Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-21 / 275. szám
„Lengyel kráterek” a Hold túlsó oldalán Kalandozás a múltban A dinoszauruszok temetőjében 1967-ben, a Nemzetközi Csillagászati Unió XIII. kongresz- Bzusán bizottságot hoztak létre, amelynek feladata a Hold túlsó oldalán lévő kráterek és egyéb földrajzi képződmények elnevezése volt. A bizottság nevet adott 531 kráternek, amelyek közül 514 a Holdnak a Földről nem látható oldalán helyezkedik el. Az elnevezéseket a Nemzetközi Csillagászati Unió múlt évi XIV. kongresszusa jóváhagyta. Botránykövek Amikor San Francisco de Macoris dominikai városka községtanácsa úgy döntött, hogy a főutcát kikövezteti, a város lakosai két ellenséges táborra oszlottak. Az egyik táborban azt erősílgették, hogy a burkoláshoz felhasznált köveket faragni kell: így kényelmesebb és korszerűbb. A másik tábor — a hagyománytisz- telők. — azt hangoztatták, hogy nem kell simára faragni a köveket: ez ugyanis szerintük megzavarja a város központjának történelmileg kialakult képét. A dolog majdnem nyílt háborúvá fajult, de ide’ében közbelépett a városka nolgár- mestere. Bölcsen megtalálta a mindenkit kielégítő megoldást: „A köveket simára kell faragni. De a lefaragott oldalnak lefelé kell néznie!” Átültették a pisztráng szaruhártyáját A skopjei egyetem három szemorvosának sikerült egy pisztráng szaruhártyáját a házinyúl szemébe átültetni. Az orvosok jó összeférhetőségi szintet állapítottak .meg. Az átültetett szaruhártya gyorsan megfogant. Donornak olyan pisztrángot választottak ki, amely a jugoszláv—albán határon elterülő Ohridi-tóban tenyészik. Az előzetes kutatások kimutatták, hogy a pisztráng e típusának szaruhártyája különösen alkalmas az átültetésre. Ezer tonna aszpirin Az orvosi recept nélkül fogyasztott orvosságok közül világszerte a legnagyobb népszerűségnek az aszpirin örvend. 1968-ban összesen ezer tonna aszpirint gyártottak. Az aszpirint hetven éve ismerik. Jótékopy — egyebek között lázcsökkentő — hatása mellett az aszpirinnak sajnös mérgező mellékhatása is van. Különösen a gyomora, az emésztésre van rossz hatása. Egyes esetekben az aszpirin alkalmazása allergikus megbetegedésekhez is vezethet. A gyógyszerészet most új aszpirinfajta kikísérletezésén dolgozik. A Hold túlsó oldalának térképén egész sor lengyel tudós neve szerepel. A kráterek névadói között van Tsdeusz Ba- nachiewiez, Wladyslaw Dzie- wulski, Jan Gadomski, Wac- law Sierpinski, Marian Smo- luchowski, Maria Sklodowska és Jan Sniadecki. A legnagyobb (120 km átmérőjű) kráter viseli Maria Sklodowska nevét, mégpedig a nagy lengyel tudósasszony lánynevét. 1833-ban egy német ornitológus a mai Uj-Mexikó állam területén felfedezett egy addig ismeretlen fajtához tartó. zó, „amerikai vöcsöknek’’ nevezett úszómadarat. Egy, már akkor is igen ritka madárfajta volt az, amely a múló évtizedek folyamán majdnem teljesen kihalt. Ennek a madár- nak életét és szokásait sűrű homály fedi. Lassan-lassan rábukkantak a madár fészkére is. Egy-egy fészekben mindig találtak két üres tojáshéjat (mindig kettőt, sohasem többet), de egyetlen egyszer sikerült megtalálniuk a tojásból kibújt fiókákat. Az idén végre Miguel Alvarez del Toronak, egy délmexikói természettudományi intézet igazgatójának sikerült megfejtenie a titkot: amint a Pirulába ágyazott vetőmag Az egyik holland cég nemrég pirula alakban hozott forgalomba vetőmagot. A különleges burok nincs hátrányos hatással a növény .csírázására. Sőt: a burok elősegíti a növény fejlődését, és különböző tápanyagokat tartalmaz. E „pirulás” vetőmagokat különleges gépek segítségével tisztítják, megfelelő módon osztályozzák, majd különleges vetőgéppel ültetik el. A megfelelő módon előkészített talajban egyenletesen elvetett magok rendkívül magas terméshozamot biztosítanak. Különösen szép eredményeket értek el e módszer alkalmazásával a saláta, káposzta, paradicsom, uborka és paprika termesztésénél. Hal-lámpa Él egy halféle a Csendesóceánban Dél-Amerika partjainál, amelyet az indiánok nem étkezés céljából halásznak, hanem azért, hogy segítségével világítsanak a lakásban. A hal ugyanis igen zsíros. Először kiszárítják, majd kanócot húz. nak bele úgy, hogy a vége kilógjon a hal fejéből. Máris kész a lámpa”. Vízhatlan bőr Az angliai Leeds egyetemen kikísérletezett ' új' " «Sarzőanyaggal és cserzési eljárással tökéletesen vízhatlanná tehető a bőr. Az új eljárással kezelt bőr külsőre semmiben sem különbözik a hagyományosan kikészítettől, a tartós használat következtében sem veszti el kedvező tulajdonságait. Az ilyen bőrből készült csizmában nemcsak esőben, olvadó hólében lehet nyugodtan közlekedni, hanem akár folyóvizek gázlóin is átkelhet benne az ember. kicsinyek kibújnak a tojásból, elfoglalják rejtekhelyüket az apaállat szárnyai alatt lé-ő két bőrredőben. A szülők felváltva táplálják őket. Mindaddig rejtekhelyükön maradnak, amíg elég erősek lesznek ahhoz, hogy vízre szánjanak, maguk keressék meg táplálékukat és megtanuljanak szállni. ,,A fészkeket — mondja Alvarez de Toro professzor — egy tanulmányi expedíció során fedeztem fel. A becslések szerint az egész kontinens ingoványos vidékein nem több, mint tizenegy pár él e rendkívül ritka madárfajtából.” A professzor és munkatársai közel két éven át tartották megfigyelés alatt a fészket. Figyelték a fészek lakóinak érkezését, nászát, a tojások költését és a fiókák kikeltését. Gondos, aprólékos megfigyeléseik révén sikerült megfejteniük egy évszázados titkot. A felfedezés nagy visszhangot keltett az ornitológusok világában. A Cornell-egyetem úgy elöntött, elküldi saját ornitológusait Mexikóba a rendkívül érdekes madarak élete tanulmányozására. A legújabb kutatasoK eredményei alapján korántsem bizonyos már, hogy az élet a Földön keletkezett. H. D. Pflug professzor, a giesseni egyetem paleontológusa az Umschau in Wissenschaft und Technik című folyóiratban kifejti, hogy az élet nem okvetlenül földi eredetű, azaz lehetséges, hogy a földi élet nem a mi planétánkon keletkezett. Földünk legrégebbi ismert üledékes kőzetei tartalmaznak már élőlény-maradványokat: a dél-afrikai Transzvaelban talált, mintegy 3,5 milliárd éves szarukövekben aránylag magas fejlettségű egysejtű élőlények maradványaira akadtak. Pflug professzor szerint ezek fejlettségi foka megfelel a ma élő kék algákénak (cyanophyceae). Más szóval 3,5 milliárd évvel ezelőtt már léteztek olyan élőlények, amelyek képesek voltak a fotószintézisre. Ha már az ilyen ősüledékekben megtalálhatók egy viszonylag magasrendű élet nyomai, akkor hol vannak az ennél kezdetlegesebb, azaz korábbi fokon lévő élet maradványai? A giesseni professzor lehetségesnek tartía, hogy az élet öregebb a földkéregnél, sőt magánál a Földnél is. Újból felelevenednek tehát azok az elméletek, amelyek szerint bolygónkon valamikor földönkívüli eredetű élőlények telepedtek le. Találtak is szerves maradványokat, seitsze- rűen struktúráit organikus tesFall Achnúd, az öreg a láthatár felé mutatott és így szólt: „Ott lenn, ahol az igazi sivatag kezdődik, túl az utolsó oázison és az utolsó kút mögött egy nemlétező világban húzódik a kőkígyókból álló hegység. Ha egy nap az ember elér ehhez a hegységhez, és élve kerül onnan vissza, minden idők legkülönösebb történetét beszélheti el. Megfejtette a kék sziklák titkát”. Ligaoue és Cino Boccazzi doktor eljutott a kőkígyókig, vissza is tárt élve és valóban a világ egyik legkülönösebb történetével szolgálhat. „Eljutottunk a dinoszauruszok temetőjébe. Megfejtettük a kék sziklák titkát, rábukkantunk erre a fantasztikus sivatagi nekropoiiszra, amelyben sok millió évvel ezelőtt hatalmas tragédia zajlott le. Láttuk azt. amit soha, senki sem látott még. Kát nap és két éjjel1 visszaálmodtuk magunkat abba a korszakba, amikor a földet óriásméretű, borzalmas állatok népesítették be. A Szahara magányában úgy éreztük. hogy ezek a szörnyek, a dinoszauruszok ma is élnek. Élettel teltek meg a megkövesedett csontok, a kék sziklák, amelyeket hol betakar, hol fedetlenül hagy a szeszélyesen hullámzó sivatagi homok. Amikor expedíciónk megérkezett Agadéiba, kezünkben volt a kutatáshoz szükséges mindennemű engedély. Egy hajnalon, amikor a hőmérő 48 fokot mutatott, Ibrahim vezetésével elindultunk. , Az említett terület térképünkön fehér folt volt csupán. Ibrahim azonban a sivatag legmélyén is megtalálta azokat a jeleket, amelyeket csak ő ismer és biztosan mutatta az utat., Hirtelen a homoktenger- ben rózsaszínű, fekete erezésű, vagy világos kénsárga sziklák tecskéket bizonyos meteoritokban, az un. chondritokban. Meglehet tehát, hogy az élet ősformái kívülről, meteoritok útján, kerültek első ízben a Földre. Az ősalgáknak az éppen megszilárdult földkérgen, illetve a prekambviumi tengerekben történő elszaporodását azonban valami korlátozhatta, hisz különben nem maradhatott volna az ősatmoszléra oly sokáig oxigénmentes, mint ahogy a tudomány jogos feltételezése alapján maradt. Pflug ugyanis a következőképp számol: ha feltételezzük, hogv mindössze egy kilogramm kékalga jelentette . a „kezdőkészletet”, valamint ha e mennyiség természetes szaporodásának nem voltak akadályai, akkor két hónap leforgása alatt az ösz- szés világtengereket meg kellett hogy töltsék a kékalgák és az általuk ez alatt az idő alatt, fotoszintézissel termelt oxigénnek el kellett érnie az atmoszférának jelenlegi oxigéntartalmának megfelelő mennyiséget. Kékalgák már léteztek 3,5 milliárd évvel ezelőtt, viszont az atmoszféra még két milliárd évvel ezelőtt is messzemenően oxigénmentes volt. Mivel magyarázható ez? Pflug feltételezi, hogy az algák termelte oxigén vegyileg kötött állapotban volt jelen a tengerben oldott bizonyos anyagokban, elsősorban a gyengén oxidált vasban. Bizonyos „vasevő” baktériumok tűntek fel. Nyilvánvaló _ volt, hogy a másodkor idejéből maradtak itt. Akkoriban, 140 millió évvel ezelőtt éltek a dinoszauruszok, a Föld mind- ezideig .legnagyobb csúszó- mászói. Egyszerre Ibrahim megszólalt: „Elérkeztünk utunk céljához: ott emelkednek a kék sziklák”. Hirtelen, elénk tárult a dinoszauruszok temetője. Pontosan velünk szemben egy több mint 10 méter hosszú kígyószerű kővonulat i tűnt fel. Odébb egy hatalmas koponya, mellette több száz hatalmas fog, letört köröm. Emitt egy prehisztori- kus állat farkának maradványai, távolabb megkövesedett fának tűnő bordák merednek az égre. Ez a terület valamikor feltehetően. 60 km széles és nem egészen 200 km hosz- szú folyómeder volt. Ide jöttek meghalni a dinoszauruszok, itt ért véget hosszú menekülésük. Ki elől menekültek? Nem tudjuk. Vajon megtudhatjuk-e valaha? Végtelen kiterjedésű a dinoszauruszok temetője, hosszú kilométereken át csontváz-csontváz mellett, amíg a szem ellát. A tűző napsütésben mintha életre kelnének a 30 méter hosszú, 100 tonna súlyú őshüllők. Nem messze a dinoszauruszleletektől megkövesedett fa. maradványait látjuk. Egy sziklában halkövület árulkodik arról, hogy valamikor itt tengervíz volt. Nem maradhattunk sokáig. Ibrahim nyugtalankodni kezdett. Talán azt gondolta magában, hogy az embernek nincs joga ahhoz, hogy háborgassa a dinoszauruszok temetőjét. Hatalmas élményt ugyanakkor komoly, tudományos eredményt jelent ez a felfedezés, bár még mindig nem sikerült megfejtenünk a dinoszauruszok titkát.” felszívták az algák oxigénjét, oxidálták a tengerben oldott vasat és ebből a folyamatból merítették a maguk energiaszükségletét. A vasban dús ki- csapási termék aztán felhalmozódott a tenger kovatartalmú iszapjában és ekképp keletkeztek a nagykiterjedésű kovás vasérc telepek. Sajátos módon évmilliárdokra megakadt ezen a ponton az élet további fejlődése; a mikroszkopikus algák megmaradtak mikroszkopikus algáknak. Csak kétmilliárd éve kezdeti az atmoszféra oxigéntartalma növekedni és nyújtott ezzé) védelmet a földfelszínnek az ibolyántúli sugarakkal szemben. Mintegy 1,2 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek az első sejtfallal rendelkező organizmusok, és kb 700 millió évvel ezelőttig nem volt olyan lény — a tudomány jelenlegi állása szerint —, amely magasabb rendű lett volna az algáknál vagy az állati protozoáknál. Mintegy 570 millió évvel ezelőtt aztán már a mai állatvilág csaknem valameny- nyi törzse jelen volt, aránylag magas fedettségi fokon. Ebben a 100—150 millió éves időközben alakult ki tehát az állatvilág, a legprimitívebb kezdeti állaootból. Az Ediacari (Dél-Ausztrália) kőzettormációkban nemrég megtalált 570—700 millió éves á’lati maradványéi- plánján bizonyosra vehető, hogy ebbon a korszakban ’’ette kez- d.otát a többsejtű állatok kialakulása. Denevérek a Sas-barlang falán A bulgáriai Kötél környéke sűrű erdőivel, napsütötte mezőivel, mély szakadékaival és 20 barlangjával az ország legszebb vidékei közé tartozik, A barlangok között messze- földön híres a több mint ezer méter hosszú Lednika-barlang, amelynek jéggel borított falai a lámpák fényében a tündérek mesevilágát idézve csillognak. Az Orlovata Pestera (Sasbarlang) arról nevezetes, hogy falain és tetején sok ezer denevér függ. A tőle nem mesz- sze fekvő Akadémia-barlang a természet csodálatos alkotásával. egy megkövesedett vízeséssel ejti bámulatba a látogatókat. A barlangokat védett területté nyilvánították. KBUDAPRESS—SOFIAPRESS) Fiahordó madár Kíísáftessé vált az élei fii eredete ? Q
