Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-20 / 274. szám
A belügyminiszter-helyettes sajtótájékoztatója Az érdekek egyeztetésével (Folytatás az 1. oldalról.) közönként más és más bűnözési tendencia nyugtalanítja közrendünket, közbiztonságunkat. Újabban a szórakozóhelyek környéken, a városok perifériális területein és az egyes — főként nagyvárosi — sport- ■ rendezvényeken előforduló botrányokozások, ezenkívül a lakásokon belül elkövetett garázdaságok foglalkoztatják a közvéleményt. — A rendőri állomány eligazítást kapott — mondotta a belügyminiszter-helyettes — a garázda magatartást tanúsító személyekkel szembeni határozott fellépésre. Növeljük a közbiztonsági ellenőrzéseket, továbbfejlesztjük az URH- szolgálatot, és a szolgálatszervezés keretein belül is többirányú intézkedést teszünk, hogy az utcán — főként a veszélyeztetett helyeken — az eddigieknél több rendőr teljesítsen szolgálatot. További intézkedéseket teszünk az erőszakos és garázda cselekmények elkövetésében sok esetben motiváló tényezőként szereplő alkoholos befolyásoltság megelőzésére. Az illetékes vendéglátóipari szervek mellett a jövőben rendőreink is fokozzák ellenőrző tevékenységüket az ittas személyek szeszes itallal . történő kiszolgálásának megakadályozására. A társadalom és a család érdekeit egyaránt szolgáló kényszerelvonó kezelésre minden indokolt esetben javaslatot teszünk. Ezzel "kapcsolatban megemlítette a belügyminiszterhelyettes, hogy a BM-szervek kezdeményezésére az utóbbi időkben igen sok úgynevezett „csehót” bezártak, mért azok . a bűnözés melegágyai voltak, és igen sok vendéglőst megbírságoltak, mert kiszolgáltak ittas vendéget. A fiatalkorúak erőszakos jellegű bűncselekményeivel Az épület egyik falán emléktábla hirdeti, hogy itt fogták el 1849-ben mártírhalált halt első miniszterelnökünkét, gróf Batthyány Lajost. A palota, amely ma irodalmunk történelmi emlékeinek egyik legfontosabb gyűjtőhelye, ilyesformán korán kapcsolatba került a történelemmel. Utolsó gazdája Károlyi Mihály volt, első köztársasági elnökünk, akinek özvegye máig a bal szárnyban lakik. Petőfi, a nagy forradalmár költő személye és munkássága egymagában is megérdemelne egy múzeumot. Ennek jegyében a volt Petőfi Társaság tagjai már korábban létrehozták a Bajza utcában a Petőfi-emlékházat, mely részben a mai múzeum elődje volt. Az 1954-ben megalapított Petőfi Irodalmi Múzeum azonban lényegesen kiterjedtebb feladatot vállalt magára, mint csak a nagy költő emlékének ápolását. Az alapító levél szerint „közművelődési célokat szolgáló tudományos gyűjtemény” célja kezdetben Petőfi, Ady, Móricz, József Attila relikviák gyűjtése rájuk vonatkozó kiállítások rendezése és természetesen tudományos munkásság volt. Ez a tevékenységi kör azóta bővült. Holtak és élők Parancs Jánossal és Tarpataki Zsuzsával, a múzeum munkatársaival beszélgettünk a jelenlegi feladatokról. — Gyűjtőkörünk kiterjed a huszadik század magyar irodalmának egészére* — monkapcsolatban elmondotta a belügyminiszter-helyettes, hogy jelen pillanatban a galerik száma csökkenő tendenciájú, de fennáll a bűnöző galerikba való tömörülés hirtelen megélénkülésének a veszélye, ezért a galerik ténykedését állandóan figyelni kell. A fiatalkorúak bűnözését nagymértékben elősegíti az autóstoppozás és a vadkempingezés, éppen ezért a BM-szervek ezt határozottan ellenzik, még akkor is, ha sokan ezt szeretnék valamilyen tetszetős név alatt intézményesíteni. A belügyminiszter-helyettes köszönetét mondott azért a sokoldalú és egyre növekvő társadalmi támogatásért, amelyet a becsületes állampolgároktól kapnak. Hangsúlyozta: — A belügyi szervek eredményes munkája elképzelhetetlen a lakosság hatékony támogatása, széles társadalmi bázis kialakulása nélkül. Az Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság épületének kis tanácstermében István József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezetője köszöntötte a meghívottakat, a Kossuth Könyvkiadó néhány megyei terjesztőjét A tíz-, illetve ötéves terjesz. tési munkáért Tolnai. Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára mondott elismerő szavakat, hangsúlyozva, hogy a politikai irodalom terjesztése, a lakosság politikai képzésében, a marxista— leninista eszmék terjesztésében fontos szerepét játszik. Ezt követően a tízéves terjesztői munkáért arany, az ötéves terjesztői munkáért pedig ezüst jelvényeket adott át. Arany jelvényt kapott Hor- yáth III. István (MÁV Vontadották. — Elevenekre és holtakra egyaránt. Nálunk van az országban legteljesebb József Attila gyűjtemény. Gazdag a Petőfi-anyagunk, legszegényebb a Móricz Zsigmondra vonatkozó, mert ez egyelőre a ' család tulajdonában van. Hatalmas Mikes Lajos hagyatéka is. Most tárgyalunk a közelmúltban elhunyt Váci Mihály, továbbá Füst Milán, Tersánsz- ky hátrahagyott kéziratainak, leveleinek, relikviáinak megvásárlásáról. Az írók kéziratainak természetesen nincs „piaci ára”. Egy-egy nagyobb gyűjtemény, vagy hagyaték megszerzése mégis súlyos összegekbe, nem egyszer százezrekbe kerül. — Milyen osztályokra tagozódik a múzeum? — Első a kézirattárunk és a hozzá csatlakozó kutatószoba Külön osztály az irodalmi, mely a kiállításokat is rendezi. A hangtár részben eredeti hangfelvételeket őriz, részben kortársak visszaemlékezéseit. Gazdag a képzőművészeti tárunk és a könyvtár. Szakmai irányításunk alá tartoznak a vidéki emlékházak is. A hiányzó Babits-ház Balkányi Enikő szép kiállítású, fényképekkel gazdagon illusztrált ismertetőt szerkesztett a múzeumról és működési köréről. Ebben felsorolja a vidéki emlékházakat, szobákat is. A következő helyeken: Ká- polnásnyék (Vörösmarty). Vál, (Vajda), Agárdpuszta (Gárdonyi), Balatönfüred (Jókai), Badacsony (irodalmi múzeum), Sümeg (Kisfaludy^ Tapolca állampolgárok évente több ezer bejelentést és javaslatot tesznek, amelyek bűnözők elfogását, bűntettek megelőzését, megszakítását, felderítését teszik lehetővé. Tisztelettel és elismeréssel kell szólni munkánk önkéntes segítőiről, az önkéntes rendőrökről, akik munkájára, csakúgy mint a lakosság támogatására, a jövőben is számítunk. A sajtótájékoztató keretében bemutatták azokat a technikai felszereléseket, eszközöket, amelyeket a rendőrség alkalmaz a közrend, közbiztonság érdekében, valamint a bűnügyi múzeumot. A különböző hírközlő, helyszínelő, ellenőrző eszközök mellett bemutatták egyebek közt a vízágyút is, amelyet még nem használtak, de a kiadott utasítás szerint szükség esetén alkalmazni kell a sportpályák rendbontóival szemben. tási Főnökség Dombóvár), König István (Bátaszék), Sebestyén Ferenc (11. sz. Volán, Bonyhád), SziLádi István (Bőrgyár, Simontornya), Tancsik Péterné (Nak, termelőszövetke. zet), Varga Istvánná (Bőrgyár, Simontornya). Ezüst jelvényt vett át Baán István (áfész, Paks), Bálint József (Állami Gazdaság, Dal- mand), Fráter Mihály (Bőrgyár, Simontornya), Lázár Pál (Sárszentlőrinc), Nagy Zoltánná (Népbolt Vállalat, Szekszárdi, Németh Jánosné (Bőrgyár Simontornya), Nyíró Sándor (Mezőgép Szekszárdi, Posz. tobányi Miklósné (Győré), Simon Gyuláné (Gyermekotthon, Pálfa), Szabó Lajos V. (Bőrgyár, Simontornya), Szlo- bodics Ferenc (Állami Gazdaság, Dalmand). (Batsányi), Sárvár (Tinódi), Egyházashetye (Berzsenyi), Nikla (Berzsenyi), Balatonszárszó (József Attila). Borjád (Petőfi), Szekszárd (Babits), Döm- söd (Petőfi), Kiskőrös- (Petőfi), Nagykőrös (Arany), Cesztve (Madách), Horpács (Mikszáth), Kelemér (Tompa), Szatmárcse- ke (Kölcsey), Esztergom (Babits), Eger (Gárdonyi), Széphalom (Kazinczy), Bakonszeg (Bessenyei), Budapest, IX., Gát utca (József Attila), Tiszacsé- cse (Móricz). A térképes helymutatóról még az olvasóra néz Babits komoly arca, a dunántúli emlékházak részletesebb ismertetéséből a szekszárdi Babits-ház azonban már kimaradt. Babits — Mikeshez A kézirattár katalógus-szobájában végigpörgetjük a Ba- bits-kartonokat. Vaskos köteg, a múzeum Babitsra vonatkozó dokumentumainak száma eléri a tizenkétezer fóliót. A fólió nem terjedelem, hanem darab- szám-jelző. Vagyis külön fóliót jelent egy pár soros levelezőlap. vagy akár egy nyugta is. Az irodalomtörténészek számára azonban az is fontos. ha tudják — mondjuk — hogy a költő melyik év, milyen hónap, hányadikán, hol vásárolt meg egy bizonyos szerző által írt valamilyen kötetet. Babits első Szekszárdról írt itt lévő levele 1921. július 7-én kelt, címzettje Mikes Lajos. Kereken egy hónappal később Ba- bitsné informálja innen ugyancsak Mikest, hogyan áll férje készülő munkája. Az elmúlt napokban szinte egymást követték az olyan nagy fontosságú létesítmények, avatóünnep6égei, mint amilyenek a Székesfehérvári Könnyűfémmű szélesszalag- hengermű, a Borsodi Vegyikombinát négymilliárd forintos ráfordítással felépült Nitrogén II. és PVC. II. gyáregységei. Határidőre készült el az Egyesült Izzó kaposvári elektroncsőgyára és mások. Az újságíró naplójában még nem fakultak meg azok a sorok, amelyeket a gazdasági aktíván jegyzett fel emlékeztetőnek — más témákhoz is — a kormány elnökének beszámolójából, a vitából: 1971-ben fokozódott a beruházási tevékenység koncentrációja; az elmúlt évekhez képest több mint ötszázzal csökkent a megkezdett és több mint ezereéyszáz- zal nőtt az átadott létesítmények száma; jelenleg mintegy 10 százalékkal kevesebb a folyamatban lévő építkezés, de a beruházásokra folyósított költségvetési összegek 13 százalékkal magasabbak, tarthatatlanul magas a befejezetlen beruházások állománya, értékük egy egész év beruházási összegének mintegy 80 százaléka. Ez utóbbiakat bírálta a kormány elnöke többi között a beruházási döntésekben, a beruházások előkészítésében és kivitelezésében mutatkozó hibákat. A kormány célja, hogy helyreállítsa a végnélküli igénylista és a garantálható reális igények és reális lehetőségek IV. ötéves tervben kijelölt összhangját. Fock elvtárs szavaival élve: „Egyik legfontosabb feladatunk, hogy a befejezetlen beruházások állományának aránya az ötéves terv végrehajtása során évről évre javuljon és 1975-re az elfogadható 65—70 százalékos szintre csökkenjen. Ez elen— Gazdag megyéjük másik nagy fiával, Illyés Gyulával kapcsolatos anyagunk is — kapjuk a további felvilágosítást. — A költő egyébként sűrűn látogat hozzánk, sok támogatást kapunk tőle. Hetvenedik születésnapja méltó megünneplésére, jövőre kiállítást rendezünk munkássága dokumentumaiból. Nagyon valószínű, hogy Illyés Gyula és még sok kortárs a szekszárdi Babits-ház, remélhetőleg mihamarabb bekövetkező bővítésekor se zárkózna el a tanácsadástól, segítségtől. A múzeum és a közművelődés A múzeumok már régen megszűntek egyszerű tárolóhelyek lenni, ahol vitrinek sora mutat be, többé-kevésbé unalmasan, minden fellelhető dokumentumot. A Petőfi Irodalmi Múzeum is igyekszik a közművelődést változatos, eleven és érdekes módszerekkel szolgálni. A tanuló és munkás- fiatalok részére ifjúsági irodalmi klubot hoztak létre, rendszeresen hirdetnek különböző pályázatokat, jövőre pedig elkészül a palota jobb szárnyában áz új, filmvetítésekre, irodalmi színpadi rendezvények megtartására is alkalmas előadóterem. A jövő év időszaki kiállításainak tervei között szerepel egy-egy Sarkadi Imre, Ady Endre, Petőfi Sándor, a magyar felvilágosodás irodalma és Kassák Lajos emlékének szentelt, továbbá a már említett, Illyés Gyula munkásságát bemutató. Illyés Gyula sokágú nem utolsó sorban a magyar irodalom becsületét külföldön is öregbítő tevékenységének méltatását tartalmazza majd a múzeum jövő évi évkönyve is. ORDAS IVAH gedhetetlen feltétele annak, hogy gazdaságunk hatékonysága erőteljesen fokozódjék”. Más megközelítésében ez azt is jelenti, hogy a kormány eredendően az éves népgazdasági tervek keretében, — és nem terven kívüli eszközökkel, — határozottan fellép, nehogy a beruházás — mint éhes oroszlán — felfalhassa az életszínvonalat. Az igények és lehetőségek összhangját társadalmi méretekben nem könnyű megteremteni. — Több bölcsőde kellene, de a kórházi férőhelyek számának bővítése sem volna fölösleges kiadás. Nemcsak a személygépkocsik, a tömeg- közlekedési eszközök, az autóbuszok és utasaik is hasznát látnák a jobb, korszerűbb utaknak. Ahány vállalat, ahány tanács, annyi építési, fejlesztési terv. Az esetek többségében bizonyíthatóan valamit orvosolnak, előbbre visznek. A „takaró” hossza és szélessége azonban nagyon is meghatározott. A fogyasztás és felhalmozás egészséges arányai úgyszintén. A társadalmi méretekben osztható terhek- nek szigorú határaik vannak. Határt szab a párt és a kormány gazdaságpolitikája is, amelynek sarkalatos tétele az életszínvonal tervszerű növelése. Ezért az „összkomfort™ építését társadalmi méretekben — szellemiekben, anyagiakban. otthon és a munkahelyen, lakóhelyen — úgv kell végezni, hogy átmenetileg se okozhasson visszaesést az élet- színvonalban. Mi zavarta és mi zavarhatja meg a társadalmilag elfogadható és a társadalmilag biztosítható igények összhangiát a beruházási javak piacán? — Arra a szemléletbeli problémára — és annak feszültségeket kiváltó következményeire — kell utalni, amelyről a kormány elnöke is beszélt. A vállalatok gyakran műszakilag és pénzügyileg megalapozatlan beruházások kivitelezését kezdték meg, azzal az alig titkolt szándékkal, hogy a költségvetés — kényszerűségből — az eredetileg tervezettnél úgyis nagyobb összeget ad majd... Elharapódzott egyfajta szemlélet, mely abban jut kifejezésre, hogy a minisztériumok, tanácsok, vállalatok, a negyedik ötéves tervtörvényben 40 milliárdos beruházási többletigény kielégítését szorgalmazzák. Ez is bizonyítja, hogy sokak fejében és gyakorlatában is a társadalmi, a népgazdasági érdek a csoportérdek mögé került. A vállalati, a csoport- érdek persze realitás volt, és marad ezután is. A feszültségek okainak és következményeinek elemzéséből azonban nyilvánvalóvá lett, hogy a vállalati érdek, a különböző munkáskollektívák is még- sínylik, ha a helyi törekvés, a vállalati vezetők döntései keresztezik az össztársadalmi érdekeket, lehetőségeket. Ahol az egyeztetést elmulasztják, ott az előbb-utóbb visszaüt h el y i 1 e g, de ha állandósul, népgazdasági méretekben is. Az érdekek következetesebb és azonos szemléletű egyeztetése elől tehát nem lehet kitérni. Előbbre akkor jutunk, ha abban egyetértünk, — szóban és tevőlegesen is, — hogy a különböző részérdekek nagy rendezőpályaudvarán eligazító elvként és parancsként csak az össztársadalmi, a népgazdasági érdek érvényesülhet Ehhez a tegnapinál tudatod sabb vezetői magatartásra vaii szükség, a jogok mellett a kötelességeket is pontosabban meghatározó és számonkérő határozatokra és közvélemény» m DOLGOS JÁNOS A Petőfi Irodalmi Múzeum Tizenkétezer Babits-dokumentum — íllyés-kiállítás 1972-ben BODA FERENC Arany és ezüst jelvények a politikai irodalom terjesztéséért
