hatályos 1955. évi 21. tvr. 136. §-a szerint a dolgozó munkabéréből tartozás fejében ' letgfeljebb a munkabér 33 százalékát szabad levonni, ez alól azonban kivételt képez: a. ) a gyerméktartásdíj és a szüléssel kapcsolatos költség; b. ) a tévesen kifizetett és rosszhiszeműen felvett munkabér, vagy társadalombiztosítási szolgáltatás; c. ) a társadalmi tulajdoniban okozott kár megtérítése, és d. ) a természetbeni juttatások térítési díja, amely esetekben a munkabér 50 százalékáig terjedhet a levonás. Ki kell még jhangsúlyoz- munlt, hogy a fenti korlátozások a kötelezően igénybe veendő üzemi étkezés és a kötelezően kiszolgáltatandó természetbeni juttatás térítési díjának levonása esetén nem alkalmazandók, ezek a vállalati követelések tehát minden korlátozás nélkül levonhatók a dolgozó munkabéréből. Ugyancsak kihangsúlyozandó, hogy a levonás alapja a munkabér ugyan, de ebből előbb levonandó a munkaibért esetleg terhelő adó (pl. honvédelmi hozzájárulás) és a nyugdíjjárulék'. Tehát csak az adó és nyugdíjját-ulék levonása Után fennmaradó munkabérből vonhatók le a fentebb említett, követelések. Úgy véljük, a munkáltató ott tévedett, amikor az október havi túlfizetést az ön novemberi összkeresetéből vonta le, s így a levonás alapját képező munkabérét állapította meg helytelenül. Téves azonban önnek az az álláspontja, mely szerint november havi fizetését „az utolsó fillérig visszatartották”, ön ugyanis november havi fizetéséből 1200 forintot felvett, ha előlegként is. Ha a dolgozó munkabélének 50 százalékát előlegként felveszi, ugyanakkor olyan tartozásai vártnak, amelyek munkabére 50 százalékáig levonhatók, az előlegként felvett munkabér után fennmaradó 50 százalék természetesen maradéktalanul levonható, hiszen ellenkező esetben a dolgozó teljes munkabérének előlegként történő felvételével meghiúsítaná a jogos követelések levonását. A termelőszövetkezet részéről szerkesztőségünkhöz beküldött — és helyesnek látszó! — kimutatás szerint 183 forintot az ön munkabéréből idő előtt vontak le, ez az ösz- szeg csak az ön decemberi munkabéréből lett volna levonandó. Nem a termelőszövetkezetekre vonatkozóan, de általában utalunk még a 7/1967. (X. 8.) MŰM. sz. rendelet 15. §- ára. amely szerint „A dolgozó munkabéréből és más díjazásairól adott elszámolásnak olyan-’ nak kell lennie, hogy a dolgozó a kiszámítás helyességét, valamint az abból történő levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. A dolgozókat tájékoztatni kell írásban ki- függesztetten, vagy más alkalmas módon arról, hogy a munkabérből és más díjazásból történő levonás szabályait üzemen belül melyik szervnél és milyen időpontban tudják tanulmányozni.” Dr. Deák Konrád csop. vez ügyész Népújság 1972. január 18. Számítástechnika, állategészségügy, húsipar Fejlesxtési kölcsönök 1972-ben Az állam 1972-ben is támogat úgynevezett fejlesztési kölcsönnel néhány, a népgazdaság számára különösen jelentős vállalati beruházást. Mint ismeretes, a fejlesztési kölcsönt kedvezőbb feltételekkel — hosszabb időtartamra, kisebb kamatra — nyújtja az állam, mint általában a beruházási hiteleket Az idén induló beruházások közül fejlesztési kölcsönt nyújtanak a számítástechnikai eszközök gyártását szolgáló beruházásokhoz. 1972 és 1976 között e kölcsön segítségével olyan beruházásokat hoznak létre, amelyek évente 3 és félmilliárd forint értékű számítástechnikai eszköz gyártását teszik lehetővé. Hasonló kölcsönnel, s részben vissza nem térítendő őszszegekkel is támogatja az állam a Phylaxia oltóanyagtermelő vállalat fejlesztését, amelynek munkálatai nx idén indulnak, s 1978-ban fejeződnek be. A beruházások nyomán évente egymilllárd forint értékű vakcinát, állati tápszert és takarmánykiegészítő anyagokat állíthat elő e ionloe üzemük. Fejlesztési kölcsönnel járul hozzá az állam a Szegedi Szalámigyár és Vágóhíd, továbbá a Gyulai Húsipari Vállalat beruházásához is. Gzegeden ötéves, Gyulán 3 éves fejlesztési programot hajtanak végre, s a program befejezése után évente 545 vagon téliszalámit és 280 vagon gyulai és csabai kolbászt állíthatnak elő. (MTI). Június 30 : a telek- és házíulajdou bejelentésének határideje A kormány a közelmúltban szabályozta az állampolgárok ingatlantulajdonának egyes kérdéseit. E jogszabályok korlátozták a tekefc, lakások és üdülők tulajdonának szerzését és előírták a többlettulajdon elidegenítését. E rendelkezések végrehajtásához meg. felelő nyilvántartásra van szükség, ezért a kormányrendeletek a telkekre, a lakásokra és az üdülőkre vonatkozólag bejelentési kötelezettséget állapítottak meg. A napokban megjelent végrehajtási jogszabály kimondja,'hogy bejelentést az a személy (család) köteles tenni, akinek, illetve amelynek a tulajdonában beépítetlen lakóvagy üdülőtelek, illetőleg egynél több lakás vagy üdülő van. A beépítetlen telek tulajdonosa tehát akkor is köteles bejelentést tenni, ha csupán egyetlen telke . van, s nincs lakás-, vagy üdülőtulajdona. Visaont az a személy, illetve család, akinek, illetve amelynek tulajdonában nincs beépítetlen telek, csak akkor köteles bejelentést tenni, ha két vagy több lakás- illetőleg üdülőtulajdona van.’ Ezzel kapcsolatban figyelmet érdemel, hogy itt nem feltétlenül több házról van szó. A többlakásos családi ház, illetve a több üdülőegységből álló nyaraló annyi lakás- illetve üdülőtulajdonnak minősül, ahány lakás (üdülőegység) az épületben van: ezért az ilyen családi ház (nyaraló) tulajdonosai akkor Is kötelezettek a bejelentésre, ha nincs más ingatlanuk. Tekintettel kell lenni arra a szabályra is, hogy a családhoz — a házastársak és kiskorú gyermekeik mellett — hozzá tartoznak az együttlakó nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermekek is. A bejelentést 1972 június 30-ig kell megtenni a tulajdonos állandó lakóhelye szerinti tanács pénzügyi szervénél. A bejelentés az erre a célra szolgáló nyomtatványon történik, s azon a személy (család) tulajdonában az ország területén bárhol lévő minden telek-, lakás- és üdülőtulajdont fel kell tüntetni. A családhoz tartozó személyek tulajdonáról közös bejelentést kell tenni. A szabályok szigorú jogkövetkezményeket helyeznek kilátásba azokkal szemben, akik az előírásokat megsértik. Azzal szemben, aki a bejelentési kötelezettséget megszegi, vagy határidőben nem teljesíti, szabálysértési eljárást lehet lefolytatni, s ennek során ötezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki. Ha pedig valaki valótlan adatokat közöl a bejelentésben, vele szemben nem érvényes a többlettulajdon elidegenítésére biztosított határidő — ez teleknél 1972 december 31.. lakásnál és üdülőnél 1973. december 31. — s a tanács azonnal kényszerérté. kesítést alkalmazhat. Figyelmet érdemel az is, hogy a bejelentés nem egyszeri aktus. Ha ugyanis a bejelentést követően valakinek a tulajdonában változás következik be. vagy megváltozik az állandó lakóhelye, ezt köteles 15 napon belül a tanácsi pénzügyi szervhez bejelenteni. (MTI). Csokonai-évfordulóra készül Debreeen 1973. november 17-én ünnepeljük Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulóját. Debrecen, amely szívébe zárta, magáénak vallotta és vallja ma is Csokonait, méltó formában kíván megemlékezni nagy fiáról a nevezetes évforduló alkalmából. Az ünnepségsorozat előkészL tésére ügyvezető elnökséget alakítottak Barta Jánosnak, a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárának, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának vezetéssével. A Csokonai-évforduló alkalmából országos Csokonai 6za- valóversenyt rendeznek. A városban „Csokonai hagyományok Debrecenben” címmel pályázatot hirdetnek a költő nevét viselő gimnázium bekapcsolásával. A Déri Múzeumban Csokonai tudományos ülésszakot tartanak. A peremkerületek művelődé- ai otthonaiban, a klubkönyvtárakban és ifjúsági klubokban irodalmi esteken ismertetik a költő munkásságát. A Csokonai-emlékfüzet kiadása, kiállítás megrendezése szerepel többele között a programban. (MTJ)s t
