Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-11 / 292. szám
t Főnök. A Singapour hajó kapita nyöval beszel. Uj égitestet fedeztek fel? Pakisztán s Az angliai Cambridge csillagászai valamint a washingtoni tengerészeti obszervatórium megíigyelése szerint, a Merkur és a Nap között létezik egy bolygó, amely a naprendszernek immár a tizedik bolygója. Az új égitest létezéséről a különböző orbita- pertubációkból következtettek, amelyeket feltehetőleg, ez az új bolygó okoz. Mint tudjuk, a Merkur a Naphoz legközelebb álló bolygó, a köztük lévő távolság 36 millió mérföld. Az új bolygó közelebb van a Naphoz, ezért lefényképezése gyakorlatilag lehetetlen. A Cambridge-i egyetemi obszervatórium munkatársa, dr. Ewhirst kijelentette, hogy a tizedik bolygó létezésének kikövetkeztetése egyelőre még igen korlátozott számú adatokon alapszik. A Földhöz hasonló bolygók A biológia és az asztronómia legutóbbi felfedezései azt a gondolatot ébresztik az emberben, hogy léteznek más, a Földhöz hasonló világok is. Legalábbis erre a következtetésre futottak azok a szovjet és amerikai tudósok (nem egy közülük Nobel-dífas). akik a Szovjetunióban megrendezett konferencián megvitatták a Földön kívüli életformák lehetőségét. A konferencia szervezői között az asztronómia tudományának két híressége szerepelt: Carl Sagan, a Cornell University mukatársa, és Jo- szif Sklovszki, a moszkvai Sternberg Csillagászati Kutató Intézet munkatársa. A nagy többség megegyezett abban, hogy létezhetnek a világegyetemben a Földhöz hasonló jellegű bolygók, vagy égitestek. Ezután a tudósok rátértek a kongresszus második, talán még izgalmasabb témájára: lehetséges-e, hogy az említett bolygók egyikén vagy másikán értelmes lények élnek? Valamennyien megegyeztek abban, hogy legalább o világok bizonyos százalékában beszélhetünk az élet jeleiről és ,,e világok valamelyikén értelmes lény” él. Ha valóban létezik ez az értelmes lény, bizonyára megkísérli — vajon ki tudja, mikor —, hogy kapcsolatba kerüljön velünk. Akkor pedig megéri a fáradságot, hogy igyekezünk felfogni azokat a jeleket, amelyeket a Föld felé sugároznak. Egyébként a szovjet tudósok — jelentették be a kongresszuson — már a múlt évben kísérleteztek ezzel. Egy tragédia gyökerei A GYŰLÖLET MEGSZERVEZÉSE 1971. utolsó napjaiban a világ aggodalommal tekint Ke- let-Pakisztán felé: a pakisztáni állam belső válsága nemzetközi fenyegetéssé vált. Pakisztán és India között hadiállapot lépett életbe, megkezdődtek a háborús cselekmények. Vajon mi a magyarázata annak, hogy egy pakisztáni belügynek ' tekinthető összecsapás ilyen következményekre vezetett? A válasz egyszerű és tragikus: a második világháború végén India és Pakisztán olyan körülmények között vált függetlenné, hogy a gyarmatosítók „időzített bombákat” helyeztek el a két ország kapcsolatában. Az angol uralom alatt lévő utolsó népszámlálás idején, 1941-ben az indiai gyarmat- birodalom lakosságának 66 százalékát hinduk tették ki: 254 milliónyian. A mohamedánok száma 92 millió volt, vagyis körülbelül 23 százalék. Történelmi tény, hogy az angol uralom korszaka előtt — körülbelül 1830-ig — nyomát sem lehet találni annak a DETTA B.P.Lallier regényéből rajzolta Schubert Péter Főnök most igazoltattuk ) Stefanie Desmarquettet. A neve fent van a rnaga N listáján. Marseille fele ment. szenvedélyes hindu—mohamedán ellentétnek, amely a gyarmatosítás utolsó időszakában bontakozott ki. Háborúk folytak ugyan olyan fejedelemségek között az angolok megjelenése előtti időszakban is, amelyeknek hindu vagy mohamedán uralkodói voltak. De ezeknek a háborúknak sohasem volt hindu—mohamedán ellentét jellegük. A mohamedán uralkodók minden előítélet nélkül helyeztek hindukat a legmagasabb pozíciókba és viszont. A brit kormány által 1920 táján készített Simon- jelentés is kénytelen volt megállapítani: „Egy nemzedékkel ezelőtt Brit-Indiában a lakosság békéjét fenyegető vallásközösségi ellentét minimális volt”. Az ellentét gazdasági alapja: a kapitalizmussal született. A kialakuló hindu és mohamedán burzsoázia között tényleges különbség, igazi érdekellentét jelentkezett! A kereskedelmi és ipari burzsoázia ugyanis elsősorban a hindu többségű területeken fejlődött ki és mindenekelőtt az olyan nagyvárosokban, mint Bombay, Calcutta, vagy Madras. A mohamedán felsőosztály oszlopai, a hatalmas föld- birtokosok elégedetlenül figyelték. hogy az inar. és a kereskedelem irányítása fokozatosan a hinduk kezébe csúszik át. Ez a különbség megmutatkozott abban is, hogy az előbb önkormányzatot, majd függetlenséget követelő nemzeti mozgalom zászlóvivői is a hinduk voltak. Ennek a folyamatnak történelmi kezdetét lfi9á-ben az indiai Nemzeti Kongresszus megalakulása jelentette. E társadalmi fejlődés váltotta ki az angol közigazgatás hagyományos reakcióját. Ennek lényege az volt, hogy miután a hinduk jelentették a nagyobb veszélyt — megkezdték a mohamedán föld- birtokosok és burzsoázia tudatos és szervezett támogatását a hindukkal szemben. Már tíz évvel a kongresszus megalakítása után, a világ egyik leggazdagabb emberének, a hírneves Aga Khánnak a vezetésével földesúri küldöttség kereste fel Minto indiai alkirályt. Lényeges követelésük az volt, hogy a mohamedánok számára különleges jogokat biztosító, elhatárolt választási rendszert vezessenek be Indiában. A mohamedán vezetőréteg és az angolok érdekei találkoztak. Az Aga Khán—Minto megegyezés nyomán az alki- rálv és eev lord Morley nevű brit kormánymegbízott Indiában olyan választási és képviseleti rendszert dolgozott ki, amellyel intézményesítették — de egyben el is torzították — az indiai belső feszültség jellegét. A tényleges, igazi ellentét persze az osztályok között húzódott. Az egyik tartományban hindu parasztok és mohamedán földesurak, a másikban mohamedán parasztok és hindu földesurak vagy kereskedők között A Morley— Minto megegyezés átvágta az osztályharc természetes választóvonalait és új, mesterséges frontvonalat húzott. A vallásközösségi megoszlás mindkét oldalon keserűséget és fanatizmust táplált, vallási mederbe terelte azokat a szenvedélyeket amelyek egyébként az osztályharcban robbantak volna ki. Az angol közigazgatás te-' hát szervezeti formát adott á vallási ellentéteknek és ennek megfelelően nagy örömmel üdvözölte, amikor megalakult a mohamedán uralkodó osztályok politikai szervezete: ä Mohamedán Liga. Lady Minto, az indiai alkirály nej ej aki könyvet írt férje „uralmá- nak” történetéről, feljegyzi,' hogy az illetékes angol tisztviselő hogyan számolt be az alkirálynak a Mohamedán Liga megalakításáról. „Írnom kell néhány sort Excellenciádnak arról, hogy ma igen nagy dolog történt,' Olyan diplomáciai húzás,’ amely hosszú évekig hatással lesz Indiára és az indiai tör-] ténelemre. Nem kevesebb történt, mint az, hogy 62 millió embert — a mohamedánokat — visszatartottunk attól. hoev csatlakozzanak á lázító ellenzékhez — a kongresszushoz”. A brit gyarmatosítás taktikája tehát megteremtette azt a politikai szervezetet, amely az osztályellentétek eltorzításával vallásközösségi alapon tömörítette a mohamedán tömegeket és egyben eszköze volt a függetlenségi mozgalom megosztásának. A Mohamedán Liga a későbbi Pakisztán vezető politikai pártja lett. Az angol taktika ily módon már negyven évvel a pakisztáni állam megszületése előtt létrehozta India későbbi kettészakításának politikai alapját. És ami ennél is fontosabb: „megszervezte a gyűlöletet”, a két vallási közösség, a hinduk és a mohamedánok között. GÖMÖRI ENDRE (Következik: Keresztelő Cambridge-ben). Balaton déli oldalán part közelében, Harkányban, Abali- geten, Orfűn, Baranya megye és az ország bármelyik területén lévő ingatlanok, üdülők — telkek — eladását jelentse be a nyilvántartott vevőink részére irodánkban. A vásárolt ingatlan forgalmi érték megállapítását, adás-vételi szerződéskötést, telekkönyvi átírást is elvégezzük ügyfeleink írásbeli megbízása alapján. Üdülőtelek céljára alkalmas ingatlanokat vásárolunk. Minőségi és állampolgárok közötti lakáscseréket közvetítünk. Eladási és vételi szándékát jelentse be. INKÖZ, PÉCS, TÍMÁR U. 2. (155)
