Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-19 / 273. szám

\ A MAGYAR SZOCIALISTÄ MüMRASPART TOLNA MEGYEI BIZ O T T SjÁtJ Á N h ÍXI. évfolyam, 273. szám ÄRA: 80 FILLÉR Péntek. 1971. november 19. tiae,-A-*í-*x«gab’-. V | TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! • • ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. Vály; Péter ,a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—szovjet gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság november lü-től 12-ig Budapesten tartott üléséről. A tárgyaláson mindkét fél egyet­értett abban, hogy a kormány­közi bizottságnak elsősorban a hosszú távú együttműködés kérdéseinek kidolgozására kell törekedni és segítséget kell nyújtani a népgazdasági ter­vek koordinálásához, a tervező munkák folyamatosságának biztosításához. Az ülésen külö­nösen a KGST-országok szo­cialista gazdasági integráció­jának komplex programjából adódó, a legfontosabb népgaz­dasági ágazatokat érintő két­oldalú gazdasági és műszaki­tudományos kérdések kerültek előtérbe. Megállapították, hogy sikeresen fejlődik a két ország A szekszárdi Mezőgép Vál­lalatnál — ahol esztergályosok, marósok, hegesztők termelik az értéket, a jövedelmet, a nyereségrészesedést — csütörtö­kön délelőtt építőmunkásokat köszöntött a vállalat vezető­sége: Zsigovits Ferenc igazga­tó, Apatoczlkv Pál főmérnök, Vörös Antal főkönyvelő és Varga Pál párttitkár. Az építőmunkások is a vál­lalat — a szekszárdi és a vi­déki gyáregységek — dolgozói, és abból az alkalomból köszön­tötték őket, hogy befejezték az új üzemcsarnok építését. Az igazgató rövid, néhány szóban ezért köszöntötte őket — és nemcsak szóval, hanem célsze­rű borítékokkal is. Ezt a mun­kát — a hatszáz négyzetméte­res új csarnok építését — nem vállalta más vállalat, ezért kellett a cél érdekében kon­centrálni a szétszórtan dolgozó tucatnyi építőmunkás munka­erejét. A napokban érkezett olasz csőgyártó automata gép­sor gépeit így már az új csar­nokban raktározhatták. A jövő héten érkező két olasz szak­ember irányításával megkez­dődhet a felszerelés, a próba- gyártás, majd a jövő év ele­jén a teljes üzemű gyártás is. A köszöntést követő — bará­ti hangú — beszélgetés során aztán sok minden szóba került. Egyebek között az is, hogy a vállalat a szekszárdi üzemfej­lesztéshez a jövőben is számít a gyáregységekben dolgozó szakemberek munkájára, ök viszont elmondották, hogy egy hónappal korábban már készen lettek volna a munkával, ha .a vállalat több segédmunkást biztosított vólna. Viszont a segédmunkást a legnehezebb szerezni, mert, mint ahogyan egyikük, Szőr Ferenc mondotta: ,.A gyereké­ből senki sem akar segédmun­közötti külkereskedelmi forga­lom. Megfelelő ütemben halad a magyar—szovjet olefin-ké­miai egyezmény teljesítése, a további feladatok' sikeres vég­rehajtásának _előfeltételei is biztosítottak. Tovább kell szé­lesíteni a magyar—szovjet mű­szaki-tudományos együttműkö­dést. Számos műszaki-tudomá­nyos témában célszerű áttérni a szerződéses együttműködési formára, kívánatos tudósok, szakértők közös kollektíváinak létrehozása. A kormány a je­lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság november 9-től 11-ig Szófiában 'megtar­tott üléséről tájékoztatta a kormányt. Mindkét ország di­namikusan fejlődő gazdasága lehetővé teszi kapcsolataink to­vábbi elmélyítését. A szocia­lista gazdasági integráció elvei kást nevelni, az ő fia is szak­munkásként dolgozik a válla­latnál, más módon kell meg­oldani a segédmunkát.':’ így jutott a vállalat vezető­sége az építőmunkásokkal kö­zös nevezőre: arra, hogy be­tonkeverő, szállítószalag és egyéb, kisebb gépek vásárlásá­val enyhítenek a segédmun­káshiányon. alapján különösen az iparfej­lesztésben lehet a két ország között az eddiginél szorosabb együttműködést kiépíteni. Az együttműködés jó feltételei alakultak ki a szerszámgép­iparban, a számítástechniká­ban, az élelmiszeriparban és az építőipari gépek gyártásá­ban. Együttműködésre nyílik lehetőség a vegyiparban és a könnyűiparban is. A Miniszter- tanács a jelentést jóváhagyta. A nehézipari miniszter a Haldex lengyel—magyar részvénytársaság eddigi tevé­kenységéről tett jelentést A lengyelországi kőszénbányák meddőhányóinak feldolgozásá­ra alakult közös vállalkozás mind a magyar, mind a len­gyel állam részére előnyös. A vállalat a tervezett termelőte­vékenységet elérte, gazdasági mutatói mindkét ország részé­re kedvezőek. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette, és az eddigi kedvező tapasztalatok alapján hozzájárult a közös vállalko­zás további bővítéséivé*. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Tervhiva­tal elnökének előterjesztését a vállalati középtávú tervek ké­szítésének tapasz) alatairól. A vállalatok és szövetkezetek középtávú terveiben általában tükröződnek a negyedik ötéves tervről szóló törvényben rög­zített gazdasági célok és fel­adatok. A tervekben jelentő­ségüknek megfelelő súlvt kan­ták az állami szervek által ió- váhagvott failes^tési progra­mok. A gazdálkodó szervek 'entős résro ^ munkn termelé- k"nvségének és részben gaz­dasági hatékonyságának gyor­sabb növelésére törek­szik. A vállalati középtávú tervek kidolgozása mind nép- gazdasági, mind vállalati szinten elérte célját. Jelentős mértékben elősegítette a vál­lalatok gazdasági kapcsolatai­nak fejlődését, lehetővé tette a dolgozók széles körű aktív bevonását a gazdasági fejlődés kérdéseinek megvitatásába. A középtávú tervek kidolgozása a vállalati önállóság fejlesztésé­nek, a tervezőmunka fejleszté­sének is hasznos eszköze volt. A dinamikus fejlődésre irá­nyuló törekvések helyes irá­nyúak. de helyenként nem eléggé megalapozottak. A vál­lalatok fejlesztési, beruházási tevékenységüket sok esetben olyan színvonalon határozták meg, amely meghaladja saját, Illetve a népgazdasági tervben •e célokra előirányzott anyagi erőforrásokat. A hatékonyság tervezett nö­vekedése sem kielégítő. A vál­lalati tervezőmunka tapaszta­latai feltárták azokat a problé­mákat, amelyek megoldására a vállalatoknak fokozott figyel­met kell fordítaniok. A válla­latok tervei elsősorban a vál­lalati munka színvonalasabbá tételével, a vállalati vezetés előrelátásának és munkaszer­vezésének javításával. vala­mint a vállalati dolgozók tájé­kozottságának és tudatosságá­nak fejlesztésével szolgálják gazdaságpolitikai céljaink el­érését. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács az Orszá­gos Tervhivatal elnökének je­lentése alapján értékelte a ta­(Folytatás a 2. oldalon) Iható arsaraci-o a szoBcszaircSi aíz ? Ülést tartott a Tolna megyei vízvédelmi bizottság Fábián Imre osztályvezető elnökletével tegnap ülést tar­tott a Tolna megyei vízvédel­mi bizottság. Évenként egy­szer vizsgálják meg. hogyan változott a vizeik minősége, a víz védelmére milyen intézke­déseket kell kidolgozni. Ez­úttal három előadás hangzott el. Kadácsi Tamás,, a székes- fehérvári igazgatóság vízminő­ségi felügyeletének dolgozója elmondotta, hogy lényeges változás a Tolna megyét szeny- nyező csatornák vizében egy év alatt nem történt. A Nádor­csatornát Veszprém megyei szakaszán a Gaja patak torko­latáig 85 százalékban szenny­víz tölti meg. A Nitrokémia miatt a Nádor-csatorna vize a szennyvízeresztési időszakok alatt nyolc napig mindenféle k-rznosHár'a alkalmatlan. Né­hány vállalat — Peremartoni Ipari Robbanóanyaggyár ■— épít derítőt, de ezek kapacitá­sa. kicsi. Gondot okoz a veszp­rémi és fehérvári kommuná­lis szennyvíz növekvő mennyi­sége is. A Kapos már felhasználás­ra alkalmatlan vizet hoz Tol­nába. A vizsgálatok szerint a Kapósban a vízi élet teljesen megszűnt. A víz sem öntözés­re, sem más célra nem hasz­nálható. A Kapos ■ völgyében sorra szüntetik meg a tsz-ek a kertészeteket. Három éve még 76 holdon öntöztek a Ka­pos vizével, ma egy holdon sem. Az igazgatóság laboratóriu­ma rendszeresen folytat vizs­gálatokat. Huszonhét üzemi és kommunális, valamint hét fel­színi víz vizsgálatát végzik Tolna megyében. Ugyanakkor a tolnai és a faddi holt Duna biológiai megfigyelését is rendszeressé tették. A labora­tórium vizsgálatai hozzásegí­tik a vízvédelmi szerveket a konkrét ellenőrzésekhez, és lényegében a vízszennyezés megelőzéséhez is. A vízkészlet-gazdálkodási központ mérnöke, Meggyesi István, elmondotta. hogy a Nádor-csatorna szennyes vizé­nek gondja túl nőt az érintett megyék határán. Több javas­lat készült a probléma meg­oldására. A két legfontosabb: Uj mederben vezessék a Ná­dor szennyes vizét a Dunába, vagy a közép-dunántúli üzemek d arí tőket építsenek. Ez utóbbi hozzávetőleg harmincöt millió­ba, a Nádor új csatornája százhetven millióba kerülne, és akkor még mindig szennye­zett víz jutna a Dunába. így várható, hogy a következő években több derítőt építenek, a meglévőket pedig korszerű­sítik. A Sió-torkolati mű újabb problémát vet fel: a kavics- réteg szennyeződésétől tarta­nak a szakemberek, mások pedig azon a véleményen van­nak, hogy a Sió mostani med­re már lényegében szigetelt, nem tud rajta áthatolni a zsi­lip által felfogott szennyvíz. Két kutat fúrnak a Sió-meder közelében, hogy vizsgálják ho- gván változik a víz minősége, mikor kell beavatkozni a szekszárdi víz védelme érde­kében. Kaurek Róbert, a pécsi igaz­gatósáé szakembere elmondot­Építőmunkásókat köszöntött a Mezőgép vezetősége Fidel Castro hazánkfia látogat Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, aki kíséretével tíz napon át hivatalos baráti látogatáson tartózkodott Kubában, szerdán magyar idő szerint a késő esti órákban elutazott Havan­nából. Dr. Ajtai Miklós elutazása előtt az MTI havannai tudó­sítójának, az út tapasztalatait összefoglalva hangsúlyozta: ,.A két nép barálságának el­mélyítése szempontjából rend­kívül hasznosnak ítélem meg utunkat. Többek között láto­gatásunk alkalmából került sor a kormányközi bizot'ság második ülésére, amelyen át­tekintettük az eddigi közös munkánkat, s megjelöltük az egy üt' működés további fej­lesztésének irányát, formáit A gazdasági témákon túl meg­beszéléseket folytattunk a pártközi kapcsolatok szorosab­bá tételére, s az élet külön­böző területén barátságunk el­mélyítésére”. Dr. Ajtai Miklós kubai lá­togatásáról Havannában köz­leményt adtak ki. A közle­mény aláhúzza, hogy dr. Ajtai Miklósnak a kubai párt és kormány, vezetőivel történt ta­lálkozásain kifejezésre jutott n két ország kormányának és pártjának barátsága és szoli­daritása a marxizmus—leni- nizmus. a népek nemzeti füg­getlenségéért és a szocializ­musért vívott közös harc alapján. A barátság jelentős kifeje­zést nyert abban, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő. a Magyar Népköz- társaság miniszterelnöke meg­hívta Magyarországra dr. Fi­del Castrót, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkárát, a kor­mány miniszterelnökét. A meghívást Fidel Castro elfo­gadta. s mint bejelentették, a látogatásra 1972 folyamán ke­rül sor. Csütörtökön délelőtt haza­érkezett Kubából dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács el­nökhelyettese és a társaságá­ban utazott Marjai József kül­ügyminiszter-helyettes. dr Lé­náit Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes, és dr. Tétényi Pál, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese. ta, hogy Kaposvár térségében és a Kanos völgyében számos most még tervezett vízi be­ruházás megvalósulása után javul majd a víz minősége, és felhasználható lesz mezőgazda- sági célokra. Többen szóvá tették, hogy a víztisztasági propaganda hatá­sa gyenge. Karászi Kálmán székesfehérvári igazgató saj­nálattal állapította meg. hogy To'na megyét más megyékben lévő ipari üzemek juttatják szennyezett vízhez. S éppen ezért elsősorban Fejér, Veszp­rém és Somogy megyékben kell a vizek védelmére elsőd­legesen felkészülni, derítőket építeni stb. „Nein "engedhet­jük, hogy a Sió-bögben büdös víz gyűljön össze, és e lénye­gében mérgezett területről kapjon Szekszárd és a környe­ző települések ivóvizet.” A vízvédelmi bizottság ülésén Fábián Imre, a megyei tanácíí osztályvezetője ismertette a Tolna megyei Tanács tervét a negyedik ötéves terv vízvédel­mi feladatairól- PJ ­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom