Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-12 / 293. szám
Pah iaxtán fl szekszárdi járásból jelentjük A szekszárdi járásnak, mely régebben „Központi járás” volt, kereken hatvanezer lakosa van. A lakosság ügyeit százötven tanácsi dolgozó intézi, közülük negyvennégyen a járási hivatal keretein belül. A járási tanács megszűntével a hivatal létszáma mintegy harmincöt százalékkal csökkent. SZEDRES: - TANÍTÁS A PRESSZÓBAN Szedres léte az első jobbágy- felszabadító nemes, Bezerédj István emlékét dicséri. Ö alapította a községet és építtette az első iskolát, kötelezővé téve a tanítónak, hogy faiskolai ismereteket is plántáljon nö- vendégei fejébe. A falu azóta 2277 lelkesre gyarapodott és több lett az iskolai tantermek száma is, de még mindig lényegesen kevesebb a kelleténél. A 470 iskolás tíz tanteremben igyekszik okosabb lenni. A tíz terem hat helyen van, és mint szükségmegoldás, szerepel köztük egy presszó is. Érthető, hogy a szedresieknek régtől fő gondjuk egy új, megfelelő iskola építése. Az új. nyolctantermes, napközi otthonnal és konyhával ellátott iskolát a 63-as út mentére szánják, a régi iskola tőszomszédságába. — ha lesz kivitelező. Erről egyelőre még senki nincs meggyőződve, noha a kiviteli tervek testes kötete már bárki részére hozzáférhetően ott hever a községi tanács elnökének asztalán, ami azonban nem jelent építkezést. R ászvigasz, hogy rövidesen építőipari telephely létesül a községben és ennek segítségére számítani lehet az iskola belső építési munkái terén. Ami azonban nem jelenti a külső építkezés megoldását, márpedig az új általános iskolában 1973. szeptember 1-én tanítani kell. Vagy csak kellene? FADD: - NEHÉZ ÚJSÁGOT OLVASNI 4 Csak a közelmúltban adtak hírt az országos lapok arról, hogy a posta vezetői mérlegelik a szervezet tevékenységével kapcsolatos, egyre sűrűbben befutó és szépen szaporodó számú panaszokat. Természetesen azért mérlegelik, mert változtatni szeretnének a helyzeten. Nem tudjuk, hogy ennek jegyében milyen változások várhatók Faddon, ámbár az itteni helyzet hovatovább tűrhetetlen. Arról van szó, hogy ha a faddiak egy jelentős része nemcsak a tévéből, rádióból óhajt érdeklődni a világ eseményei iránt, hanem netán hírlapot is olvasna, nyakába veheti a falut, begyalogolhat a postára, mert másképpen újsághoz nem juthat. Az ok, vagyis a nehézség, kétségtelenül objektív: — beteg a postás. A mérgelődés ténye is az: — hírlapra előfizetni csak akkor érdemes, ha azt a posta naponta házhoz hozza. Ez a módszer egyébként ország-, sőt világszerte bevált már. csak Faddon kellene ismét felfedezni. ALSÓHÍDVÉG ÉS JÁNOSMAJOR: - HATÁRVITÁK i Nem valószínű ugyan, hogy az ellentétek a közeli jövőben fegyveres összetűzés formáját öltsék, de azért ellentetek kétségtelenül vannak. Méghozzá Tengelic és Szedres között. Szedres szeretné, ha közigazgatásilag is hozzá csatolnák a 223 lakosú Jánosmajort és a 204 lelkes Alsóhídvéget. Tengelic vezetői mindezt nem szeretnék. Utóbbiak érve, hogy a két település átcsatolásával Tengelic amúgy sem hatalmas bevételei harmincezer forinttal csökkennének. Ez kétségtelenül érv, a szedresieké azonban megalapozottabbnak túlik. Jánosmajcr és Alsóhíd- vég a tények jóvoltából már úgyis Szedreshez kötődnek. Er. re vezetnek a járható utak és a felső tagozatosok Szedresre járnak iskolába. A járási hivatal a szedresi elképzeléseket istápolja. Egyelőre azonban Tengelic — 4/1971. számú végrehajtó bizottsági határozat alapján — az átcsátolásról nem akar tárgyalni, mondván, hogy a szedresj elnök ..határt sértett”, amikor átjött a két pusztába, aláírásokat gyűjteni a területrendezés érdekében. TENGELIC: - A SZÜLÖK MAR NEM HOZNAK SONKÁT Reggeli: kávé és kenyér. Tízórai: gyümölcsíz és kenyér. Ebéd: zöldségleves galuskával, borsostokány csigatésztával. Uzsonna: mézes kenyér. Vacsora: kenyér, vaj, olasz szalámi, savanyúság. Mindez összesen tizenhárom forint értékben, de olyan bőséges mennyiségben, hogy a gyerekeiket látogató szülők újabban már nem hoznak sonkát. Eleinte ugyanis'ez volt a jellemző a tengélicj diákotthonban, melynek hiába vannak szép falai, patyolattiszta termei és hálószobái, a szülők egy része alighanem az éhhaláltól féltette ide bocsátott gyermekeit. A december 6-ról idézett étrend valószínűleg tanúskodik az aggodalmak felesleges voltáról. A nevelők másról tanúskodnak- Arról, hogy már egy viszonylag kezdeti időszak elmúltával js észrevehető, sikerült a gondjaikVÄROSKÖZPONTI HIVATAL TAKARÍTÓNŐT KERES FELVÉTELRE, „Központi fűtés 364247” jeligére szekszárdi hirdetőbe. ra bízott gyerekek közt egy bizonyos igényszintet kialakítani, a kis közösségek egymást nevelik. Az igény kezdődhet ott is, hogy valaki részére elengedhetetlenül természetes követelménnyé válik a napi fogmosás, és folytatódhat a közösség életében való tevékeny részvétellel. A nagy ál-, lami áldozat árán létrehozott kollégium különb feltételeket tud biztosítani száz lakója részére, mint az átlagos otthon. Jogos a remény, hogy az innen kikerülők majd ön- maguktól is többet követelnek, mint eddig. A KÜLTERÜLETEK JARASA A közhit az Alföldet véli olyannak, ahol a tanácsi vezetőknek nagyon sok gondot okoz a .,külterületi lakott helyek”, vagyis a puszták, távoli tanyák nagy száma. Ebben a szomorú statisztikában megyénk is előkelő helyet foglal el, a megyén belül pedig a szekszárdi járás, ahol az ilyen települések száma a legutolsó népszámláláskor 130 volt és itt élt a lakosság 15,5 százaléka. Természetes, bár lassú fejlődés, ezek csökkenése, ami a lakásépítésekben is megmutatkozik. Az otthonok a járáson belül ótcsoportosulnak, a kommunálisán jobban ellátott területek felé. A szekszárdi já_ rás területén a legutóbbi tíz év során csak Bátaszéken. Kö- lesden, öcsényben, Sióagárdon, Szálkán, Szedresen és Tolna közigazgatási határai között gyarapodott a lakások. száma. ORDAS IVÁN Szövetkezetünk gyakorlattal rendelkező - VÍZVEZETÉK- SZERELŐT azonnal felvesz. Cím: Vegyesipari Ktsz, Ireg- szemcse. TeL: 36. (164) (146) Füzes József elvtárs, a tamási járási pártbizottság tagja, a tamási Széchenyi Tsz elnöke, a Munka Érdemrend arany fokozata, a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérem, a Munka Érdemrend és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem kitüntetések tulajdonosa hosszú szenvedés után 1971. december 10-én elhunyt. Temetése 1971. december 12-én 14 órakor lesz a tamási temetőben. MSZMP Tamási Járási Bizottsága II. KERESZTELŐ CAMBRIDGEBEN Eleinte sokan voltak a Mohamedán Liga vezetői között, akik világosan látták az angolok céljait. így például jellemző, hogy a későbbi Pakisztán „atyja” és első vezetője, Mohamed Dzsinnah hosszú évekig az indiai kongresszus soraiban tevékenykedett. Amikor végül elfogadta, hogy a Mohamedán Liga elnökévé válasszák, még így beszélt: „Az idegen hatalom létrejötte és tartóssága Indiában annak a következménye, hogy India népe, különösen a hinduk és mohamedánok nem egyesültek és nem bíznak eléggé egymásban”. A legtekintélyesebb politikusok tisztánlátása sem tudta azonban visszaszorítani azokat az elemi erejű, romboló energiákat, amelyeket az India népét vallási alapon kettészakító döntés felszabadított. A Nemzeti Kongresszus egyre inkább kizárólagosan hindu szervezetté vált, a Mohamedán Liga és személyesen Dzsinnah pedig mind határozottabban csúszott egy szeparatista magatartás felé. 1937. táján már Dzsinnah „mohamedán nemzetről” beszélt Indiában, amelynek a hindukkal vívott harcban kell megszületnie. Gandhi, a Nemzeti Kongresz- szus vezetője ezt a felszólalást Dzsinnah „hadüzenetének” nevezte. Néhány évvel a második vi. lágháború kirobbanása előtt, tehát a mohamedán földbirtokosok és burzsoázia által vezetett liga már egyre inkább közeledett egy külön, indiai mohamedán állam létrehozásának követelése felé. Ezt az államot gazdag mohamedán földbirtokosok Gamb- ridgebsn tanuló fiai nevezték először „Pakisztánnak”. Érdekes, hogy a külön államot már jóval Dzsinnah előtt igen. haA Zalaegerszegi Városi Tanács VB. termelési és ellátásfelügyeleti osztálya a zalaegerszegi vásárcsarnok üzlethelyiségeibe zöldség, gyümölcs, húskészítmény árusításéra üzemelteiét keres. Érdeklődni a fenti címen írásban vagy 11— 260/26 telefonon. (125) Dunántúli Nádgazdasági Vállalat Nádasladány, mözsi üzeméhez, VEZETŐ BEOSZTÁSBA KERES MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ, MEZŐGAZDASÁGI VAGY GÉPÉSZTECHNIKUS DOLGOZÓT. Jelentkezés írásban, részletesen önéletrajzzal és fizetési igénnyel a vállalat közn^áttában. (141) tározottan követelte egy mohamedán politikai csoportosulás, amely az indiai Pandzsáb államban élő Mohamed Iqbal politikus és költő körül jött létre. Iqbal 1930-ban üaenetet. intézett a Mohamedán Ligához. Eben azt követelte, hogy Pandzsábot, az úgynevezett Északnyugati Határtartományt, valamint Kasmír, Szind és Be_ ludzsisztán tartományt össZe kell olvasztani egyetlen állammáEgy pillantás a térképre világossá teszi ennek a követelésnek legérdekesebb jellemvonását. A külön mohamedán államra vonatkozó terv csak a jelenlegi Nyugat-Palcisztán területére korlátozza ezt az államot. Szó sincs benne a jelenlegi válság gócpontjáról, a mai Kelet-Pakisztánról! A mohamedán külön állam első hirdetői számára egyszerűen elképzelhetetlennek' tűnt, hogy ezt a kétezer kilométerre lévő távoli vidéket (az akkori Ben- gál tartomány mohamedán többségű felét) is a jövendő mohamedán államhoz csatolják. Számukra a külön állam fogalma — csak a mai Nyu- gat-Pakisztánt jelentette. Cambridge-ben tanuló pakisztáni diákok 1933-ban kiadott röpirata ugyancsak az Iqbal által felsorolt tartományok neveit említette: az első négy tartomány kezdetéből, valamint az ötödik tartomány- rtév végéből ez a röpirat alkotta meg először a „Pakisztán” szót. (Más vélemények szerint a szó eredete kettős: az említett mesterséges összetételen kívül még azt is jelenti, hogy „az erkölcsileg tiszta emberek országa”. A Mohamedán Liga, mint láttuk, fokozatosan csúszott a „Pakisztán-elv” elfogadása felé. Ilyen előzmények után született meg a liga 1940-ben, Lahore városában tartott ülésszakán a hírnevessé vált „Pakisz- tán-határozat”. Ez lényegében két követelést fogalmazott meg: 1. A mohamedán többségű vidéknek India északnyugati és keleti övezeteiben független államokat kellett alkotniuk. 2. Ezeknek az államoknak a területi alkotóegységei szuverének legyenek. A jelenlegi helyzet szempontjából is érdekes következtetéseket lehet levonni a határozatból. Először ís: az Iqbal és a Cambridge-csoport által képviselt korai Pakisztán elgondolással szemben itt már nemcsak Nyugaton, hanem Brit-lndia keleti részén is (tehát a jelenlegi Kelet-Pakisz- tán területén) követelik a külön mohamedán állam megalakítását. A második érdekesség az, hogy a lahorei határozat nem beszél egységes államról. Dzsinnah és a Laboréban ösz- szegyűlt többi vezető mohamedán politikus nyilvánvalóan elképzelhetetlennek tartották, hogy az egymástól oly messze eső két területet egy központból lehessen kormányozni! Mai kifejezésekkel élve tehát a lahorei határozat két, egymástól független mohamedán államot követelt: egy „Nyugat-Pakisz- tánt” és egy „Kelet-Pakisz- tánt”. GÖMÖRI ENDRE (Következik: Az első vér- özön.) Népújság 5 1971. december 12,
