Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

Küzdelem a műveltségteli különbségek felszámolásáért Anyagi és pedagógiai segítség a fizikai dolgozók gyerekeinek 9 •. ."pártunk fontosnak tartja, hogy • fizikai dolgozók gyermokoi a ta­nulás minden szintjén külön tómo­r tálban részesüljenek." (Az MSZMP kongresszus határozatából). Az MSZMP idézett határo­zata alapján a Pedagógus Szakszervezet a IX. kongresz- szuson az alábbiak szerint jelölte meg a feladatokat: „Következetesen munkálkodni kell azért, hogy a tehetséges munkás-paraszt fiatalok isko­láztatásuk során a megfelelő pedagógiai és szociális segít­séggel képességeiket kibonta­koztathassák. Kutatni és al­kalmazni kell azokat a mód­szereket, segítési formákat, amelyekkel elérhető, hogy a jelenleginél több munkás- és parasztfiatal vehessen sikerrel részt a magasabb végzettséget biztosító iskolák tanulmányi munkájában.” A határozat végrehajtásáért megyénkben számos helyes határozat született, még több intézkedés történt. A Pedagó­gusok Szakszervezete megyei bizottsága feltárta a végzett munka eredményeit, próbálta nyomon követni az intézkedé­sek hatékonyságát. Megállapí­totta, hogy a sok szép ered­mény ellenére is ebben a munkában még igen sok a kívánnivaló, hogy teendőink ma sem kevesebbek és fele­lősségünk ma sem kisebb. Az elmúlt negyedszázadban következetesen arra töreked­tünk, hogy megszüntessük azo­kat a nagy társadalmi és mű­velődési egyenlőtlenségeket, amelyek a múlt káros örök­ségeként ránk maradtak. Az volt a célunk, hogy a munkás és paraszt dolgozók gyermekei számára megadjuk a lehetőséget a felzárkózásra, hogy megnöveljük esélyeiket a magasabb fokú oktatási in-' tézményekben folytatandó ta­nulmányokra. Intézkedéseink nyomán elértük, hogy ma a körzeti iskolák szaktanár­ellátottsága jobb a megyei át­lagnál. (76,7 százalék). Ez megfelel az országos átlagnak. 2255 tanulót érint megyénk­ben a körzetesítés. Általános iskolai diákotthonainkban 450 falusi gyermek kapott helyet Elhelyezésük, a rendszeres ta­nulmányi munka, a kiegészítő élaezés és pihenés, a közös­ség nevelő ereje felbecsülhe­tetlen előnyt jelent. Ez meg is mutatkozik a tanulmányi teljesítményben, valamint a magasabb iskolai képzésbe va­ló bekapcsolódásban. Közel 75 százalékuk tanul tovább, elsősorban a szakmunkás- képző Intézetekben, de közel egyharmaduk a szakközépis­kolában és a gimnáziumokban folytatja tanulmányait. A jó képességű tanulók leg­többje a középiskolai diák­otthonokban kap helyet. Az egyetemi felvételek sikerét kí­vánja szolgálni már néhány éve az „előkészítő tanfolya­mok” szervezésével a művelő­dési osztály és az SZMT. E szervezési és anyagi se­gítségen túl a pedagógiai se­gítség tehet igen sokat a hát­rányok felszámolásáért. Ilye­nek az iskolai előkészívő tan­folyamok, ahol az óvodai ne­velésben nem részesült első osztályokba kerülő gyermeke­ket készítik elő; ezt a célt szolgálják a tanítási órákon alkalmazott különböző korsze­rű módszerek, (programozott oktatás, csoportmunka), ame­lyekkel az aktivizálás, a meg- dolgoztatás és az ezzel járó sikerélmény hatásaival igyek­szenek eredményt elérni; ugyancsak ennek érdekében szervezik pedagógusaink a kü­lönböző szakköröket, tanul­mányi versenyeket, olvasó­mozgalmat; végzik a napközi otthonokban és a tanuló­szobákban a szakkorrepetálá­sokat; végzik sok iskolában egyénekre lebontva az egész személyiségre kiterjedő terv­szerű fejlesztő munkát. Amikor megállapítjuk, hogy komoly előrelépés történt a művelődés demokratizmusá­nak kiterjesztéséért, akkor azt is látnunk kell, hogy még nem oldottuk meg ezt a fontos politikai kérdést, még nem számoltuk fel a művelődés­beli hátrányokat. Van és lesz tehát még tennivalónk mind anyagi és szervezeti vonatko­zásban, mind a legcélraveze­tőbb pedagógiai módszerek általánossá tétele érdekében. Nemcsak a meglévő hátrá­nyok felszámolása a feladat, hanem ezeknek a hátrányok­nak az újratermelődése, fel- halmozódása ellen is küzde- nünk kell. E művelődési hátrányok új­ratermelődésének gyökereit az alábbi tényezőkben látjuk: — az anyagi-gazdasági vi­szonyok alakulásában; a tele­pülési Viszonyokban; —t az élet- és munkakörül­mények alakulásában; — a szülők alacsonyabb is­kolai végzettségében; — az iskolák között fennálló színvonalbeli különbségben; — a bekörzetesített és be­járó tanulók esetében pedig a túlterhelésben. Minthogy ezek felszámolá­sa, az okok megszüntetése nem lehet kampányfeladat, nem oldható meg egyik nap­ról a másikra, ezért ennek a rendkívül összetett és bizo­nyára még hosszú időt igény­lő feladatnak jó megoldása minden erőnk nagyon szerve­zett összefogását teszi szüksé­gessé. Ennek a tudatában fo­galmazzuk meg elgondolása­inkat: — A segítségnyújtást már az óvodában kell megkezdeni. Meg kell előzni a hátrányok felhalmozódását. — Mindenütt, kisebb tele­püléseken is meg kell szer­vezni az iskolaelőkészítő tan­folyamokat, ha szükséges, több község összevonása útján is. — Folytatni kell a körzete­sítést. Ehhez meg kell nyer­nünk községi tanácsainkat, de elsősorban a szülőket. — Gondoskodni kell. arról, hogy a bejáró tanulókat szál­lító közlekedési eszközök iga­zodjanak az iskolai munka­rendhez. — Növelni kell az általános és középfokú iskolák diák­otthoni férőhelyeit. — El kell érni, hogy a me­gye nagyüzemei létesítsenek ösztöndíjaltat a középiskolai továbbtanulás serkentése ér­dekében is. — Előbbre kell hozni az „egyetemi előkészítő tanfolya­mokat'’. Az érettségi előtti év már későnek bizonyul. — Általánossá kell tenni megyénk minden intézményé­ben a korszerűbb és célra­vezetőbb oktatási módszereket. — Felül kell vizsgálni az egyetemi felvételi rendszert, és úgy finomítani, hogy az egyetemekre valóban a tény­leges tehetségesek kerüljenek be. A Pedagógus Szakszervezet azonban nemcsak aiánlásokat kíván tenni, nemcsak javasol­ni akar jobb megoldásokat, hanem aktíváival a legmesz- szebbmenően tenni, cselekedni akar azért, hogy ez • a munka az eddiginél még eredménye­sebb, még hatékonyabb le­gyen. Kedves Henrik, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára A népművelés új lehetőségei Szakályban Uj szárnyépülettel bővült a szakályi művelődési otthon. Az újjáépített részt november 7-én adták át ünnepélyes ke­retek között. Ez tulajdonkép­pen egy nagy terem, melyet modern harmonikafallal há­rom részre lehet osztani. A harmadik rész emelt szintű, és színpadként is lehet használni. Az új rész modem, korszerű; öltözőkkel, zuhanyozókkal el­látva. i Alkalmat ad a kulturális élet számos formájának. Az avatás utáni héten a klubhelyisége­ket rögtön igénybe vették az illetékesek. Az ifjúsági kézi­munkaszakkör tagjai az egyik helyiségben Kiss Pálné tanár szakszerű vezetésével szorgos- kodnak. Az esti órákban ugyanitt a felnőtt szakikör tag­jai népi hímzést gyakorolnak, A másik klubszobából ismert dallamok szűrődnek ki: a Ka- posvölgye népdalkórus próbál, Máthé Aladárné vezetésével. A kórus különben felfrissült: fiatal KISZ-tagok kerültek a felnőttek közé. A harmadik klubszobát a KISZ-fiatalok vették birtokukba. Dékány Rózsa tanárnő vezetésével élénk klubélet kezdődött, a szakályi fiatalok régi vágya teljesült. Virágh Balázsnénak, a mű­velődési ház igazgatójának öröme: az új épületrészben modern irodát mondhat ma­gáénak, munkáját végre zavar­talanul végezheti. Az igazgató nem is tétlenkedik: vasárnap, ra is ügyesen összeállított mű­soros estet szervezett. Pezsgő életet hozott tehát a szakályi kultúrmunka bővü’é- se a község életében. Hisszük, hogy az újjáépült művelődési ház igazi otthona lesz a kul­túrának. Győrffy József tanár Á humánum jegyében Véradómozgalom a Láng Gépgyár dombóvári egységé­ben. Sokszor írunk véradásról általában, statisztikai adatokat tartalmazó híradást. Ez alka­lommal konkrétan vizsgálód­tunk: miként alakul aktív vér­adóvá egy. közösség? A Láng Gépgyár egységét egy éve avatták Dombővárott Az indulástól társadalmi, po­litikai életünk sokat fejlődött. Tavaly decemberben gyáre^y- ségvezetőnk egyetértésével mentem el a véradóállomásra, kértem, szervezzék meg nálunk is a véradást. A főorvosnő örült a rendhagyó esetnek: egy tizem, amely önmaga keresi fel a véradóállomást. Gyáregy­ség-vezetőnk Gróf Károly hu­mánus magatartását tükrözi: ő hívta össze a dolgozókat, meg­győzően beszélt a véradás fon­tosságáról. Az első hívásra 43- an jelentkeztek és 37-en adtak is vért. Mozgalmunkat segítet­te, hogy vállalatvezetőnk nem­csak agitált* de elsőnek adott vért is, társadalmi vezetőink­kel együtt. Azóta is állandó véradók. Alig vagyunk háromszázan, de a tavalyi év végén 37-en, idén pedig 104-en vettek részt a véradásban, és mindig van új jelentkező, aki érzi, „ma neked, holnap nekem”. Az idei év második felében megalakult nálunk a Vörös- kereszt szervezet is. Sokan ad­nak vért közülük is. A iószándék kétoldalú: a vállalati vezetők határidős ter­melésből ie elengedik az em­ezeket a véradásra, dolgo­zóink pedig a rendkívüli al­kalmak után sietnek vissza munkájuk folytatására, a 4 órai pihenéshez sem ragaszkod­nak. Bnrprich Rudolf né üzemi asszisztens Hegbecsülik nyugdíjas dolgozóikat Három községből érkezett a hír» adás: öregek napján köszöntöt­ték a munkában megöregedett embereket. A megoecsülés szép példája«, ahogyan a Völgységhez tartozó te­rületen évről evre gondoskodnak az öregekről. Az öt községre ki­terjedő mőcsényi Völgység népe Tsz a helyi tanácsokkal újból megszervezte az öregek napi ün­nepségeket. Az öt községben szer­vezett ünnepi ebéden több százan vettek részt. Részükre a tsz tízezer forintnál több jutalmat osztott szét. Uj szín­foltja volt az idei ünnepségek­nek az úttörők ajándékmüsora, apró ajándéktárgyaik. A tsz öreg­jei egész évben érzik ezt a gon­doskodást: díjmentesen kapják a háztáji területek megművelését, a termény betakarítását. A legin­kább rászorulóknak évközben is anyagi, természetbeni támogatást nyújtanak. Tervezik új üdülőtelep létesítését, ahol az idősek pihe­nését is biztosítják, írja Lovák András. * A bonyhádi Ezüstkalász Tsz idén is megrendezte jára­dékosai és nyugdíjasai kedves ünnepségét, az öregek napját A Vörösmarty általános isko­la úttörői szavaltak, énekszá­mokkal szórakoztatták a mintegy 100 vendéget. A tsz- től a járadékosok 300—300, a nyugdíjasok 200—200 forintot kaptak. A vendégek között volt a már nyugdíjas községi párttitkár, Radnai József is, illetve dr. Pál Sándor nyugdí­jas majosi kultűrház-igazga- tó, aki székely tréfákkal fo­kozta a hangulatot. Az idős emberek egész évben számon tartott taeiai a szövetkezet­nek: l hold háztájit kapnak, térítésmentes minden munka­folyamat. és a termény ház­hoz szállítása is. tudósít dr. Kovács Zoltán Meghitt ünnepségre hívták Dombóvárott a járási művelő­dési házba, a Vakok Szövet­sége helyi csoportja és a Vö­röskereszt szervezésében, a megye valamennyi idős szö­vetségi tagját. Kultúrműsor­ral köszöntötték az idős em­bereket a Zrínyi általános is­Lapunk 1971. december 2-i számában „Fizessen a bérlő!” című közleményünket azzal zártuk, hogy: „Az ügyhöz kom­mentárt fűzni — úgy hisz- szük — felesleges. Néhány utóbb tudomásunk­ra jutott — az ügy megítélése szempontjából jelentős — kö­rülmény ismeretében úgy lát­juk, hogy álláspontunk módo­sításra szőrül. Az általunk ismert tényállás nem volt teljes. Nem tudtuk hogy özv. Mészáros Józsefné a lakás kiutalására vonatkozó ál­lamigazgatási határozatot a bí­róság előtt megtámadta. így vitás volt, hogy az özv. Kere­kes Istvánná elköltözése foly­tán megürült lakrésznek ki lesz a jogos használója. Az e kérdésben a szekszárdi járás- bíróság előtt P. 20.863/1970. szám alatt indult perben a szekszárdi megyei bhóság Pf. 20.562'1970/6. számú ítéletével nyert a jogvita jogerős befe­jezést, mely ítéletet a felpe­resnek (özv. Mészáros József- nének) 1970. november 28-án kézbesítettek.' Ezen időpontig nem volt kö­teles Szarvas Ferencéket a vitás lakrész bérlőjének elis­merni és tőlük az erre eső ha­vi 30 (harminc) forint lakbért felvenni. Hasonlóképpen nem tudtuk, hogy bár Mészáros Józsefné csak a vitás lakrész bérét nem fogadta el a lakásper befej ez- téig. ■ Szarvas Ferencék a bér­beadót nem vitásan megillető lakbér fizetését is megszüntet­ték. kola úttörői, majd Kurucz Jó­zsef járási népfronttitkár mondott köszöntőt. Üdvözölte az idős embereket Vidóczy László, a városi tanács elnö­ke, és tájékoztatta őket a vá­ros életéről, fejlődéséről. A vendégeknek később vetélke­dőt rendeztek búcsúzásnál pedig ajándékcsomagot osz­tottak — tájékoztat Teravági Gáborné. Női egyenjogúság A nők egyenjogúságának elis­merésében a MÁV életének fontos állomása, hogy a MÁV-nál dol­gozó nő után is megilleti a férjet és gyermekeket az utazási ked­vezmény. Ennek a példamutató intézkedésnek folytatásaként most intézkedés történt, hogy az elha­lálozott vasutas női dolgozó fér­jét, a feleség után is megilleti a kedvezményes utazás. A kedvez­mény azonban csak azokra a fér­fiakra terjedhet ki, akikre a nyugdíjtörvény értelmében az el­halt feleség jogán a MÁV Nyug­díj Hivatal özvegyi ellátást álla­pít meg és folyósít. A rendelke­zés végrehajtására az illetékese­ket már utasították. A rendelke­zést a vasutas nők körében öröm­mel fogadták. Haímai János MÁV Pécsi Igazgatósága Fedetlen akna az óvoda szomszédságában Helytelennek tartom a szek­szárdi Wosinszky Mór u. 28 számú házzal szemben lévő szennyvízakna fedetlenségét. A csúszós, jeges, útviszonyok közepette a házzal szemben lévő aknánál naponta közle­kednek felnőttek és óvodások. Az akna kivitelezője talán nem gondolta, hogy az ideig­lenesen deszkából készült szennyvízaknafedő valamikor elkorhad? Közel egy hónap­ja, a járda szélénél fedlap nélkül tátong a mély akna. Komoly baleseti forrás... Papp Vilmos Építőipari Ktsz Arról sem volt tudomásunk hogy Szarvas Ferencék a tőlük elvárható legelemibb gondos­ság kifejezését is elmulasztot­ták, nem győződtek meg arról hogy a bérbeadónak van-e köztartozása. Minden erre vo­natkozó hatósági intézkedés nélkül a teljes lakbért a tanács adóbevételi számlájára fizették be, ekként felperes számláján jelentős túlfizetés jelentkezett Nem éltek Szarvas Ferencék azzal a helyben ingyenesen rendelkezésükre álló lehetőség­gel sem, hogy a bíróság, vagy az ügyészség félfogadási nap­ján kérjenek jogi tanácsot az adott esetben követendő helyes eljárásra. Pedig ott megtudhat­ták volna, hogy a vitás lakás bérét nem az adószámlára kell befizetni, hanem bírói letétbe kell helyezni. (Ptk. 287. §.) Szarvasék tehát önmagukat hozták abba a helyzetbe, hogy egy vesztett per alperesei let­tek és tandíj helyett eljárási illetéket és» ügyvédi költséget kell fizetniök. A változó tényállásra figye­lemmel a járásbíróságnak a lakbér megfizetésére kötelező ítélete helyes. Szarvas Feren­céket nem éri jogsérelem, mert az adóhatóságtól a tévesen be­fizetett összeget visszakérhetik. Reméljük: ez az eset meg­győzte őket arról, hogy szak­kérdésben megfelelő szakem­ber véleményét kell kikérniük és aszerint kell eljámiok, hogy a jövőben ne érhesse őket még vélt sérelem sem. P. J. Mégis kell kommentár

Next

/
Oldalképek
Tartalom