Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-29 / 306. szám

p lépésváltás a fagyasztásba! .Ki tudja, hány háztartásban vezetnek naplót a kiadások­ról? Bizonyára sokan folya_ módnak ilyesmihez, hogy oko­sabban oszthassák.be akár ke­vesebb, akár több tervezgetés- re lehetőséget nyújtó jövedel­müket. . Nos, vegyük csak szemügyre az egyes tételeket: előbb a na­pi beszerzéseket, tehát az élel­micikkeket, aztán az idősza­konként megejtett ruházati vásárlásokat, végül a még rit­kább- időközönként sorra kerü­lő. -nagyobb értékű iparcikk- beszerzéseket. Á- vizsgálódásból érdekes következtetésekre juthatunk; miként változtak meg, vi­szonylag rövid néhány eszten­dő leforgása alatt az igénye­ink, -egyszersmind 'kielégítésük tehetősége, módja is. A .bolti élelmiszervásárlás, hamsak az utolsó öt évet néz­zük, szinte egyenletesen, évi nyolc-tíz. százalékkal növeke­dett,,, és bár az éttermi fogyasz­tás is évről évre nőtt. mértéke többnyire elmaradt a boltdk forgalmának emelkedésétől. A nöyekedésben igaz, szerepe van az áremelkedéseknek is, rU n nagyobb rész a fogyasz­tás bővüléséből, és újabban, mind számottevőbb mértékben, az élelmíszervásárlás összeté­teli, .mondhatnánk minőségi változásaiból származik. Több hús. 1 több' tejtermék kerül az asztalokra — ha még nem is egészen a korszerű táplálkozás normáinak ímegfelelő mérték­ben .— és aránylag 'kevesebb ' . esiradék, sáénhidf äf— fia "még töbt; ;is, mint kívánatos-denne. ■ Köz&pn, b.ár egyelőre inkább a,,, - Városokban/ a háztartási szoká­sok* is változnak: népszerűvé lett sok / ’„konyhakész” meg „félkész”, , 'élelmicikk. aipi ugyan növeli a kiadásokat, de időmegtakarítást tesz lehető­vé. A ruházkodásban szintén nagy a változás, még ha ennek P- --"en voltát joggal pana­szolják is föl a kereskedők. Tény. hogy volt esztendő — például 1969., és még • in­kább 1970. —, amikor ugrás­szerűen megemelkedett a ru­házatra fordított forintösszeg, a megelőző években pedig, amiként az idén is, szerényebb mértékben vásároltunk ruha­neműt. bár ez években is min­dig többet, mint a megelőző esztendőben. A legnagyobb változás az egyéb jparcikkvásárlások kö­rében mutatkozik. 1967. óta minden évben sok új bútor, háztartási gép, felszerelés, té­vé-, rádiókészülék stb. került az otthonokba. Forintban szá­molva. 1969-ben érte el vég­legesen a hazai jparcikkforga- lom az élelmiszerekét, azóta pedig szilárdan és minden jel szerint tartósan fölébe is ke­rekedett. Ha pedig csupán az ipar­cikkekre fordított kiadásainkat nézzük: néhány évvel ezelőtt még többé-kevésbé azonos mértékben költöttünk ruházat­ra és egyéb iparcikkekre, az­óta azonban az utóbbiak irán­ti érdeklődés jócskán i előre­tört. Olyannyira, hogy a múlt évben már kereken kétszer annyi úgynevezett vegves iparcikket vásároltunk, mint ruhaneműt, az idén pedig — ha Csak.;.a,.'-karácsonyi vásár meg­lepetésszerűen föl nem borítja a mérleget — jóval több. mint 'kétsz^rannyit! Mindez a fogyasztás korsze­rű változásaira utal. BALOG JÁNOS Megjelent a Fáklya legújabb száma Mit várnak az 1972-os esztendő­től? Frről nyilatkoznak a Fáklya című“ képeslap gazdag és bőséges kénanyaggal megielenő ú’évi szá­mában a különböző földrészek ne­ves személyiségei. Az űj, 1972-es esztendő jubileumi év a szovjet néo életében:. megalakulásának 50. évfordulóiát ünnepli a Szovjetunió. E történelmi esemény körülmé­nyeiről Anastftasz Mikojan emlé­kezik meg. A 9. ötéves népgaz- da«áf?feüesztési tTirv és a nemzeti jövedelem elosztása — az ezzel a témával foglalkozó cikk méltán tart igényt ßz olvasók érdeklődé­sére. A lap New-York-i tudósító­ja írásában érzékelt e’i az ameri­kai fajgyűlölet légkörét. Érdekes adatokat találunk a Fáklya új szá­mában Zalka Máté életéről, be­számolót Az ember tragédiájának észt nyelvű előadásáról, továbbá népszerű tiidcfmányos közléseket az amazonokról, a tengervíz sófa- lanításáról. földrengések mester­séges előidézéséről, az úi moszk­vai cirkuszról, a lézer alkalmazá­sáról a bűnüldözésben. A lan újév! számát sok kulturális érdekesség, filmismertetés, keresztrejtvény te­szi még színesebbé. Uj, egységes ingatlan-nyilvántartás A megyei bíróság elnökhelyettesének tájékoztatója Tegnap délelőtt kollégiális hangulatú ünnepséget rendez­tek a Szekszárdi Megyei Bíró­ságon, Ez alkalommal dr. Szi- ly László,. a megyei bíróság elnöke búcsúztatta azokat a dolgozókat, akik — január el­sejei hatállyal — a járásbíró- sági telekkönyvi hatóságoktól a földhivatalokhoz kerülnek. A megyei bíróság elnöke em­lékeztetett arra, hogy igazság­ügyi pályája kezdetén maga is dolgozott a telekkönyvnél, s így tapasztalatból tudja, hogy e munka derekas elvégzéséhez mennyi felkészültség, hivatás- szeretet szükséges. Dr. Szily László árról is szólt, hogy a Tolna megyei telekkönyvi dol­gozók tapasztaltabb jai min­denkor türelemmel, hozzáér­téssel tanították teendőikre a fiatalabbakat. Mint hangsú­lyozta: őszinte meggyőződése, hogy az ünnepeltek új munka­helyükön is teljes megelége­4 keszthelyi egyetem új szolgáltatása Uj szolgáltatással segít; a termelőszövetkezeti vezetőket a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési in­tézete. Az üzemi döntésekhez elengedhetetlen mezőgazdasági és közgazdasági információk birtokába juttatják őket. Erre a célra, információs hálózatot hoztak létre. A hálózat szak­emberei állandó kapcsolatot tartanak a tudományos intéz­ményekkel és a legújabb ku­tatási eredményekről tájékoz­tatják a közös gazdaságok irá­nyítóit, vállalkoznak az új el­járások, mezőgazdasági tech­nológiák részletes leírására, is­mertetésére is. Az agrártudo­mány és gazdaságtan külföldi eredményeiről közvetve sze­reznek információkat, tanul­mányozzák a szaksajtót, fel­hívják a figyelmet a követen­dő kezdeményezésekre, új módszerekre. (MTI) Bőrűit a szekszárdi „ékszergyár Mintégy; harmincmillió forint költséggel • új üzemcsarnokot építettek a (Fővárosi Óra_ és . Ékszeripari Vállalat szekszárdi gyárában, , a régebbi épülete­ket pedig irodaházzá és szociá­lis helyiségekké alakítják át, folyamatosan' így a régi épü­letben még dolgoznak, de az új üzemcsarnok egy részében is - megkezdték a munkát. Uj kazánházat is építettek. Ebben csaknem 4 tonna/óra gőzteljesítményű két kazán fejleszt meleget, olasz gyárt­mányú égőfejekkel, amelyek óránként 270 kilpgramm ola­jat képesek elégetni. Ezekkel fűtik az összes épületet, és a munkafolyamatokhoz szükséges gőzt is velük nyerik. Eddig egy kiselejtezett kismozdonv látta el ezt a feladatot, amely az egyik régi épületet még jelen­leg is fűti, de nemsokára vég­legesen „nyugdíjazzák”. (-só) ■ désre. végzik majd mind poli­tikailag, mind gazdaságilag fontos feladatukat. Az ünnepségen részt vett dr. Prantner József, megyei bíró­sági elnökhelyettes. Kérésünk­re rövid áttekintést nyújtott a magyarországi földnyilván­tartás történetéről. — Hazánkban ez év végéig még két. átfogó nyilvántartást vezetnek az ingatlanokról — mondotta. — A bíróságok a telekkönyvet, a földhivatalok pedig az állami földnyilvántar­tást vezetik. Száztizenhét esz­tendőt ért meg a telekkönyv, amelynek készítését és vezeté­sét 1355. december 15-én ren­delte el az akkori igazságügy­miniszter. A telekkönyv jól szolgálta a jogbiztonságot. A telekkönyvbe bejegyzet tulaj­donjogot mindenki elismerte, adatainak helyességében senki sem kételkedett. — 1855 előtt hol voit fel­jegyezve, melyik ingatlan kié? — A nemesi családok féltve őrizték a birtokuk tulajdon­jogát tanúsító királyi adomány- levelet. volt nyilvántartás a vármegyénél. e®”ei városoknál L Az efféle feljegyzések leg­-.ör 1813-ban lettek törté- n~’mi jelentőségű esemény rn ~^örö}u.tőj; amikor is a -"volt -'bbágy tulajdonjogát tüntet­ők fel rajtuk az eevkbri űr— '-éri telekre. 1945. a felszabadu- '•’s után ,a volt uradalmi cse- 'édvk. nincstelenek neve került n f"' ’osztás jóvoltából a te- 'ekk-i'nyvbe. Azzal, ho°v szá­mos ingatlanra az áL-m tu- '"■jdonjegá* jeg'"'"‘'ék be. jogi­lag megszűnt n '.'kések, tulaj­dona. A telek'"“ -yvi bejegy­zéssel alakult H a oara"ztság- nak az ősi parc°”4boz tapadó tuíatdonjoga ami figvelemre méltó mértekben egyengette az u*at a termelőszövetkezeti tulajdon kialakításához, s ez­zel a közös tulajdonosi érzés szilárdításához. — 1855-öt követően szabá- lvozták-e a telekkönyv veze­tését? — Igen, többször is, de nem alapvetően. A társadalmi­gazdasági változások 1960-ban a telekkönyv, majd 1963-ban az állami földnyilvántartás szabályozását tették időszerű­vé. A fejlődés már mindkét újraszabályozást túlhaladta; különösen a földtörvény vég­rehajtása teremtett új helyze­tet. A ma még érvényes nyil­vántartási rendszerben csak kettős munkával, — s úgy is csak részben, — lehetne elér­ni, hogy a termelőszövetkezeti ingatlanok adatait, az azokhoz kapcsolódó jogokat a valósá­gos állapotnak megfelelően tüntessék fel. Ugyanez a nyil­vántartási rendszer alkalmat­lan a személyi földtulajdon mértékének megbízható kimu­tatására is. Az új, egységes in­gatlan-nyilvántartási rendszer ’bevezetése megelőz minden, inga tlan-tulaj dón joggal kap­csolatos bizonytalanságot, miat­ta senkit nem ér joghátrány. — A kormány a földhiva­talokat jelölte ki egységes in­gatlan-nyilvántartási szerve­zetként. Milyen megfontolás vezette ezt az elhatározást? — A hatósági nyilvántartá­sok vezetése államigazgatási feladat: és ezeket a tanácsok­nál célszerű és szükséges össz­pontosítani. Ezzel az elvvel lett volna ellentétes a föld­hivatali nyilvántartásokat a bíróságnak átadni; nem is szólva arról, hogy a bíróságok jelenlegi szervezete nem al­kalmas tömeges adatszolgálta­tásra. A földekre vonatkozó népgazdasági tervezéshez, adat­gyűjtéshez, pénzügyi kötele­zettségek megállapításához oiyáh-' szellemi munkás.sereg volt szükséges, amely nem áll , a . bíróságuk rendelkezésére. Az ő munkájúk nélkülözhetet- 1 “n az ország életében, de nem függ szorosam össze az igaz­ságszolgáltatással. Márpedig mind a pártnak, mind a kor­mánynak az a törekvése, hogy az igazságszolgáltatás a klasz- ssikus értelemben vett igaz­ságügyi feladatok megoldásá­val foglalkozzék. — Január elsejével véglege- , sen ..megszűnik a bíróság és a telekkönyv kapcsolata? — A kapcsolat arra korlá­tozódik. hogy attól kezdve az államigazgatás keretében mű­ködő földhivatalok határozatai ellen a bírósághoz lehet for­dulni jogorvoslatért, i Technikai értelemben fennmarad a kap­csolat annyiban, hogy a telek­könyvek — új, megfelelő he­lyiségek kialakításáig — meg­maradnak a bírósági épület­ben, ott tekintheti meg őket a lakosság is, — fejezte be tá­jékoztatóját dr. Prantner Jó­zsef. — b. z. — Az új üzemcsarnok A korszerű kazánhoz Foto Gottvald Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom