Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-25 / 304. szám
&&&M& mSSWEM VlL&GPSOlETARfflgGTESt&fEfm NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLHfl MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LflPJÄ XXI. évfolyam, 304. szám. ARA: 1,20 FORINT Szombat, 1971. december 25. Minden kedves olvasónknak kellemes ünnepeket . kívánunk Válaszok 1972-re A bék© jegyében Néhány héttel ezelőtt országos gazdasági aktívaértekezleten jelölte meg a kormány elnöke a gazdasági továbbfejlődés ütemét és fő jellegzetességeit. Ám a jövő évi költség- vetésre várt a feladat, hogy a legfontosabb mérőeszközzel, a pénzzel js meghatározza^ a teendőket és a lehetőségeket, amelyeknek tudatában élünk és dolgozunk majd 1972-ben. Ez az előterjesztés most a Parlamentben megtörtént, s kirajzolódtak a gazdálkodás ke- retei. A legfontosabb: az ideinél némileg mérsékeltebb előirányzatok a termelésben és a nemzeti jövedelem alakításában., de változatlanul az ötéves terv előírásai szerint. Nem mondunk le és nem is kell lemondanunk a ! terv egyetlen fontos céljáról sem, s ha következetesebben törekszünk minden téren az egyensúlyi helyzet kialakítására, _ az is megfelel a terv kívánalmainak. A hangsúlyos kérdés most a „hogyan'!? És még egy kérdés, amelyet Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára fogalmazott meg: élhetünk-e úgy, ahogy élünk? A válasz: igen. Mert a lakosság fogyasztása lényegében tervszerűen nő, és az ismétlődő hiányt a tervezettnél gyorsabban növekvő beruházások és készletek idézik elő. A termelés pedig nem fejlődik olyan ütemben és eredménynyel. hogy máris ilyen méretű felhalmozást tegyen lehetővé Igaz, a bejelentett ármódosítások, azaz inkább növelések, együttesen egy százalékkal emelik az árszínvonalat a várható szokásos piaci ármódosulások pedig további egy-két százalékra rúghatnak. A kormány azonban, korábbi elhatározásaihoz híven, gondoskodik róla, hogy mindezt a bérekben, jövedelmekben ennél nagyobb mértékben megtérítse. Természetesen, rövidlátás lenne e folyamatokat csupán a fogyasztás oldaláról vizsgálni. Nemcsak azért, mert a termelés — még a fogyasztási cikkek területén is — jelentős részt kivitelre is alapozódik, és mert a fejlesztés; az építés minden területét ez nagymértékbe^ táplálja, hanem mert a társadalom minden tagiának, a legkülönbözőbb beosztásban, munkakörben, nemcsak fogyasztói, ha- nem termelői minőségben is nélkülözhetetlenül fontos szerepe van. És ez a szerep ko- ... -an termelés korszerűsítése és a gazda- . ságtalan tevékenység vir-za. szorítása e! sem képzelhető a dolgozó tömegek cselekvő és m-Megelő részvétele nélkül. Ilyen értelemben esett szó a kívánatos új vonásairól, anélkül, hogy a hozzászólók eltér, tek volna a tárgytól. Lényeges, sé válik a gazdasági vezetés, a vállalat irányító munkája a versenymozgalomban, miután annak minden eddiginél szorosabban kell kapcsolódnia a termelőtevékenység tárgyához és céljaihoz. És ezek a célok / ( / gazdaságban az időtényező ke- • rül a figyelem középpontjába as a • kereskedelemben a legszélesebb értelemben vett figyelmesség és így tovább. Ezek az új formák, ha ugyan újaknak nevezhetjük azokat. Mint ahogy a vezetéssel szemben támasztott követelmények többsége sem új, legfeljebb magasabb szintű és most már ni >. r iát.) : "k rz elavult termék és ‘viszonylag nehezen' születnek meg az újak, a korszerűek: nem kielégítő a drága berendezések kihasználása és így tová’bb. Mindez napirendre kell, hogy kerüljön akár a versenymozgalom megújítása, akár a vezető és szervező munka tökéletesítése van soron. Persze, mindkettő halaszhatatlan. Emberi feltételeik pedig: a kimagaslóan dolgozó munkások egyértelműbb anyagi és erkölcsi elismerése, nemkülönben az eredményesen tevékenykedő, kiváló, vezetők nyíltszívűbb társadalmi" megbecsülése. Nem ritkán éppen egymásnak .t»irtóznak’ ezzel. Vagy ha úgy iobban tét«?.*’-*: egy társad; lom önmagának. j Az emberiség történelme az egymást követő háborúk szakadatlan sora. Az emberiség mégis mindig a békéről álmodott, az örök békéről, amikor az ember által termeit javak a munka minden gyümölcse a ombolás helyett az embert szolgálja, életét teszi szebbé, gazdagabbá. De az örök békéből álmodozni meddő dolog mindaddig, amíg az osztálytársadalmak a kizsákmányolásra épülnek, szelet- vetve, hogy vihart , arassanak. Karácsony van, a karácsony a szeretet, a megértés szimbólumává lett, s bár egész közéletünket, napjaink gyakorlatát áthatja a béke megvédésének programja, ilyenkor, a karácsonyfák gyertyafényében, mindenkit eltölt a szeretet, a békesség gondolata. Földrészünket több mint negyed százada megkímélte a háború pusztítása, s ez a háborúmentes negyed század, bármily furcsán hangzik is. tulajdonképpen ritka hosszú időszak Európa történetében. De kontinensünkön túl háborúk szaggatják , az -emberiséget, a Közel-Kelettől az ázsiai kontinens keleti partjáig a fegyvereké a szó, az imperialisták legkorszerűbb techni Icával készített bombázó repülőgépei szállnak fel, tahin a nap minden órájában, hogy földdel tegyék egyenlővé nincstelen parasztok vályogkunyhóit. S ez már korunk egyik nagy ellentmondásához vezet el amit csak a szocializmus képes feloldani, a szegénység problémájához, amikor milliárdok- ba kerülő harci repülőgépek támadnak azokra a nincstelenekre, akik »tiszta életüket szeretnék kimenteni a pusztulásból. A kereszténység azt tanítja, hogy szeressük ellenségeinket is. De ez a szeretet terméketlen, hisz ellenségeink azok, akik nem.-szeretnek minket, s a jóakaraté emberek közössége, akiknek békességet hirdet a karácsony, arra kényszerülnek, hogy védték iavaikat. életüket, a munkájukhoz szükséges békét. Védjék az élet jogát a pusztítás szándékával szemben, védjék az emberi méltóságot azoktól, akik hódítani akarnak, megalázni, kizsákmányolni. •Európa reményei az idei karácsonyon nem alaptalanok, s joggal hihetjük, hogy a negyed százados béke történelmileg hosszú időszakát újabb békeperiódus követi. A Szovjetunió és a szocialista országok politikája már eddig is hozott igazi eredményt, hisz az NSZK-val kötött szerződések az európai ellenségeskedések immár hagyományos tűzfészkét közömbösítik. A következő lépés csak az európai biztonsági értekezlet megtartása lehet, amelyre szintén vannak bíztató előjelek. A világ nagy részében s fegyvereké a szó, de az emberiség már tudja, hogy a háború nem természeti csapás, nem elkerülhetetlen végzet. S ha mi most a béke nevében ünnenelhetjük az idei karácsonyt, éppen ezt az elkerülhetőséget példázzuk, de azt is tudjuk, hogy a béke nem égi ajándék, hsmem a következetes jószándék, céltudatosság! eredménye. Annak a politikának az eredménye, amely • nem pusztítani akar. hanem építeni, nem megalázni akarja az embereket, hanem fölemelni őket, - megadni nekik, az emberi méltóság tudatát. . erősen különbözőek. A mező KARÁCSONY 1971. Foto: Jantner János.
