Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-24 / 277. szám
A tejipari szakma lfj& mesterei Vetélkedő Szekszárdim ü apirenden a zöldségtermesztés Beszélgetés a Paksi Konzervgyár igazgatójával Örvös Ferenccel, a Paksi Konzervgyár igazgatójával a zöldségtermesztés helyzetéről beszélgetünk. — Nemrégiben a TOLNAKER igazgatójával arról beszélgettem, hogy hogyan látja a hazai, ezen belül a megyei zöldségtermesztés helyzetét a felvásárló oldaláról. Hogy néz ki mindaz a feldolgozók szemszögéből? — Nálunk a zöldségtermesztés szorosan kapcsolódik a feldolgozáshoz. Mindig úgy szoktam jellemezni, hogy a gyár kerítésével nem ér véget a gyár, hanem szervesen hozzánk tartoizik a mezőgazdaság, illetőleg a zöldségtermesztő partnerek nagy közössége. Mi nem felvásárlóként jelentkezünk a termelés vonalán, hanem termeltető vállalatként, amely a zöldségtermesztés technológiai, művelési, gépesítési és egyéb problémáival is messzemenően foglalkozik. A zöldségnyersanyagokat mi termelési szerződések alapján biztosítjuk. A partnereknek az ipar és a termelés céljainak egyaránt megfelelő nagyhozamú fajtákat igyekszünk adni. Ezzel külön apparátus foglalkozik a konzervgyárban. Ez az apparátus ebben az évben rendkívül nagy feladatok előtt állott, mert köztudott, hogy a zöldségtermelés nagyüzemi táblákon, kisüzemi módszerekkel folyik. Ez hosszú távon nem megy. Akkor volt jó és célszerű, amikor a mezőgazdaság még foglalkoztatási gondokkal küzdött — Mik a persnektívák, az elképzelések a jövőre vonatkozóan? — A megoldás útja, mivel a mezőgazdaságban a munka- erő egyre kevesebb és drágább, csakis a gépesítés lehet. A gépesítésénél fokozatosan indultunk el. Legelőször bevezettük a zöldborsó gépi csép- lését, azóta az ipar szempontjából biztonságosan, a termelőpartnerek szempontjából pedig jövedelmezően termeszthető ez a növény. A következő lépés volt a palántázó gépek beállítása. Gyakorlatilag a nagyüzemi zöldségtermesztésnek az eleje, a vetés és a palántázás megoldott, a közepe és a vége tehát a növény- ápolás és a betakarítás okozza a legnagyobb problémát. Az a feladatunk, hogy a gépi szedést megoldjuk. A zöldborsón kívül jó eredményt értünk el a zöldbabnál is, tavaly a megyében három holland gyártmányú gép üzemelt, jövőre újabb hármat állítunk üzembe. Iparon belül szakosítottuk a feladatokat. Minden gyárat egy-egy speciális feladattal bíztunk meg. Az iparon belül létrejött egy mezőgazdasági állandó bizottság, melynek én vagyok az egyik vezetője, Feladata: hogy a zöldségtermesztés érdekében szervezetten irányítsa a szakemberek munkáját. A bizottság értékeli a kísérleteket, alkalmazásukra javaslatokat tesz, egységes álláspontot képvisel és összehangolja a gyárak tevékenységét. A Paksi Konzervgyár az uborkatermesztéssel kapcsolatos feladatokat kapta meg. Uborkabetakarító gépeket próbáltunk ki, jól beváltak, de gyakorlatilag elkerülte a kocsi a lovat, mert a gép készen van. csak a fajta nincs meg. Néhány NDK-fajtával sikerülne dolgoznunk, sajnos a külkereskedelmi szervek ez elé elég nagy akadályokat gördítenek, mert olyan vető- mayérat jelednek, amivel az uborka termelése nem gazdaságos. — A. TTrmzPrVÍTvár keh'*nv százaléka ZÖldS**"r — Hatvan-hetven százalék zöldség és 30—40 százalék gyümölcs alapanyaggal dolgozunk. Tehát vállalatunk szempontjából a zöldség óriási jelentőségű, a piaci értékesítési lehetőségek zöldségkonzervekből nőnek, gyümölcs konzervekből nem olyan naey- mérvű az igény. — Honnan szerzi be a kon- zervgyár a nyersanyagot, a szükséges mennyiséget tudják-e szállítani a megye termelőüzemei ? — A zöldség alapanyagok túlnyomó tóboségét Tolna megyéből, kisebb részét Fejér megyéből szerezzük be. Ebben az évben 3800 hold szerződéses zöldségtermő területünk volt Tolna megyében, amit zömében a szekszárdi és a paksi járás termelőszövetkezetei térmeltek. Jelentősebb partnereink a dünakömlődi, a györkönyi, a madocsai, a medinai, a tolnai, a mözsi és a pusztahencsei termelőszövetkezetek. — Mé.yek azok a tsz-ek, amelyek rendelkeznek ugyan megfelelő területi és talajadottsá- gokkal, mégsem termelnek? — A szekszárdi, a paksi járás és a Sárköz valamennyi termelőszövetkezetében lehetne zöldségfélét termelni. A pálfai és a decsi termelőszövetkezetben néhány évvel ezelőtt még komoly zöldségtermesztés folyt, de a közbejött szabályzók és egyes termékek önköltségének kedvezőbb alakulása következtében zöldség helyertt a búza, a napraforgó és a kukorica termesztésével foglalkoznak. Ezek gépesítésével az egységnyi területre eső ráfordítási költség az élő munkaerő kikapcsolásával csökkent. A zöldségféléknél ezt elérni még nem tudtuk, de " itt is az a célunk, ‘ hogy az egységnyi területre ráfordított élő munkaerő mennyiségét lényegesen csökkentsük, hogy ezzel gazdaságosabbá tegyük a zöldségfélék termesztését. Ezt csak akkor tudiuk megtenni, ha a napraforgóihoz, búzához, kukoricához hasonlóan megoldjuk a vegvszerezést és a betakarítás gépesítését. Ezen fáradozunk, ezzel dolgozunk. — Ä napraforgónak, búzának, kukoricának sokkal alacsonyabbak a költségei, mint a zöldségféléknek, ugyanakkor jóval magasabb a felvásárlási ára. Lehetnem ezt néhány összehasonlító adattal bizonyítani? •— A statisztikai adatok rendelkezésre állnak, a felvásárlási árak adottak. Az illetékeseknél, ahol ezek az adatok rendelkezésre állnak, meg lehetne nézni. — Úgy néz ki, hogy a gépesítés tu un á kirántani a zöldségtermesztést a gazdasági aktíván is kinyilvánított mélypontról, — A zöldborsó, zöldbab, paradicsom, uborka betakarításának gépesítése megoldott, foglalkozunk a fűszerpaprika betakarításának gépesítésével is. A tolnai és a mözsi termelőszövetkezetekben kipróbáltunk egy magyar betakarító gépet, úgy látszik, hamarosan ez a probléma is megoldódik. Egyedül a fehérpaprikánál nem oldható meg belátható távon bélül a gépi szedés, ott áremeléshez kell folyamodnunk; ez azt jelenti, hogy a fogyasztói árak is változáson mennek keresztül, emelkednek. A lakossági zöldfogyasztás részére a felvásárlók* eltérően az előző évek gyakorlatától, nem biztosították szerződéses úton a szükségleteiket. A kereskedelem felvásárló tevékenységet folytat, de úgy ‘látszik, nem kívánja teljes egészében szerződéses úton fedezni a szükségletét, hanem anélkül vásárol és csak onnan lehet vásárolni, ahol van terület. Itt zömében az ipar szerződött területéről vásárolnak. A velünk szerződött gazdaságok magasabb áron adják el termékeiket más partnereknek, a felvásárlók 1 —2—3 forintos ráígéressel vásárolják meg az árut. Ha valaki figyelte a piaci árakat, ez a fogyasztókat rövidítette meg. Ez csak paprikából a mi szerződött területűnkön 80— 100 vagonos mennyiséget tett ki. — Tehát arról van szó, hogy a felvásárlók megfejelik a konzervgyárak árait? — Igen. És magasabbak a piaci árak, melyek az általános zöldséghiány miatt amúgy is emelkedtek. — Az „elszipkázott” mennyiséget hogy tudja pótolni a konzervgyár? — A durván 260 vagonos zöldségkonzerv kiesést kevésbé jól értékesíthető gyümölcs- konzervekkel kellett pótolni. — Hogy próbálják ezt rendezni? — Úgy tudom, kormány- szinten foglalkoznak ezzel a témával, valószínűleg kormányhatározatban szerepelni fog, hogy a lakosság zöldségellátásáért ki a felelős, kinek kell a zöldséget megteremeltet- ni. Amíg a kormányhatározat meg nem születik, erre konkrétan nem tudok válaszolni. Mi mindenesetre mindent megteszünk, hogy szükségleteinket biztosítani tudjuk. Csak annyit tervezünk, amennyit a termelési szerződések alapján nyersanyagból biztosítani tudunk. Többre nem szerződünk, mint amire feldolgozó-kapacitásunk van. Ha jövőre is az lesz a helyzet, hogy a lakosság részére nem lesz elegendő zöldségtermő terület biztosítva, akkor sajnos roeeis- mé+lőáik' tfevanáz, ami idén. a felvásárlók rAs»aá~'áron elviszik szerződő partnereinktől az árut. — Kérdés az. hogy meddig lehet ezt csinálni? — Azt nem tudom. így is már nagy a feszültség. — A zöldség i, er meszes komplex problémája véleménye szerint mikorra oldódik meg? Megoldódik a negyedik ötéves terv végére? — A gépesítés ütemén múlik. — Drágák a zöldségtermesztés gépei? Mondjuk egy közepes adottságú tsz számára elérhetőek? — Elég drágák, de úgy értesültem, hogy a kormány- program foglalkozik a zöldségbetakarító gépek kiemelt állami támogatásával. így már nem drágák. — A gyár sokat segít a tér- melőknek, ez azonban még mindig kevés. A megoldást csakis egy olyan kormányprogram segítené, amely a termelők, a felvásárlók, a feldolgozók lehetőségeit és a fogyasztók igényeit figyelembe venné. — Nagy figyelemmel várjuk a kormányhatározatot, nagyon szeretnénk, ha már kijönne, vagy már > kijött volna. — Tehát ön szerint késett? — Hát, hát, hát.„ Az ez évi tapasztalatok azt mutatják, hogy már egy évvel ezelőtt jó lett volna erről beszélni, de akkor még nem hitte el senki, hogy ilyen komoly probléma van a zöldségtermesztés vonalán. Az idei év beigazolta, hogy kisüzemi módszerekkel nagyüzemi táblákon termelni nem lehet, mert ez tragédiához vezet. Persze a kormány- határozat is csak akkor lesz hatásos, ha valóban összefüggéseiben és az egész mezőgazdaságot komplexen vizsgálja, s a gépesítés mellett a jövedelmezőség arányait is szem előtt tartja. A zöldségtermesztés jövedelmezősége azonos, vagy megközelítőleg azonos kellene, hogy legyen az egyéb nagy volumenben termelt növényféleségekkel. D. VARGA MARXA Az ország tejipari vállalatai szervezésében tegnap pontosan tíz órakor vetélkedő kezdődött a megyeszékhelyeken. A Tejipari Tröszt és az ÉDOSZ útmutatásai alapján megkezdődtek a tejipari szakma ifjú mestere: címért folyó versenyek. Elsőként az írásbeli munkára került sor. A tröszt zárt borítékban küldte minden vállalathoz a „vizsgakérdéseket”, ezekből választottak a vetélkedőn részt vevő ifjú technikusok és szakmunkások. A harminc éven aluli fiatal szakemberek közül tizenegyen — hat fiú és öt lány — ültek a szekszárdi művelődési házban a vizsga- dolgozat elkészítéséhez. Köleséi, dombóvári, tamási, szekszárdi fiatal szakmunkások írták a dolgozatokat. A zsűri — Tolna megyei szakemberek, élükön Tímár Ignáccal, a tamási tejtermék ellenőrző állóAz év hátralévő részében eseménydús ismeretterjesztési program lebonyolítására kerül sor a tamási művelődési házban. Az előadássorozatot — a korábbi évek hagyományait tovább folytatva — a községi nőbizottság és a művelődési központ közösen szervezi, ebben az esztendőben először a KIOSZ tamási csoportjával. Eddig lezajlott már két előadás, amely a háztartás kémiájával, a háztartásban használatos kisgépek kezelésével, biztonsági rendszabályaival foglalkozott. Osztatlan sikere volt a tamási lovasnapokon készült keskenyfilm levetítésének is a nők klubjában. Ezt a filmet a gyönki filmstúdió készítette Zentai András vezetésével. Az érdeklődésre jellemző, hogy a filmet a járás valamennyi községében be kell mutatni, hiszen a népviseleti bemutatón szinte valamennyi község részt vett. A program további előadásain a kis háztartások konyhaművészetéA Tolna megyei Könyvtár szervezésében november 18-án három klubkönyvtár- és egy művelődési- ház-vezető, a bonyhádi járási könyvtár módszertani előadója és a bonyhádi művelődési központ módszertani előadója eredményes tapasztalatcsere-látogatáson vett részt a gyönki és ennek körzetéhez tartozó négy község klubkönyvtárában. A gyönki körzeti könyvtárban Horváth István és Bölcsföldi Klára könyvtárosok fogadtak bennünket, ismertették a körzeti könyvtár feladatait, szervezési munkáját. A körzeti könyvtár, mint intézmény ismeretlen volt számunkra, mivel a bonyhádi járásban ilyen — sajnos —- nem működik. Meglátogattuk Szakadát, Diósbe- rény, Szárazd és Varsád klubkönyvtárait, ahol a vezetők ismertették munkájukat. Mi vendégek elmondtuk saját tapasztalatainkat a klubok működését illetően. A nap befejezéseként összegeztük a frissen szerzett tapasztalatokat. Nagyon sok ötlettel, gondolattal gazdagodva tértünk haza és ez remélhetőleg nagy segítséget jelent majd további munkánkban. A segítségre nagy szükség is van ,mert a klubkönyvtár-mozga- lom alig egyéves és főleg • a téli időben kell az ötletgazdag szervezési munka* más vezetőjével — a három legjobb dolgozatot felküldi a tröszthöz, és ott döntenek arról, hogy a megyékből érkező versenyfeladatok készítői közül hányat, és kiket^ hívnak meg az országos döntőre. Egyébként az írásbeli „vizsga” után rövidesen sor kerül a gyakorlati munkára is, a szekszárdi tejüzemben. S az itteni eredmények, valamint az írásbeli összesítése alapján, döntenek arról, hogy kik Tolna megyében a legjobb tejipari ifjú szakemberek. Természetes, hogy a Tolna megyez Tejipari Vállalat jelentős ösz- szegű pénzjutalmat is ad a legjobb eredményt elérő versenyzőknek... Reméljük az országos döntőn, amelyet a Győr-Sopron • megyei Csermajorban tartanak. Tolna megyei versenyzők is részt vesznek. ről, a serdülő korú ifjúság nevelésének problémáiról és az ifjúsá* gi törvénnyel kapcsolatos tudnivalókról hallhatunk Horgos Istvántól, Szenczi Lászlótól és Szászi Gábor országgyűlési képviselőtől. A művelődési házban folyó is-* meretterjesztésen kívül — ugyancsak közös szervezésben — most tartják az ORION tamási üzemében a középszintű vezetők általános továbbképzését is. Az ifjúsági klubban az elmúlt hónapokban rendszeressé vált ismeretterjesztő filmek vetítése és ezek megvitatása. Decemberben a Béri Balogh Ádám Gimnázium fiataljainak megyei előadó tart összefoglaló tájékoztatást az év külpolitikai eseményeiről. Néhány tamási fiatal pedig, akik nemrégiben külföldön jártak, a járás ifjúsági klubjaiba ellátogatva tartanak útiélmény-beszámolókat. Baiipap Ferenc Tamási Bízunk abban, hogy a megyei könyvtár más alkalommal is szervez hasonló tapasztalatcserét és mi bonyhádiak viszonozhatjuk a gyön* kiek vendégszeretetét. Galamb Lászlóné klubkönyvtár-vezetö Paks nagyközségben az 1971. évi november hó 29- re hirdetett országos állat- és kirakodóvásár elmaratf. Nagyközségi Tanács, Paks. (306) Olvasóink írták „Bízza meg valamelyik szomszédját’* A napokban felhívást kaptam a Gázgyártó és Szolgáltató Vállalattól, Pécsről. A felhívás így szólt: ,,Bízza meg valamelyik szomszédját a lakásba való bebocsátással. Amennyiben ezen felkérésünkre az ellenőrzést nem állna módunkban elvégezni, úgy legnagyobb sajnálatunkra kénytelenek leszünk a gázfogyasztást megszüntetni.” Nem tudtam hová legyek a bosz- szúságtól, hiszen a fenyegetésnek beillő felhívás minden jogi alapot nélkülöz, előzetes eljárást nem tartalmaz, nem bizonyítják, hogy már egyszer eredménytelenül kísérelték meg az ellenőrzést — még a kedves szomszédokkal sem. Amikor jelezték a jövetelt, feleségem szabadságon volt és várta a ..fenyegetőt”. A megbízott szerelő az általa megjelölt napon, időben, ellenőrizhetően az utcában j$rt, de hozzánk nem fáradt be. Szabadságot veszünk ki, vagy csúsztatunk és a megbízott nem jön. Ez esetben ki a felelős aa elveszett időért? A vállalat! Furcsa kissé, hogy retorzióval élnek az üzembentartóval szemben, legalább is a sorokból ez tűnik ki. De tegyük fel, hogy nem vagyok olyan jóba egy szomszédommal sem, hogy szívességet kérjek tőle. Akkor mi van? Vagy a szomszédok nem vállalják! Ha pedig igen, honnan tudja a tisztelt szerelő, hogy én melyik szomszédomat bíztam meg? Mindenkit végigkérdez, kinél van a lakásom kulcsa? A körlevél kiadása helyes, az ellenőrzés múlhatatlanul szükséges. De az eljárás módja az, hogy olyan embert kell erre a munkahelyre alkalmazni, aki a délutáni órákban végzi az ellenőrzést, amikor feltehetően valaki már otthon van. Az elmondottak vonatkoznak más szolgáltatásokra is és nemcsak az én panaszomra. Dr, Kovács Zoltán Bonyháá Ismeretterjesztés a tamási művelődési központban Eredményes tapasztalatcsere
