Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-13 / 268. szám

TUbuNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! HIE PUJ SAG A MAGYAR SZOCIALISTA MÜNKASPAHT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 268. szám ARA: 90 PILLÉK Szombat, 1971. november 13. Erősíteni kell a KISZ kommunista és tömegszervezeti jellegét ifjúkommunisták megyei küldött értek esiete Tegnap délelőtt Szekszárdon, a megyei pártbizottság székházában összeült a KISZ Tolna megyei küldöttértekezle­te. Tóth József, az MSZMP megyei bizottságának osztályve­zetője, az értekezlet elnöke, köszöntötte a küldötteket és a vendégeket, köztük Péter Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterét, K. Papp Józsefet, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Égető Lajost, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tö­megszervezetek osztálya helyettes vezetőjét, dr. Gombár Jó­zsefet, a KISZ Központi Bizottságának titkárát és Szabópál Antalt, a megyei tanács elnökét, továbbá a megjelent párt-, állami, társadalmi és tömegsz-mio?ott „o^otöPot Tóth József megnyitójában elmondotta, hogy a megye közéletének, ifjúsági mozgal­mának jelentős eseménye, fór iuma a küldöttértekezlet. Ez­zel a december 8-án összeülő Vili. KISZ-kongresszus me­gyei előkészítésének jelentős állomásához érkeztünk el. A küldöttértekezlet felada­ta. hogy értékelje megyénk ifjúkommunistáinak négy­éves tevékenységét, a párttól kapott megbízatások, a KISZ VII. kongresszusa, az előző megyei küldöttértekezlet hatá­rozatának végrehajtását és vonja le a szülcséges következ­tetéseket. Határozza meg és mutas­son utat a fiatal kollektí­váknak a szervezeti élet tartalmassá tételére a KISZ-tagok politikai akti­vitásának növelésére, a fiatalok érdeklődését le­kötő színes, eleven ifjúsá­gi élet megteremtésére. Válassza meg a megyei veze­tő szerveket és a kongresszu­si küldötteket. Hangsúlyozta, hogy kedvező kül- és belpolitikai légkörben ülhetett össze a küldöttérte­kezlet. Nemcsak külpolitikán­kat, hanem belpolitikánkat is áthatja a párt következetes marxista—leninista politiká­ja, amely 1955 óta töretlen és egyenes. Jól szolgálja népünk és ifjúságunk érdekeit, célja­it, vágyait — Meggyőződésünk, hogy á küldöttértekezlet méltó foly­tatása lesz az eddigi munká­nak. részvevői érzik felelős­ségüket és eredményes mun­kát végeznek a mai napon — mondotta Tóth József. Az ügyrendnek megfelelően á küldöttek megválasztották az öt-öt tagú mandátum vizs­gáló. jelölő, és szavazatszedő bizottságot. Ezt követően Szabó Géza,' a KISZ megyei bizottságának első titkára emelkedett szólás­ra, és kiegészítette a megyei bizottság által előzőleg írás­ban kiadott beszámolót, mely többek között elendig , ,,.., — Megyénk politikai, tár­sadalmi, gazdasági és kul­turális életében bekövetke­zett változásoknak az ifjúsá­gi mozgalomra gyakorolt hatását. — A KISZ tevékenységét megyénk ifjúságának esz­mei, politikai arculatának kialakításában. — Megyénk fiataljainak életkori és rétegsajátossága­it, a KISZ feladatait az if­júsági rétegek közötti mun­ka javítása érdekében. — A KISZ-szervezetek termelést segítő tevékeny­ségét, a közhasznú társadal­mi munkavégzés helyzetét. — KISZ-szervezeteink szervezeti életét, kommu­nista- és tömegszervezeti jellegének fejlődését. — Megyénk úttörőmozgal­mának helyzetét, az ezzel kancsolatos további felada­tokat. — A KTSZ nártiránvitá- sának érvényesülését, kap­csolatát a nári-. állami és tömegszervezetekkel.-zvgnfs-v» Szabó Géza kiegészítőiében elmondottá, hogy morvánk ifiósági mozgalmát envértel- mően pozitívnak értékelhet­jük. A legnagyobb fejlődést, előrelépést az jelentette, hoev nőtt a KIS7-ben tevékenyke­dő fiatal Párttagok szémn. Be­szélt arról, hoffv az MSZMP 197(1, februárjában hozott if­júságpolitikai határozata és az országgyűlés által elfoga­dott ifjúsági törvény jó hatás­sal volt megyénk ifjúsági moz­galmára. Ez utóbbinál szüksé­ges hangsúlyozni, hogy a fia­talok jogai mellett tartalmaz­za azok kötelességeit is. Me­gyénk ifjúságának megítélése­kor abból kell kiindulni, hogy ez az ifjúság a szocializmus­ban született, a szocializmus eszméi hatottak rá és ezeket magáénak vallja. Ugyanakkor küzd az esetenként felvetődő hibák, torzulások ellen. Gyak­ran felvetődik az ifjúság és a forradnlmiság kérdése. Sokan felteszik a kennest, hogy a ’ szocializmus céljainak eléi’ésé- hez szükség van-e forradal­márokra. Erre határozott igen­nel válaszolhatunk. Az 1970. februári párthatá­rozat értékelte az ifjúsági szövetség tevékenységét. A központi bizottság és a me­gyei pártbizottság hangsúlyoz­ta, hogy erősíteni kell a KISZ kommunista és tömegszer- vezeti jellegét. Nálunk a tömegszervezeti jel­leg erősítésénél az országos­ig nál nagyobb problémák van­nak, mivel csökkent a taglét­szám, bár a megye helyzete ezt nem indokolja. Ez azzal magyarázható, hogy egyes alapszervezetek nem fordíta­nak megfelelő gondot a lét­szám növelésére. Ezt követően a KISZ megye­bizottságának első titkáré, be­szélt a párttag ajánló tevé­kenységéről, a szervezeti sza­bályzat módosításának és a KISZ KB kongresszusi leve­lének megyénkben lezajlott vitájáról. Foglalkozott a Pá­lyaválasztás, a szakmunkás- képzés és a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását segítő intézkedések kérdésével. A megyei bizottság beszá­molójához fűzött kiegészítését a KISZ- és az úttörőszerveze­tek kapcsolatának elemzésével fejezte be. Szabó Géza felszólalása után úttörők virággal köszöntötték az értekezleten részt vevő ven­dégeket és küldötteket, mun­kájukhoz sok sikert kívántak. Tóth József, az értekezlet elnöke megnyitotta a megyei bizottság, a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság jelentése és a szóban elhangzott k’egészítés felett a vitát. Murzsa András, a dombóvári kesztyűgyár csúcstitkára a szakmunkástanulók körében végzett politikai és érdekvé­delmi munkáról, a fiatal dol­gozók beilleszkedésének se­gítéséről szólott. Béres Judit, a bátaszéki, gimnázium csúcs’tit- kára a középiskolai KíSZ- munka több kérdésével foglal­kozott. Ezt követően Péter János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Magyar Népköz- társaság * külügyminisztere emelkedett szólásra. Átadta a Központi Bizottság és személy szerint Kádár János elvtárs üdvözletét. Elmondotta, hogy . a párt tudatában van an­nak, hogy az ország jövője a fiatalokon múlik. Felavatták a szegedi házgyárat Pénteken felavatták á sze­gedi új ipari övezet legimpo­zánsabb, legnagyobb üzemét, a szefedi házgyárat. A hatalmas, mintegy tizennyolcezer négy­zetméteres nagycsarnokban megtartott ünnepség díszemel­vényén helyet foglalt Apró Antal, a párt Politikai Bizott­ságának tagja, az országgyű­lés elnöke. Az átadáskor Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter mondott avatóbeszé­det. A miniszter hangsúlyozta, hogy a szegedi házgyár fel­épülése egyik fontos feltétele a tizenöt éves lakásfejlesztési terv megvalósításának. Ezek a házgyárak biztosíté­kai annak, hogy felépüljön a negyedik ötéves tervre elő­irányzott 400 000 lakás. Közülük a szegedi üzem fel­adata évente 2500 lakás ele­meinek elkészítése. Ez nagy lépéssel visz majd közelebb a világméretekben, így hazánk­ban is tapasztalható nagyará­nyú urbanizáció helyes kiala­kulásához, a túlzsúfolt főváros tehermentesítéséhez, illetve az Országosan tervezett öt nagy vidéki centrum egyikének megteremtéséhez. Ez a szegedi vonzási körzet ipari, kulturális és egyéb szempontból mintegy másfél millió embert érint majd. Az avatás egyik szimbólu­maként Apró Antal átvágta a nagycsarnokban kifeszített nemzetiszínű szalagot, majd Sipos Mihály, a Délép Válla­lat igazgatója vette át a dol­gozók nevében az új objektu­mot. Külügyminiszterünk köz­vetlen hangon említette, hogy az előtte felszólaló Béres Ju­dit bátaszéki fiatal beszéde na­gyon meghatotta. — Én az életemben, bár na­gyon sok helyen jártam, de Al­sónyékről indultam el, először ott, majd Bátaszéken jártam is­kolába. Később úgy tudtam ta­nulni, hogy apám vasúti al­kalmazott volt, és így Bajára járhattam iskolába. A régi idő­ket nem lehet így röviden el­mondás alapján megérteni, ezért kérem, hogy a fiatalok minél többet olvassák azoknak az íróknak a műveit, akik ez­zel a témával foglalkoznak. Péter János a továbbiakban arról szólt, hogy a világ tör­ténelmében először jutunk el addig, hogy az emberiség ki fogja küszöbölni a háborút. Ennek első lépése a Nagy Ok­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom