Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-16 / 270. szám
A térképen még nem található Átkelt a Tiszán a Barátság II. olajvezeték Á télre tekintve Ha hosszan elnyúlott. is ez az idei ősz, hovatovább már hidegen világosodik az égbolt. A télre készülünk, s a téli falu képéhez vajon nem társul-e hozzá még mindig valamiféle ősi mozdulatlanság asszociációja, amely úgyszólván rátelepszik ilyenkor erre a világra?.-.. Vajda János, a múlt század markáns költője még így írhatott: ,,Télen ót, amikor a nagy hó minden külső munkát lehetetlenné tesz, a jó gazda kosarat köt, szerszámait told- ja-foldja, hogy az idő kárba ne vesszen.” Mar ebben az évszázadban ugyan, de hasonlóképpen fogalmaz egyik télen játszódó novellájában Tömörkény István: „Hosszú és unalmas napokból áll ilyen tájban odakünn az élet. Csak téblá- bolnak az emberek”. Jól tudjuk, hogy sok minden visszavonhatatlanul elmúlt, és folyton-folyvásv elmúlóban van, ami akár még tegnap is fontos jegye volt ennek az összképnek. Mert mindenekelőtt: állíthatjuk-e napjainkban, hogy a falu egyenlő a mezőgazdálkodással? Szinte közhelyszerű a válasz, hiszen köztudott, hogy éppenséggel kisebbségbe kerültek a termelőszövetkezetekben, állami gaz. daságokban foglalkoztatottak szerte az országban, így a falvak jórészében is. Ez nem zárja ki, hogy manapság is találkozunk hellyel- közzel olyasfajta tétlenséggel, amilyenre az idézett írók utaltak, hiszen az évszakok múlása, az időjárás változatlanul megszabja keretét az élelmicikkek előállításának. Mégis, joggal mondhatjuk, hogy az egész élelmiszergazdaság iparosodásának izgalmas korát éljük, ami bizonyos értelemben azzal is jár, hogy csökken az idényszerűség, adódik munka a havas hetekben is. Nem pusztán, arra gondolunk, hogy jó néhány részlege van már a gazdaságoknak, amelyek télen- nyáron foglalkoztatnak embereket. Hanem arra, hogy kétségkívül több idő jut ezekben a hónapokban a felkészülésre: a jövő esztendeire éppúgy, miként a következő évek munkájára is ilyentájt gyűjthet tudást a parasztember. Vagyis a tél egyszersmind és hagyományosan a tanulás, a szellemi izmosodás ideje, ami. dón a termelőszövetkezeti szövetségek sorra-rendre hívnak össze különféle tanácskozásokat, tanfolyamokat. Nincs az a szakember, akinek a technikumokban, főiskolákban felgyülemlett tudása meg ne kopna — a gazdagon áramló ismeretekhez való felzárkózás mindenkinél elengedhetetlen, aki valamelyest ad magára. Fock Jenő miniszterelnök említette, hogy a Parlamentben tartott gazdasági aktívaértekezleten, hogy a mezőgazdaságban ,.a legutóbbi esztendők változásai minőségi jellegűek”. Az máris bizonyos, hogy az 1971-eg esztendő minden eddiginél nagyobb termelési értéket produkál a magyar mezőgazdaság történetében! Nőttek a növénytermesztési hozamok, kedvező folyamatok indultak meg — összhangban a negyedik ötéves terv legfőbb célkitűzésével — az- állat- tenyésztésben, az élelmiszer- gazdasági vertikumot jól kitölti. kiegészíti megannyi, korábban melléküzemnek mondott tevékenység. A számviteli szakemberek dolga lesz éppen e számukra aztán korántsem tétlen hetekben elemezni, mit mutat jövedelmek, pénzügyek dolgában az összkép? Másfelől azonban újra csak azt hangoztathatjuk: mind nekik, mind más szakembereknek, de valamennyi termelőszövetkezeti és állami gazdaságban dolgozónak már- már egyik alapvető tennivaló, ja. hogy a-következő hetekből mind több időt csípjen el önművelésre. Ez ugyanis ma talán egyik legfőbb, a gépesítéssel, egyéb tennivalókkal mindenképpen egyenrangú előfeltétele annak, hogy a mezőgazdaság minőségi változásai töretlenek maradjanak. Keresztényi Nándor Talajerő-utánpótlás ezer vagon tőzeges felsállal A városi hulladékot nem érdemes hasznosítani — Új tőzeg-lápifold bánya Kajdacson A Tolna megyei Talajerő- gazdálkodási Vállalat tevékenységéről így ősz táján sokkal többet beszélnek, mint év. közben. Érthető, hisz a mező- gazdasági üzemekben — és a kerttulajdonosok körében is — ilyenkor mérik fel: mit használt a szerves trágya, és menynyit, milyen minőségben rendeljenek a következő évben. A tőzeges fekál. mint a szerves trágya legkönnyebben beszerezhető fajtája, felkeltette a mezőgazdasági üzemek érdeklődését. Nyolc-tíz éve még alig lehetett eladni, ma pedig nem tudnak annyit készíteni, hogy az igényeket kielégítsék. Az idén több mint húsz Tolna megyei termelőszövetkezet volt vásárló a talajerőgazdái. kodásnál. öcsény, Medina, Szakály, Kisdorog, Kéty termelőszövetkezetei nagy meny- nyiségben vásároltak. Érdekes, hogy a hegyes-dombos kisdo- rogi, és kétyi tsz-ek milyen nagy mennyiségben vásárolják a fekálos tőzeget. De az állami gazdaságok is vásárlók: Paks és Szekszárd állandó vevő. Főleg a szőlészetet, a gyümölcsösöket szórják meg így ősz táján a kiváló minőségű szerves trágyával. Da új vásárlók is jelentkeztek: a szekszárdi kertek gazdái. Háromszáz. vagonnyit adtak el. Az újtelepítésű szekszárdi kisker, tek földjének termő erejét kívánják növelni. Lesz-e a jövőben elegendő fekál-trágya, hogyan tudják a növekvő igényeket kielégíteni? Németh József igazgató elmondotta, hogy újabb tőzegbánya nyitását tervezik Kaj- dacs térségében, s az innen kibányászott lapos földet hasz. nálják’ majd a sertéstelepek felsáljának alapanyagául. Ugyanis több termelőszövetkezettel tárgyalásokat kezdtek az új állattenyésztési telepek hulladékának hasznosítására. Amennyiben ez a terv sikerül, az üzletet a tsz-ekkel meg tudják kötni, úgy jelentősen növelhetik a trágyakészítést. Sajnos nincs mód arra, hogy a városi „kommunális” hulladékot hasznosítsák. A hulladék összetétele olyan, hogy a most ismert válogatási módszerek nem gazdaságosak. Az olyan nagy városokban, mint Drezda és Varsó, ahol korszerű hulladékhasznosító telepek működtek, sorra megszüntetik üzemeltetésüket és visszatérnek a hulladék földeléséhez, így nem várható, hogy az egyre jelentkező igényt a városi hulladék felhasználásával elégítsék ki. Tavaly, ezer vagon talajerőpótló anyagot adtak el a me- mezőgazdasági üzemekben. Idén ennél több fekálos tőzeg trágyát készítenek, és a terv szerint halad a. vállalatnál a munka. Az 1971. évi időarányos tervet teljesítették. Igaz, a munkához kedvező az időjárás is. Viszont az eszközök kihasználása, a szállítások ütemezése, a vevők kielégítése sok gondot okozott év közben. Most a jövő évre készülnek; a tőzegkitermeléshez készítik, a terveket, sorolják a rendelőket. Jövőre is egyenletesen, a rendelők kívánsága szerint szeretnék szerződéseiket teljesíteni. búcsúzta a Kisvasút (Szabó István felvétele) .. A május 27-ig érvényes vasúti menetrend szerint a „keskenynyomközű gazdasági kisvasút” reggel 5 óra 10 perckor indul Iregszemcséről, s 6 óra 16 perckor érkezik Nagykónyiba, ahonnan négy perc múltán vissza is fordul. Ötször teszi meg az utat. míg hatodszorra Medgyesnél visz- szaíordul. De ez csak elméletben van így, a menetrend lapjain, a valóságban a „kes- kenynyomköznek” csak a nyoma maradt, miután a síneket már a legtöbb helyen föl is szedték. A hajdani vasút mellett pompás, „szélesnyom- közű” műút halad, aminek viszont a térképen nincs nyoma. Szeptember elsején nyitották meg, s ekkor köszönt el végleg a masiniszta. Aki Iregszemcséről indul, csak az újiregi táblát látja, mert több millió forint futotta a valóban korszerű műútra, de úgy látszik, útjelző táblára már nem volt pénz. így az olyan gyakorlott gépkocsivezető is, mint Kettinger Károly, aki a megye minden zugát ismeri, ugyancsak elcsodálkozik: hol is vagyunk?Az út mentén házak sorakoznak, de gépkocsi azelőtt erre nem tudott járni, s tábla itt sincs, úgy látszik, valóban kevés a pénz. Szerencsére megpillantunk valakit, megállunk, s bemutatkozunk, — Szabó István vagyok, a gabonafelvásárló raktárvezetője. Ez pedig, amit itt körbe látnak. Medgyes-puszta. Az út? Alig két hónapja van, persze, hogy nincs rajta a térképen. Azelőtt Nagykónyiból Tamási felé kellett kanyarodni, ami j nagy kerülő. Most mi is elérjük a Balatont, mindössze 34 kilométer ide. De nemcsak a medgyesiek- nek jó az új műút. a dombóváriaknak is, akik Nagykónyin . át 68 kilométert utaznak Sió- j fokig. Ilyen körülmények kö- ; zött természetes, hogy a kisvasúira többé nem volt szükség, az autóbuszok gyorsabbak is. kényelmesebbek is. Medgyesen hetven család él. Szétszórt település, minden ház körül nagy kert húzódik, s minden háztetőn televízió-antenna. Szabó István gyorsan számolni kezdi, hogy nemcsak televízió van, motor is, jó néhány autó is. Most. hogy az új út elkészült, nyilván több is lesz. De más is van Medgyesen, — fiatalság. — A hetven család fiaiból két futballcsapat is kikerült, — mondja, némileg a gazda büszkeségével, hisz ő az intéző s edző is egyszemélyben. A futballnak mindenképp nagy lehet a becsülete Medgyesen, mert a lelkesedésből öltözőre, sőt fürdőre is futotta. A lelkesedés sok mindenre képes: a Pesten. Fehérvárott, vagy jobb esetben a környéken dolgozó fiatalok hét végére rendszerint hazajönnek, mert ahogy Szabó István mondja, szeretik ezt a helyet. Mit szeretnek rajta? Meggyesnek nincs műemléke, a táj sem különös, s még a két futballcsapat kedvéért sem szoktak száz kilométereket utazni. Az otthont szeretik, amit — s ezt az idegen rögtön fölfedezi — gondos kezek folyton szépítenek, gazdagítanak. — Mi nem félünk attól, hogy elnéptelenedik a falu, — mondja Szabó István. — Most meg, hogy elkészült az út, a világ is közelebb jött hozzánk. Csak azt a fránya táblát tennék már ki, mert bizony gyakran megtörténik, hogy csak tévedésből jönnek mifelénk. Velünk is ez történt. (cs.) Tiszapalkonya térségében az építők átvontatták a Tiszán a 340 méi?r hosszú és 150 tonna súIstí szigetelt ikervezetéket. A nagy pontosságot és szaktudást igénylő munkánál »különleges csigasorral és 250 lóerős szovjet traktorral vontatták víz alatt a csővezetéket. • ** a» (MTI foto — Fényes Tamás felvétele—KS) Importálják az ivóvizet Rotterdamba Nélkülözhetetlen „Köpje Koffie”-jüket, csésze kávéjukat, a rotterdamiak rövidesen garantáltan kristálytiszta nor- végiai vízzel főzhetik. A drága nedűt hajón szállítják Hollandiába. Az első húszezer literes próbaszállítmány már befutott és kétliteres adagolásban, 1,12 guldenért került forgalomba. Az üzlet a magas ár ellenére is kifizetődőnek tűnik. Ugyanis a Rajna menti gyűjtőmedencéből származó saját ivóvíz sótartalma jelenleg literenként 550 milligramm, vagy. is jócskán az „ízhatái” felett van. A minőségromlás hatására az utóbbi hetekben száz százalékkal emelkedett az ásványvizek importja is a Német Szövetségi Köztársaságból, Belgiumból, és Franciaországból. Mindez a világ elszennyeződése nagy problémájának része. A holland hatóságok el- I határozták, minden vegyi eredetű hulladékanyak és mellék- termék jegyzékbe vételét.
