Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-22 / 301. szám
KISLEXIKON Tájékoztató a lakosság polgári védelmi felkészítéséhez A Politikai Bizottság 1969. augusztus 13-i ülésén elemezte és értékelte a lakosság polgári védelmi felkészítésének helyzetét. Megállapította, hogy a 15 órás tájékoztató oktatás eredményeként az oktatásba bevontak megfelelő alapismereteket szereztek a tömegpusztító fegyverek hatásairól, az ellenük való védekezés gyakorlati feladatairól. Az önkéntes jellegű oktatás a követelményeknek megfelelt, a kitűzött célt messze túlhaladta. Az oktatás eredményességét hátrányosan befolyásolta, hogy a részvétel nem volt kötelező. A Politikai Bizottság határozata kimondja, hogy az eddigi eredményekre építve, az ország felnőtt lakosságának polgári védelmi kiképzését a jövőben kötelező'' jelleggel, szélesebb körben, új tartalommal, magasabb színvonalon kell végrehajtani. A lakosság kötelező Jellegű kiképzését 1971—1975. között hajtjuk végre. fl polgári védelmi oktatás kiterjed: — államigazgatási szervekre, hivatalokra, intézményekre; •— üzemekre, vállalatokra, szövetkezetekre; — a társadalmi szervek irányító szerveire; — a kitelepítésre és befogadásra kötelezett lakosságra. A polgári védelmi oktatás célja: A polgári védelmi oktatási, illetve tájékoztatási formában eddig szerzett ismeretek alapján a támadó fegyverek használatának következményeként várható veszteségek megelőzésével, csökkentésével, valamint a háborús körülmények között a lakosság élet- körülményeinek biztosításával, az államigazgatás, az ipar, az élelmiszergazdaság, a közlekedés, a kereskedelem és a szolgáltatás fenntartásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket a kiképzésben részt vevők teljes mértékben elsajátítsák. A kiképzés keretében — a feladatok különbözőségére tekintettel — egyrészt a munkahellyel, másrészt a lakóhellyel ösz- szefüggő polgári védelmi ismereteket kell oktatni. A Kiképzés végrehajtásának és megszervezésének alapelvei: >?i—■ valamennyi kiképzésre kötelezett állampolgárt 1975-ig fel kell készíteni az ön- és kölcsönös segélynyújtásra, a megelőző védelmi szabályok megvalósítására, a kitelepítés és befogadás végrehajtására ; — az államigazgatási és más állami szerveknél, továbbá a termelő és szolgáltató ágazatokban dolgozók differenciáltan olyan tartalmú polgári védelmi képzésben részesüljenek, amelyre a háborús körülmények között munkahelyükön előreláthatóan szükség lesz. A kötelező jellegű kiképzésbe — a szakszolgálatokba, szakszolgálati alakulatokba és önvédelmi szervezetekbe beosztottak kivételével — be kell osztani azokat a férfiakat, akiknek életkora 14—65 év közötti, azokat a nőket, akiknek életkora 14—60 év között van. A kiképzés alól mentesül: — a terhes nő, a terhesség negyedik hónapjától, illetve a szoptatós anya, a szoptatás hatodik hónapja végéig; — az az anya, aki 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét maga gondozza; — akinek munkaképessége leg- alább kétharmad részben csök> kent; — a továbbtanuló dolgozó, az igazolt tanulmányi ideje alatt; — az az egyén, aki indokolt esetben a kiképzésben való részvétel alól halasztást kapott. A kiképzést munkaidőn kívül kell megtartani, a munkahelyen, illetőleg a lakóhelyen. A munkahelyen történő kizépzés egyéb szakmai kiképzéssel (szakoktatás, munkavédelmi oktulás stb.) együtt is szervezhető. A részvevőket — munkakörük, képzettségük és felkészültségük figyelembevételével — csoportokra kell osztani. A kiképzést a munkaviszonyban állók részére a munkahelyen, a kitelepítésre, illetve a befogadásra kijelölt községeit, városok területén állandó lakhellyel rendelkezők részére — kivéve ha a munkahelyen képzésűén részesülnek — a lakóhelyen kell megtartani. A munkahelyen szervezett kiképzés keretében oktatni kell: — munkakörrel kapcsolatos védelmi rendszabályokat, továbbá a polgári szerv kitelepítésével, illetőleg befogadásával kapcsolatos hatósági intézkedésekből adódó tudnivalókat és magatartási szabályokat; — a polgári szerv dolgozóinak és anyagi javainak védelmét, különösen a megelőző intézkedések végrehajtását és a védekezés módszereit; — a légitámadás után kialakult helyzetben a mentési és mentesítési (fertőtlenítési) feladatokat, valamint a polgári szerv rendeltetésszerű tevékenysége folytatásának módját és lehetőségét. A lakóhelyen szervezeti kiképzés keretében oktatni kell: — az egyéni és kollektív védekezés módjait, eszközeit; — a kitelepítésnek, illetve a befogadásnak a lakóhelyen történő végrehajtásával kapcsolatos tudnivalókat és magatartási rendszabályokat. A kiképzésben való részvételről, illetve a részvétel alóli mentességről a helyi polgári védelmi szerv vezetője (munkahelyen szervezett kiképzésnél a vállalatok, üzemek, intézmények, szervek vezetői, lakóhelyen szervezett képzésnél a helyi tanácsok elnökei) határozattal dönt. A kiképzésben való ••észvételre kötelező határozat ellen — a kézbesítéstől számított 15 napon belül — fellebbezésnek van helye. A fellebbezés felől az eiső fokon eljárt polgári szerv felett közvetlen felügyeletet gyakorló polgári szerv dönt. A kiképzést 1971-ben kei! megkezdeni és 1975. év végéig be kell fejezni. Ez idő alatt a kiképzés összes időtartama 10—30 óráig terjedhet. Amennyiben az állampolgároknak a kötelező polgári védelmi oktatással kapcsolatban problémáik merülnek fel, forduljanak a helyi polgári védelmi parancsnoksághoz, ahol felvilágosítást kapnak. STADLER FERENC Vegyi harcanyagok: az élő erők, a létfenntartási javak (élelem, víz) ellen közvetlenül, vagy közvetve alkalmazott mérgező hatású vegyületek, amelyek a támadás körzetében tömeges sérülést, elhalálozást és szennyeződést eredményeznek, * Biológiai fegyverek: kórokozó mikrobák (baktériumok, vírusok) amelyeket fertőzött rovarokkal, tárgyakkal, élelmiszerekkel lehet eljuttatni a fertőzni kívánt területre, hogy ott emberek, növények és állatok között súlyos betegségeket, járványokat okozzanak. A lakosság felvilágosítása fegyelmezett magatartása és megfelelő járványvédelmi intézkedései csökkenthetik a biológiai (baktérium) fegyver hatását • Mikroba, mikroorganizmus: csak mikroszkóppal látható egysejtű élőlények (baktériumok, protozoonok, egyes gombáit) valamint a közönséges mikroszkóppal sem látható vírusok, fágok, stb. elnevezése. * Járvány; az az állapot, amikor a fertőző megbetegedések száma hirtelen, robbanásszerűen felülmúlja a szóban forgó betegség egyébként előforduló eseteinek a mértékét ' • Vírus: az élő és élettelen világ határán elhelyezkedő legegyszerűbb élőlények, önmagukban az élettevékenység legkisebb jelét sem mutatják, de ha megfelelő élő szervezetbe kerülnek (vírusos fertőzés) a gazdasejtek anyagcseréjének felhasználásával a szövetekben elszaporodnak és ott jellegzetes elváltozásokat hoznak létre, (vírusbetegségek), * ABC-fegyverek a tömeg- pusztító fegyverek a nyugati irodalomban szokásos megjelölése az angol Atom'c, Biological, Chemical (atom, biológiai, kémiai) szavak kezdőbetűiből. A magyar nyelvű szakirodalomban néha az ABV-fegyverek (atom-, biológiai-, vegyi) ikifejezéist használják. Aerodinamika: a levegőben mozgó szilárd test ‘pl. repülőeszköz, rakéta) és a levegő kölcsönhatását tanulmányozó tudomány. Három fő fejezete; az elméleti, a kísérleti és a gyakorlati aerodinamika. Azt a területét, amely a légkörben hang körüli, vagy azt meghaladó sebességgel végzett repüléssel foglalkozik, a nagy sebességek aerodinamikájának, vagy gázdinamikának nevezik. • Ágyú: általában a 20 mm űrméret feletti, 30—50-szeres űrméret hosszú, huzagolt csövű fegyver; vontatott, vagy önjáró lövegtalpra helyezik, esetenként segédmotoros kivitelben készítik Nagy kezdő- sebességgel tüzel. Az ágyuk rendeltetésüknek megfelelően különböző változatban készülnek. Alapvető típusa az ún. tábori ágyú. A könnyű hegyi ágyuk főbb szerkezeti egységeikre könnyen szétszerelhe-; tők és málházhatók, • Akna, műszaki akna: a műszaki zárás során használt robbanó szerkezetek gyűjtőneve. Az aknák különféle hatásra megsemmisítik, harcképtelenné, mozgásképtelenné teszik a hatást kiváltó személyt, illetve eszközt. Fő részei: a gyújtószerkezet, a robbanótöltet és a test. Az aknák készülhetnek fa-, fém-, illetve műanyag testtel és test nélkül. Az aknák hatását a kumulatív, üreges töltet fokozza. Aknagyújtó: meghatározott típusú aknák külső hatásra történő robbanásának eszköze. A hatás jellegétől függően megkülönböztetünk nyomásra, húzásra, nyírásra, mágneses indukcióra, rezgésre, elektromágneses hullámokra, vegyi hatásra stb. működő aknagyújtókat. A nyomásra működő gyalogsági aknagyújtó működtető erejének nagysága, néhányszor 10 kilopond, vagyis a rálépésre reagál; a harckocsi elleni aknagyújtó több száz kilopondos nyomóerő hatására működik. A PV TOTO helyes megfejtése Hódít a gázbeton Mire használható a gázbeton? Az építőipar minden területén szinte korlátlanul alkalmazható. Lakóházak, középületek, pavilonok, raktárak, s egyéb speciális építmények hasznos alkotóeleme lehet. Svédországban négy évtizede, Lengyelországban is több, mint tíz, éve alkalmazzák. Térhódítása ma már megállíthatatlan. Nálunk 1963. óta gyártják — egyedül Kazincbarcikán — a könnyűbetont. A különös építőanyag legfőbb jellemzője tehát porózus szerkezete, mely az alumíni- umpor hozzáadásával érhető el. Az alumínium ugyanis — mint az élesztő a tésztában — kelesztő, duzzasztó hatást fejt ki. A gázszilikát nagy előnye, hogy igen könnyű anyag, a keményfához hasonlítható, a tégla súlyának alig fele. Szilárdsági tulajdonságaira jellemző, hogy egy 24 centiméter vastag könnyűbeton fal 28 centi- méteres tömör égetett téglafallal egyenértékű. Használata könnyebbé és olcsóbbá teszi az építkezéseket. A rakodás nem igényel nehéz technikát, a beépítés pedig kisebb szaktudás nélkül is megoldható. Könnyűsége miatt az épületek alapozó munkálatai is leegyszerűsödnek. A finomszemcsés szerkezet utólagos megmunkálást is lehetővé tesz. S igen fontos jó tulajdonsága az is, hogy kiváló hő- és hangszigetelő Ma még az építészek egy része mégis bizalmatlan az új anyaggal szemben. Az idegenkedés a szállítási problémákból fakad. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a szállítók nem veszik figyelembe a gázszilikát speciális jellemzőit. Dobálni. ütköztetni, gyorsan robogva szállítani nem ajánlatos: megsérülhetnek a könnyűbeton elemek élei, tömítési veszteségek adódhatnak. Lényeges tehát az óvatos bánásmód. Ugyanakkor életképesebb, mint a téglaépület, mert — ideiglenes építmények esetében — 2—3 alkalommal is felhasználható. Míg köztudomású, hogy a téglaházak bontása után csak csekély mennyiségű tégla marad épen. A gázszilikát elemek méretpontosak, az összeillesztéshez nincs szükség a' hagyományos habarcsra. Elegendő egy vékony, 2 milliméteres speciális ragasztóréteg is. A gyár jelenleg 700 köbméter gázbetont állít elő naponta, a fejlesztés után ez a volumen 930 köbméterre növekszik. Új termékkel jelentkeznek: a vasvázas könnyűbetonnal. Utóbbi az épületek vázszerkezeteinek térkitöltését „forradalmasíthat ja”. A gázbeton még egy nagy előnyéről nevei beszéltünk: rezgéscsillapító hatásáról. S ebben áll a termék polgári védelmi jelentősége is. E tulajdonság a porózus, szemcsés szerkezetből adódik. A részecskék ugyanis rugalmasan kapcsolódnak egymáshoz, s ezáltal a rezonancia lelassul. Gondoljunk arra, hogy a világháború idején milyen sok kárt okoztak a láncosbombák, amelyek nem is annyira közvetlen romboló hatásuk révén okoztak pusztítást, hanem frekventatív hatásukkal. A különböző, időnkénti robbanások megsokszorozták a rezonanciát. Az épületek többsége tulajdonképpen ettől romboló- dott össze, nem pedig a becsapódásoktól. Köztudomású, hogy viszonylag kevés az elegendő befogadóképességű óvóhely, s ezért katasztrófa esetén számos szükségóvóhely gyors megépítése lehet indokolt. A különféle árokóvóhelyek megépítésénél .döntő a, gyorsaság. Márpedig a gázszilikát elem köny- nyen szállítható, gyorsan ösz- szeilleszthető, különösebb szakértelem nélkül is. Nem beszélve arról, hogy lényegesen olcsóbb, mint a tégla és többször is hasznosítható! Egyetlen hátránya, hogy a szemcsés anyag beszívja a nedvességet. De ez is megoldható nedvességtaszító bevonattal, bitumennel, vagy kátrány- féleségekkel. A hasznos építőanyagnak szerepe lehet a katasztrófa utáni időszakban, az első kommunális létesítmények megépítésénél... De sok jó tulajdonsága miatt a könnyűbeton békében is utat tör a modern építészetben. 1 2 X 1 Milyen fajta nukleáris robbantásnál beszélünk I légi | földi iszóródásról? víz alatti 2 2 Mekkora terhelést bú az V. o. óvóhely? 0,3 kp/cm® j 5 kp/cm2 | 1 kp/cm2 1 3 Mekkora súlyú, koncentráltnak tehető hasznos V. o. óvóhely födémén? (gépek, páncélszekrén 100 kg | 500 kg teher lehet az f »tbj 1000 leg 2 4 Gyúlékony anyaaot előállító, vagy felhasználó üzemtől milyen távolságra szabad óvóhelyet telepíteni? 100 m | 50 m | 25 m 2 5 Hány fő helyezhető el egy óvóhely-egységben? (maximum) 25 f5 | 100 fö | 75 fő 1 6 Óvóhelye i 7í főre hány WC szükséges? 1 | 2 3 X 1 7 Hány centi beton csökkenti felére a gammasugárzást? 33 cm j 2,8 cm J 10 cm 8 Az óvóhely üzemeltetéséhez nem szükséges, milyen vezeték haladhat át az óvóhelyen? vízvezeték | szennyvízcsatorna J semminemű X 9 Nukleáris robbantásnál hol alakulnak ki tűzgócok? epicentrumhoz közel | középtávolságban j epicentrumtól távol 2 10 A túlnyomás-értékekből melyik a súlyosan rombolódás? 1 kp/cm2 J 1—0,3 kp/cm2 | 0,3—0,1 kp/cm2 2 11 12 Milyen célra alkalmaz rombolóhatás növelése zák a Cobalb-bombát? gyújtóhatás növelése hosszú Időre sugár- szennyezett terület létrehozása X A zsírok íze hogyan kellemetlen ízű áltozik meg nagy sugáradag elnyelése esetén? enyhén édeskés | keserű ízű 2 12 és 11 találat nem volt. 10 találatos: Bóvári János Szekszárd. Klapka Gy. u. B/1. 9 találatos: Mihálovics József hv. Szekszárd. Pf. 104. 8 találatos: Siklód! József Szakáiy. ürgevár. • 4 Nyertesek könyvjutalmát postán küldjük meg.
