Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-01 / 283. szám

Szerdától pihenő Az NB III. középcsoportjában szereplő Paksi Kinizsi labdarúgó- csapata a múlt héten három, a héten még két edzést tart, majd december 7-én, kedden kerül sor az utolsó levezető edzésre, me­lyet a szokásos értékelés követ. Itt Peresztegi edző elmondja az őszi forduló mérkőzésein szerzett tapasztalatait, véleményét, majd január elejéig pihenő követke­zik. Itt említjük meg, hogy az NB III. középcsoportjában lejátszot­ták a két elmaradt mérkőzést. A Kiskőrösi Gépjavító 0:0-ás félidő után l:0-ra nyert az ÉGSZÖV el­len. A Bajai Vasas MTE gólnélküli döntetlent tudott csak kiharcolni a Ganz-Villamosság csapata ellen. A középcsoportban tehát így néz ki az őszi végeredmény: 1. III. k. TTVE 15 11 3 1 35-11 25 2. Jánoshalma 15 8 6 1 25-11 22 3. Dunaújv. Ép. 15 8 5 2 33-20 21 4. Paks 15 7 5 3 25-18 19 5. Aor. 4. Vasas 15 7 3 5 24-19 17 6. MOM 15 6 5 4 29-25 17 7. Oanz-Vill. 15 ß 3 6 25-23 15 8. ÉGSZÖV 15 '5 5 5 14-18 15 9. Baja 15 4 6 5 12-10 14 10. Vecsés 15 6 2 7 23-22 14 11. Kiskőrös 15 5 3 7 25-30 13 12. MAVAUT V. 15 4 5 6 15-25 13 13. Ercsi 15 4 4 7 20-29 12 14. Dunaújv. P. 15 2 5 8 10-26 9 15. Elektromos 15 2 3 10 13-24 7 16. TFSE 15 3 1 11 14-31 7 Sporttalálkozó Érdekes, baráti sporttalálkozóra kerül sor december 4-én, szombaton este 8 órai kezdettel Tolnán, az Építők kulturotthonában. A szer­vező bizottság a sporttalálkozóra a volt tolnai labdarúgókat és a je­lenlegi labdarúgócsapat tagjait, csa­ládjukkal együtt meghívta. Itt a régi emlékeket elevenítik, fel, film­vetítésre is sor kerül. A halvacso­ra után magyar nótákkal és ope­rettdalokkal szórakoztatják a meghívottakat. Előzetes számítá­sok szerint 150-200-an lesznek az összejövetelen. Többek között meg­hívták a találkozóra Lépő Lászlót, a megyei TS elnökét, valamint Vigh Jánost a megyei labdarúgó­szövetség főtitkárát, akik rövi- debb-hosszabb ideig szintén ját­szottak a tolnai labdarúgócsapat­ban. Tolnaiak az osztályozón Befejeződött a szekszárdi járá­si asztalitenisz csapatbajnokság. Az első helyet a Tolnai Vörös Lo­bogó együttese szerezte meg. A tíz mérkőzésükből nyolcszor győz­tek, egy döntetlent értek el, és egyszer szenvedtek vereséget. Mögöttük Sárpilis és Decs vég­zett. így a Tolnai Vörös Lobogó asztalitenisz-csapata jogot szerzett, hogy részt vegyen december 19- én az osztályozó mérkőzésen, hogy kiharcolja a megyei CSB-be jutást.- A járási asztalitenisz csa­patbajnokság végeredménye: 1. Tolna 2. Sárpilis 3. Decs 4. Várdomb 5. Kajmád 6. Harc. 10 8 1 1 97-23 17 10 7 — 3 78-42 14 10 5 1 4 57-63 11 10 5 — 5 60-60 10 10 2 — 8 37-83 4 10 2 — 8 31-89 4 Eltiltások A megyei labdarugó-szövetség fegyelmi bizottsága megtartotta az év utolsó munkanapját”. Ezen a következő játékosokat tiltották el: Máj rák Jánost (Bölcske), szándé­kos utánrúgás miatt. Sipos Lász­lót (Alpári SE) szintén utánrúgás miatt április 1-ig. Havasi Feren­cet (Tolna) utánrúgásért május 1- ig tiltotta el. Lódri Jánost (Dom­bóvári Szöv.) szintén utánrúgás miatt május 22-ig tiltotta el a szö­vetség. de a végrehajtást augusz­tus 22-ig felfüggesztette. Népújság 6 1971. december 1. Pénteken: értékelés A Szekszárdi Dózsa NB n-es labdarúgócsapata december 3-án, pénteken tartja utolsó levezető edzését. A szakosztály-vezetőség és a játékosok ugyanezen a napon este megbeszélik az őszi idény ta­pasztalatait, Nagy János edző ismerteti az általa készített értéke­lést. Az NB n-es játékosok január első napjaiban kezdik meg is­mét az edzést, addig valamennyien teljes pihenőt tartanak. Itt említjük meg, hogy az ifjúsági csapat, mely a megyebajnok­ságban szerepel és 2 ponttal vezet, már beszüntette az edzéseket, és megtörtént az értékelés is, melyet Kormos Mihály edző terjesz­tett a szakvezetés elé. Egy fejezet a futballkrónikából Zaki, aki „zsebre vágta" az olasz jobbszárnyat Ha a magyar „aranycsapatról" esik sió, az ember önkén­telenül is Grosicsra, Bozsikra, Puskásra, Hidegkútira emlékezik. Pedig biztosan döcögött volna ez a gépezet is, ha nincs olyan csillogó „csavarja”, mint például Zakariás József. Váratlan, nagyon korán bekövetkezett halála pergetted ve­lünk vissza az emlékezést, amikor „Zaki" mindenki föle emelke­dett. 1953. május 17-e volt, s a magyar válogatott stad:on-avatón játszott Rómában az azzurrik ellen. Előtte egy évvel ugyan Hel­sinkiben, az olimpián a magyar együttes megtörte az olaszok ve­lünk szembeni 25 éves veretlenségi sorozatát, de sokan fanya­logva mondták: ez nem az igazi olasz válogatott volt. Nos, ezen a verőfényes délutánon a magyar csapat újólag bizonyított, kőny- nyedén, tanári módon, Puskás (2) és Hidegkúti góljával ismétel­ten elragadtatta a futballvilágot... És ennek a csodálatos mérkőzésnek legnagyobb alakítását Zakariás József nyújtotta. Lóránt és Lantos közé helyezkedett, ami­kor arra volt szükség, ha az olasz válogatott támadott. Ilyenkor zsebre tette az egész jobbszárnyat, amelyet pedig nem kisebb nagyságok alkottak, mint az olaszok szeme fénye Bomperti, vala­mint Pandolfini. Aztán, ha a magyar csapat támadott, mértani pontossággal juttatta a labdákat a csatároknak, s nem egyszer ő maga is ka­pura tört, kapura lőtt. Lehetne-e jobban értékelni játékának bírálatát, mint aho­gyan az akkori sajtó tette: „Zakariás nemcsak felért kitűnő fedezettársával, Bozsikkal, hanem a játék egyes szakaszaiban még csillogóbb játékot is nyújtott nála. Élete legjobb teljesítményét nyújtotta!" Szomorú, hogy mindezt már a krónikából kell felidézni — múlt időben ... Marseille és Málta kozott 36 játékossal kilenc győzelem Befejezte idei szereplését a ma­gyar labdarúgó-válogatott. Érde­kes szakasz volt a nemzeti tizen­egy hét évtizedes történetében az 1969. december 3. és az 1971. no­vember 14. közötti csaknem két­éves szakasz. Az 1969-es dátum egy utolsó, az 1971--es időpont pedig egy első világbajnoki selejtező mérkőzés napja. Marseille és Málta között jó néhány vita, változtatás tör­tént a magyar labdarúgással kap­csolatban. Ezt a 23 hónapot ezút­tal, a számok tükrében próbáljuk érzékeltetni. Marseille és Málta között a ma­gyar labdarúgó-válogatott két szö­vetségi kapitánnyal 16 hivatalos országok közötti mérkőzést ját­szott. hat Európa-bajnokit, egy viálgbajnoki selejtezőt és kilenc barátságost. A mérleg: Kilenc győzelem, négy döntet­len, három vereség, 26 adott és 14 kapott gól. A Népstadionban a 16-ból 7 mér­kőzést vívott az együttes (4 győ­zelem, 2 döntetlen, 1 vereség, 13:5-ös gólarány), ezenkívül Belg- rádban, Bernben, Bécsben, La Valettában, Nürnbergben, Oslóban, Párizsban, Rio de Janeiróban és Szófiában lépett pályára. Vereség a Népstadionban (svédek), Nüm­bergben (nyugatnémetek) és Szó­fiában (bolgárok) érte. A válogatott a 16 mérkőzésből kétszer nesm lőtt és nyolcszor nem kapott gólt. A rekord: egy­szer (Norvégia ellen) 4 adott gól. Mínusz rekord: kétszer (Szófia és Nürnberg) S—3 kapott gól. A 16 mérkőzésen 36 labdarúgó kapott szerepet, közöttük a Jugo­szlávia ellen búcsúztatott Tichy Lajos. A 16 mérkőzésre 16 újonc jutott, éspedig: Vellai, Pusztai, Fejes, Vidáts, Somogyi, Karsai, Konrád, Megye- si, Rothermel, Müller, Nagy L., Szuromi, Juhász P., Fábián, Nagy II. és Kovács. Fazekas játszott a legtöbbet, mind a 16 mérkőzésen ott volt, de egyszer (Szófiában) sérülés miatt le kellett cserélni. Bene és Pán- csics 15—15 mérkőzést végigját­szott, egy-egy találkozóról hiány­zott. A további rangsor: Noskó 13, Vidáts 12. Dunai II. 10. Juhász P. 9, Zámbó 9, Szűcs 8, Kocsis 8 szereplés. A Marseille és a Málta közötti 16 mérkőzés 1440 perce új váloga­tottat hozott, új eredmények szü­lettek. Sokan kiegyeznének, ha a következő 16 mérkőzés mérlege nem lenne kedvezőtlenebb az elő­ző 16 mérlegénél... Sporthorgászat Nyáron történt Amikor a nádbotok összetörnek I Szép, napsütéses júliusi nap kora délutánján történt. A víz — horgászmondás szerint — eszmé­nyien szép volt. Sehol egy szellő, sehol egy hullám. A nádszélen horgásztam. A horgok a vízben, ahogy a ,,nagykönyvben meg van írva”. A csali főtt kukorica. A harmadik cigarettánál tarthattam, amikor azt vettem észre, hogy a leggyengébb nádnyelem toll úszó­ja, a „lassú felvétel” tizedrésze gyorsaságának megfelelően meg­mozdul, ha egyáltalán megmoz­dulásnak lehetett venni, ami tör­tént. Azt hittem, nem jól látok, de az úszó lassan, lassan felfeküdt a vízen. „Mese nincs” gondoltam és bevágtam. Ami azután történt az enyhén szólva is meglepett. A nádbotom karikára hajlott. Bírta is körülbelül öt percig, aztán fel­mondta a szolgálatot és ketté­törött. Szerencsére a nyélre tekert műanyagzsinór a nyelet nem en­gedte széjjel esni. A hal meg a nádszélen „tépte az idegeimet”. Nádból ki, nádba be, a törött nyéllel egyáltalán nem tudtam tovább fárasztani. A zsinórt fogva próbáltam a csó­nak felé húzni, lassan és közben a merítőszákért nyúlva izzadtam, de nagyon. Szerencsémre a hal megadta .magát. Mint utólag ki­derült, három kiló hetven dekás ponty volt a „tettes”. Amint a szákolást befejeztem és bottörő halam már pihent, leltárt tartot­tam az úszóim felett. Egy hiányzik, a legszélső, a hor­gász ilyenkor csak egyet tehet, bevág. Én is azt tettem és a be­vágás pillanatában kettétörött a második nádnyelem is. A szeren­cséim mégint az volt, hogy a hosz­szú horgászzsinór végig volt te­kerve a nyélen és nem vált ketté, de ennek ellene semmit sem tud­tam tenni. Nem tudtam a halat fárasztani, csak tartottam kézben a bot vékonyabb részét. A hal megkönyörült rajtam, mert lassan a csónak felé úszott és sikerült a szákolás. A hal nyurga ponty volt, és a feleségem mérlegelése sze­rint, három kiló ötven dekát nyo­mott. Már csomagolni akartam, gon­dolva azt, hogy a jóból is megárt a sok, amikor a harmadik, ke- szegező úszóm is kapást jelzett Vékony bot volt keszegező horog­gal és zsinórral felszerelve, no gondoltam jó lesz a ponty mellé egy dévér is, paprikás lisztbe forgatva, pirosra, ropogósra sütve. „Nem volt szerencsém”. Ez is ponty volt. egykiló húszdekás. Szép délután volt. „Házam népe” ugyancsak meg­lepődött, amint a fürdőkádban el­helyezett három pontyot szemre­vételezte. Ilyen kérdések és meg­jegyzések hangzottak el többek között: Hányán fogtátok és hány napig ezt a sok halat? Nem szük­séges ám egy napon elkölteni az egész havi zsebpénzedet halra naponként is el lehet, úgy sem tudjuk egy napon elfogyasztani ezt a sokat. Meddig hfzlaltattad bérben ezeket a halakat? És igy tovább. Még ezek a megjegyzések sem tudtak elkeseríteni, annál inkább az. hogy ezt követően nem sok idő tellett el, és a íaddi horgászok a megmondhatói, hogy az augusz­tus és a szeptember hó milyen rossz volt a horgászat szempont­jából. I Kecskés János Húszéves a mindenki színháza Déryné így ír naplójában egy miskolci előadásról: ....... V isszatérvén a helyiség kere­séséből, sehol se leltünk al­kalmas helyet, hol színpadot építhettünk volna, összecso- portoztunk a Korona udvarán tanácskozni. Hogy már most mi lesz és mi legyen?" Hogy mi a hasonlóság Dé­ryné színháza és a Déryné nevét viselő mai színház éle­tében? 1051 augusztusában, Duna- pentelén, az iparváros alap­köveinek lerakásával egyidő- ben, az óvárosi iskola udvarán debütált az Állami Faluszín­ház. Az utazó társulat idősze­rű politikai tréfákkal, artista-> számokkal kezdte pályafutását, élén egy mindig mosolygó fia­tal igazgatóval, Mátrai József­fel, aki a Belvárosi Színház gazdasági igazgatói tisztét, a biztonságot hagyta ott, a falu­ról falura utazó, bizonytalan jövőt jelentő színház vezetésé­ért. Mátrai József korai halá­la után AScher Oszkár vette ét a missziót jelentő staféta­botot. Az érdeklődés e színház iránt nöttön nőtt. Elsőnek ta­lán a 697 ízben játszott — Tartuffe — bizonyított igazán! Követte ezt Dunajevszkij — Szabad szél — cimű operettje, Stajd Urbán Ernő színműve, a — Gál Anna diadala. 1955-ben a Faluszínház „név­adó ünnepségén” a legméltóbb nevet nyerte el: ,állami Dé­ryné Színház” lett. A társulat 10 önálló csoport­ból áll. Mindegyik alkalmas egy-egy teljes színmű előadá­sára. Ebből a tíz csoportból nyolc rendszeresen „tájol”, azaz va­lamelyik faluban vagy város­ban játszik, kettő pedig a bu­dapesti központban próbál. A falu, a vidék színháza. Hogy miért? Ipartelepek, fal­vak, bányászközségek, tanyák népéhez vitte és viszi el a színház örömét. Nevettet, meg- ríkat, tanít, nevel. A húsz esz­tendő alatt elérte a legtöbbet: mindenütt várják, örömmel fogadják játékukat. Amikor egy társulati cso­port elindul, számolnia kell az időjárás viszontagságaival, s nem egyszer a színpad kezdet­legességével. Általában megye- központokban szállnak meg. Egy-egy úton az autóbusz egy része külön ruha- és kellék­tárrá alakul'. Nagyobb csopor­tok „tájolásai” idején pedig külön autóbuszon utaznak a műszakiak, a kellékek, és a díszletek. Ahol nincs önálló színház, ott ők adják a „megye kultúráját”. Ezért is igyekez­nek megyei nívódíjjal honorál­ni a művészeket. Húsz év alatt a színház 296 bemutatót tartott, 40 164 elő­adásban, 11 159 000 néző előtt. Ez évi 1800 előadási jelent, amelyből 200 az ifjúsághoz szólt, (vidéken 130). A színház repertoárja nagy. Közönségük általában a köny- nyű műfajt kedveli. Művészi Céljuk mégis az volt, és az ma is, hogy maradandó kulturális élményt nyújtsanak nézőiknek. A húsz év során az operettek, musicalok és vígjátékok, vala­mint vígoperák műfaján túl megtanították közönségüket & klasszikusok alkotásainak él­vezetére is. Szinte mindig táblás házak előtt játszanak. Hálás, oda­figyelő, érdeklődő emberek előtt, akik szeretett barátok­ként várják művészeiket. Bér­letrendszerük van, s ez óriási eredmény, de biztonság is. A falu műveltségének emelkedé­se bizony ennek a színháznak is köszönhető! Húsz év alatt a rossz utakon, elhanyagolt művelődési otthonokon, huza­tos öltözőkön, és hideg szín­padokon kívül — a közönség hideg érdektelenségét is fel kellett melegíteniük. Úgy gon­dolom — ez sikerült. Számta­lan alkalommal tapsolták vé­gig a falvak lakói Strauss, Offenbach, Donizetti és Nico­lai vígoperáit, örömmel figyel­tek Madách, Az ember tragé­diája előadására, aggódtak Németh László, Villámfénynél főhősének sorsáért, éltek és él­nek együtt jelenleg Szigligeti Cigány-ával, magukénak ér­zik Sarkadi Imre Sípos család­jának életét. A színház tagjai között ér­demes művészek,. Jászai Mari díjjal kitüntetett művészek és rendezők vannak. De talán ez is, az elismerő szó is kevés mindazért, amit a színház tár­sulata a kultúráért tett. tesz és bizonyára tenni fog még. GÁSPÁR JUDIT A rádió és a televízió műsora KOSSUTH RADIO 8.18: Beethoven: Hegedűverseny. 9.00: A nagy temető. Regény. XIV. 9.20: Operettmuzsika. 10.05: Kis­iskolások műsora. 10.40: Romanti­kus zongoramuzsika. 11.30: A Sza­bó-család. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Népi zene. 13.50: Válaszo­lunk hallgatóinknak! 14.05: KISZ- kongresszusi dalpályázat. 14.30: Nőkről — nőknek. 15.10: Farkas Ferenc: őszi vázlatok. 15.19: Is­kolarádió. 16.05: Kóruspódium. 16.18: Világgazdaság. 16.28: Népi muzsika. 17.20: Szimfonikus zene­kari hangverseny. Közben: 18.07: Vállalná-e mégegyszer? 18.51: Csárdások. 19.25: Mikszáth Kál­mán: A „Kék Kakas” a Kerepesi úton. 20.04: Slágerek. 20.42: Vissz­hang. 21.12: Népdalest. 22.20: Ope­rarészletek. 23.02: Könnyűzene. 0.10: Éji zene. PETŐFI RADIO 8.05: Negyedóra háromnegyed ütemben. 8.20: Sanzonok. 8.55: A világsajtóból. 9.10: Kíváncsiak Klubja. 10.00: A zene hullámhosz- szán. Közben: Kb. 10.30: Néhány szó. 11.43: Tudomány. 11.48: Hall­gassuk együtt! 12.40: Házunk tája. 13.03: A köpeny. Részletek. 13.40: Orvosi tanácsok. 14.00: Könnyű­zene. 14.35: A Salgótarján—FTC bajnoki labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. 15.20: Verbunkosok. 15.33: Kaleidoszkóp. 17.00: A Bp. Honvéd—U. Dózsa bajnoki labda­rúgó-mérkőzés II. félidejéről. 17.50: Könnyűzene. 18.10: Kis ma­gyar néprajz. 18.15: Népi zene. 18.45: Szeged: Radnóti Miklós Gimnázium. Riport. 19.05: Hang­verseny. Kb. 21.00: A csavargók — nyitány. Kb. 21.07: Uj könyvek. Kb. 21.10: Városok — történetek. Kb. 22.00: Hangversenynaptár. Kb. 22.15: Meddig új egy téglagyár? Riport. Kb. 22.35: A Swingle és a Rokokó együttes műsorából. 23.15: Liszt; Dante szimfónia. URH 18.10: Tánczenei koktél. 18.55: Orosz nyelv. 11 lecke. 19.10: Ma­gyar zeneszerzők. 19.50: Húzz egy tétéit! 30.33: Operákból. 20.57; A dzsessz kedvelőinek. 21.21: Hang* felvételek. MAGYAR TV 8.05: Történelem (Alt. isk. 8. oszt.) 9.30: Tudományos híradó. 10.00: A Kreml toronyórája. Tv- film. 11.25: Bukaresti melódiák. 13.10: Történelem. 16.25: Bp. Hon­véd—U. Dózsa bajnoki labdarúgó­mérkőzés. 18.20: Hírek. 18.25: Az Ermitázs kincsei. 18.55: Bemutat­juk: Vukovics Oszkár tizedest. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Háború és béke. III.: Boro- gyino. 21.15: A Tv Zenei Újságja. 22.00: Tv-híradó — 2. II. (KÍSÉRLETI) MŰSOR 20.00: Művészek a gyerekekért. 21.20: Tv-híradó. JUGOSZLÁV TV 17.05: Magyar nyelvű tv-krónl- ka. 17.30: Rajzfilmek. 17.45: A francia művészetből — Tudomá­nyos-ismeretterjesztő film. 18.15: Zene időseknek és fiataloknak. 19.05: Találkozások. 20.35: Isidora Sekulic: A kisvárosi temető kró­nikája. 1. 21.35: Filmműsor. 22.25: A Borusia—Inter labdarúgó-mér­kőzés felvételről. OSZTRÁK TV I. program: 16.30: Kicsinyek műsora. 17.15: Ifjúsági műsor. 17.30: A lappok országában. 18.00: Francia nyelv­lecke. 18.20: Jó éjszakát gyerekek. 18.25: Osztrák képek. 18.50: Tv- konyha. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Panoráma. 21.15: Színházi közvetítés: Quackenbush: „Calcium”. 22.50: Tv-híradó. II. program: 18.30: Iskolatelevízió. 19.30: Tv- híradó. 20.10: Aktuális esemé­nyek képekben. 20.15: UNO-kon- cert. 21.15: Bál a követségen. Filmvígjáték. 23.20: Tv-híradó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom