Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-21 / 300. szám
I Of ÖL NÄ MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SXI, évfolyam, 300. szám ÄRA: 90 FILLER Kedd, 1971. december 21. Megkezdődött Hétfőn délelőtt megnyílt az országgyűlés illés szaka. Az ülésen részt vettek: Losoncéi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró . Antal. Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a parlament legutóbbi ülésszaka óta elhunyt Lévai Sándor képviselőről, aki a párt hűséges harcosa volt, önfeláldozódn 'szolgálta a népet, a szocializmus ügyét. Különösen sokat fáradozott városfi, Hajdúböszörmény fejlesztésén. Az országgyűlés tagjai néma felállással adóztak az elhunyt képviselő emlékének: u parlament jegyzőkönyvben is megörökítette havai Sándor emlékét.-Apró Antal ezután bejelentette, hogy a az orsza íggyűlés ülésszaka Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta és a- jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beterjesztette az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot előztes tárgyalásra megkapták az országgyűlés állandó bizottságai, és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Közölte továbbá, hogy két képviselő nyújtott be interpellációt; ezek tárgyát dr. Prieszol Olga jegyző ismertette. Apró Antal javaslatára az országgyűlés elfogadta az ■ülésszak tárgysorozatát, ámely a következő: 1. Az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat; 2. Interpellációk. A napirend szerint ezután megkezdődött aZ 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat . tárgyalása. A költségvetés tervezetét Faluvégi Lajos pépzügfpniniszteT terjesztette elő. A pénzügyininiszíer expozéja Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beszéde első részében az 1971-es költségvetés végrehajtásának mérlegét vonta meg. . Az idei költségvetés végrehajtása a gazdasági növekedés tervezettet meghaladó ütemével jellemezhető — mondotta. A nemzeti jövedelem 7 —8 százalékos emelkedésére számíthatunk, ami meghaladja az 1966—70-es évek átlagát. — A népgazdaság legtöbb ágazata teljesítette a nemzeti jövedelem növelése terén ez évre tervezett feladatot, egyes ágazatoknál jóval gyorsabb növekedés következett be. — A költségvetés részesedése a vállalatoknál és a szövetkezeteknél létrehozott jövedelemből megközelítően megfelel az előirányzottnak. Ez. 165 milliárd forintot jelent, ami a nemzeti jövedelem 51 százaléka. A jövedelmekhez való hozzájárulásban alapvető az ipar hányada. Az ipari termeién előreláthatólag 5—6 százalékkal nő. — Az átlagosnál erőteljesebben fejlődött a vegyipar, a gépipar produktív ágai. erőteljesen fejlődtek. Az idei év az első olyan esztendő, amikor a foglalkoztatott létszám az iparban nem nőtt, a termelés emel _ kedése teljes egészében a munka termelékenységének javulásából származik. — A másik alapvétő népgazdasági ágazat, a mezőgazdaság 9—-10 százalékkal termelt (többet, mint a kedvezőtlen 70- es- esztendőben. Hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez termelésénél is nagyobb mérték, ben növekedett, a termelékeny-, ség is javult; Nem megnyugtató a szarvasmarha-tartás helyzete. Örvendetesen felfelé h'el viszont a sertéstenyésztés. Az állomány gyarapodása és összetételének javulása módot ad a ciklikusság mérséklésére és az ebbői származó előnyöket a jövő esztendőben az üzemek és a népgazdaság haszná, ra fordíthatjuk. — Feszített feladatok előtt #iltak az idén az építőipari vállalatok és szövetkezetek: teljesítményük az 1970. évi viszonylag gyors növekedés után is 11—.12 százalékkal emelkedett. Uj vonása a teljesítményeknek, 'hogy a növekedés mintegy kétharmada a termelékenység javulásából származik. — A lakosság egy főre jutó reáljövedelme mintegy 6 százalékkal, emelkedik, a reálbérek kb 3 százalékkal. Egészséges a kapcsolat a jövedelmek és a munkateljesítmények között. Az átlagbérek a termelékenységgel összhangban nőitek, az iparban 1 százalékkal, az építőiparban — jórészt a kedvezményeik hatására — en. nél valamivel jobban. A mezőgazdaságbál származó jövedelmek az idén \s meghaladják a tervezettet. — A lakosság összes pénzbevétele az előző évinél kereken 10 százalékkal több; hasonló ütemben emelkedik a bel kereskedelmi, forgalom is. A fogyasztói árak — a lakosság teljes fogyasztására jellemző statisztikai megfigyelés rendszerében — 2 százalékkal emelkednek. 8 százalékkal nőtt az idén. á burgonya, zöldség és gyümölcs szabadpiaci ára, egyes cikkeké még ezt meghaladóan, is. — A lakásépítés mérlege többlettel zárul; az év végéig várhatóan 73—74 ezer lakást adnak át, ez több miint.2 ezerrel haladja meg ,a tervezettet. — A viszonylag gyois ütemű A cél:-a költségvetés egyensúlyának javítása Fáluvégi Lajos a továbbiakban a jövő évi feladatokat, az 1972-es költségvetés főbb előirányzatait taglalta. Hangsúlyozta. hogy a nemzeti jövedelem 1972-ben várhatóan 5—6 százalékkal emelkedik. ami megfelel a IV. ötéves terv átlagának, Hasonló mértékű növekedésre számíthatunk az ipari termelésben is. A mező- gazdaság termelése a terv szerint 2—3 százalékkal haladja .meg az idei magas szintet. — A törvényjavaslat szerint az állami költségvetés bevétele 1972-ben 212,6 milliárd forint, kiadásainak teljes elfigazdssági fejlődés és a kedvezően alakuló életszínvonal árnyoldala, hogy a belföldi fel- használás a nemzeti jövedelemnél. jobban növekedett. A hiányt behozatali többletből kellett fedeznünk. Egyensúlyi gondjainknak lényegét két egy. másra ható erővel lehet kifejezni. Az egyik, hogy a létrehozott többlettermék és jövedelem nem arányosan bővíti a felhasználás végső csatornáit: a fogyasztást, a külkereskedelmet és a felhalmozást. Á másik, hogy gazdaságunk szer. kőzete ég hatékonysága még ■nem illeszkedik elég harmonikusan a gazdasági -műszaki haladás gyorsan változó követelményrendszeréhez, — A nemzeti jövedelem tervezettnél gyorsabb növekedésével az 1971, évi állami költségvetés bevételei, de a kiadásai i« várhatóan magasabbak lesznek az előirányzottnál. A gyors ütem — rövid távon — kedvezőnek tűnhet, hiszen magasabb termelést, nagyobb jövedelmet és fogyasztást eredményezett. Hosszabb távra tekintve azonban — és ez a lényeg — a túl gyors ütem kedvezőtlen lehet, ha emiatt, csökken a beruházások hatékonysága; h.a a feszítetten nagy kereslet nem kényszeríti eléggé a vállalatokat, a termelési, szerkezet változtatására, S végeredményben importtöbbletet okoz. Irányzata pedig 215,8 milliárd forint. A hiány 3,2 milliárd forint, valamivel kevesebb, mint a várható idei deficit. A költségvetés bevételei — A költségvetés egyensúlyi helyzetét bevételi oldalról a vállalatoktól és a szövetkezetektől származó befizetések határozzák meg. Ezek a befizetések 179 milliárd forintot tesznek ki. Az emelkedés mérték« 8,5 százalék, ami azt mutatja, hogy a jövedelmek jelenlegi növekedési üteme nem látszik biztonságosan elegendőnek az állam által vállait fejlesztési és mtézményfenntartá- ,si kötelezettségekre. — A lakosságtól származó bevételek megállapításánál jogos társadalmi igény, hogy a kiugróan magas jövedelműek az átlagosnál többel járuljanak hozzá a közös feladatokhoz. Hiba lenne azonban ezt. a mércét egyszerűsítetten értelmezni: az adóztatásban határozottan megkülönböztetjük az átlagosat meghaladó jövedelmet, azoktól a jövedelmektől, amelyek megszerzési módja és mértéke ellenkezik társadalmi normáinkkal. — Az ingatlanforgalomban emelkedik a különösen nagy- értékű ingatlanok után fizsfcenMai szántunkból ARANYVASÁRNAP 3. old. AJÁNDÉKOK, EMLÉKEK, FÉNYKÉPEK 4. old. MILYEN GAZDAG MAGYARORSZÁG ? 5. old A VÁLLALATI TERVEZÉS TAPASZTALATAI 6. old. MÁZÁN: A PÁSZTOR-FÉLE HÁZBAN L old dő illeték és néhány járadék jellegű jövedelem adóterhe. A költségvetés kiadásairól — A költségvetés kiadásaiból 45 milliard forintot irányoztunk elő felhalmozásra. A népgazdasági terv és az állami, költségvetés kidolgozásakor széles körű vizsgálat kezdődött; a beruházási egyensúly javítása érdekében. — Szűkítjük azoknak az állami nagyberuházásoknak a körét, amelyeknek indítását, 1972-re tervezzük. Jövőre 5 nagyberuházást kezdünk el? ezek elsősorban a bauxitbányászat, a villamosenergia-ipar, az építőanyagipar és a vegyipa# fejlesztését, szolgálják. — A szabályozások érintik a vállalati fejlesztési alapok fel- használását is. Megfontoltabb gazdálkodást kíván a vállalatoktól az, hogy az építési költség 20 százalékának megfelelő tartalék-képzési kötelezettséget vezetünk be. Csökkennek a költségvetési ártámogatások — Az 1972. évi népgazdasági terv és költségvetés előkészítésekor nem kevésbé fontos feladat volt a költség- vetésből nyújtott támogatások, különösen az ártámogatások áttekintése és csökkentése. összekapcsoltuk ezt azzal a törekvésünkkel, hogy az árak valóságnak megfelelően tükrözzék a ráfordításokat, a tervcélokkal összhangban javítsák a .termelők anyagi érdekeltségét és a szükséges jö* vedelem-átcsopórtosítással ösztönözzék az árukínálat erősödését. — Ismeretesek aá építőanyag-hiányból adódó nehézségeink. Néhány évvel ezelőtt az építőanyag behozatala még egészen jelentéktelen Volt, az idén közel 40 millió dollárért kellett építőanyagot importálnunk. A költségvetés pedig a tégla- és cserépipari termékekre 460 millió forint, a cement és a tetőfedő pala importjára 300 millió forint ártámogatást .folyósított. Az építőanyagipar termelésének ösztönzésére és fejlesztésének stabilizálására január elsején felemeljük egyes építőanyagok termelői és fogyasztói árát. A tégla és Cse- répfélélc termelői árának átlagosan 32 százalékos növelése útján a gyártás jövedelmezőbbé válik és az a következő években feltétlenül javítja az ellátás színvonalát. Hasonló céllal emeljük a beton és vasbeton termékek, a tetőfedő pala, a cementkötésű falazóblokk és a parketta árát. A cementnél Csak a termelői. árat emeljük 10 százalékkal. — A hazai ellátás mennyiségi és minőségi javítását célozza az öntvények termelői alapárának 15 százalékos növelése és a minőségi öntvények gyártására ösztönző nagyobb felárak. — Néhány változás lesz ri fogyasztói árak körében. A sör keresletét az utóbbi években jelentős importtal elégítettük ki, növekvő külföldi árak mellett. Ezt is mérlegelve emeljük átlagosan 20 százalékkal a sör fogyasztói árát. Egyes külföldi eredetű szeszes italok fogyasztói árát ugyancsak növeljük. Ezek február 1-én lépnek életbe. Az év elejével növeljük a gépkocsigumiabroncsok órát is. A kedvező áruellátási helyzet. a mennyiségben, választékban egyaránt fejlett kínálat lehetővé teszi, hogy a mosószerek, szappanok és háztartási tisztítószerek árait január elsejétől 17—25 százalékkal csökkentsük, összességében a piaci helyzet, valamint a központi árintézkedések hatására jövőre a, fogyasztói árszínt: várhatóan 3 százalékkal nő, amit a jövő évi terv a bér- és életszínvonal-politikában figyelembe vett. Tisztelt országgyűlés! — Jövő évi terveink és intézkedéseink előkészítésénél (Folytatás a 2. oldalon.)
