Tolna Megyei Népújság, 1972. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-18 / 14. szám

Döntött a Legfelsőbb Bíróság Csirkekár: 2 millió — Elsietett házasság — Kiirtott nyírfaerdő A szentesi Árpád Tsz szer­ződést kötött az Unadújtalui Aliam; Gazdasággal, amely­ben megállapodtak, hogy a ga7/i«,ság darabonként 13 fo­rintért a szövetkezetnek 50 ezer darab Sex Sal Link faj­tájú naposcsibét ad el. A tsz a csirkéket köteles 18 hét alatt felnevelni, a gazdaság pedig értük darabonként és heten­ként számított 4,20 forint bér- nevelési díjat, valójában vé­telárat fizet, amelynek ellené­ben az állatok tulajdonjoga a gazdaságé. A csirkék leszállí­tása után azonban elszámolási vita keletkezett, és a tsz a gaz­daság ellen 3 millió 910 ezer forint megfizetésére pert indí­tott. Időközben a gazdaság másfél milliót kifizetett, és így a tsz a kereset összegét 2 mil­lió 330 ezer forintra mérsékel­te. Végső fokon az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely a. gazdaságot 1 millió 925 ezer forint megfizetésére kötelezte. Mint az Ítélet indokolásából kiderül, a gazdaság egyebek közt arra hivatkozott, hogy az állatok felnevelésénél a szövet­kezet az előírásokat nem tar­totta be. Ezt a védekezést a Legfelsőbb Bíróság alaptalan­nak találta, mert az állami gazdaság a szerződés megköté­se előtt ismerte a tsz-ben lé­vő nevelési lehetőségeket. Az állami gazdaságnak joga és kö­telessége volt az állatállomány folyamatos ellenőrzése, de al­kalmazottai a technológia el­ten lényeges kifogást nem emeltek. A kihallgatott szakér­tő szerint a tsz mindent meg­tett az áltatok egészségének megóvása érdekében. Nem fo­gadható el teljesen a gazdaság­nak az az állítása sem, hogy az egész állatállomány minőségi hibás volt. A szakértő szerint 90 százaléka első osztályúnak minősül. A tsz azonban az ál­latoknál hosszabb idő alatt ér­te el a szerződésben előírt élősúlyt, tehát a továbbtartás költségeit viselni tartozik. En­nek összegét, valamint az ál­lomány 10 «tzáTaiiékának nem megfelelő minőségét figyelem­be véve állapította meg a Leg­felsőbb Bíróság a fizetendő összeget. A házasságod négynapos is­meretség után kötötték meg. Két hét múlva a menyecske bevallotta: előrehaladott terhes állapotban van, mire az élet- » közösség azonnal megszakadt, a férj pedig válópert indított, A járásbíróság a házasságot felbontotta és az asszonyt — tekintve, hogy nem kérte — a névviselésre nem jogosította feL Az ítélet megállapította: a házasság az asszony magatar­tása miatt romlott meg. mert terhes állapotát férje előtt el­titkolta. A legfőbb ügyép: a ' névviselésre vonatkozó ítéleti döntés miatt törvényességi óvással élt, amelynek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott. A törvényességi határozat rámutatott: az általános élet- tapasztalattal ellentétes, hogy a férj az asszony hét-nyolchó- napos terhes állapotát nem is­merte fel, holott ez édesanyjá­nak, sőt egy közös ismerősük­nek is feltűnt. Az anya közöl­te fiával, hogy a menyasszony nagyon kövérnek látszik, de azt a választ kapta: jól él, ezért olyan. Az ismerős is ter­hességre gyanakodott, de ta­pintatból nem szólt. Ilyen kö­rülmények között alaposabban kell megvizsgálni, hogy a fér­jet néhánynapos ismeretség után mi vezette a házasság gyors megkötésére, ami mind­kettőjük részéről meggondolat­lannak és elhamarkodottnak látszik. Azt is tisztázni kell, milyen körülmények vezettek az életközösség megszakadásá­hoz. Ezenkívül a járásbíróság az asszonyt nem oktatta ki a névviseléssel kapcsolatos jogai­ról. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára uta- sítofete. A várpalotai Jószerencsét Termelőszövetkezet 700 ezer forintért kártérítési pert indí­tott a Péti Nitrogénművek el­len. Az ügy előzményé az, hogy a tsz 74 holdnyi rétjének szé- natermését a vállalat különbö­ző anyagokkal megfertőzte. A kártérítés kérdésében úgy egyeztek meg, hogy a szövet­kezet a szóban forgó területen, a vállaltat mintegy 400 ezer forintnyi hozzájárulásával, nyírfaerdőt telepít. Ha négy gazdasági év után a telepítés — a talaj adottsága, fertőzctt- sége, vagy más körülmények miatt — nem vezet sikerre, az­az az erdő jövedelmet nem hoz, a vállalat a terméskiesés­ből keletkezett kárt visszame­nőlegesen megtéríti. A szövet­kezet a telepítést elvégezte, majd a vállalat üzembővítési célokra hivatkozva a városi tanácstól a kérdéses területre kisajátítási eljárás megindítá­sát kérte, de elutasították. En­nek ellenére, noha a telepítés sikerült, a területet a vállalat birtokba vette, a fák nagy ré­szét kiirtotta: az elmúlt esz­tendőben benyújtott újabb ki­sajátítási kérelmének a tanács most már helyt adott. A hatá­rosait azonban még nem jog­erős. Ezek után kezdődött meg a per. A bizonyítási eljárás le­folytatása után a Veszprém megyei bíróság a Péti Nitro­génműveket 435 ezer forint kártérítésre kötelezte. Felleb­bezésre a Legfelsőbb Bíróság a következő álláspontot foglalta el: A váltadat hatósági eljárás nélkül vette birtokába a tsz erdejét. Erre érvényes jogcí­me nem volt, eljárása jogelle­nes, felelőssége kétségtelen, te­hát kártérítéssel tartozik. En­nek összegét azonban a me­gyei bíróság helytelenül álla­pította meg. Ugyanis a kár el­bírálásánál az a döntő, hogy az erdő, a kiirtás időpontjá­ban milyen értéket képviselt ég ez az összeg illeti meg a szövetkezetei. Ennek tisztázá­sára szakértőt kell meghall­gatni. Ezért a Legfelsőbb Bíró­ság az elsőfokú ítéletet hatá­lyon kívül helyezte és a me­gyei bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozata­lára, egyben a vállalatot 13 ezer forint fellebbezési eljárá­si költség megfizetésére köte­lezte. HAJDÚ ENDRE Mit mond a ^ a munkabérből történő levonásokról? B. I., az őcsényi termelőszö­vetkezet dolgozója szerkesztő­ségünk jogi tanácsát kérte, mivel november jnásodik felé­ben esedékes béréit a tsz tel­jes egészében visszatartotta, letiltás címén. A munkabéréből történt le­vonásokkal kapcsolatban az alábbiakat válaszoljuk: A ma is hatályos 1955. évi 21. tvr. 136. §-a szerint a dol­gozó munkabéréből tartozás fejében ' letgfeljebb a munka­bér 33 százalékát szabad le­vonni, ez alól azonban kivételt képez: a. ) a gyerméktartásdíj és a szüléssel kapcsolatos költség; b. ) a tévesen kifizetett és rosszhiszeműen felvett munka­bér, vagy társadalombiztosítá­si szolgáltatás; c. ) a társadalmi tulajdoniban okozott kár megtérítése, és d. ) a természetbeni juttatá­sok térítési díja, amely ese­tekben a munkabér 50 száza­lékáig terjedhet a levonás. Ki kell még jhangsúlyoz- munlt, hogy a fenti korlátozá­sok a kötelezően igénybe ve­endő üzemi étkezés és a kö­telezően kiszolgáltatandó ter­mészetbeni juttatás térítési dí­jának levonása esetén nem alkalmazandók, ezek a válla­lati követelések tehát minden korlátozás nélkül levonhatók a dolgozó munkabéréből. Ugyancsak kihangsúlyozan­dó, hogy a levonás alapja a munkabér ugyan, de ebből előbb levonandó a munkaibért esetleg terhelő adó (pl. hon­védelmi hozzájárulás) és a nyugdíjjárulék'. Tehát csak az adó és nyugdíjját-ulék levoná­sa Után fennmaradó munka­bérből vonhatók le a fentebb említett, követelések. Úgy vél­jük, a munkáltató ott téve­dett, amikor az október havi túlfizetést az ön novemberi összkeresetéből vonta le, s így a levonás alapját képező mun­kabérét állapította meg hely­telenül. Téves azonban önnek az az álláspontja, mely szerint no­vember havi fizetését „az utolsó fillérig visszatartották”, ön ugyanis november havi fi­zetéséből 1200 forintot felvett, ha előlegként is. Ha a dolgo­zó munkabélének 50 százalé­kát előlegként felveszi, ugyan­akkor olyan tartozásai vártnak, amelyek munkabére 50 száza­lékáig levonhatók, az előleg­ként felvett munkabér után fennmaradó 50 százalék ter­mészetesen maradéktalanul le­vonható, hiszen ellenkező eset­ben a dolgozó teljes munka­bérének előlegként történő felvételével meghiúsítaná a jogos követelések levonását. A termelőszövetkezet részé­ről szerkesztőségünkhöz be­küldött — és helyesnek lát­szó! — kimutatás szerint 183 forintot az ön munkabéréből idő előtt vontak le, ez az ösz- szeg csak az ön decemberi munkabéréből lett volna le­vonandó. Nem a termelőszövetkeze­tekre vonatkozóan, de általá­ban utalunk még a 7/1967. (X. 8.) MŰM. sz. rendelet 15. §- ára. amely szerint „A dolgozó munkabéréből és más díjazásai­ról adott elszámolásnak olyan-’ nak kell lennie, hogy a dol­gozó a kiszámítás helyességét, valamint az abból történő le­vonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. A dolgozókat tájékoztatni kell írásban ki- függesztetten, vagy más al­kalmas módon arról, hogy a munkabérből és más díjazás­ból történő levonás szabályait üzemen belül melyik szervnél és milyen időpontban tudják tanulmányozni.” Dr. Deák Konrád csop. vez ügyész Népújság 1972. január 18. Számítástechnika, állategészségügy, húsipar Fejlesxtési kölcsönök 1972-ben Az állam 1972-ben is támo­gat úgynevezett fejlesztési köl­csönnel néhány, a népgazda­ság számára különösen jelen­tős vállalati beruházást. Mint ismeretes, a fejlesztési köl­csönt kedvezőbb feltételekkel — hosszabb időtartamra, ki­sebb kamatra — nyújtja az állam, mint általában a be­ruházási hiteleket Az idén induló beruházások közül fejlesztési kölcsönt nyúj­tanak a számítástechnikai esz­közök gyártását szolgáló beru­házásokhoz. 1972 és 1976 között e kölcsön segítségével olyan beruházásokat hoznak létre, amelyek évente 3 és félmilliárd forint értékű számítástechnikai eszköz gyártását teszik lehe­tővé. Hasonló kölcsönnel, s rész­ben vissza nem térítendő ősz­szegekkel is támogatja az ál­lam a Phylaxia oltóanyagter­melő vállalat fejlesztését, amelynek munkálatai nx idén indulnak, s 1978-ban fejeződ­nek be. A beruházások nyo­mán évente egymilllárd forint értékű vakcinát, állati tápszert és takarmánykiegészítő anya­gokat állíthat elő e ionloe üze­mük. Fejlesztési kölcsönnel járul hozzá az állam a Szegedi Sza­lámigyár és Vágóhíd, továbbá a Gyulai Húsipari Vállalat be­ruházásához is. Gzegeden öt­éves, Gyulán 3 éves fejlesztési programot hajtanak végre, s a program befejezése után éven­te 545 vagon téliszalámit és 280 vagon gyulai és csabai kol­bászt állíthatnak elő. (MTI). Június 30 : a telek- és házíulajdou bejelentésének határideje A kormány a közelmúltban szabályozta az állampolgárok ingatlantulajdonának egyes kérdéseit. E jogszabályok kor­látozták a tekefc, lakások és üdülők tulajdonának szerzé­sét és előírták a többlettulaj­don elidegenítését. E rendel­kezések végrehajtásához meg. felelő nyilvántartásra van szükség, ezért a kormányren­deletek a telkekre, a lakások­ra és az üdülőkre vonatkozó­lag bejelentési kötelezettséget állapítottak meg. A napokban megjelent vég­rehajtási jogszabály kimond­ja,'hogy bejelentést az a sze­mély (család) köteles tenni, akinek, illetve amelynek a tu­lajdonában beépítetlen lakó­vagy üdülőtelek, illetőleg egy­nél több lakás vagy üdülő van. A beépítetlen telek tulajdono­sa tehát akkor is köteles be­jelentést tenni, ha csupán egyetlen telke . van, s nincs lakás-, vagy üdülőtulajdona. Visaont az a személy, illetve család, akinek, illetve amely­nek tulajdonában nincs be­építetlen telek, csak akkor köteles bejelentést tenni, ha két vagy több lakás- illetőleg üdülőtulajdona van.’ Ezzel kapcsolatban figyel­met érdemel, hogy itt nem feltétlenül több házról van szó. A többlakásos családi ház, illetve a több üdülőegy­ségből álló nyaraló annyi la­kás- illetve üdülőtulajdonnak minősül, ahány lakás (üdülő­egység) az épületben van: ezért az ilyen családi ház (nyaraló) tulajdonosai akkor Is kötelezettek a bejelentésre, ha nincs más ingatlanuk. Te­kintettel kell lenni arra a sza­bályra is, hogy a családhoz — a házastársak és kiskorú gyer­mekeik mellett — hozzá tartoz­nak az együttlakó nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyer­mekek is. A bejelentést 1972 június 30-ig kell megtenni a tulajdo­nos állandó lakóhelye szerinti tanács pénzügyi szervénél. A bejelentés az erre a célra szol­gáló nyomtatványon történik, s azon a személy (család) tu­lajdonában az ország területén bárhol lévő minden telek-, la­kás- és üdülőtulajdont fel kell tüntetni. A családhoz tartozó személyek tulajdonáról közös bejelentést kell tenni. A szabályok szigorú jogkö­vetkezményeket helyeznek ki­látásba azokkal szemben, akik az előírásokat megsértik. Az­zal szemben, aki a bejelenté­si kötelezettséget megszegi, vagy határidőben nem teljesí­ti, szabálysértési eljárást le­het lefolytatni, s ennek során ötezer forintig terjedő pénz­bírság szabható ki. Ha pedig valaki valótlan adatokat közöl a bejelentésben, vele szemben nem érvényes a többlettulaj­don elidegenítésére biztosított határidő — ez teleknél 1972 december 31.. lakásnál és üdü­lőnél 1973. december 31. — s a tanács azonnal kényszerérté. kesítést alkalmazhat. Figyelmet érdemel az is, hogy a bejelentés nem egy­szeri aktus. Ha ugyanis a be­jelentést követően valakinek a tulajdonában változás követ­kezik be. vagy megváltozik az állandó lakóhelye, ezt köteles 15 napon belül a tanácsi pénz­ügyi szervhez bejelenteni. (MTI). Csokonai-évfordulóra készül Debreeen 1973. november 17-én ünne­peljük Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulóját. Debrecen, amely szívébe zárta, magáénak vallotta és vallja ma is Csokonait, méltó formában kíván megemlékezni nagy fiá­ról a nevezetes évforduló al­kalmából. Az ünnepségsorozat előkészL tésére ügyvezető elnökséget alakítottak Barta Jánosnak, a Kossuth Lajos Tudományegye­tem tanárának, a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező tagjának vezetéssével. A Csokonai-évforduló alkal­mából országos Csokonai 6za- valóversenyt rendeznek. A városban „Csokonai ha­gyományok Debrecenben” cím­mel pályázatot hirdetnek a költő nevét viselő gimnázium bekapcsolásával. A Déri Mú­zeumban Csokonai tudományos ülésszakot tartanak. A peremkerületek művelődé- ai otthonaiban, a klubkönyv­tárakban és ifjúsági klubokban irodalmi esteken ismertetik a költő munkásságát. A Csokonai-emlékfüzet ki­adása, kiállítás megrendezése szerepel többele között a prog­ramban. (MTJ)s t

Next

/
Oldalképek
Tartalom