Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-12 / 293. szám

Pah iaxtán fl szekszárdi járásból jelentjük A szekszárdi járásnak, mely régebben „Központi járás” volt, kereken hatvanezer la­kosa van. A lakosság ügyeit százötven tanácsi dolgozó inté­zi, közülük negyvennégyen a járási hivatal keretein belül. A járási tanács megszűntével a hivatal létszáma mintegy harmincöt százalékkal csök­kent. SZEDRES: - TANÍTÁS A PRESSZÓBAN Szedres léte az első jobbágy- felszabadító nemes, Bezerédj István emlékét dicséri. Ö ala­pította a községet és építtette az első iskolát, kötelezővé té­ve a tanítónak, hogy faiskolai ismereteket is plántáljon nö- vendégei fejébe. A falu azóta 2277 lelkesre gyarapodott és több lett az iskolai tantermek száma is, de még mindig lé­nyegesen kevesebb a kelleté­nél. A 470 iskolás tíz tante­remben igyekszik okosabb len­ni. A tíz terem hat helyen van, és mint szükségmegoldás, szerepel köztük egy presszó is. Érthető, hogy a szedresieknek régtől fő gondjuk egy új, megfelelő iskola építése. Az új. nyolctantermes, napközi otthonnal és konyhával ellátott iskolát a 63-as út mentére szánják, a régi iskola tőszom­szédságába. — ha lesz kivite­lező. Erről egyelőre még sen­ki nincs meggyőződve, noha a kiviteli tervek testes kötete már bárki részére hozzáférhe­tően ott hever a községi ta­nács elnökének asztalán, ami azonban nem jelent építkezést. R ászvigasz, hogy rövidesen építőipari telephely létesül a községben és ennek segítségére számítani lehet az iskola bel­ső építési munkái terén. Ami azonban nem jelenti a külső építkezés megoldását, márpe­dig az új általános iskolában 1973. szeptember 1-én tanítani kell. Vagy csak kellene? FADD: - NEHÉZ ÚJSÁGOT OLVASNI 4 Csak a közelmúltban adtak hírt az országos lapok arról, hogy a posta vezetői mérlege­lik a szervezet tevékenységé­vel kapcsolatos, egyre sűrűb­ben befutó és szépen szaporodó számú panaszokat. Természete­sen azért mérlegelik, mert változtatni szeretnének a hely­zeten. Nem tudjuk, hogy en­nek jegyében milyen változá­sok várhatók Faddon, ámbár az itteni helyzet hovatovább tűrhetetlen. Arról van szó, hogy ha a faddiak egy jelentős része nemcsak a tévéből, rá­dióból óhajt érdeklődni a világ eseményei iránt, hanem netán hírlapot is olvasna, nyakába veheti a falut, begyalogolhat a postára, mert másképpen új­sághoz nem juthat. Az ok, vagyis a nehézség, kétségtele­nül objektív: — beteg a pos­tás. A mérgelődés ténye is az: — hírlapra előfizetni csak ak­kor érdemes, ha azt a posta naponta házhoz hozza. Ez a módszer egyébként ország-, sőt világszerte bevált már. csak Faddon kellene ismét felfedez­ni. ALSÓHÍDVÉG ÉS JÁNOSMAJOR: - HATÁRVITÁK i Nem valószínű ugyan, hogy az ellentétek a közeli jövőben fegyveres összetűzés formáját öltsék, de azért ellentetek két­ségtelenül vannak. Méghozzá Tengelic és Szedres között. Szedres szeretné, ha közigaz­gatásilag is hozzá csatolnák a 223 lakosú Jánosmajort és a 204 lelkes Alsóhídvéget. Ten­gelic vezetői mindezt nem szeretnék. Utóbbiak érve, hogy a két település átcsatolásával Tengelic amúgy sem hatalmas bevételei harmincezer forint­tal csökkennének. Ez kétség­telenül érv, a szedresieké azonban megalapozottabbnak túlik. Jánosmajcr és Alsóhíd- vég a tények jóvoltából már úgyis Szedreshez kötődnek. Er. re vezetnek a járható utak és a felső tagozatosok Szedresre járnak iskolába. A járási hi­vatal a szedresi elképzelése­ket istápolja. Egyelőre azon­ban Tengelic — 4/1971. számú végrehajtó bizottsági határozat alapján — az átcsátolásról nem akar tárgyalni, mondván, hogy a szedresj elnök ..határt sértett”, amikor átjött a két pusztába, aláírásokat gyűjteni a területrendezés érdekében. TENGELIC: - A SZÜLÖK MAR NEM HOZNAK SONKÁT Reggeli: kávé és kenyér. Tízórai: gyümölcsíz és ke­nyér. Ebéd: zöldségleves galuská­val, borsostokány csigatésztá­val. Uzsonna: mézes kenyér. Vacsora: kenyér, vaj, olasz szalámi, savanyúság. Mindez összesen tizenhárom forint értékben, de olyan bő­séges mennyiségben, hogy a gyerekeiket látogató szülők újabban már nem hoznak son­kát. Eleinte ugyanis'ez volt a jellemző a tengélicj diákott­honban, melynek hiába van­nak szép falai, patyolattiszta termei és hálószobái, a szülők egy része alighanem az éhha­láltól féltette ide bocsátott gyermekeit. A december 6-ról idézett étrend valószínűleg ta­núskodik az aggodalmak fe­lesleges voltáról. A nevelők másról tanúskodnak- Arról, hogy már egy viszonylag kez­deti időszak elmúltával js ész­revehető, sikerült a gondjaik­VÄROSKÖZPONTI HIVATAL TAKARÍTÓNŐT KERES FELVÉTELRE, „Központi fűtés 364247” jeligére szekszárdi hirde­tőbe. ra bízott gyerekek közt egy bizonyos igényszintet kialakí­tani, a kis közösségek egymást nevelik. Az igény kezdődhet ott is, hogy valaki részére el­engedhetetlenül természetes követelménnyé válik a napi fogmosás, és folytatódhat a közösség életében való tevé­keny részvétellel. A nagy ál-, lami áldozat árán létrehozott kollégium különb feltételeket tud biztosítani száz lakója részére, mint az átlagos ott­hon. Jogos a remény, hogy az innen kikerülők majd ön- maguktól is többet követelnek, mint eddig. A KÜLTERÜLETEK JARASA A közhit az Alföldet véli olyannak, ahol a tanácsi ve­zetőknek nagyon sok gondot okoz a .,külterületi lakott he­lyek”, vagyis a puszták, távoli tanyák nagy száma. Ebben a szomorú statisztikában me­gyénk is előkelő helyet foglal el, a megyén belül pedig a szekszárdi járás, ahol az ilyen települések száma a legutolsó népszámláláskor 130 volt és itt élt a lakosság 15,5 százaléka. Természetes, bár lassú fejlő­dés, ezek csökkenése, ami a la­kásépítésekben is megmutat­kozik. Az otthonok a járáson belül ótcsoportosulnak, a kommunálisán jobban ellátott területek felé. A szekszárdi já_ rás területén a legutóbbi tíz év során csak Bátaszéken. Kö- lesden, öcsényben, Sióagárdon, Szálkán, Szedresen és Tolna közigazgatási határai között gyarapodott a lakások. száma. ORDAS IVÁN Szövetkezetünk gyakor­lattal rendelkező - VÍZVEZETÉK- SZERELŐT azonnal felvesz. Cím: Vegyesipari Ktsz, Ireg- szemcse. TeL: 36. (164) (146) Füzes József elvtárs, a tamási járási pártbizottság tagja, a tamási Széchenyi Tsz elnöke, a Munka Érdemrend arany fokozata, a Mun­kás-Paraszt Hatalomért Érdemérem, a Munka Érdemrend és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem kitüntetések tulajdonosa hosszú szenvedés után 1971. december 10-én elhunyt. Temetése 1971. december 12-én 14 órakor lesz a tamási temetőben. MSZMP Tamási Járási Bizottsága II. KERESZTELŐ CAMBRIDGEBEN Eleinte sokan voltak a Mo­hamedán Liga vezetői között, akik világosan látták az an­golok céljait. így például jel­lemző, hogy a későbbi Pakisz­tán „atyja” és első vezetője, Mohamed Dzsinnah hosszú évekig az indiai kongresszus soraiban tevékenykedett. Ami­kor végül elfogadta, hogy a Mohamedán Liga elnökévé vá­lasszák, még így beszélt: „Az idegen hatalom létrejötte és tartóssága Indiában annak a következménye, hogy India né­pe, különösen a hinduk és mo­hamedánok nem egyesültek és nem bíznak eléggé egymás­ban”. A legtekintélyesebb politi­kusok tisztánlátása sem tudta azonban visszaszorítani azokat az elemi erejű, romboló ener­giákat, amelyeket az India né­pét vallási alapon kettészakí­tó döntés felszabadított. A Nemzeti Kongresszus egyre in­kább kizárólagosan hindu szervezetté vált, a Mohamedán Liga és személyesen Dzsinnah pedig mind határozottabban csúszott egy szeparatista maga­tartás felé. 1937. táján már Dzsinnah „mohamedán nem­zetről” beszélt Indiában, amelynek a hindukkal vívott harcban kell megszületnie. Gandhi, a Nemzeti Kongresz- szus vezetője ezt a felszólalást Dzsinnah „hadüzenetének” ne­vezte. Néhány évvel a második vi. lágháború kirobbanása előtt, tehát a mohamedán földbirto­kosok és burzsoázia által ve­zetett liga már egyre inkább közeledett egy külön, indiai mohamedán állam létrehozásá­nak követelése felé. Ezt az államot gazdag mo­hamedán földbirtokosok Gamb- ridgebsn tanuló fiai nevezték először „Pakisztánnak”. Érde­kes, hogy a külön államot már jóval Dzsinnah előtt igen. ha­A Zalaegerszegi Városi Tanács VB. termelési és ellátásfelügyeleti osztá­lya a zalaegerszegi vásárcsar­nok üzlethelyiségeibe zöldség, gyümölcs, húskészítmény árusításéra üzemelteiét keres. Érdeklődni a fenti cí­men írásban vagy 11— 260/26 telefonon. (125) Dunántúli Nádgazdasági Vállalat Nádasladány, mözsi üzeméhez, VEZETŐ BEOSZTÁSBA KERES MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ, MEZŐGAZDASÁGI VAGY GÉPÉSZ­TECHNIKUS DOLGOZÓT. Jelentkezés írásban, rész­letesen önéletrajzzal és fizetési igénnyel a válla­lat közn^áttában. (141) tározottan követelte egy mo­hamedán politikai csoportosu­lás, amely az indiai Pandzsáb államban élő Mohamed Iqbal politikus és költő körül jött létre. Iqbal 1930-ban üaenetet. intézett a Mohamedán Ligá­hoz. Eben azt követelte, hogy Pandzsábot, az úgynevezett Északnyugati Határtartományt, valamint Kasmír, Szind és Be_ ludzsisztán tartományt össZe kell olvasztani egyetlen ál­lammá­Egy pillantás a térképre vi­lágossá teszi ennek a követe­lésnek legérdekesebb jellemvo­nását. A külön mohamedán ál­lamra vonatkozó terv csak a jelenlegi Nyugat-Palcisztán te­rületére korlátozza ezt az ál­lamot. Szó sincs benne a je­lenlegi válság gócpontjáról, a mai Kelet-Pakisztánról! A mo­hamedán külön állam első hirdetői számára egyszerűen elképzelhetetlennek' tűnt, hogy ezt a kétezer kilométerre lévő távoli vidéket (az akkori Ben- gál tartomány mohamedán többségű felét) is a jövendő mohamedán államhoz csatol­ják. Számukra a külön állam fogalma — csak a mai Nyu- gat-Pakisztánt jelentette. Cambridge-ben tanuló pa­kisztáni diákok 1933-ban kia­dott röpirata ugyancsak az Iqbal által felsorolt tartomá­nyok neveit említette: az első négy tartomány kezdetéből, va­lamint az ötödik tartomány- rtév végéből ez a röpirat al­kotta meg először a „Pakisz­tán” szót. (Más vélemények szerint a szó eredete kettős: az említett mesterséges összetéte­len kívül még azt is jelenti, hogy „az erkölcsileg tiszta em­berek országa”. A Mohamedán Liga, mint láttuk, fokozatosan csúszott a „Pakisztán-elv” elfogadása fe­lé. Ilyen előzmények után szü­letett meg a liga 1940-ben, La­hore városában tartott üléssza­kán a hírnevessé vált „Pakisz- tán-határozat”. Ez lényegében két követelést fogalmazott meg: 1. A mohamedán több­ségű vidéknek India északnyu­gati és keleti övezeteiben füg­getlen államokat kellett alkot­niuk. 2. Ezeknek az államok­nak a területi alkotóegységei szuverének legyenek. A jelenlegi helyzet szem­pontjából is érdekes következ­tetéseket lehet levonni a ha­tározatból. Először ís: az Iqbal és a Cambridge-csoport által képviselt korai Pakisztán el­gondolással szemben itt már nemcsak Nyugaton, hanem Brit-lndia keleti részén is (te­hát a jelenlegi Kelet-Pakisz- tán területén) követelik a kü­lön mohamedán állam megala­kítását. A második érdekesség az, hogy a lahorei határozat nem beszél egységes államról. Dzsinnah és a Laboréban ösz- szegyűlt többi vezető mohame­dán politikus nyilvánvalóan elképzelhetetlennek tartották, hogy az egymástól oly messze eső két területet egy központ­ból lehessen kormányozni! Mai kifejezésekkel élve tehát a la­horei határozat két, egymástól független mohamedán államot követelt: egy „Nyugat-Pakisz- tánt” és egy „Kelet-Pakisz- tánt”. GÖMÖRI ENDRE (Következik: Az első vér- özön.) Népújság 5 1971. december 12,

Next

/
Oldalképek
Tartalom