Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-22 / 301. szám

í' Döntött a Legfelsőbb Bíróság Törött nyomócső — Ssilikózisveszély — Timföld-por a földeken A Heves megyei Tanács Építőipari Vállalata három év­vel ezelőtt a budapesti Közúti Gépellátó Vállalat részére szennyvízlevezető-csatornát épített. A munkálatok során azonban a műszaki előírásokat nem tartották be, súlyos hi­bákat követtek el. Ennek kö­vetkezményeként, a Mezőgaz­dasági Gépgyártó és Szolgálta­tó Vállalat szomszédos telep­helyén lévő nyomócsővezeték megrepedt és egy éven át igen sok víz elfolyt, azaz a gép­gyártó vállalat az engedélye-, zett vízfogyasztást többszörö­sen túllépte, s emiatt a víz­műveknek büntetés és más cí­meken 1 millió 128 ezer forin­tot kellett fizetnie. Az összeg visszatérítéséért a Heves me­gyei Tanács Építőipari Válla­lata ellen kártérítési pert in­dított. A keresettel szemben az építőipari vállalat azzal véde­kezett : nem kapott olyan hely­színrajzot, amelyből megtud­hatta volna, hogy a felperes vízvezetéke a Közúti Gépellá­tó Vállalat telephelyén át hú­zódik. Egyébként is a felpe­res a kárcsökkentés érdekében Semmit sem tett, holott a víz- elfolyást észre kellett vennie. Végső fokon most döntött az ügyben a Legfelsőbb Bíróság, amely a ííeves megyei Tanács Építőipari Vállalatát 968 ezer forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a szakértői vélemény megállapí­totta: a csőtörést és az ebből következő vízelfolyást az al­peres vállalat dolgozóinak helytelen munkája okozta. Ezért a vállalat kártérítéssel tartozik. A gépgyártó vállalat nem hibáztatható, mert olyan rejtett hibával állt szemben, amelynek okát csak nehezen lehetett megállapítani. Tekint­ve azonban, hogy jogos köve­teléséből 160 ezer forintot el­késve érvényesített, ezért a tanácsi vállalat csak a meg­ítélt összeget köteles meg­téríteni. Egy kőfaragó foglalkozás! betegségből eredő kártérítés címén, az egyik községi tanács ellen pert indított. Előadta, Hogy tizenegy évig a tanács kezelésében lévő kőbányában, szilikózisveszélyes munkahe­lyen dolgozott. Szilikózisban megbetegedett, két alkalommal hosszabb időre táppénzes állo­mányba került, majd rokkant­nyugdíjat állapítottak meg ré­szére. Keresetében a táppénz, illetve a nyugdíj és a korábbi Háromszáz éven át semmit sem tudtak a művészettörténészek Rembrandt egyik tévedéséről. 1665-ben festett önarcképén ere­detileg bal kezében ecsettel, a jobb-ban pedig festékpalettával ábrázolta magát. Csak amikor el­készült a kép, jött rá, hogy ala­posan megtréfáita a tükör: vol­taképpen önmaga tükörképét festette meg. Sietve vastag fes­tékréteggel kente át a képalak karjait és újra megfestette — most már helyesen — az ecsetet tartó jobbot és a palettát tartó bal kezet. Rembrandt tévedésére csak akkor derült fény, amikor a művészettörténészek megrönt­genezték a vásznat. A röntgen­kép világosan elárulta a szabad .Szemmel láthatatlan javítást. A régi mesterek remekművei manapság többet érnek, mint a legdrágább ékszerek. De vajon nem hamlsítványok-e? A művé­szettörténészek egyre több tudo­mányos módszert alkalmaznak ennek eldöntésére: különböző hüllámhosszú (ibolyántúli és vö­rösön inneni) fénnyel megvilágít­va veszik szemügyre a képeket, mikroszkópos és ve gyvizsgá latot, továbbá röntgensugaros elerrué­fizetése Közötti különbözetet követelte. A tanács részben azzal védekezett, hogy a mun­kahely szilikózisveszélyességét nem ismerte fel, részben, pe­dig arra hivatkozott, hogy a kőfaragó korábban más válla­latoknál dolgozott és ott is szerezhette a betegségét. Tör­vényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a tanácsot a táppénzes keresetveszteség megtérítésére, továbbá havi járadék fizetésé­re kötelezte. A határozat rámutat, hogy az igazságügyi műszaki szak­értő, valamint az Országos Munkaegészségügyi Intézet vé­leménye szerint a kőfaragó megbetegedése és a tanács kő­bányájában végzett munkája között összefüggés van. A ta­nács a nagyfokú porkoncentrá­ció ellenére sem tett semmi­féle védőintézkedést, holott a porártalom elhárítható lett volna. Nincs jelentősége an­nak, hogy a kőfaragó koráb­ban másutt szilikózisveszélyes munkahelyen dolgozott, mert ha egészségromlásában, fog­lalkozási megbetegedésének ki­alakulásában több munkálta­tónál végzett munka hatott közre, a kárért az a munkál­tató felel, akinél a foglalkozá­si ártalom veszélyével, járó tevékenység munkaképesség­csökkenést okozott. A határo­zat még hangsúlyozza: a bal­eseti járadék alapjául szolgáló átlagkereset megállapításánál a havi jövedelem nyugdíj járu­lék nélküli összegét kell figye­lembe venni. Az ajkai Bakonyalja Mező- gazdasági Termelőszövetkezet az Ajkai Timföldgyár és Alu­míniumkohó ellen indított kár­térítési pert. Arra hivatkozott, hogy az üzemből kibocsátott timföldpor évek óta fertőzi a gazdaság százhatvanöt kataszt- rális holdnyi földjét, ami je­lentős terméscsökkenéssel jár. Ezért az 19G5—1970 közötti hat évre évi 27 ezer forintot kö­vetelt. A gyár azzal védeke­zett, hogy porelszívó berende­zése a porkibocsátást 99 szá­zalékban megszüntette és csak 3000 forintot volt hajlandó fi­zetni. A megyei bíróság az Észak- Kelet Magyarországi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet mun­katársai által adott szakvéle­mény alapján megállapította: seket végeznek, E módszerek kö­zül oz utóbbi, a radiográfia a legszélesebb körben alkalmazott napjainkban. A múlt századok mestereinek technikája kitűnően alkalmas a röntgensugaras elemzés céljaira. Képeiken ugyanis több festékré­teget alkalmaztak, s az egyik leggyakrabban használt pigment­jük, az ólomfehér, nagyszerűen elnyeli a röntgensugarakat. Az egész vásznat vagy. főtáblát elő­ször ólomfehéret tartalmazó alap­pal szórták be, erre kerültek az­után a kompozíció színrétegei — egyik-másik festék ugyancsak tartalmazott ólomfehéret. Végül több lakkréteggel vonták be_ a kompozíciót. A röntgenkép főként az ólomfehér nyomait mutatja ki, a fedő lakkrétegek láthatatlanok rajta. Napjaink különleges röntgen­filmjei könyörtelenül leléplezik a képhamisítókat, egyszersmind a kép megrongálása nélkül részle­tes felvilágosítást adnak a régi mesterek rejtett javításairól, vál­toztatásairól, egy-egy remekmű küzdelmes születéséről is. (A DELTA legújabb számából) a tsz már évek óta tapasztal­ja, hogy a gyárból a földre le­rakodó timföldpor kárt okoz, de megfelelő növényzet ve­tésével a kár csökkentéséről nem gondoskodott. Ezek után a megyei bíróság kimondta: a gyár, mint veszély« üzem, kártérítéssel tartozik, de a tsz is hibás, mert a kárelhárítás érdekében szükséges intézke­déseket elmulasztotta. A kelet­kezett évi 22 366 forint kár­ból a tsz-t 2366 forint terheli, és így a gyár 20 ezer forint kártérítést köteles fizetni éven­ként, Fellebbezésre a Legfel­sőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyez­te és új eljárásra, valamint újabb határozat hozatalára utasította. A végzés indoklása szerint, ha a tsz évekre szétbontva igényel kártérítést, akkor el­engedhetetlenül szükséges an­nak tisztázása, vajon a kérdé­ses időszakban a szóbanforgó területen milyen növényeket termelt. Ezért újabb szakértői eljárást kell foganatosítani. Fontos tényező az üzembizton­ság kérdése is, erre vonatko­zóan szintén szakértői véle­ményre van szükség annak megállapítására, hogy a porel­szívó berendezésnél lehetett volna-e vagy nem lehetett fejlettebb technikát alkalmaz­ni. Azt is tisztázni kell, vajon az Ajkai Hőerőmű üzemelte­tése is közreható tf-e a tsz kárának bekövetkezésében, mint ahogyan a gyár állítja. Részletesebb vizsgálatot igé­nyel az is, hogy az időjárás vagy a gazdálkodás helytelen vitelei eredményezett-e kárt. A szakértőknek arra is választ kell adniok, hogy az egyes mezőgazdasági termelvények- ben a kibocsátott timföldpor vagy más károsító anyag okoz-e és milyen mértékű ká­rosodást. Hajdú Endue lakatosakat, kazánfűtőket, gépkocsi­vezetőket és nehézgép­kezelőket. Címünk: Pécs—Szekszárdi TÜZÉP Vállalat 35 sz. Termelő Üzeme Dombóvár. Gyár u. 7. (233) 16. évet betöltött lányokat — fiúkat BETANULÓ SZÖVŐNEK, 14 éves, 8 általánost vég­zet fiatalokat 1971—72—73 tanévre IPARI TANULÓNAK felvesz a Pamuttextil- művek Tolnai Gyára, Tol­na, Marx. K, u. 63. ' (292) Rembrandt tévedése A kép mögé látó röntgensugár Meglepő ajándék — Nő a gyerek, nem vehettünk neki valami kis olcsó játékvonatot... ____(A Wochenpresse-ből). L abdavarrókat bedolgozói munkakörbe felveszünk. JELENTKEZÉS: Horváth Sándor , részlegvezető Kaposvár, Vörös Hadsereg u. 9 „DELTA” Sporíáru és Bőrkonfekeiő Szövetkezet _________________________________ (229) A televíziós élmény növeli az étvágyat A televízió nézőinek vi­gyázniuk kell. Azokra, akik rendszeresen üldögélnek a tv előtt, az alábbi betegségek le­selkednek: gyomorfekély, szív­működési és érrendszeri zava­rok, elhízás, gerincferdülés, véredény-megbetegedések, fej­fájás. sőt esetleg enyhe epi­leptikus rohamok is. Erre a • szomorú következte­tésre jutottak Berlinben a né­met orvosok és fizikúsok. Lud­wig Demling professzor, az emésztőszervi megbetegedések specialistája megvizsgálta a televíziónézők gyomornedveit és azt tapasztalta, hogy a gyo- morsavszint a televíziós élmé­nyek — különösen a krimik —• hatására aggasztóan emelke­dik, növeli az étvágyat, de hosszabb idő után gyomor- és vastagbélfekélyhez vezethet. Bebizonyosodott, hogy a né­met. tv-nézők a műsor oda­adó szemlélése közben igen gyakran fogyasztanak sört és diót, amelyeknek kalóriatartal­ma rendkívül magas. A müncheni Herbert Schober professzor véleménye szerint a túlzott tv-nézés kötőhártya­gyulladást okozhat. Fokozott rövidlátáshoz vezethet és a szem túlzott fáradtsága miatt egyéb szembajokat idézhet elő. A frankfurti Hans Schoberth ortopédorvos azt tapasztalta, hogy az ideges tv-néző kedve­zőbb helyzetben van, mert műsor közben több ízben fel­áll, helyzetet változtat, így megmenekül a tv-nézők köré­ben általános szimptómaként jelentkező hát- és vállíájástóL Orvosok azt - tanácsolják, hogy gyakran fordítsuk el te­kintetünket a képernyőről, lá­bunkat helyezzük függőleges helyzetbe, mert így elkerülhet­jük a visszerek és más egyéb zavarok kialakulását. Hüllermann és Ruslow dok­torok véleménye szerint leg­jobb, ha a készüléktől mint­egy 2—3 méter távolságban helyezkedünk el. Ügyelnünk kell arra, hogy mindig a kép­ernyővel szemben üljünk, ne oldalról nézzük. (MTI) Tizenkétmillió Tizenkétmillió forintos költ­séggel korszerűsítették ebben az évben a szépítőszerek gyár­tását a Kozmetikai és Háztar­tásvegyipari Vállalatnál. Uj különleges gépeket szerkesz­tettek ■ és készítettek, amelyek számos megoldása már szaba­dalmaztatásra vár. közülük a púderprésgép lehetőséget adott arra. hogy nagy mennyiségben világszínvonalú kőpúdereket gyártsanak Lady Camea már­ka jeggyel. Újdonság az áero- soltöltő gép is, amellyel a haj­lakkos flakonok gyártási le­hetőségét sokszorozták meg. A Köszönetét mondunk mindazoknak, akik id. STEINER MIHÁLY temetésén megjelentek, sírjára virágot, koszorút helyeztek, részvétnyilvá- nításukkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, A gyászoló család (302) — szépészetre termékek egy részét a külföl­di licencek alapján gyártják. Ebben az esztendőben meg­vásárolták a Beyersdorf ham­burgi cégtől a Nivea krém gyártási technológiáját, az osztrák Odol-művektől pedig a fluoros Odói licencét. Mind­két termék gyártását is meg­kezdték. A korszerűsítés kö­vetkezménye, hogy több saját technológián alapuló termék gyártását is megkezdték. Ezek közül az idén került nagy mennyiségben piacra a , Lady Camea-sorozat, újabb gyárt­mány a kamillás szappan, a karácsonyi piac újdonsága a szempillafesték, szempúder, a virágpor-, kamilla- és komló­tartalmú habfürdő és a fürdés utáni testápolószer is. (MTI) XIV. Autójavító Vállalat FELVÉTELRE KERES I FÉRFI MŰHELYT AKARÍTÓT 1 NŐT EBÉD­FELSZOLGÁLÓNAK. Jelentkezni lehet: Szek- szárd. Tolnai u. 2. (304)

Next

/
Oldalképek
Tartalom