Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-23 / 276. szám

A bernltazmk főszereplői

I : 1 '• * * " * ’ • m '* * '- ' " - ■ -K *" *

Megszületett a világos döntés, azaz a koncepció. Következhet a második szakasz:

, elöntés. a ■ megvalósításról,, . Ez •ínár.' a .tervezés tágábl>' értelemben vett tervezés r~-. .része, A koncepció — tégv'üi fel •ri“ áz -Volt, hogy új erőművek építésével, s nem a behozatal fokozásával kell fedezni a növekvő energiaigényeket. Elkészülnek a különböző terv- változatok, s ezekből kiderül, hogy egy 800 megawattos kapacitású, fűtőolajjal működő erőmű beruházása 1—1/5 milliárd forinttal olcsóbb, mint'a széntüzelésűé, s üzemi költsége is jelentősen alacsonyabb. A terv e változatának előnyei nyilvánvalóak, de további tervező. egyeztető munkát igényel. hogy mi módon' oldható meg az erőmű fűtőolajjal való ellátása, e nagy mennyiség nem okoz-e zavart 'a lakossági szükségTeték fedezésében stb. A tervezés tehát több szakaszra bomlik. Először á koncepció beillesztésé a népgazdásági szerkezet egészébe, az ágazatok egymáshoz való kapcsolódósába, az ' iparág szervezetébe...

A tervezés e szakaszának sokféle, s minden szempontból lényeges feladata van. Kívánatos, hogy a beruházási munkák a népgazdaságban, . annak egy-egy területén , ne ' lökésszerűén, . .hané'm egyenletesen jélentkezznek figyelemmel kísérni. hogy a költségek növekedése — túllépése — milyen mértéket ér el, hiszen a népgazdaságnak még nem-, sikerült beruházási tartalékokat képez- , jú’e, s £gy tovább.

LÁNCSZEM ÉS LÁNC

Láncszem a • beruházás, lánccá kapcsolódik tehát. Újabb i^éldávÁl V élve;,, feáz-í. gyárat építenek, ez a döntés. A házgyári elemekhez betonú- vas, cement stb. kéll. Azaz a tervezők tovább haladnak a láncon”, keresik a beruházás fényeit,. .Iliéivé fölmérik a berpházá^ • hatásait'. MegVízs- gálják, kínálkozik-e mod • arra,' hogy esetleg több érdekelt bevonásával — a fejlesztési alapók ' átengedésével, amire jogi 'lehetőség immár van — Valósuljon meg a beruházás, mindenki hasznát szolgálva. (Ez utóbbira mezőgazdasági kö.zös vállalkozások kínálnak példát.) Mindez időt emésztő folyamatnak tűnhet, de tény: inkább itt. teljék el több idő, mintsem az át- meg áttervezésekkel, célmódosításokkai, átlapolt” — egyébként szükséges szakaszokat átugró — tervezéssel és kivitelezéssel. Mert éppen e tervezői-előkészítői szakasz gyengeségeinek tudható be, hogy például a legkorszerűbb technikával felszerelt új beruházás, ahol importanyaggal dolgoznak. s ahol a világcégeknél jóval alacsonyabb munkabért fizetnek, nem képes a világpiacon helytálló terméket produkálni. Ami nemcsak magának a' be- ■ ruházónak csalódás. Veszteség a népgazdaságnak is.

A válasz arra, miért következhet be ilyen helyzet, nem egyszerű. Csupán néhány tényezőt említve: az állami döntési rendszer nem volt elég következetes, engedett a ..nyomásnak”, a hatékonyság, a versenyképesség reális' elemzése helyett szubjektív, esetleges elemek domináltak a döntésben. Azután: az időtényezőnek nem jutott . kellő Szerep, s • a'döntéskor kapós termék a beruházás megvalósításának idején már alig keresett. Túl sok hatóság és irányítószerv érvényesítette akaratát a döntésben, s ezek eredménye a cél maradéktalan megvalósítása helyett a senkit ki nem elégítő komp- ISgpp. Vagy csMfiSA

. Akik megtervezik

nyi történt, IjLOgy' a vállalatnak volt _ péhzd; T.s \, .'elköltötte. Mert -éz is 'megesik. (Az 1971. január 1-től érvényes szabályozó rendszer . ezért is csökkentette a vállalati fej-., lesztési alapok növekedésének ütemét, míg korábbam-100'*fo- rint fejlesztési alap képzésihez átlagosan _880, forint nyereség kellett. ~

■ -pjfe HATpíA vUÍTANU ;

Három j® részre osztható á ter.vezés további szakasza: pénzügyi, műszáki-technikai és területi’* vonatkozásokra. (Ez utóbbfpáj pl. olyan, részkérdés tisztázására, hogy rendelkezésre'. áll-e majd a szükséges munkaerő ia. fölépült ’létesítményben.) ' -lítünkáfibz • látnak tehát a^ térvézés alsóbb lépcsőfokain 'doífebók, legtöbbször a beruházótól sürgetve. Aminek- ellenére a hajszával készített terv,ek-olykor hónapokig hevernek, ,s csak azután veszik kézbe azokat a beruházók, a kivitelezők;-Ez már sejteti a gondok egyik-, lényeges forrás, sát. Azt ugyanis. ■ hogy a fő-' vállalkozói szerződés megkötésével legtöbbször maga a beruházó a körön kívülre áll, s á tervezés és a kivitelezés'között semmiféle kapcsolat nincs. Rendkívül sok idő veszik’el amiatt, ; hogy 'á ki.yitelező kész ..tervcsp'mggöt” kap kézhez, s csak akkor kezdi a kifogásolást; -kéri a technikai, technológiai adottságainak

megfelelő- módosítást... A -tervezőt viszont Csak arra'ösztönzi a kötbér, hogy időré elkészítse á dakifmentációt, de arra'" semmi nem sarkallja, "hogy esette# tdő ' . előtt rtegve asztalra; a tervezés ösztönzési rendszere sem jó.

Nem irreális követelmény , ewjxi,.gop$L tmpnílás föUf

' sörákóztátála utón ' gyorsabb, hatékonyabb munkát kívánni?

TERVEZÉS, SZÓ SZERINT

Nem!.< Az. adott körülmé- ■nyek. között is sokféle- .mód

van a tervezői munka jobbá tételére, de ehhez a szó szoros ’•értelmében' tervezni kell. Annak megállapítása mellett, hogy az elmúlt években a tervezői munka műszaki szín- : vonala, s ennek következtében ' a 'létesítmények korszerűsége javult, kimondhatjuk: a késedelmek jelentős része a tervezés szakaszára jut. Már eleve hosszú határidőre vállalnak munkát a tervező vállalatok — intézetek —. s nem tisztázzák félreérthetetlenül a megrendelő igényeit. Megtörténik.. hogy tévesen értelmezett alkotói szabadsággal saját elképzeléseiket a megrendelő érdekei fölé helyezik, s ez később rengeteg vitára — nem egyszer perre — ad okot. Hosszú a tervezési idő — nagyobb létesítményeknél 1,5— 2.5 év —, de ennek ellenére 1965 és 1970 között lényegében nem változott a típustervek alapján megvalósuló beruházások aránya. Az igazgatási épületeknek mindössze egy, az ipariaknak 1,8 százaléka készült csak típustervek alapján 1970-ben,

Sorolhatjuk: a jó tervhez elengedhetetlen a szerkezetegyeztetés a kivitelezővel; ez utóbbi technikai, technológiai felkészültségének figyelembevétele. az anyagok beszerezhetőségének mérlegelése, sígy tovább. Ami ma sűrűn hiányzik, mert hiányzik a tervezők kellő anyagi érdekeltsége és — .felelőssége! Ezért, hogy nem ritka eset, amint az éppen a napokban, az országos építőipari aktíván is elhangzott: a kivitelezők munkához látnak, de kiviteli terv még nincsen, csak részletek, vázlatok vannak, s már előre vetik árnyékukat • a véget nem érő viták, az áttervezések, a módosítások, a késedelmek.

MÉSZÁROS OTTÓ

(Következik: Akik megvalósítják.)

Népszavazás a szocializmusra

A Csehszlovák Nemzeti Front főtitkárinak nyilatkozata

November 26—27-én általános választások lesznek Csehszlovákiában. Megválasztják az államhatalmi szervek tagjait a községi és városi nemzeti bizottságoktól kezdve a köztársaság szövetségi gyűléséig. Hogyan folynak a választási előkészületek, mi a sajátossága az esedékes választásnak? Ezekre a kérdésekre válaszöl Miloslav Vácik, a Csehszlovák Nemzeti Front titkára.

— A választási hadjárat utolsó szakaszához érkeztünk. A jelölőgyűléseken aktívan részt vesz a Nemzeti Front valamennyi pártja és társadalmi szervezete. Ezeket a gyűléseket a lehető legnagyobb gonddal készítettük elő. A köztársaságokban, a megyékben, a járásokban, a városokban és a községekben megalakítottuk a Nemzeti Front választási bizottságait. A bizottságokban mintegy hetvenezer aktivistánk működik közre. A főhadiszállás a Csehszlovák Nemzeti Front központi választási bizottsága.

— A Nemzeti Front jelöltjeinek összeállításáról, listára vételéről szólva, meg kell említenem, hogy az összeállítás minden korábbinál jobban tükrözi társadalmunk szociális struktúráját Jelentősen növekedett a termelésben közvetlenül részt vevő munkások és a parasztság, a nők és a fiatalok aránya. A nemzetiségi összetétel is jobban megfelel a lakosság etnikai struktúrá ■ jának.

— Külön kell foglalkoznom a választási programokkal is. összeállításukban — a XIV. pártkongresszus határozatai alapján — aktíVan részt vettek a nemzeti bizottságok, valamint a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetek és pártok. A programok a választási ciklusra, a vagyis öt

évre szólnak, összeállít^r kor a járási és megyei bhy;

Ságok messzemenőéi»;/ fígjjílembe vették a helyi igényéi két és sajátosságokat, 'fhint Gustáv Husák, pártunk első titkára hangsúlyozta a CSfcP és a Nemzeti Front vezető szerveinek együttes ülésért. Á választási programok elfogadása és realizálása fontos a társadalom további konszolidálódása, az állam' és szervei megszilárdítása szem1- pontjából.

— Az országban több mint nyolcezer agitációs iroda; működik. Az agitátorok egyénileg foglalkoznak a választók kai, ellátogatnak minden családhoz és megmagyarázzák a Nemzeti Front programtételeit A képviselőjelöltek és a választók közös gyűlései nagy, figyelmet szentelnek annajc hogy megvilágítsuk a választók előtt a proletár internacionalizmus elveit, Csehszlovákia, helyét a szocialista nemzetije közösségében, a Szovjétuntée val való barátságunk szilárdításának jelentőségét. Fontos-, nak tartjuk a lenini nemzetiség; politika propagálását, valamint annak megvilágítását hoey szilárdítani keli a test-, véri kapcsolatokat a csehek szlovákok, magyarok és hazánk más nemzetiségei '-öz/jtt Az eddiginél nagyobb gondoskodással vesszük körül -z fisévá'asztókat (legalább 2 mii», lió ilven választónk van. az összes szavazásra jogosultak mintegy egyötöde).

A konszolidálódás kedvelő feltételeket teremtett á lasztások eredményes lebony lításához. Növekszik a de zók politikai aktivitása; s mindenekelőtt a munkában jut kifejezésre. Bizton reméljük, hogy a november végi váT lasztás népszavazás lesz, a szocializmus mellett. (KS).' /r

A szovjet hős városok hete

Szekszűrdon vendégszerepel a Pjatnyickij Együttes

Csütörtökön este Szekszár- don, a megyei művelődési központ nagytermében lép fel a Pjatnyickij Együttes. Ha ösz- szeadnánk. azokat a kilométereket, amelyeket az együttes vendégszereplései során megtett,''a2 út.szalagja többszörösen körülérné a Földet. S most, a szovjet hős városok hete rendezvénysorozatának keretében két napon át Szek- szárd vendége lesz ez a világhírű együttes, amelyet a szovjet kormány 1961-ben ötvenéves jubileuma alkalmából

a Munka Vörös Zászlórendjével tüntetett ki.

A Pjatnyickij Állami Akadémiai Orosz Népi Együttes a Szovjetunió legrégibb énekkari együttese. Az együttes alapítója — Mitrofan Jefimovics Pjatnyickij — nevét viseli. Első hangversenyüket Í91i-ben tartották. 1918-ban nevezetes esemény történt az énekkar életében. A Kremlben a VörÖs- katonáknak adtak hangvety senyt, s ezen a koncertért/, ja.- len volt Lenin is. '-V

A tánccsoport 1938-ban alakult meg, amelynek élén a mai napig is Tatjana Usztyi- pova, a Szovjetunió népművésze, a moszkvai Nagy Színház egykori művésze áll. Ugyanebben az évben alakították meg az orosz népi hangszerekből álló zenekart. A zenekar alapítása V. V. Hvatov nevéhez fűződik, aki az OSZSZSZK népművésze. Jelenleg is népművész áll a zenekar élén;. Alekszandr Sirokov. Eközben változott az énekkar összetétele is. A hajdani 18 tagú kő- rusnak napjainkban 115 tagja van. ...

Az együttes repertoárján eredeti népdalok, hősi énekek* történelmi és tréfás dalok, rigmusok, táncjátékok, népi játékok szerepelnek. Érdemeik közé tartozik, hogy nem csupán a régmúlt hagyományait őr-, zik, hanem érzékenyen reagál-* nak a szovjet nép életében napjainkban bekövetkező változásokra is. Az énekkar repertoárján szerepelnek például V. G. Zaharov kétszeres állami-díjas zeneszerző dalai is.

Fennállásának évtizede: alatt az együttes bejárta az egész Szovjetuniót és sikerre: lépett fel külföldön is: Csehszlovákiában. Lengyelországiján* Bulgáriában, Romániában, Magyarországon, Ausztriában, Finnországban és Kanadában. A tánckar egy része járt Angliában, Indiában és Francia- országban is. Csütörtökön e^te Szekszárd közönsége ismerkedhet meg művészetükkel.