Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-25 / 304. szám
Asszonyvígasstalú, @re§eds@ — jp.aeiil« nélkül avagy hány éves korában Szigligeten, egy felejthetetlen nyári éjszakán, Devecseri Gáborral beszélgettem, hajnalig az alkotóház társalgójában. Az álmatlanság űzött mindkettőnket a rádió mellé, egy kis éjszakai éterkalandozásra. Sokáig csavargattuk a rádió gombját, aztán már csak beszélgettünk a sötétben. Szóba került a tragikus hír is, hogy a már nem fiatal, de nagyon szép színésznő férje öngyilkos Zeit Megjegyeztem: — Ha jól számolom, a hölgy már negyven felé járhat, nem értem, hogy lehet ilyen őrültséget elkövetni érte. Gabi holdfényben ült, láttam, hogy elmosolyodik. — Tudod, hány éves volt Szép Heléna, amikor Páris elrabolta? — Gondolom, nagyon ifjú és világszép hölgy lehetett. — Tévedsz. Lehet, hogy negyven is volt. Hitetlenkedtem. Gabi tűzbe jött, s mint mindig, ha kedvenc Homéroszáról esett szó nagy hévvel és óriási tudományos apparátussal magyarázott. — Nézzük csak. Tételesen a korát sehol sem említik. De tudjuk, hogy Klütaimnésztrá- nak, Agamemnon mykénei király feleségének húga volt. Homérosz említi, hogy Klüta- imnésztra és Agamemnon leánya, Iphigeneia, a trójai háború kitörésekor húszéves volt. Az anyja tehát negyven lehetett. Heléna pedig harminckilenc, vagy harmincnyolc, mert Homérosz leírja, hogy Klütaimnésztra csak alig valamivel volt idősebb Hel'nánál. rabolták el Szép Helénát ? 1 Az ifjú Páris tehát egy csaknem negyvenéves asszony iránt lobbant olyan féktelen szerelemre, hogy érte még a nőrablásra is leepes volt. — Jól konzervált hölgy lehetett. Dehát Szép Heléna csak egy volt. Ilyen asszony nem terem minden bokorban. Gabi megint mosolygott. — Homérosznál igen. Emlékezz csak! Amikor Odüsszeusz hazatér bolyongásából, egy tucat széptevó lebzsel a jelesé- ge, Pénelopé körül. Na már most: tudjuk, Odüsszeusz húsz évig volt távol a családi tűzhelytől, s azt is tudjuk, hogy Pénelopénak felnőtt fia volt. Vagyis ő sem leheteil keve- sebo negyvennél. Mégis úgy körüldongták a szerelemre éhes férfiak tucatjai, mint legyek a mézét. — Kiváló minőségű méz lehetett ... Gabi úgy kacagott, hogy majd a könnye csordult ki. Ez a történet peuig arról jutott eszembe, hogy egy kedves ba- rátném, aki már a negyedik X-et tapossa, a minap kissé csalódottan nyilatkozott Balzac „Femme de trente ans”- jurol. (Harmincéves asszony.) — Micsoda franciás gavalléria! Szembeszáll azzal a hazug mítosszal, hogy a huszonöteves leány már aggszüz és a harmincéves asszony „pas- sée”. Vigasztalására mondtam el ezt a történetet: lám, Homérosznál még a negyvenévesek is észbontók. Neki pedig hihetünk. Hiszen Trója romjait is föllelték leírása nyomán. Homoródi József „Az öregedés az az állapot” — írta Nyirő Gyula, a kitűnő pszichiáter —, amelyet mindenki meg kíván érni, s amelytől mégis mindenki retteg.” Egy kiváló színésznő pedig tiszteletre méltó őszinteséggel bevallotta, hogy „hisztériásán fél a megöregsdéstől ” Az idős emberek száma évről - évre növekszik, hála a közegészségügynek, az orvos- tudománynak és 1 a szociális gondoskodásnak. A tömeges öregedés mindenkit arra késztet, hogy személy szerint is nézzen szembe a tényekkel, „készüljön” ebből a komoly életleckéből. A rettegés, a pánikhangulat sokkal rosszabbá teszi az egyén helyzetét, mint amilyen - valójában. Ha meggyújtok egy gyertyát és égni hagyom, bizonyos, hogy belátható /időn belül elfogy. Nyilvánvalóan abban a pillanatban kezdett fogyni amikor meggyújtottam. Munden lénynek megvan a maga életideje, a születés magában hordja a hanyatlás és a halál szükségességét. Embernél, sietve jegyezzük meg,* a fizikai öregedés elkerülhetetlen, de nem jár okvetlenül együtt lelki- szellemi károsodással. Eiz az a fogódzó, amely a felszínen tarthat — még visszatérünk rá. A biológiai öregedés kezdete annyira egyéni, hogy nem lehet évekhez rögzíteni. Mintha életünk térképe kettős léptekkel készült volna: egyik naptárral ellenőrizhető, a másik mikroszkóppal. s a kettő nem fedi egymást. Években kifejezett életkorunk pozitív és negatív irányban egyformán eltérhet, legtöbbször el is tér. szervezetünk élettani állapotától. Az öregedés biológiai tünetei eiegge ismertek. Az első ráncok a bőrön, az első szefri- üveg, a koráboan ismeretlen mértékű fáradékonyság és íe- ledékenység, a szexuális, képesség, vagy igény csökkenése — mindez riadalmat kelj. A késleltetés módjai szintén ismertek: egészséges életmód,’ testedzés és testápolás, higiénia és kozmetika. Kevesebb szó esik az ellensúlyozás (kiegyenlítés, kompenzáció) rendelkezésünkre álló lehetőségeiről. A naptári és élettani1 eltérés minden élőlényre érvényes; fiatal növény, állat is lehet beteg, öreg is lehet életerős. De e sa k a z e m b c r - n e k adatott meg a fejlődés során, a természettől) az eléri kor átélésének egy. harmadik dimenziója. Nevezhetjük a gondolkodás, a tudat, a tevékenység,’ a l’elkpszéllemi képességek tartományának. így értette ’Seneca is, kétezer évvel ezelőtt: „Az életet tevékenységgel kell mérnünk és nem idővel.” Tartalommal és nem tartammaL A fiatalság gyorsan múlik és a végtelenségig nem tartósítható. Egyszerűen nem áll el. öregedésbe megy át, majd öregségbe. A biológusok szeretnének az érett, vagy a ké-< sőbbi életévek közé úgynevezett „stagnálási szakaszt” beiktatni, vagyis rögzítve feltartóztatni a hanyatlás folyamatát. Adja az ég, hogy sikerüljön a tudományos terv, de addig sem vagyunk végképp tehetetlenek. • Az egyéni különbségektől függetlenül már a ‘10-es évekMátkaságuk második évét tapostak, es mindennapi ran- devuügyeietük elejen laríottak a oudai Park-piessó íer- raszan. Vasarnap délután volt és kánikula, ezert kicsit meghökkentő, hogy Kiss Ódon forró teát ivott citrommal, nem törődve a gyanúsan rá- meredó tekin teieimei. Olvasta valahol, hogy az angolok forró teát isznak kánikulaoan, kiizzadják, és mikor izzadt testüket megcsapja a szelíd, vidáman husüinek, Kiss Odón bátor és következetes elme volt, így hát nem volt rest önmagán kipróbálni ezt a brit szokást, homitarsai legnagyobb megrökönyödésére. •Eris lyuk Ica nem lepődött me0> uuiioz wi jói íbu^cittí ivioá woioiic, s«jc iíicie a jii.iuj.ye J szoí sem ruonciua ki, egy textjtí généit „ü L/v^botvci jelezte, ai*u ij.iciSvjj.v szex juj. t ai'-bijc szciciixj.es VaixOiixdiiicik is túriheteit. Qoj euívciii xxwöy UáZfcJ epe*, iaoj íaxiUt Keit, L/xZOxi^ xtaiiuo á pmcerneK, ixOgy a szokás es ü realizes b/-ii*xxU baltiján au, teuuL ua^y ljea^cgxe nincs ok, van am a dunongot kenu pillanatéiul exvezesse. Kiss Ódon itta a teát, Pris- tyak ica ette a iugyiulvot. Kiss Okon a magyar iaouarug-s válságos heiy ze tere gondolt, P.ristyak Ica egy őszi Kiskosztümre, ezért. íagylaitevés közben szurgaimasan lapozgatta a divatlapot, kombinált, mérlegelt, ábrándozott, mint a szerelmesek általában. Kiss Ödön megitta a teát, kirágta a citromkarika belét majd lassú, szertartásos mozdulatokkal, kezdte törolgetni a fogpiszkálókat, kis halomba sepregetve az abroszon. És ekkor váratlanul megszólalt Pristyák Ica: — De kár Ödön, hogy te csak egy olyan szürke ember vagy! — és sóhajtott. Kiss Ödön a meglepetéstől erőtlenül engedte le a kezében tartott soros fogpiszltálót mint akit kizökkentettek egy fontos műveletből. — Ezt hogy érted? — kérdezte a divatlapot böngésző Tóth-Máté Miklós : Saíirke szerelmesek Pristyák Icára tekintve, elfelejtve, hogy gondolatban kit jelölt balhátvédnek a válogatottba. — Tudod te azt jól, — mondta a lány, és rakönyö- költ *a divatlapra, töprengve nézve a szembenülő Kiss Ödönt, mint aki azon gondolkozni, hogy vajcjn érdemes-e ezzel a fickóval megismerkedni. — Nagy III. Béla — élénkült fel jviss Ödön — .látod, Nagy III. Bélának már régen a válogatottban lenne a helye, azt is megmondom, hogy miért. .. — Ha például filmszínész lennél — tűnődött Pristyák Ica — nem is olyan- híres, csak éppen hogy lássalak a vásznon... — Nagy III. Béla olyan, mint a szikla, kemény, kitartó. .. Ödön, de az eliramodott az ellenkező irányba. — Undok vagy! — sértődött meg Pristyák Ica — Veled már álmodozni se lehet! Vedd tudomásul, én igenis szeretném, ha te híres ember lennél, nemcsak egy szürke bérelszámoló ! Kiss Ödön lassan a zsebébe nyúlt, aztán egy húszassal letakarta a kis í’ogpiszkáló- halmocslcát, felállt és az asztalok között kanyarogva kisétált a teraszról. Lement a tóhoz, keresett egy aránylag árnyékos padot, behunyta a szemét és folytatta a magyar válogatott összeállítását. Nemsokára már érezte a megszokott kölniillatot, ,sőt egy hajába markoló kéz is tanúsította, hogy Pristyák Ica telepedett melléje. — Dönci, te buta Döbcí,-hál már viccelni se szabad!? — A balösszekötővel bajban vagyon —■ mondta . Kiss Odón — neked nincs valami javaslatod.'’! — Nézd csak — nyitotta ki Pristyait Ica a divatlapot — . fériimanökenek is vannak! — Vannak — jjólintoít Kiss Ödön és odébbment egy páddal. Onnan kiállóit vissza -a lánynak. — Nekem lúdtalpam van! — Reklámozhatnál- gyógy- cipőt! —- kiáltott pvtflyak Ica —. Te átkozott, gyere vissza, megcsókollak! — Egy szürke embert?’! ,— Egy szürke emberi.! Úgy, hogy még . jobban, beleszürkülsz! Kiss Ödön szürkén elnevet- 1 te magát,, majd szűrne léptekkel visskántent Pristyák Icához, és szülne," de hosszú csókokat váltottak. Ezék után érthető, hogy még’ a szürkület; is ott találta őket, boldog: szürkeségben, a pádon. Egy kivételesen szép hcrsctlent'JZ Bach: a fuga művészete — Jó, mondjak nem filmszínész, hiszen nem lehet mindenki filmszínész, de túncdal- énekes az te is lehetnél! Igen, Dönci táncdalénekes. az te is lehetnél. Kicsit rekedtes hangod van, gitárral kísérnéd sajátmagad és... — Ha elgondolom, hogy van egy Nagy III. Béla, aki... — Vagy focista! — csapott le Pristyák Ica —. Ott ülnék a tribünön és a százezrekkel együtt kiálthatnám, hogy: hajrá Kiss Ödön! Hajrá Kiss Ödön... — Százezrekkel?! Van neked arról fogalmad, hogy hányán látogatják ma a focimeccseket?! — Nem baj! Én ott lennék mindig, amikor te kiszaladsz a pályára, izmosán, frissen, keményen és aztán rúgod a gólokat! Mindenki téged ünnepelne és felém mutogatnának, hogy ott ül Kiss Ödön menyasszonya! — Na, fizetek! — harsanl az egyik pincér felé Kiss Úgy tűnik, a magyar hanglemezekről sokkal több dicsérő szó hangzik ej külföldön, mint itthon, hisz .míg a legjelentősebb nemzetközi elismerésben részesül egy-égy különösen szép felvétel, itthon alig hallunk róla, arról nem is beszélve, hogy a kitüntetett' hanglemez - főleg vidéken - nem is mindig kapható. . A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat most ismét olyan felvétellel jelentkezett, amiről csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni: két lemezen kiadták Bach utolsó hatalmas alkotását, a zenetörténetben korszakos jelentőségű A fuga művészetét (Die Kunst-der Fuga). A 19 tételből álló' mű egyetlen téma köré épül — az utolsó kivételével — „tankönyv és egyúttal az erkölcsi kötöttség zenei bibliája mélységes költőiséggoi” - írja róla naqy zenetudósunk, Molnár Antal. A magyar felvétel zeneileg 'töké!e£s, s mindenképp igazolja, amit a lemez kísérő füzetében ö zenekar dirigense, Sándor Frigyes ír, hogy „sok elmélyült kísérletezés, számos részleges és teljes hangverseny-előadás előzte meg.- A fugák előadói felépítése, tempója és ka- ralcterizálasa, a frczcúlás, a vonástechnikai megoldások időközben sokszor változtak, de változatlan maradt a-művészi megközelítés clapelve: a drámai tartalom kifejezésének elsődlegessége a fugósisrkezet hang- zésképán belül, a szubjektív zenei tartalom dinamikus kibontása — skolasztikus megközelítések nélkül — a- szerkezeti rend feszült keretei között.” A fuga művészetit hallgatva mindenben igazolva érezzük Sünben számíthatunk bizonyos fogyatékosságokra, tehát kompenzálásukat is gyakorolnunk kell. Két veszély fenyeget ilyenkor: a görcsös verseny- futás az idővel (szánalmas versengés fiatalokkal) és a kétségbeesett magaelengedés. Mindkettő helyett az életkor önértékét kellene tudatosítani magunkban. Egy okos, 4l)-es nő mondta: „Csökken a vonzerő? Attól függ, kire...” A legtöbb "öregedési konfliktus a szexuális-erotikus területeken keletkezik; külön téma, szándékosan nem szűkítjük le erre a kört. Mert a ha- . nyatlás nem könnyű életszakaszában válik .döntő igazsággá- hogy az ember nem csupán szexuális lény. Ez éppen úgy magától értetődik — bár a szexhuüám idején nem lehet eléggé hangsúlyozni —, mint amennyire női köíelésség az első fiatalság múltán is az egészséges tetszéSvágy. Az öregedés kevésbé látványos konfliktusai, olykor tragédiái, lelki-szellemi síkon " zajlanak le. A figyelem nagy sóhajtások közepette a múltra összpontosul — és érzéketlenül elmegyünk a mindennapok öremei mellett; sorvadni hagyjuk beleélő, együttérző . képességünket — és elidegenedünk környezetünktől; keserűen befelé fordulunk — elfeledve ifjúkori fogékonyságunkat a világ mérhetetlen természeti, kulturális, magán- élei i és társadalmi gazdagsága iránt. Alapjában egészséges, normális embernél — ilyen a túlnyomó többség — a lelki-szellemi rugalmasság nem csökken a korral, ellenkezőleg. Művészek (Tizian), _ írók (Shaw), közéleti személyiségek (Kossuth) példája igazolja a szellemi erő elevenségét az emberi kor legvégső határáig. Az idősebb „egyszerű”’ ember (valójában minden eszes lény rendkívül bonyolult szerkezet) lelki-szellemi. energiakészlete sem szükség- > szerűen szegényebb, mint a ■ fiataloké.- hanem minőségileg ■. más. A lobogást elmélyülés- váltja fel, a merész terveket. t> ’cs tapasztalat, a folyton-, égő izgalmi állapot derűs nyugalom. Első szakaszán szilaj a. folyó, később lelassul, .szélesedik a medre, végül alig ész-, re-.ehető mozgással éri ej.a. tengert — és ugyan ki nevez-, né ekkor szánni yalóigak? Hssonlr.tokal találni .köny-" nyc’-'o,. mint a pánik és kap-’ kodás nélkül, szép stílusosan,' egyéniségünknek és körűimé-’ n; : ' k megfelelő ütemben' ős-"g--d.it. Pedig csak ezt az" önv!•>.“" 'ló. figyelmet igénylő" irtát’ választhatja,- aki némkí-' van terhére lenni másoknak; —» vagy ami éppen olyan kínos és szomorú: terhére lenni- önmagának. • GYENES ISTVÁN- -■ dór Frigyes szavait,. mert a Liszt. Ferenc Kanharazenekarrgl és szólistáival kivételes -élménnyel, ajándékozta meg Bach muzsika-, jónak és, szellemének, tisztelgitDe még valamiről nem feledkezhetünk meg. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat olyan ünnepi külső: adott a két lemeznek, amiről csak a legnagyobb elismeréssel lehet szólni.’ A mű-, vészi kísérő füzet, pazar nyomdai kiállításával, képekkel, kot- tapé:dákkal nemcsak a hazai hanglemezpiacokon szokatlan, ha- •rc:n minden bizonnyal a nem-, zoij'.özi forgalomban is elismerő. .al találkozik, amit elősegít Sá .dór Frigyes és dr. Gárdo-" • n.• i Zoltán több nyelvű magya- rázó-:5rhertctő szövege is. Egy hanglemeznél mindig a hangzási, az előadást szoktuk dicsérni. Itt ezsksn kívül a hatalmas műhöz méltó kiviíoit is csak elismerés. illeti meg, hisz ezt a la nezt nemcsak hallgatni öröm,'" hanem kézbe venni is. (cs)
