Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
2,8 millióval több a tervezettnél Befejezték Tolnában is a nyers tégla gyártását Első ízben fizetnek fagyszüneti díjat A hirtelen télire fordult időjárás miatt be kellett fejezni a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat Tolna megyei gyáraiban is a nyerstéglagyártást. — Jó év az idei — tartották eddig a vállalatnál, a .váratlanul jött fagy azonban tönkretette az utolsó termelési napok termékeit, mintegy 1,5 millió nyerstéglát. — 'A fagytól függetlenül ' Tolna megyei gyáraink túlteljesítették az előírt tervet — kaptunk felvilágosítást Takács László igazgatótól. — Kétségtelen, hogy kedvezőbb lett volna a helyzet, ha nem következik be a fagykár, a gyárak azonban így is 63 millió nyers téglát készítettek a tervezett 60,2 mii*- lió helyett. Az égetés folyamatban van, a gyárak időarányosan teljesítették égetési terveiket is. terhét minden lehetőség adott,, hogy a nyersgyártásnak meg-, felelően -az égetésnél is túlteljesítsék a tervet. A túlteljesítés viszont azt eredményezi, hogy tavasszal a tervezettnél nagyobb készlet kerülhet az amúgy is téglahiányban szenvedő piacra. ■4, A gyárak viszonylatában mit mutat a statisztika? —• Tamási kivételével minden gyárunk teljesítette, illetve túlteljesítette a tervet. Legkiemelkedőbb eredményt a dombóvári 2-es üzem ért el, ... v ' hosszabbított műszakok eredményeként 1,6 millióval több a nyersgyártésuk a tervezetthez viszonyítva. Mázán is 1,1 millióval termeltek többet. Tamásiban sajnos munkaerő-problémákkal küszködünk. Siófokról, Komáromból hozott vendég- munkásokkal vagyunk kénytelenek a gyárat üzemeltetni. Meggondolandó, jiogy fejles*- szük-e az .ottani .gyárat, pedig óriási szükség lenné rá. hiszen a környéket egyedül látja el téglával. Hiányzik a brigádok összeszokott munkája, ez pedig. feltétben jövedelemcsökkenésre vezet. — Hogyan hat’ a bérekre a terv túlteljesítése? * — A fokozott termelés miatt az eddigi lelőhelyek lassan kimerülnek és az agyagot távolabbi, -új' helyekről kell a gyárhoz szállítani — mondja dr. Fenyőházi Ernő főkönyvelő. —* A nagyobb szállítási távolság ' növeli az önköltséget, a régi, rögzített ■ árakkal viszont áehéz nyereségesen dolgozni. A bizonytalanság miatt a tavaszi termelési tanácskozások után a vállalat a dolgozók kérésére a várható nyereséget alapbér formájában , már év közben felosztotta. ' Jellemző, hogy abban a .gyárban, ahol összeszokott brigádok dolgoznak és csekély a munkaerővándorlás — -például Dombóváron — 2500 forint felett van az átlagkereset, Tamásiban viszont az első háromnegyedévben nem éri el az 1900 forintot. Újdonság é,s ebben az évben kerül első ízben bevezetésre vállala-túnliSnál •fe4a£Jr*zÜ-'5 net; díj. Az eddigi, gyakorlat szerint október végén leálltak a nyersgyártással, s az ott dolgozók számára csak március végén kezdődik el ismét a munka. Ez idő alatt bér — munka híján — nem járt . a dolgozóknak, illetve már nyáron megkapták az alapbéresítésre került téli idénypótlékot. Ez évtől kezdve viszont dolgozóink ezer forint körüli összeget kapnak havonta az idénypótlékon túlmenően is.. Télre a vállalat munkát bizto- ' sít számukra. A nyersgyártásnál dolgozók egy részét az égetéshez csoportosítják, mások pedig a TMK-ban segédkeznek. Korábban a nyersgyártás jóval a kemencék kapacitása !. alatt volt, most ■ viszont a gyártás és az égetési kapaci- , tás szinkronba került. A kemencéknél ez többletmunkát eredményez, ezért kell növel- < ni az ott dolgozók létszámát. 1 Vállalatunk ezekkel a dolgozóknak kedvező intezkedések- 1 kel próbálja kialakítani a ■ törzsgárdát. Ezek az intézkedések mindenképpen jövedel- mezőek, hiszen a begyakorlott munkásokkal a termelést tovább lehet fokozni, és az ösz- szeszokott dolgozók, brigádok , átlagkeresete is — ezt az előbb említett példa szintén igazolja — magasabb. így jól jár a vállalat, jól járnak a dolgozók és amiért mindez történik, az eddiginél több tégla kerül forgalomba. RÓZSA GYÖRGY Á zöldség- és gyümÖlcseílátás a MESZÖV-elnökség ülése előtt Szerdán ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége, amelyen az előzetes felmérések, jelentések alapján elemezték a mezőgazdasági termékforgalmazás tapasztalatait, a szövetkezeti vendéglátóipar helyzetét és az újszerű revizori tevékenység hatékonyságát. A mezőgazdasági termékforgalmazással kapcsolatban megállapították, hogy ez évben ugyan volumen-növekedés mutatkozott az előző évihez képest, a valóságos helyzet azonban nem 'megnyugtató. Csak egyes szövetkezeteknél mutatkozik nagyobb arányú forgalomnövekedés és ez alakította kedvezően a megyei összesítőt. Az igazság az, hogy a felvásárolt áru megközelítően sem biztosította a megye .folyamatos zöldség- és gyümölcsellatá- sát és a fogyasztási szövetkezetek egy része ezt az üzemágat nem'súlyának megfelelően kezelte, és kezeli. A ME- SZÖV-elnökség .. állásfoglalása szerint ez tarthatatlan helyzet, annál is inkább, mert a lakosság mindennapos ellátásáról van szó. Kétségtelen, hogy ezzel az üzemággal aránylag sok gond van, és ez viszonylag kis tényező egy-egy szövetkezet általános gazdasági mutatóinak kedvező alakulása szempontjából, mégis változtatni kell a jelenlegi helyzeten, nem lehet belenyugodni abba, hogy a lakosságnak, a tagságnak néha még a kimondottan mezőgazdasági jellegű helyeken is zöldség- és gyümölcsbeszerzési gondjai vannak. Régebben az egyes boltok is, vásároltak fel a kistermelőktől kisebb tételű' zöldséget, gyümölcsöt, hogy azt azonnal kitegyék a kirakatba, és javítsák vele az ellátást. A sok kicsi sokra megy elv alapján sok olyan zöldség, gyümölds és más termény került közforgalomba ezáltal, ami különben elveszett volna a közellátás szempontjából. Sajnos, ez a jó módszer is csaknem teljesen háttérbe szorult. A szövetkezeti vendéglátó- iparban Tolna megyében több mint 16 százalékos forgalomnövekedés mutatkozik ez évben. Ez részben a fogyasztás növekedéséből, részben pedig a drágább áruk — például import-sör — forgalmazásából adódik. Befejeződött a tanácsi bútoripar helyzetét vizsgáló kétnapos tanácskozás Vita az árakról, az egyesülésről Az Első Magyar Bútoripari Egyesülés igazgató tanácsa kedden délután a Gemenc Hotel kistermében tanácskozott a A gazdasági tisztségviselők felelőssége a BTK-módosítás tükrében Sokan emlékeznek még arra a bizonyos szekszárdi csatornahistóriára: a déli kertvárosban megépítettek jó pár milliós költséggel egy szennycsatornát, de az végül is rossz, használhatatlan lett. Az illetékes bűnüldöző szerveket, és a közvélemény); egyaránt foglalkoztatta az ügy. A bűnüldöző szervek kutatták, kit milyen felelősség terhel, a közvélemény pedig háborgott amiatt, hogy „még mindig nincs felelőse e nagy kárnak.” Sajnos, nem is lett. Bűnvádi leijárás nem indulhatott, meri, ahhoz egy felsőbb szerv feljelentése lett volna szükséges,’ az pedig nem tette meg a feljelentést. Köznyelven szólva, elkenődött a felelősség. Más esetben is előfordult ilyen. Mind több példa igazolta és mind több fórumon hangsúlyozták, hogy nem felel meg a gyakorlati követelményeknek a gazdasági károkozók bűnvádi felelősségre vonásának ez a tekervényes rendszere: ez csak arra ló, hogy a gazdasági bűntettet el ■ követők lehetőleg megússzák a felelősségre vonást. Most sor került a Büntető Törvény- könyv módosítására, s a módosítások sorában szerepel e kötöttség megszüntetése. A módosításról szóló rendelkezés Népújság 7 1971, november 25, életbe lépése után — azaz 1971. január elsejétől —*>■ nem szükséges a meghatározott felsőbb szerv feljelentése anhoz, hogy valaki ellen gazdasági bűn- cselekmény miatt eljárást folytassanak. A BTK gazdasági vonatkozásainál számos : más tételt is módosítottak. Ezeket mindenekelőtt á gazdasági reform bevezetése tette szükségessé. Az a cél, hogy a gazdasági élet képviselői a nagyobb önállósággal párhuzamosan mindenütt ' nagyobb felelősséget is tanúsítsanak gazdálkodási kö- .r.ükben, és nyilvánvaló, hogy ehhez meg kellett teremteni a büntető szankciókat is. Vagy úgy, hogy g meglévőket módosították, korszerűsítették, vagy ..újak alkotásával. Felvetődik a kérdés, hogy a gazdálkodási önállóság tág érte- mezésével összeegyeztethető-e az a sok büntetőjogi előírás, amely a. módosított BTK-ban szerepel., Vajon nem a régi mechanikus kötöttségek, az . önállótlanság burkolt- vito-s szaállítása ez? Semmiképpen sem. > Nincs Igazuk azoknak sem, akik azt bizonygatják, hogy a BTK határozott. előírásai gátolják a gazdasági reform kibontakozását, ÉRpén ellenkezőleg, azt segítik. Sokan a kockázatvállalás kérdését hozzák fel példaként, mondván, 'hogy kockázatvállalás nélkül nem lehet á reform szellemében gazdálkodni, a kockázatvállalás pedig ném biztos, hogy v .mindig sikerrel jár,’ ráfizetéssel, ha úgy tetszik, kárral is járhat. Ez igaz, de nem szabad elfelejteni, hogy a gazdasági reform mindenekelőtt céltudatos munkát, hasznos, nyereséges termelést tételez fel, amelyben mindenkor kifejezésre jut a szorosan ; vett vállalati érdekek mellett az össznépi érdek. Nem pedig anarchiát, kalandorságot, elvtelen nyereséghajszát. Aki munkával, tisztességes üzleti módszerekkel igyekszik kihasználni az önállóság adta lehetőségeket, az nem kerül ellentétbe a módosított Büntető Törvénykönyvvel, csak az, aki mások becsapásával próbál magának hasznot húzni. A , módosítás zöld utat kíván adni a becsületes munkának, ti- , losat jelez a tisztességtelen módszerekkel szerzett vállalati nyereségnek, és ez nagyon rendjén való dolog. Uj büntetőjogi kategória a felelőtlen eladósodás. Megbüntetik azokat, akik az állami , szerv vagy szövetkezet rendelkezésére álló pénzeszközo- , két jelentősen meghaladó kő. telezettséget vállalnak, és ezáltal gazdasági hátrányt okoznak valahol, valamelyik szervnek. De nem kerülhetik el á büntetőjogi felelősségre vonást azok sem, akik fedezetlen csekket bocsátanak ki, vagy hoznak forgalomba. Az elmúlt években bizony megesett, hogy egy főkönyvelő, elnök, igazgató tönkretette a vállalatát, szövetkezetét azzal, hogy mindenbe belevágott — üres zsebbel. Tették ezt abban a reményben, hogy az „illetékesek” a kényszerhelyzet láttán majd belenyúlnak a zsebükbe, és fizetnek. Csakhogy az „illetékesek” nem biztos, hogy belenyúltak, vagy bel* tudtak, nyúlni a, zsebbe, és a kalandomig végül is a csőd szélére juttatott • több szövetkezetét, vállalatot. De mi történt eddig? Legrosszabb esetben is más munkakörbe helyezték az illető vezetőt,. esetleg megdorgálták, hogy máskor ilyen ne forduljon elő... A módosított BTK szerint az ilyen felelőtlen gazdaságvezetőnek a vádlottak padján lesz a helye. A BTK-módosítás közvetlenül kívánja szolgálni a vásárlók érdekeit: szigorú szankciókat ír élő a vásárlók megkárosítóira; a rossz, az előírt szabványnak nem megfelelő minőségű termékek, termények . előállítóira, forgalomba hozóira, de még a használatba adóira is. Ez utóbbi főként az építőipari létesítményekre vonatkozik. Időszerűek ezek a rendelkezések is. Példaként hadd említsük meg, hogy az újságok e^dig sok esetben hiába 'szólaltak fel a sok rossz minőségű termék miatt. A jövőben a törvény szigorával is jobban fel lehet majd lépni az ilyen jelenség ellen. Arról persze nincs szó, hogy a BTK-módosítás minden gazdasági problémát megold. Ez nem is célja. Nyilvánvaló, hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint bizonyos idő múltával további módosításokra lesz szükség. Egyelőre nem sikerült még megteremteni a tisztességes és tisztességtelen haszon témakörének megnyugtató büntetőjogi vonatkozásait. Az nem vitás, hogy a tisztességtelen haszon szerzőit vállalati, szövetkezeti szinten is felelősségre kell vonni, de a tisztességes és tisztességtelen elkülönítése egvelőre még megoldatlan. E feladat megoldására külön igazságügyi bizottságot hoztak létre. Reméltük. hogy rövidesen rendeződik ez a kérdés is.- UODA FERENC terület szakszervezeti megyei Jitkaraiyal,. a megyei tanácsok ipari osztályainak vezetőivel. Agárdi Mihály, az Agriá bú- ' töfgjiáh igazgatója, az egyesülés soros elnöke tájékoztatta a megjelenteket' az egyesülés munka jáfólV; a tanácsi bútoripar helyzetéről. Vita alakult ki a bútorjirak emelkedésével kapcsolatos egyesülési véleményről. A szakszervezetek és a negyei tanácsok képviselői nem fogadták el a gyárak vezetőinek véleményét a búíorárak emelkedéséről. Több megyei tanácsi osztályvezető — például Vágó István Bács megye. dr. Kelemen Sándor Tolna megye — 'annak a véleményének adott kifejezést, hogy az egyesülés nyújtotta lehetőségek a bútorárak csökkentését is szolgálhatják. A lehetőségek kihasználása még nem teljes, az együttműködés további módjait kell keresni, hogy az egyes nagymértékű gépek beszerzése köny- nyebb legyen, hogy a legújabb technológiát az egyesülés megvásárolhassa. A tanácskozáson Péter István, a HVDSZ országos titkára arra hívta fel a bútorgyárak vezetőinek figyelmét, hogy fordítsanak nagyobb gondot a dolgozók ellátására, a szociális létesítmények építésére, korszerűsítésére. Elmondotta a szakszervezet titkára, hogy a szocialista munkaverseny nyújtotta lehetőséget sem használták fel kellően arra. hogy a termékek költsége kedvezőbben alakuljon, a dolgozók jövedelme jobban emelkedjen. * Szerdán folytatódott a bútoripar vezetőinek tanácskozása. Délelőtt a Könnyűipari Minisztérium vezető munka- ''társai tartottak előadást a tanácsi bútoripar feladatairól. A tanácsi bútoripar helyzetével foglalkozó tanácskozás munkájában részt vett Egyed Mihály az SZMT mb. vezető titkára, Deli Sándor, az MSZMP^ megyei bizottságának munkatársa és dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács osztályvezetője is.
