Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-03 / 259. szám
Nemcsak adás-vételi szerződés az állatforgalmi és a tsz-ek viszonya Igazgatók* Erek a sokak siemében irigylésre méltó emberek a gaz- doclyj r. ecl.cnizmus első éveiben rendkívüli r: :g:a:hn!4s- nelí voltak kitéve, minthogy szinte teljesen át kr.Rsít a v“.:etői szisztémáról az újra. Az üzemek, a vállald?*', a s. jvetkezetek összességében a munkahelyek vezetőiről van szó. Az átállás körülményei között a követelmények s egyszerre kellett a régitől eltérő .nádon magía- nuíni irányítani, a rossz formuláktól megszabadulni. A vezetők többsége megfelelt a veie szemben támasztott követelményeknek, kiállta a próbát, s jól bele is illeszkedett a reform gépezetébe. Ezek a Tolna megyei tapasztalatok. A termelés Tolna megyei parancsnokai gazdagabbak politikailag, szakmailag műveltebbek és szélesebb látókörűéi' lettek, ide kívánkozik még az is, hogy megtanultak nemcsak népgazdasági, hcnem európai, vagy éppen világ- gazdasági méretekben gondolkodni. A Bonyhádi Cipőgyár igazgatójával nemcsak arról édekezhet az ember, hogy miként alakul "a termelés, a termelékenység, hogyan „rendeződnek” a helyi ütközések, arról is magas szinten szót lehetett vele váltani: mi a helyzet „cipöfronton” Európában. A gazdasági vezetők többsége bebizonyította, hogy kitűnő üzletember, tekintélyes tárgyalópartner akár Olaszországban, okár Kanadában, vagy a Szovjetunióban. A MEZÖGSP Vállalat igazgatója nemrég eredményes üzleti tárgyalásokat folytatott Olaszországgal, s minden vonatkozásban be- bizonyitottc, hogy egyenrangú partner a tőkés vállalat vezetőjével. Nyilvánvaló, hogy társadalmi méretekben mindany- nyiónk számára haszon annak a vezető gárdának az eredményes munkálkodása, amely Tolna megyében irányítja a termelést. A vezetők dolgozószobájában megfordulva bárki könnyűszerrel megállapíthatja, hogy ezek a dolgozószobák hasznos munka színterei az új, a korszerű befogadásának műhelyei. A Szekszárdi Faipari Vállalat, a műszergyár, a Paksi Konzervgyár igazgatói irodájában — és még sok helyen — ott láthatjuk azoknak a nélkülözhetetlen és fontos kiadványoknak a sokaságát, amelyek nélkül az irányító munka ma mór elképzelhetetlen. Igénybe veszik a tájékozódáshoz és a tájékoztatáshoz szükséges irodalmat. Szinte mindegyik vezető_ tanulmányozza, sőt éppenséggel tanulja a vezetés tudományát. Nincs szó arról, hogy hibátlon emberek. De miért lenne éppen velük szemben követelmény a tökéletesség? Egy dolog bizonyos, a vezetők többsége önmagét neveli a feladatokhoz, a tennivalókhoz, a hasznosabb, a jobb munkához. Sokak szemében irigylésre méltó emberek az igazgatók, a vezetők, a fizetés és a kivételes helyzet miatt. Rang, tekintély vezetőnek lenni, de valójában megerőltető, soha véget nem érő munka is. Éppen ezért sokak szerint: „nincs az a pénz, amiért vezetői beosztást vállalnék”. Amit a vezetők tesznek, azt nem mindig és nem kizárólag a pénzért teszik. Előadássorozat az állatbetegségekről Á szakosított sertés-, illetve szarvasmarha-telepek felépülése, üzémbelépése azt az elképzelést kelti, hogy a terméket — tehát a hízót, a marhát — csak át kell vermi az állatforgalmi vállalatnak, a szerződés megkötésén, az átvételen és a fizetésen kívül más gondja, tennivalója nincs. Hiszen a korábbi évek olyasféle könyörgései, hogy innen még ötvén hízót szerezni, onnan meg szózat, megszűntek. A telepek ezerszám adják a jószágot, a nagyüzemi tenyésztésre, hizlalásra berendezkedett mezőgazdasági üzemek mindenkor fix partnerei a vállalatnak, hiszen nekik el kell adni. A kapcsolat az üzemek és a vállalat között mégsem csak szerződéses adás-vétel. Szinte országos kezdeményezés volt az az együttműködési szerződés, amelyet a múlt év elején a Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat öt termelőszövetkezettel kötött; a vállalat tekintélyes anyagi hozzájárulással segítette a termelőszövetkezetek állattenyésztési törekvéseit. Udvarházi Mihálytól, a vállalat igazgatóhelyettesétől most aziránt érdeklődtünk, hogy az elmúlt, csaknem két év alatt hogyan alakult ez az új típusú, formájú kapcsolat. — Udvarházi elvtárs. egy, lényegében kereskedelemmel foglalkozó vállalat termelésfejlesztési csoportjának mi a munkája, illetve, ténylegesen hogyan fejleszti a termelést? — Vállalatunk termelésfejlesztési csoportja a megye termelőszövetkezeteit látja el szaktanácsokkal. Az állami gazdaságokkal nincs ilyen irányú kapcsolatunk. De nem csupán szaktanácsadás az sem, amelyet a termelőszövetkezeteknek, a termelőszövetkezetekben végzünk. Termelésfejlesztési, szaktanácsadási és kooperációs munkánk az alábbi irányzatok kifejlesztésére, és technológiai üzemvitelére terjed ki: — Malacnevelés és sertés- hizlalás, sonkasejtés-nevelés és értékesítés; intenzív, szaNagy étvágyú autókról adott hírt népszerű Tudomány és technika rovatában tegnap a Népszabadság, idézve a Maf azyn Polski című lap össze- llitását, amely szerint az Egyesült Államokban 97 millió gépkocsi van és „e gépkocsik kétszer annyi oxigént fogyasztanak, mint amennyi ugyanezen időben az ország területe felett található”. Régóta tudom, hogy az amerikai autóipar milliószámra ontja a nagykocsikat és hogy ezeknek több benziu — és több levegő is — kell, mint a mi Trabantjainknak, Skodáinknak. De ennyivel? Az Egyesült Államok területe közel tízmillió négyzetkilométer. így minden négyzetkilométerre tíz autó Jut. Egy négyzetkilométer felett található. .. kereken tfzmilltárd kilogramm levegő, ha hinni lehet Torricellinek, aki jó háromszáz évvel ezelőtt kimutatta, hogy négyzetcentlméteren- kint körülbelül egy kilogramm az atmoszféra nyomása. Na mármost, minden autóra a 97 millióból, kereken egy- milliárd kilogramm levegő jut, ennek egyötöde — kétszázmillió kilogramm — oxigén. Csak az nem derül ki, menynyi idő alatt fogyasztja el az amerikai autó ezt az oxigén- tömeget, mekkora az az „ugyanezen idő”. Egy perc? — Vagy az autó egész „élete”? — Mert ha ez utóbbi is az igaz. három-négyszáz millió kilométert képes futni az amerikai autó, tőig teljesen elhasználódik, ' WS ö <j) badtartásos előnevelése őskorai elletése; hústermelő juhá- szatok kialakításának elősegítése, hampshire tenvészanyag biztosításával; ivari szinkronizálás hústermelő juhászatok anyaállományánál az ellések számának növelése érdekében: végül expressz pecsenyebárány hizlalási technológiájának kidolgozása, és a hizlalási eredmények fokozása. — Ezt így egyszerre elmondani is elég. Hogyan alakult az együttműködés a részkérdésekben? — Tizenhat termelőszövetkezeti gazdaságban 32 000 malac nevelését és utónevelését végezték el közreműködésünkkel, magas biológiai értékű, importból származó malactáppal, ez év első három negyedévében. A tápok a Ralston— Purina cég készítményei. Néhány számmal illusztrálnám a malacnevelés eredményeit: a tizenhat gazdaságban a választási átlagnap 42 volt, a falkiisítási átlagnap 72, a falkásitári átlagsúly 26 kiló. A malacnevelési programon kívül hét termelőszövetkezet részére dolgoztunk ki technológiát hizlalásra, ugyancsak a Purina-koncentrátumra. Ezzel a technológiával tíz és félezer sertést hizlaltak meg. — A huszonhat szövetkezet a már korábban jelzett háromnegyed év alatt 22 230, intenzív tartási körülmények között felnevelt sonkasertést értékesített. Ez a szám lehetett volna nagyobb is, ha az első negyedévben nincsenek tápellátási zavarok. Közrejátszott az utóbbi időben egyre növekvő élőexport is. Itt kell elmondanom azt is, hogy Igen örvendetes a minőségi javulás. A múlt év első felében a gazdaságoktól felvásárolt sertések 31,7 százaléka volt „A”, 29,3 százaléka „B”, és 39 százaléka „C” minőségű. Az idén az arány, úgy változott, hogy 56 százalék ,,A” minőségű, míg a „B” 20 százalékra, a „C”- minőség 24 százalékra csökkent. — Milyen eredményeket hozott az öt termelőszövetkezettel kötött együttműködési szerződés? — Ezeknek a gazdaságoknak a sertéstelepekre a múlt évben 5,4 millió forint értékben adtunk ki tenyészkocát. Ezeknek a telepeknek a hízott- sertés kibocsátása 1972-ben éri el a maximumot, a jelenlegi tartástechnológia és az épületforgó eredményeként. Ezt kissé bővebben is részletezem; a zombai Egyesült Erővel Tsz- nek 1 600 000 forint értékben adtunk ki 400 kocát. A szövetkezet 1969-ben 1881 hízottsertést értékesített. Ez a szám az idén ötezerre nő, 1972-ben pedig 7200-ra. A decsi termelőszövetkezetnek 1 millió forint értékben adtunk kocákat, a tamási Széchenyinek nyolc- százezer, á Vörös Szikrának 1 300 000, a regölyi Népakaratnak 700 000 forint értékben. Az öt szövetkezet 1969-ben 10 432 hízót értékesített — ez a mennyiség 1972-ben 22 600- ra nő. Tehát, érdemes beruházná. .. — A hízómarha legalább annyira fontos, mint a sertés. Ebben a tekintetben hogyan alakult az együttműködés a termelőszövetkezetekkel ? —* Azt mondhatom, vállalatunk 1968. óta folytat ebben úttörő munkát, évek óta kiemelt együttműködési programunk az intenzív, szabad tár- tásos növendékbika-hizlalás. Az elmúlt évbe» msa&gßjßaQ* déses állományunk volt állandó forgóban. Jelenleg 20 tsz- gazdaságban neveltetünk 1500 növendék bikát. Egy szövetkezet Ralston—Purina koncent- rátumot használ, a többi gazdaság „Bovina 71” hízómarha- koncentrátumot alkalmaz. — Az intenzív tartás a jövő szarvasmarha-hizlalási irányzata; jellemzője a nagy napi súlygyarapodás, a gyors forgási sebesség, a feltétlen belterjesség, az alacsony állandó költségek, a szokványos hizlalási módszernél alacsonyabb takarmányozási és takarmány- betermelési költségek, a minimális munkaerőigény. — Azt hiszem, ezt eléggé hangsúlyozom azzal, hogy az akcióban részt vevő gazdaságok ágazati többlet- bevétele — a szokványos hízómarha-neveléssel és értékesítéssel szemben — 2,8 millió forint volt az elmúlt évben. A bizonyítást folytatom azzal, hogy a napi átlagos súlygyarapodás 1437 gramm volt, az egy kiló húsra jutó abrakfogyasztás 5,2 kiló, egy kiló súly- gyarapodás takarmányozási költsége pedig 16,50 forint. Az értékesített növendék bikák 46,5 százaléka „AA”; 42,8 százaléka „A” minőségű volt. — Hallottunk arról, hogy a vállalat a nagydorogi termelő- szövetkezettel folytat tenyész- üsző-nevelési kísérletet. Lenne szíves erről is mondani néhány szót? — Tevékenységi körünkben új téma az intenzív szabad tar_ tásos tenvészüsző-nevelés. A ryigydorogi kísérlet lényege; ,Bovina 71” koncentrátummal dúsított abrakkeverék, szilázs és széna etetőével kihasználni a növendék üszők fiatalkori növekedési erejét, képességeit. Az állatok 13—15 hónapos korban meghaladták a 400 kilós súlyt, ekkor kerültek fedeztetésre’ így 24 hónapos korukig leadják az első borjakat. A vemhesítési eredmény száz százalékos volt az ötven üszőből álló kísérleti csoportnál. — Bevezetőben említette Ud. yarházi elvtárs a hústerm juh ásza toknál az ivari szinkro. nizálást. Ez azt szolgálná, hogy viszonylag rövid idő alatt elljenek le az anyák, egyszerre lehessen értékesíteni nagyobb mennyiségű pecsenyebárányt. Ebben milyen eredmények vár- hatók? — A kisbéri mesterséges termékenyítő főállomás munkatársainak segítségével ez év augusztusában a nagydorogi és a kisvejkei termelőszövetkezetekben 1240 anyajuhon végeztünk ivari szinkronizálást progresztron injekcióval. A várt eredmény elmaradt. Hasonló kísérleteket korábban is végeztünk humán gyógyszerek alkalmazásával, az eredmények akkor is a várakozás alatt maradtak. Törekvéseink, kísérleteink néha nem hozzák meg a kívánt eredményt, de ennek ellenére is a termelőszövetkezetekkel együttműködve keressük a legújabb, a legjobb módszereket. Nem várjuk a készet, ezért nem vagyunk csupán áruátvevő vállalat. Ügy mondanám, elébe megyünk az árunak, segítünk azt a lehető legjobb feltételek között, a leggazdaságosabban előállítani. — Udvarházi elvtárs ... pedig az állatforgalmi szinte monopolhelyzetben van... — A monopolhelyzettel lehet élni, de visszaélni nem. Nem mindegy az, hogy mennyi jószágot vásárolunk fel, és nem mindegy az sem — állandó partnerek és nem alkalmi vá. sárlók révén —, milyen ez a hosszú távra szóló üzleti kapAz állattenyésztés gazdaságosságát veszélyeztető legfontosabb szarvasmarha- és sertésbetegségekről indít előadás- sorozatot állatorvosok és gazdasági vezetők részére a Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezetének Állatorvosok Szakosztálya, a Kapos-Koppány völgye Tsz-ek Területi Szövetsége, a tamási és a dombóvári járási hivatalok élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályai, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás és a TIT Tolna megyei szervezete. Az előadásokat Tamásiban, a járási pártbizottság tanácstermében rendezik, november 8-án, 22-én, 29-én és december 6-án. November 8-án Kolozs Istvánnak, a tsz-szövetség titkárának megnyitója után dr. Csukás András, a MÉM állategészségügyi főosztály osztály- vezetője előadása hangzik el, amelynek témája: Idült betegségek kihatása a szar vasmarhatartás gazdaságosságura. A tőgygyulladás elleni védekezés gyakorlati vonatkozásairól dr. Kováts Jenő, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója tart előadást November 22-én dr. Katona Ferencnek, az Allatorvostudo- mányi Egyetem élelmiszerhigiéniai tanszékének docense előadása hangzik el a gépi fejes állategészségügyi problémáiról, illetve annak a gazdaságos tejtermeléssel való összefüggéséről. , November 29-én dr. Nagy Tibor, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgatóhelyettese a ‘szarvasmarhabrucellózisról, a vírusos borjúbetegségekről ad ismertetőt December 6-án a sertések fertőző elvetéléséről, annak gazdasági kihatásáról hangzik el dr. Magyary Istvánnak, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás megyei szak- állatorvosának előadása. Esti töprengések Olvasom az Esti Hírlap november l-i számát és töprengek. A hatodik oldalon külsőbelső felvételek mutatják a Huugaroíruct Tuzséron épült új hütőházát, mely — idézem — „22 400 négyzetméter alapterületű”, és természetesen korszerű. Tovább idézem: „Tíz rekesz, vagyis terem van benne, mindegyik 7000 négyzetméter”. Szorzók, osztok, kivonok. Sehogyan nem sikerül rájönnöm, hogyan tudtak Tuzséron egy 22 400 négyzetméter alapterületű földszintes hútőházba hetvenezer négyzetméter területet belepréselni. Akad azonban a november l-i Esti Hírlapban más, ugyancsak figyelmet érdemlő tanulság is. A táci Gorsiumban feltártak egy épületet, mely a IV. század előtt készülhetett, mert az i. u. 301—400 közti években már „felújították”. A felújítás nívódíjat érdemelne, mert: „A hajdani mesterek kitűnő munkát végeztek, ugyanis még most is épek a fütésvezeték téglái, a padló alatti fűtés vezetéke, valamint épen maradt a vakolat és padló egy része is.” Mi marad a 3571-es év régészeire mai szakiparosa^nk munkájából? O. L
