Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

‘föLWÄ HEQYES VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 9CXL évfolyam, 288. szám ARA: M FILLER Kedd. 1971. december 7. Megkezdte munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusa A szovjet küldöttséget L /. Brezsnyev, a magyart Kádár János vezeti Kádár János, az MSZMP KB első titkára a LEMP VI. kongresszusára utazott magyar pártdelegáció vezetője Varsóba érkezett. Képünkön: Edward Gierek, a LEMP KB első titkára üdvözli Kádár Jánost a varsói pályaudvaron. (Telefoto — CAF—MTI—KS). Varsó (MTI) December 6-án délután 4 órakor a kultúra és tudomány palotájának kong­resszusi termében Edward Gi­erek, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára megnyitotta a LEMP VI. kongresszusát. A teremben a LEMP 2 200 000 tagja nevében több mint 1800 küldött foglal, he­lyet. Sok külföldi kommunista és munkáspárt küldött delegációt a kongresszusra. A külföldi küldöttségek között van Le- onyid Brezsnyev vezetésével az SZKP küldöttsége és Ká­dár . János vezetésével az MSZMP küldöttsége. Varsó, Márkus Gyula és Aczél Endre, az MTI tudósítói jelentik: A Trybuna Ludu és a Zycie Warszawy vasárnapi száma közölte a LEMP Központi Bi­zottságának az . V. és VI. Legújabb jelenlések az indiai—pakisztáni háborúról A TASZSZ nyilatkozata — Kínai rágalmak a Biztonsági Tanácsban Uj-Delhi—Karachi (MTI) Ä vasárnapi hírügynökségi jelentések a harci cselekmé­nyek fokozódásáról, az indiai— pakisztáni háború eszkalációjá­ról számolnak be. Az indiai rádió kölcsönös lé­gitámadásokról adott hírt. A légitámadásokkal egyide­jűleg Kelet-Pakisztánban to­vább folynak a szárazföldi har­cok. Az indiai fegyveres erők szombat éjszaka folytattak elő­renyomulásukat, s — az új­delhi rádió szerint — Kelet- Pakisztánban elfoglaltak több „hadászati fontosságú várost” így Kamalpurt és Bibiazart. Ellenőrzésük alá vonták a Caccától keletre lévő akhaurai .vasútvonalat és közutat is. India hétfőn „független nem­zetként” elismerte a kelet- pakisztáni Bangla Desh-t. Az erről szóló bejelentést Indira Gandhi asszony, India minisz­terelnöke tette a parlament­ben, amely óriási lelkesedéssel vette tudomásul a közlést. A Fteuter-iroda az elismerés, sei kapcsolatban emlékeztet rá, hogy a Kelet-Pakisztánba át­lépő indiai csapatok az elmúlt napokban számos helyen már a kelet-pakisztáni felszabadító egységekkel összefogva vívták e harcot a pakisztáni katonák­kal szemben. Az indiai rádióadók szerint heves ütközetek folynak a ke­let-pakisztáni Jessoretól délre fekvő Khulna térségében. Köves Tibor, az MTI tudósí-. tój3 jelenti: Több mint ötórás feszült hangulatú, éles szóvál­tásokkal és heves kirohanások­kal tarkított vita után a Biz­tonsági Tanács magyar idő sze. rint hétfőn reggel 5.45 órakor ismét elnapolta a 24 órán be­lül másodszor is holtpontra jutott tanácskozásait a hin- dusztáni szubkontinensen ki­alakult ■ veszélyes helyzetről. Hétfő délutánra (magyar idő szerint 21.30 órai kezdettel) tűzték ki a következő ülést, hogy időt adjanak a tanács tagjainak további konzultáció­ra egy kölcsönösen elfogadható határozati javaslat megfogal­mazásának lehetőségéről. A vita záró szakaszában a tanács elé terjesztett három határozati javaslatról kellett dönteni. A szovjet javaslatot, amely a konfliktust előidéző kelet-pekisztáni válság politi­kai megoldásának biztosításá­val kapcsolta össze az ellensé­geskedések megszüntetésének szorgalmazását, 2 szavazattal 1 ellenében 12 tartózkodással elvetették. Az egyetlen ellen- szavazatot a Kínai Népköztár­saság képviselője, Huang Hua adta le, ily módon első ízben alkalmazva vétójogát a BT ál­landó tagjaként. Ezután került volna szava­zásra a kínai határozati javas­lat, amely az „indiai agresz- szió” elítélését követelte és a Bangla Desh mozgalmat egy­szerűen „India által kreált fel­forgató szervezetnek" minősít­ve arra szólította fel a tagálla­mokat, hogy „támogassák Pa­kisztán népét az indiai agresz- szió ellen folytatott igazságos harcában". Minthogy nyilván­valóvá vált, hogy a kínai ja­vaslatot egyetlen más tagál­lam sem támogatja, Huang Hua az utolsó pillanatban kér­te, ne bocsássák azt most , szavazásra, mondván, hogy még további konzultációt akar folytatni. A belga—olasz—japán hatá­rozati javaslat, amelyet a BT további öt nem állandó tagjá­nak támogatásával nyújtottak be, tűzszünet kimondását és az indiai, illetve pakisztáni csa­patok saját területükre ’.'aló visszavonását írta elő, de a konfliktus kiváltó okára, a ke­let-pakisztáni válságra vonat­kozólag csupán általánosság­ban szorgalmazta az „érintett kormányok erőfeszítéseinek fo­kozását a menekültek milliói­nak gyors és önkéntes hazaté­réséhez szükséges feltételek létrehozására”. Ez a javaslat 11 szavazatot kapott 2 ellené­ben és 2 tartózkodással. Mint- . hogy a Szovjetunió ellenezte a válság eredeti okait figyel­men kívül hagyó indítványt, ez a határozati javaslat sem került elfogadásra. A KNK (Folytatás a 2. oldalon) kongresszus közti időszakban kifejtett tevékenységéről szóló beszámolóját, amelyet a hét­főn kezdődött pártkongresszus elé terjesztettek. A beszámoló bevezetőben megállapítja, hogy a LEMP V. kongresszusa határozatainak megvalósításában a párt ösz­tönözte és szervezte a nép társadalmi tevékenységét és termelőmunkáját, amely szá­mos területen a termelőerők növekedéséhez és aZ eredmé­nyek gyarapodásához veze­tett. Az V. kongresszust köve­tei két esztendőben e tevé­kenység eredményét sok szempontból csökkentették a társadalom- és gazdaságpoli­tikában, valamint a párt- és államügyek irányítási mód­szereiben elkövetett hibák. A dokumentum a további­akban elemzi a társadalmi elégedetlenség forrásait. Rá­mutat a munkahelyi légkör kedvezőtlen alakulására, a rossz munkaszervezésre, az alapvető szociális és egészség- ügyi létesítmények hiányára. 1966—1970-ben — hangoztatja — nagy számban léptek mun­kába fiatalok. Ezt a tényt a gazdalágpolitikai számítások-* ban nem vették kellőképpen figyelembe. A KB kongresszusi beszá­molója ezek után megállapít­ja, hogy a tervezési és irányí­tási rendszerben végrehajtott módosítások nem hozták meg a várt eredményeket. Szük­ség van av. egész kérdés mély­reható felülvizsgálására, s a tökéletesítés eddigi irányainak legalább általános értékelé­sére. Az 1971-es év eddigi ered­ményei általánosságban véve jók, de mindez nem feledtet­(Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál visszaérkezett Conakryba Megkexdődtek a hivatalos magyar—guineai tárgyalások Conakry. Hajdók Lajos, az MTI különtudósítója jelenti: A hivatalos, baráti látogatá­son a Guineai Köztársaságban tartózkodó Losonczi. Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szombaton reggel vidéki körútra indult, az országban.. A magyar államfő, aki AN— 24-es repülőgéppel utazott, elő­ször N.zérékorét, Erdős-GuLnea tartomány fővárosát látogatta meg. N.zérékorében a tarto- m:nyi központ lakossága és a íar' m:'. y sok-sok küldötte igen forró fogadtatásban része­sítette Losonczi Pált. Vasárnap reggel Losonczi Pál látogatást tett a kankani gyümölcsléüzemben, majd re­pülőgéppel Labéba utazott. Vasárnap délután az Elnöki Tanács elnöke városnézésen vett részt, majd megtekintette a Kin-Kon-i vízierőművet, a mellette lévő csodálatos víz­esést. ezután Pita városában sok-sok ezer ember nagygyűlé­sen köszöntötte a magyar ál­lamfőt. Losonczi Pál az éjszakát Lábéban töltötte, majd hétfőn délelőtt viss7.autaz.ott Conakry­ba, a guineai fővárosba, ahol megkezdődtek a magyar—gui­neai hivatalos tárgyalások. A sajtó napja Hazánk minden száz lakó- sára 27 napilap-, s 50 hetilap­példány jut. Magyarországon 29 napilap, 49 hetilap, 832 fo­lyóirat jelenik meg, a rádió­nak két és fél millió, a televí­ziónak több mint 1 800 000 előfizetője van. Számok, ame­lyek összevethetők más, ko­rábbi tényekkel, s levonható belőlük jogos következtetés­ként az információk, a tájé­koztatás iránti növekvő igény. Ami a sajtó, a hírközlés min­den munkatársa számára el­ismerés és biztatás; kötele­zettség. Régen vállalt, de ma is tiszta szívvel vallott elkö­telezettség. ötvenhárom esztendeje, 1918. december 7-én, progra­mot adó, világos, félreérthe­tetlen mondatokat nyomattak ki a kommunisták Magyaror­szági Pártja lapjában, a Vörös Újságban. Az évforduló hosz- szú esztendők óta nemcsak az emlékezés, hanem a magyar sajtó napja is. Az elkötelezett, sajtóé, amelv büszkén, s a hű szolgálat eltökéltségével vallja magát a szocializmus ügye harcosának, a marxista gon­dolkodás terjesztőiének, az in­ternacionalizmus hirdetőjének. ötvenhárom esztendeje, hogy szerény külalakkal meg­jelent az elkötelezett, a kom­munista sajtó a budapesti ut­cákon, a vidék városaiban és- falvaiban de a szegényes for­ma nem halványította a gon­dolatok fényét. A forradalom eszméi szóltak a lap hasáb­jairól az olvasóhoz; munká­sokhoz és parasztokhoz, kato­nákhoz, az értelmiség legha­ladóbb csoportjaihoz. Ezek az eszmék gyújtottak lámpást a Horthy-fasizmus sötétségében, a párt illegális és félillegális kiadványai, lapjai, folyóiratai, röplapjai újra meg újra ta­núsították, hogy az igaz szó erejénél nincs hatalmasabb. Mi utódok, tollforgató előde­ink követői is ezt valljuk. Mindennapos, pihenőt nem engedő, fegyelmet követelő, az elmélyedésre, a téma- és élet­ismeretre figyelmeztető mun­ka és hivatás az elkötelezett sajtó dolgozójának lenni. A hétköznapok megszokott kísérője ma az újság, a rádió, a televízió. Azért is, mert napjainlc embere minden előd­jénél jobban érdeklődik hazá­ja, s a világ dolgai iránt, de azért is — reméljük, söthisz- szük — mert egyre inkább megtalálja a választ a lapok hasábjain, a rádió- és televízió- adásokban a benne kavargó kérdésekre, a magyarázatot a gondokra, a bírálatot a mel­léfogások miatt. Tükröt lát. amely ugyan olykor torzít, de egészében, s legtöbbször a vi­lág, az ország hű képét adja vissza. A kis dolgok, az apró tettek megörökítésével is, nagy dolgok tolmácsolásával is. Elégedettek lennénk mun­kánkkal, az ünnep csak szép szavakat tűr meg? Nem. Jó alkalom ez arra, hogy a szer­kesztőségekben, így lapunk szerkesztőségében is a sajtó minden munkatársa összegez­ze, mérlegre tegye, mit sike­rült elvégeznie a vállalt fel­adatokból, s mi az amivel adós maradt. Jó alkalom ez arra, hogy újra végiggondol­juk felelősségünket, azokat a teendőket, amelyeket legutóbb az országos újságíró-aktíva- értekezlet összegezett, s ezek nyomán formáljuk tervein­ket, tetteinket; írásainkat. Nagy ügy szolgálatába sze­gődtünk, amikor tollat fog- tunic, Hisszük, hogy továbbra is, s még inkább lesz erőnk és tehetségünk e nagy ügyet, a szocializmus felépítését szol­gálni. M. O,

Next

/
Oldalképek
Tartalom