Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-28 / 281. szám

r Mi r-r'li' ­\G AZ IN * MAGAZIN MAGAZIN - MAGAZIN • M aga: MN « MAGAZIN * Szépség és divat A gömbölyű idomok visszatérése Uj női alak van megszüle­tőben a divatban, a filmvász­non és az utcán. Nem dús idomú és fűzőbe szorított, mint a század elején, de nem is be­esett és rejtélyes, mint a hat­vanas évek manökenjei, ha­nem kötetlen mozgású és élet­örömet sugárzó. A nők határoztak így. És a szalonok követték őket. Ezt a statisztikák is megerősítik. „A kerek idomok ismét divatba jöttek” — állítják a női ruha áruházak. A manökenügynök­ségek ,,friss, természetes és sportos” mozgású próbakisasz- szonyokat verbuválnak. A né­met keblek tíz év alatt egy centiméterrel növekedtek. A női alak ismét csak követi a divat diktálta változásokat. Tíz év óta a csípő fokozatos kiküszöbölése és a keblek el- laposodása — meg kell mon­danunk — sok férfit kiábrán­dított. A sovány nők kultuszá­nak tábora egyre apadt. Több évszázadon keresztül a világ inkább a kerek idomú nők felé fordult, mint a sová- nyak felé. 1900 jelezte a dundi asszonyok, a telt vállak és csípő csúcspontját. De a fér­fiak tetszésének megnyerésé­hez a deréknak nagyon vé­konynak kellett lennie; ezért vált szükségessé a fűzőnek ne­vezőit kifinomult kínzóeszköz felhasználása, amely szinte csodákat művelt. A derék elszorítása a keble­ket „kibuggyanóvá” tette, ami nélkülözhetetlen volt az akko­riban nagy becsben tartott mély kivágásokhoz. A magazi- líök á bem eléggé dús keblű­eknek szánt „keleti pirulák” erényeit dicsérték. Az 1910-es év a francia nő történetének 1789-e. valóságos forradalmat hoz, melynek Paul Poiret a Dantonja. É divat­szabó szerint a „felsőtestet szabaddá kell tenni és a lá­bakat meg kell béklyózni”. Valamennyi párizsi nő ujjong­va köszönti felszabadítóját és kidobja a szükségtelennek nyilvánított fűzőt. 1920-ban az elegánsnak szá­mító nők rosszul öltözött hen­gerpárnákhoz hasonlítanak. De új divat van születőben, ezúttal az érdekeltek kezde­ményezésére; hosszú lábak, so­vány felsőtest, rövid haj, né­ha tartóshullámmal, a térdet fedetlenül hagyó zsákruha; előttünk áll az 1925—1928-as évek fiús lánya. Majd 1929-ben a térdet ismét elfedik, a ruhák meghosszab­bodnak. A sikeres kreációkat izmos és kisportolt manökenek mutatják be. 1935-re vissza­térnek a kerek idomú nők. A második világháború kettős következménnyel jár: a nők le­fogynak. a szoknyák vissza­húzódnak a térdhez. 1950 új forradalmat hoz, melynek élén ezúttal Christian Dior áll: a new look-ot. A sziluett kerek- debbé és húsosabbá válik. A mellemelő melltartó ismét ki­ugrasztja a kebleket a mély kivágásokból. Felnő egy új generáció és 1960-ban a 18 évesek uralom­ra juttatják a „sovány stí­lust”, ezt a nagy szalonok is átveszik és most már dívat­Jégielenítés tűzzel 'Autóutak, repülőtéri betonkifutók je- gesedésével és jéqtelenítésével kap­csolatos küzdelem világszerte folyik a hideg éghajlatú országokban. Vegy­szerekkel, meleg levegő ráfuvásával. úttestek fűtésével próbálkoznak meg­olvasztani a jégtakarót, amely komoly baleseti forrásokat rejt magában. Az utóbbi évtizedben tértek rá ezekre a & n) óvszerekre, mert addig inkább hó- kopárokkal igyekeztek megszabadulni a jégtakarótól. A képünkön látható egyszerű kivite­lezésű berendezés segítségével köny- nyen és gyorsan lehet betonburkolat­ról eltávolítani a jégtakarót. A készü­lék két keréken mozgó fémkeret, amely­ként diktálják. A szépség egyetlen ismérve — a sovány­ság. Van aki azt mondja, a rosszul tápláltság. A „sovány divat” évtizede már befejezettnek tűnik. Visz- szatérnek a kerek formák. A párizsi modellbemutató ügy­nökségek véleménye egyhan­gú: „A vékony manökenek di­vatja elmúlt”. Pszichológusok, szociológusok és etnológusok tanulmányozzák ezt az új je­lenséget. „Többről van itt szó, mint divatról — mondják az élet­mód változik. A fonalszerű nő víziója a férfiaknál homo- szexualitási tendenciákról árulkodik.” Amikor már nem a szalonok diktálják a törvé­nyeket (1971-ben az utca szabta meg a divatot), az asz- szony felszabadítja magát. To­vábbra is megfelelő étrendet akar követni, hogy ne hízzon el, de nem akar többé sovány lenni a nudista strandok kor­szakában. amikor a „women’s Liberation” szimbolikusan el­égeti a melltartókészleteket. És a legújabb statisztikák azt mutatják: a férfiak a göm- bölyded nőket szeretik. A nők pedig ismét olyannak akarják mutatni testüket, amilyen: gyöngének és nőiesnek. Jóváhagyja ezt minden fér­fi, aki úgy gondolkodik, mint Félicien Marceau: „Sovány nőt elvenni meggondolatlanság. Néhány év múlva az életet si­vatagnak találjuk.” Űtfoltozás epoxival A háztartásban; az iparban, a mezőgazdaságban, a közleke­désben és életünk minden te­rületén egyre nagyo-bb tért hő. dítanak a műanyagok. A nem­zetközi és a hazai kutatások újabb és újabb műanyiagfajták előállításával pótolnak drága, vagy nehezen beszerezhető anyagokat; jobb minőségű, na­gyobb termelékenységű termék kék gyártását teszik lehetővé. A műanyagok családjában fontos helyet foglalnak el az epoxi alapú műgyanták. Ha­zánkban 40—45 féle fajtáját használják. A nagyközönség elsőként az epokit ragasztó formájában ismerkedett meg vele. Ez — szakszerű haszná­lat mellett — tökéletes bizton, sággal ragaszt bármilyen anya­got azonos, vagy bármilyen más anyaghoz. Hasonló „ra­gasztó szerepet” tölt be az az érdekes műbeton, amely a Mű­anyagipari Kutató Intézet ta. lálmánya. Az epoxi alapú mű­gyanta egyik fajtáját megfelelő komponensekkel és kellő meny. nyiségű homokkal keverik. El­sőként ' az M—7-es út Buda­pest és Martonvásár közötti szakaszát „foltozták meg” az új műanyaggal. Ha a téli sok felfagyás után a hagyományos módszerrel javítják ki a hibá. kát, két-három hétre le kellett volna zárni a balatoni útnak ezt a nagyon forgalmas szaka­szát. Ekkor merült fel az igény egy gyorsabb megoldás iránt. A kutatóintézet nemcsak ki­dolgozta az új anyagot, hanem olyan technológiát adott hozzá, hogy a vegyészeti ismeretek­kel nem rendelkező útépítő munkások is teljes biztonság­gal használják. A javításra vá4 ró lyukakat kitisztítják, leve* gővel kifúvatják és jól meg* szárítják. Ezután kitöltik a helyszínen összeállított mű­betonnal. A műbeton 5—6 óra alatt köt és az út máris za­vartalanul használható. így ja­vítják rendszeresen egy eszten­deje a Ferihegyi repülőtér ki­futópályáit is. A műbeton egyébként nemcsak betonhoz és aszfalthoz, hanem minden útépítésre használt anyaghoz biztosan tapad. Alkalmas ve­gyiüzemek, laboratóriumok padlójának készítésére is. A Műanyagipari Kutató Intézet kísérleti üzemében több ton­na műbetomt gyártanak éven­te. Az igények azonban olyani mértékben nőnek, hogy most jelentősen bővítik a termelését re kézi szivattyúval és nyomásmérővel ellátott ballont erősítenek. A ballon­ból, amelybe petróleumot vagy ben­zint töltenek, egy elmetszett gúlára emlékeztető védőlemezzel fedett por­lasztócső vezet ki. A szivattyúval létre­hozott túlnyomás hatására egy szele­pen keresztül üzemanyag jut a por­lasztóba ahol az láncra lobban. A lángokat a felmelegítendő felülethez szorosan illeszkedő védőlemez irányítja. A berendezést egy ember kezeli. Se­gítségével 12—14 kg üzemanyag fo­gyasztása mellett óránként 40—45 négyzetméter területet lehet jégtelení­teni. Bőrhét Párizsban A Porte de Versailles-i ki­állítócsarnokban rendezték meg a 29. nemzetkösd bőr­hetet. A három, egyenként 25 ezer négyzetméteres szinten mintegy 40 ország képviseleté­ben 1300 kiállító mutatta be termékeit. Bemutatásra kerül, tek a bőrfeldolgozó gépek, nyersbőrök ég. kikészített áruk is. Franciaországot a kiállítók 42 százaléka képviselte. A kiálliítás legtöbb látoga­tóját természetesen az a rész­leg vonzotta, amelyben a bőr­ből készült cipőket, ruhákat és bőrdíszmű árukat mutatták be. Számtalan modell tükrözte a téli és jövő tavaszi divatot. Új­ból divatba jött a körömcipő, éretlenül tartja uralmát a csiz­ma, amelyet télen és nyáron egyaránt viselnek. A bőrruha-divatban kétféle stílus uralkodik: téli ruháknál a bőrt szőrmével díszítik, nyá­ron pedig a glasszéviselet a divatos. A kesztyűbemutató ugyan­csak sok látogatót vonzott. Mozgólépcsők a szovjet repülőtereken A leningrádi Kotlakov gyáí megkezdte a mozgólépcsők gyártását. Elsőnek a leningrádi repülőtér kap mozgólépcsői* Haladási sebessége másodper­cenként 0,9 méter. A további­akban a taskenti és szocsi re­pülőtereken, valamint a kijevi és bakui aluljárókban szerel­nek fel mozgólépcsőt. Házak a tengerből Az NDK-ban hozzáfogtak 3 tenger fenekén található épi> tőanyagok kitermeléséhez. A rostocki építőipari vállalat ed. dig 75 000 köbméter kavicsot rendelt és az elkövetkezendő években megrendeléseit egy­millió köbméterre emeli. A tengerfenék kavicsanyagának kitermelése 25—50 százalékkal olcsóbb, mint a felszíni kavics­kitermelés. Elehtronihus mentő A Kamcsatka partjainál dü­höngő hurrikán egy halászbár. kát messze elsodort a Csendes­óceánon. A halászbárkát ered­ménytelenül keresték a hajók és helikopterek. Ekkor mate­matikai géphez folyamodtak. A számológép átalakította a szél sebességével és irányával kap­csolatos adatokat és megadta az eltérés irányát, az elveszett bárkának a kikötővel való fel­tételezhető távolságát. A men. tőosztagok pontosan a megje­lölt helyen meg is találták a bárkát. Távközlési műholdaka használ fel a France-Presse hírügynökség Ez év augusztusában a Fran­ce-Presse hírügynökség (AFP) hozzálátott interkontinentális hírközlési, rendszerének kor­szerűsítéséhez, elsősorban • táv­közlési műholdak állandó fel- használásának segítségével; A korszerűsítési program lé­nyegében a hírügynpkség vala­mennyi tevékenységi területét érinti: — A Távol-Keleten a Fülöp- szigetek válik a hírközlési kap­csolatok gócpontjává, itt fut össze két műholdas -távközlési vonal, a már működő Párizs— Tokio vonal és a megvalósítás alatt álló Párizs—Manilla vo­nal. Az összeköttetést tgnger-- alatti kábelek hosszabbítják meg Hongkongig és Singapo- reig. — Szeptember végétől az AFP párizsi irodáit műholdak közvetítette kapcsolat köti ösz- sze Brazíliával, Argentínával, Chilével, Venezuelával, Co­lumbiával, Peruval és Mexikó­val. — Még az év vége előtt to­vábbi hírközlési vonalak ki­alakítására kerül sor, többek között Ausztrália és Thaiföld irányában. Paganini ,,ágyúja’ Nicolo Paganini hegedűje, amelyet átlagnál nagyobb méretei miatt a művész „ágyúnak” becézett, ismét megszólal Stuttgartban egy ünnepség alkalmával. A Ge­novában őrzött hangszert 1742-ben Guameri készí­tette. Az évente megrende­zésre kerülő Paganini hege­dűverseny győztesének jo­gában áll megszólaltatni Paganini „ágyúját”. Profiboxolók szellemi képessége Angol orvosok alapos vizsgálat alá vettek 250 profi- boxolót, s megállapították, hogy minden harmadikat mara­dandó agysérülés, érte. Akadt közöttük kettő — egykor egész vagyonnal fizetett profiboxoló, aki kifejezetten csök­kent szellemi képességűvé vált az ütések okozta agyi sérülé­sek következtében. A locsolóknak főleg az emlckezőtehetsé-' gük romlott egészen megdöbbentő módon, nyilván a tarkót ért ütések utóhatásaként. Zenés jelzőrendszer Az egyik spanyol városban a közlekedési lámpákat zenés szerkezettel egészítették ki. Amikor a lámpa pirosról zöld­re vált, három másodpercre felhangzik egy dallam, amely a vakok számára jelzi, hogy sza­bad az út. Az első ilyen be­rendezést a vakok egyesülete székházának közelében lévő útkereszteződésnél állították fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom