Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-19 / 299. szám
X V» Reália értékelés — nagy aktivitás Az MTS Tolna megyei Tanácsának konferenciáj a A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Tolna megyei Tanácsa Szekszárdon, a megyeháza nagytermében tartotta III. konferenciáját. Ezen többek között megjelent Tóth József, az MSZMP megyebizottságának PTO-vezető- je, dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Szabó Béla, az MIS OT elnökségének tagja, a Népsport főszerkesztője, valamint Lépő László, a megyei TS elnöke. Az elmúlt négy év munkájáról, eredményeiről és tapasztalatairól szóló beszámolót a részt vett nyolcvan sportvezető írásban előre megkapta, ebből idézünk: Az MTS Tolna megyei Tanácsa munkáját a Politikai Bizottság 1967. szepteinbéri és az MTS II. kongresszusán hozott határozatök alapján végezte. Mai konferenciánk célja, hogy értékelje az elmúlt négy év -tevékenységét, meghatározza a feladatokat. Az MTS' Tolna megyei Tanácsa elemezte megyénk testnevelési és sport- mozgalmának helyzetét, megvitatta az élmúlt négy év alatt végzett munka eredményeit, tapasztalatait. A tanácsülés megállapította, hogy megyénkben a testnevelés és sport helyes irányban fejlődött, elősegítette a társadalom előtt álló feladatok megvalósítását. köri irányító és szakmai munka mellett munkahelyükön is példaképként szerepéinek. Megyénkben 129 egyesület működik A gazdasági reform, a termelőszövetkezetek egyesülése, a köz- igazgatási összevonások, a nagyközségek kialakítása befolyásolta a megyénkben működő sport- egyesületek számának alakulását. Az 1967-es évi 130 egyesülettel szemben jelenleg 129 működik. A beállott csökkenés okai: hat egyesület fúzió következtében szűnt meg (11 ilyen sportkör van), 20 sportkör pedig —- személyi, tárgyi, anyagi feltétel hiánya miatt — megszüntette működését. Ezzel egyidőben 17 új egyesület alakult. A sportkörök számának csökkenése következtében a szakosztályok száma is csökkent 357-ről 344-re. Ugyanakkor a versenyrendszer fejlődése, szélesedése eredményeként a sportköri tagok szama az 1967-es évi 26137-ről 26 910-re emelkedett. A pártoló tagok száma viszont 10 435-ről 3753-ra csökkent. Ennek oka, hogy egy részük aktív tag lett, de a csökkenő számarányt az a tény is indokolla, hogy a sportegyesületek nem foglalkoztak megfelelően a pártoló tagok szervezésével. Testnevelési és sportmozgalmunk helyes irányban történő fejlődését elősegítette, hogy muríkánkat a tervszerűség jellemezte. A feladatainkat komplex sportfejlesz- tési tervben határoztuk meg, ez a népgazdasági tervhez igazodott. A terv készítésénél figyelembe vettük a párt, ai állami és a társadalmi szervek véleményét, javaslatait. Minden területen javult a munka A munka hatékonyságának növelése érdekében tanácsülésen megvitattuk a vezeiutestületek szerepének további növelését, az éVes feladattervek, 'programok „és. üléstervek kidolgozását, az iskolai testnevelés és sportmunka érté- • kelését; a versenysport fejlesztési programját, az MTS II. kongresz- szusán hozott határozatok végrehajtásának helyzetét, a falusi sportmunka értékelését, az ötéves komplex sportfejlesztési tervjavaslatot, az utánpótlás nevelésére hozott határozat végrehajtásának tapasztalatait, a konferencia beszámolóját. A testület elé kerülő anyagok előkészítésében, kidolgozásában a tanácstagok döntő többsége részt vett. Megállapíthatjuk, hogy a választott testület irányító, ellenőrző, segítő tevékenysége, az apparátus munkája javult, tervszerűbbé, hatékonyabbá vált. A sporttanács tagjainak 85—90 százaléka vett részt a gyakorlati munkában, segítették a szakbizottságok, a sportági szakszövetségek, sportegyesületek munkáját. Az elnökség az alapszabályban előírtak szerint havonta ülésezett, döntött a hatáskörbe utalt ^kérdésekben, koordinálta a különböző szervek testneveléssel és sporttal kapcsolatos munkáját. A n. megyei konferenciát követően folyamatosan segítettük, ellenőriztük, értékeltük a sport- egyesületek neVelőtevékenyseget. Tapasztalatunk bizonyítja, hogy az előrelépés ezen a területen is sikerült. Közgyűlésen, elnökségi ülésen — évente — foglalkoznak a nevelési problémákkal, többségük- ban tudatos és állandó nevelő te- vékenység folyik. Figyelemmel kísérik a sportolok erkölcsi hely- zetét, szakmai továbbképzésüké«, kezdeményezik, segítik. * Egyesületeink az eszmei, politikai nevelés keretén belül gondot fordítanak a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus érzésének elmélyítésére. űzőink, sportvezetőink a sport- ersenyeket, . sporttalálkozókat endszeresen összekötik egy adott áros, országrész történelmi neve- etességének, szocialista társadalmink építő munkájának ‘u2.atoabb megismertetésével. T»™ portágban építettünk ki kapsolatot lengyel, csehszlovák és igoszláv sportszervekkel. i-nneK lapján sportolóink egy rész® endszeresen részt vesz nemzetközi alálkozókon, eredményeikkelelé edettek vagyunk, ,res,^ä?!^kba- lösegítették a népek közötti ba átság elmélyítését. A nevelési te- ékenységet segíti az egyesületek ■özön évente rendszeresen meg- írdetett sportszerűség! verseny, nnak rendszeres értékelése. A jó tanuló, jó sportolo , ..jo dől ózó ió sportolo” mozgalom he ezetésének értékét, helyességet dzonvftja, hogy az 1967. évhez vi- zonyítva 12 százalékkal emelke- Letty a résztvevők száma. Növekedett azon sportvezetők és ed- ölt száma, akik a nehéz «»őrtA versenyrendszer korszerűsítése — ifjúsági, serdülő ösze- vont járási bajnokságok bevezetése — folytán növekedett az igazolt versenyzők száma 5916- ról 8455 főre. Lényeges fejlődés tapasztalható a minősített sportolók számának alakulásában. Míg 1967-ben 18 egyesületben 323 fő, jelenleg 30 ‘.sportkörben 559 fő érte el a minősítéshez szükséges szintet. Ezek közül 1967-ben 12 fő, 1971-ben már 31 sportoló ért el I. osztályú minősítést, valamint 9 ifjúsági ver- senvző rendelkezik arany jelvénynyel. E nagyarányú feilődést nagyban elősegítette a felkészülés feltételeinek * javítása, a korszerű edzésmódszérek bevezetésé is. A további fejlődést a sportisko’a hatékonyabb tevékenységétől, a testnevelés tagozatos iskola létrehozásától várjuk. x' • ... \ Javult * a szervezeti élet Az elmúlt négy évben tovább erősödött, javult a sportegyesületek szervezeti élete. A sportköreink többsége rendelkezik elnökségi ülés- és munkatervvel, ennek alapján dolgoznak. A szervezetek évente megtartják közgyűléseiket, ahol az elnökség beszámol a tagságnak a végzett munkáról. Ahol csak egy szakosztály működik, ott a szervezeti élet gyengébb. Az elnökség munkája leszűkül a szakosztály irányítására. A párt, állami és társadalmi szervek — néhány helyet kivéve — elismerik a sportegyesületek elnökségeinek munkáját, erkölcsi, anyagi támogatást biztosítanak a feladatok végrehajtásához.' A sportegyesületek elnökségeinek munkájában a fejlődés ellenére még tapasztalunk hiányosságokat! nem következetesek a szerződések megkötésénél és a végzett munka számonkérésénél, nem képesek felülbírálni az edzésterveket, az edzők munkáját szakmailag értékelni, csak a szövetségi bajnokságban résztvevők igényeit igyekeznek kielégíteni. Véleményünk az, hogy egy-egy elnökség több sportág szakmai munkáját nem ismerheti, ezért helyesnek tartanánk, ha a sportegyesületek az edzésterveket, a módszertani bizottsággal véleményeztetnék és ’ ez szolgálna alapul az edzők munkájának értékelésére, anyagi megbecsülésére. Vízitelep 49 hajóval A testnevelési és sportmozgalom fejlődésének hatására a mozgalom egyes rendezvényein növekedett az alkalomszerűen résztvevők száma. Az életszínvonal emelkedése, a növekvő szabad idő és propagandamunkánk hozzájárult, hogy növekszik a szervezeti kereten kívüli testedzést végzők száma (reggeli torna, túrák, kirándulások). .Megépült Fadd-Dombo- riban a vízitelep. Ez évi tapasztalataink indokolják a továbbfejlesztés szükségességét. Jelenleg 49 hajó áll a hétvégi pihenőjüket töltő dolgozók, tanulók, a vízisportot kedvelők rendelkezésére. Ez adott lehetőséget a kajak-kenu sport fejlesztésére, jelenleg két szakosztály kezdte meg működését, a továbbiak szervezése folyamatban van. Jelentős esemény volt az 1970-ben a III. országos sportnapok rendezvényeinek lebonyolítása. Az állami és társadalmi szervek részt vállaltak az ünnepélyek előkészítésében, megszervezésében. Annak ellenére, hogy a kivitelezésben, szakmai színvonalban Voltak hiányosságok —■ az egyes müsorszámokat betanítók nem minden esetben állítottak mpguk elé a korábbinál magasabb minőségi mércét, a tömegek mozgósítása terén eredményeket értünk el. Az ünnepélyek és az azokra való felkészülés fél éven keresztül lehetőséget nyújtott közel 20 000 fiatalnak mozgásigényük kielégítéséhez. A Kilián testnevelési mozgalomban a jelentkezettek száma 23 619, a jelvényesek száma 23 251. Tömegsport — úiíuroaport Az elmúlt évben kísérleti jel- megger ■ nenány ■»isko.iaüan bev'e- ZfctvüK: az úttörő és diaK sport- je.veiiy szerző jnozjjalmat, mely jónak bizonyult. A tapasztalatok osszegyujtese, elemzése azt mutatja, bogy a mozgalomnak az uttorok körében nagyobb a mozgósító szerepe. A íelnótt dolgozok számára versenyzési alkalmat,^ többek között a munkahelyi spa.takiad versenysorozatainak rendezése biztosította, mely országos döntővel zárult, k versenyt megyénkben 49 küzséguen 102 ipari es mezőgazdasági üzem- gen rendezték meg. Évente 3— 4000 dolgozó élt a lehetőséggel és kapcsolódott be a versenysorozatba. Ez a létszám nem emelkedett olyan mértékben, mint a korábbi években, ennek oka, hogy a bajnoki és versenyrendszerben nagymértékben emelkedett a sportolók száma. Nem tartjuk helyesnek a spartakiád- versenyek párhuzamos szervezését, lebonyolítását. Véleményünk szef-int ez nem indokolt. Nagy szervezeti és anyagi erőket köt le, az eredmény nincs arányban a munkaráfordítással. Helyesnek tartanánk a két spartakiád-ver- senyforma összevonását. A jubileumi és nem versenyszerű sportolási formák lebonyolításában volt kiemelkedőbb az eredmény. Ezt bizonyítja, hogy 379 tö- megjellegű rendezvényt és 136 túrát szerveztek. A sportszervek és társszervek eredményes munkáját bizonyítják az öp állóan és közösen kiírt szervezett, színvonalasabban rendezett versenyek, melyeken a résztvevők száma meghaladta a negyvenezer főt. Kétmillió értékű társadalmi munka A társadalmi összefogás eredménye, hogy a sportmozgalmunk állandóan növekvő feladatainak végrehajtásához szükséges anyagi eszközök évről évre növekednek. Megyénk testnevelési és sportfeladataira fordított anyagi eszközök helyzetét és fejlődését vizsgálva a II. kongresszus óta az alábbiakat állapítottuk meg: A tagdíj bevételeknél tapasztalható kismértékű növekedés ipég mindig nem áll arányban a sportköri tagok számának emelkedésével. Az egy sportköri tagra jutó átlagdíj megyénkben nem éri el a havi két forintot, ez a sportegyesületek gyenge szervezőmunkáját bizonyítja. Ezt tapasztaljuk a ren- dezvénybevételeknél is. Igaz, ezt befolyásolja- a labdarúgócsapat bajnokságban való szereplése, a bajnokságban elfoglalt helye. Meg kell azonban említeni azt is, hogy gyenge a sportegyesületek propaganda, mozgósító tevékenysége. Nem használják ki kellően azt a lehetőséget, ami a rendezvények differenciáltságában van. Nem a mérkőzések színvonala, nehézségi foka alapján állapítják meg a helyárakat. A sportegyesületek feladata kell, hogy legyen a gátló tényezők felszámolása, a saját bevételek fokozása. A termelőszövetkezetek anyagi megszilárdulásával arányosak a támogatási összegek. A tapasztalt változás 65 százalékos növekedést mutat, 1967-ben a működött sportkörök 43 százaléka részesült központi támogatásban. Az 1970-ben bevezetett, 1971-ben továbbfejlesztett és alkalmazott eredményességi támogatás hatására azonban további» differenciálódás tapasztalható az egyéni olimpiai sportágakban eredményesen szereplő szakosztályokkal rendelkező sportkörök javára. Megyénk testnevelési és sportmozgalmának helyzetét és további fejlődését jelentős mértékben befolyásolja a sportlétesítmény számának, területi elhelyezkedésének, azok minőségének és felszereltségének állapota., A sporGétesftményefc «»ráma ae elmúlt négy év alatt emelkedett, de azok minőségi változása még mindig nem kielégítő. Kisebb településeken elsősorban az öltözők, építését, korszerűsítését valósították meg. Városokbari, nagyközségekben a fejlesztés és a korszerűsítés mindinkább a fedett ‘létesítmények felé orientálódik. A négy év alatt megépült, vagy korszerűsített kispályák mellett bekerítettek húsz labdarúgópályát, négy helyen épült futópálya. Elkészült Pakson egy 16x30 méteres fedett munkacsarnok, itt az öltözőhelyiségek is befejezés előtt állnak. Befejeződött a Dombóvári Vasutas Sportkör sportcsarnokának rekonstrukciója. Az MTS Tolna megyei Tanácsa sportszékházá- nak felújítási munkáival létrehozott kondicionáló terem a minőségi sporttevékenység felkészülését segíti. Ez évben adták át Szekszárdon a nagyméretű tornacsarnokot (22x40 m), mely nagy mértékben enyhíti a fedett létesítmények hiányát. A létesítmények építésénél, fejlesztésénél a sportolók, sportvezetők at elmúlt négy év alatt több mint kétmilltö forint társadalmi munkát végeztek. A sportlétesítmények fejlesztéséhez, felújításához, felszerelések beszerzéséhez az elmúlt négy év alatt négymillió forintot nyújtottak a különböző tanácsok. Lépő László vitaindító előadást tartott, majd felszólalásokra került sor: Tóth József, a megyei pártbizottság PTO—vezetője, Kovács János a Bölcskel KSK elnöke, Köő Lászlóné, a Bonyhádi TTSK gazdaságvezetője, Vicze János, a Bátaszéki VSK elnöke* Mozolai János, megyei testnevelési szakfelügyelő, Máté János, a Dalmandi MEDOSZ elnöke. Ábra-« hám János, a Bonyhádi Cipő SE elnöke, Gyerő András, a Tolna megyei KISZÖV elnöke, Gyorsok István a Máza-Szászvári Bányász Sportkör elnöke, Danka Vilmos* a Hőgyészi MEDOSZ elnökségének tagja, Szabó Béla, az MTS OT tagja, Farkas György, a Harci Termelőszövetkezeti Sportkör elnöke, Szentesi Alajos, a Paksi Gimnázium testnevelője, Hegedűs Ferenc, a Gerjeni MEDOSZ Sportkör- elnöke mondta el véleményét, tett észrevételt, javaslatot A nagy érdeklődésre való tekintettel kedvezményes olajégővásárunkat december 31-ig meghosszabbítjuk. A korszerű, kényelmes, tiszta fűtést ON is megteremtheti otthonában, ha kazánjára PGIN—4G típusú olajégőt szereltet Ezt most 700 Ft-tal olcsóbban megvásárolhatja a VASÉRT-náí Viszonteladók is olcsóbban megrendelhetik a VASÉRT Tüzelés- technikai Főosztályán (Bp. Szt István tér 15.) Magánvásárlók a VASÉRT alábbi boltjaiban szerezhetik be: Budapest V., Pesti Barnabás u. 4» Budapest Vili., Mária u, 32. Budapest XIII., Váci út 195/b. Tata II. Somogyi Béla u. 19—21. Balassagyarmat Rákóczi fejedelem u. 28. Az áfész-VASÉRT közös vasboltjában Nagykőrösön, az áfész-VASÉRT közös vasboltjában Rakamazon, valamint bárhol az országban, az olajégőket árusító szakboltokban. , . - (204) Az Építőipari Gépesítő Vállalat 9 beiskoláz 1972. január 10-től 3 hónapos tanfolyamra torony-, lánctalpas- és autódarukezelői munkakörbe dolgozókat Jelentkezhet minden katonaviselt, a munkakör betöltésére egészségileg alkalmas férfi dolgozó, aki 40. életévét még nem töltötte be és legalább nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik. « Jelentkezés: Budapest, XX. Soroksár, Marx Károly u. 255. Munkaügy: szakoktatási előadónál. (63)
