Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

Szovjet—kubai közős közleményt írtak alá Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke október 26-tól 30- ig baráti látogatást tett Kubá­ban. A Kubai Köztársaság ve­zetői és népe testvéri, szívé­lyes fogadtatásban részesítet­ték Koszigint. A november 1-én nyilvános­ságra hozott szovjet—kubai közös közlemény bejelenti: Ko­szigin baráti beszélgetést foly­tatott Fidel Castróval, Raul Castróval és Osvaldo Dorticos- szal és más kubai vezetőkkel. A barátság és a teljes kölcsö­nös megértés légkörében foly­tatott megbeszélések során megvitatták a Szovjetunió és a Kubai Köztársaság testvéri barátsága, együttműködés kér­déseit. Átfogó véleménycserét foly­tattak továbbá a kommunista világmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom problé­máiról, valamint az alapvető nemzetközi kérdésekről. A két fél mély megelégedés­sel nyilatkozott a Szovjetunió és a Kubai Köztársaság aktív és sokoldalú, gyümölcsöző együttműködéséről. A szovjet fél megerősítette, hogy kész a jövőben is sokol­dalú támogatást nyújtani Ku­bának a szocialista vívmányok megerősí téséért. A szovjet fél ismét elítélte az Egyesült Államok imperia­lista blokádját Kuba ellen és állást foglalt a guantanamói amerikai katonai támaszpont kubai területen való törvény­telen fenntartása ellen. A kubai vezetők őszinte kö- szönetüket fejezték ki a Szov­jetuniónak a Kubának nyújtott állandó segítségért és támoga­tásért. Mint a közös közlemény le­szögezi: a felek megerősítet. ték azt a kölcsönös törekvé­süket, hogy a jövőben is min­den eszközzel erősítik és fej­lesztik a testvéri barátságot a Szovjetunió és Kuba között, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján. A szovjet és a kubai fél ki­fejezte teljes egyetértését a je­lenlegi nemzetközi helyzet és a világon végbemenő társadal­mi fejlődés értékelésében. A két fél ismét megerősítette azt a meggyőződését, hogy a jelen­legi viszonyok között sürgető szükség van a szocialista or­szágok és minden forradalmi erő egységének megszilárdítá­sára. A tárgyaló felek elítélték az Amerikai Egyesült Államok­nak az indokínai háború kiszé­lesítésére irányuló agresszív cselekményeit és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság ellen folytatott provokációkat, a koreai néppel szemben el­követett agresszív cselekmé­nyeket. A Szovjetunió és Kuba tel­jes támogatósáról biztosította azt a küzdelmet, amelyet az arab népek vívnak az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért. A véleménycsere során a fe­lek aláhúzták az európai biz­tonság szavatolásának nagy je. lentőségét, a kubai fél támo­gatja a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet összehívásá­ra irányuló erőfeszítéseit. Állást foglaltak a Német De­mokratikus Köztársaságnak és a Német Szövetségi Köztár­saságnak az ENSZ-be való egy­idejű felvétele mellett és meg­elégedésüket fejezték ki a Kí­nai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítása fölött. Síkraszálltak a szigorú nem­zetközi ellenőrzés mellett vég­rehajtandó általános és teljes leszerelés és egy olyan világ- konferencia összehívása mel­lett, amely megvitatná a lesze­relés problémáival összefüggő valamennyi kérdést. Svájc választásra jogosult 3,6 millió állampolgára közül vasárnap alig kétinillióan já­rultak az urnák eie, hogy meg­válasszák a nemzeti tanácsból és az államtanácsból álló, úgy­nevezett szövetségi gyűlést, Svájc parlamentjét. A vasár­napi választások érdekessége, hogy először szavazhattak a nők, akik eddig Svájcban nem rendelkeztek választójoggal. Ugyanakkor a svájci nők alig ötven százaléka élt ezzel a joggal. Többen kijelentették, azért nem szavaznak, mert „nem tudnak eligazodni” a bo­nyolultnak tűnő pártviszonyok és választási előírások között, A választások végeredményét valószínűleg csak hétfőn este hozzák nyilvánosságra. Az ed­digi, korántsem végleges ada­tok szerint a nemzeti tanács­ban a szociáldemokraták egy mandátumot nyertek és így összesen huszonnéggyel rendel­keznek. A radikális demokrata párt viszont egy mandátumot veszí­tett és így a nemzeti tanács­ban csák húsz helyet birtokol­hat A konzervatív keresztény, szociális néppárt három, míg a A szovjet és a kubai fél meg­elégedéssel állapította meg, hogy Latin-Amerikában, Ázsiá­ban és Afrikában a nemzeti felszabadító mozgalom hatal­mas erővé vált. Szolidaritásukat fejezték ki a chilei népi egységkormány- nyal és a perui kormány által megvalósított strukturális át­alakításokkal. Elítélték azokat a gazdasági megtorlásokat, amelyeket az imperialisták alkalmaznak, hogy folytathassák a népek ki­zsákmányolását és elnyomását. A tárgyaló felek megértéssel nyilatkoztak a panamai nép­nek arról az óhajáról, hogy ér­vényesíti teljes szuverenitását egész nemzeti területe felett. (MTI) paraszt, iparos és polgárpárt négy mandátumot mondhat magáénak. A megfigyelők szerint való­színűleg továbbra is e négy párt koalíciója marad kormá­nyon. A genfi kantonban a vasár­napi választások a Svájci Munkapárt győzelmét hozták a helyi parlamentben, a Svájci Munkapárt a legerősebb politi­kai párt, és a korábbiakhoz képest mandátumainak számát eggyel gyarapította. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ gazdasági és szo­ciális tanácsa ülésén az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési szervezetének UNCTAD mun­kájáról folyó vitában felszó­lalt dr. Pataki János nagykö­vet. Rámutatott, hogy e szer­vezet fontos szerepet játszik a világkereskedelmi problémák és a kereskedelemfejlesztési lehetőségek tanulmányozásá­ban. Sajnálattal állapította meg, hogy jóllehet a nemzet­közi kereskedelem teljes volu­mene nőtt, a fejlődő országok részesedése csökkent. A szaka­dék a fejlett és a fejlődő or­szágok között tovább nőtt. A fejlődő országok helyzetét to­vább súlyosbította, hogy a kész termékek ára gyorsab­ban (körülbelül 6 százalékkal) nőtt. mint a nyersanyagoké (körülbelül 3 százalékkal). Beszéde végén Pataki Já­nos a szervezet harmadik konferenciájának előkészüle­teivel foglalkozott. Sajnálattal állapította meg. hogy a konfe­rencia előkészítésében még mindig nem valósították meg az egyetemesség elvét: az NDK-t megakadályozzák, hogy részt vegyen a konferencia munkájában. 3 DB UJ S. A. K. TIPUSU SÉRTÉSÉT,ELEM-ADAGOLÓ KOCSI 1 Garn. d. v. cs—i gépszín felállítással (uj> 5 DB 5 m’ TAKARMANYTARTÄLY (UJ) 2 DB FN—1, 75-ÖS FÖLDNYESŐ (UJ) 200« DB NÄDPALL0 1500 KÉVE NÄD Érdeklődni: Kossuth Mg. Tsz. Öcsénv Telefon: 3. V álaszt ot lak Sváj elinti Svájc történetében először szavazhattak a nők is. Ké­pünkön Unióid Gnaeigi köztársasági elnök és felesége lead­ják szavazatukat. (Képtávírónkon érkezett). Országgyűlési küldöttségünk Taskentben Pirityi Sándor, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A magyar országgyűlés — nyolctagú küldöttségét, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének ve­zetésével egy hete tartózkodik a Szovjetunióban, vasárnap délben az Uzbég KP Központi Bizottságának taskenti székhá­zában fogadta Sarai Rasidov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, az Üzbég KP Központi Bizottságának első titkára. Sarai Rasidov üdvözlő be­szédében emlékeztetett azokra a magyar internacionalistáké ra, akik Közép-Ázsia legkü­lönbözőbb térségein, egyebei« között Taskentben, Számár- kandban. Buliarában harcol­tak annak idején a cári ön4 kényuralom és a fehérgárdis­ta terror ellen, a szovjetha­talom megszilárdításáért. Apró Antal, a magyar kül­döttség vezetője tolmácsolta az üzbég párt, az üzbég leg­felső tanács vezetőinek az MSZMP Politikai Bizottsága, a magyar kormány, az Elnöki Tanács és a magyar nép üd­vözletét. A Béke-világtanács közleménye Moszkva (TASZSZ). Moszkvában közleményt ad­tak ki a Béke-világtanács le­szerelési bizottságának kibőví­tett üléséről. A közlemény rá­mutat: Ez év október 30—31-én Moszkvában megtartották több tudós és közéleti személyiség nemzetközi találkozóját — a Béke-világtanács leszerelési bizottságának kibővített ülé­sét —, amelyen megvitatták korunk egyik legégetőbb prob­lémáját, az általános és tel­jes leszerelés kérdését. A tanácskozáson a leszere­lés politikai, katonai, tudo­mányos, gazdasági és társa­dalmi vonatkozásairól több előadást tartottak. Széles kö­rű vitát folytattak a fegyver­kezési hajszával, valamint az általános és teljes leszerelés várható hatásaival összefüggő kérdésekről. Az európai politikai helyzet­ben mutatkozó pozitív válto­zások megteremtik Európában az előfeltételeket mind a kül­földi, mind a nemzeti fegyve­res erők és fegyverzet csök­kentésével összefüggő elodáz­hatatlan problémák mielőbbi megoldásához. Hangsúlyozták a résztvevők, hogy a legköze­lebbi jövőben, lehetőleg az összeurópai értekezlet össze­hívása előtt, meg kell kezdeni a tárgyalásokat e fontos kér­désekben. A találkozó résztvevői mély aggodalmukat fejezték ki azok miatt a konfliktusok miatt, amelyek az emberek ezreinek pusztulásához vezet­nek és mérhetetlen szenvedést hoznak a lakosságra a világ különböző részeiben. A találkozó résztvevői el­ítélték. a fajgyűlölet minden megnyilvánulását. Mély fel­háborodásukat fejezték ki a kelet-pakisztáni tömeggyilkos­ságok és a menekültek hely­zete miatt. Ugyancsak megvitatták a leszerelés gazdasági és szociá­lis céljaival összefüggő fon­tos kérdéseket, valamint a környezetvédelem és a lesze­relés problémája közötti köl­csönös összefüggéseket. Kifeje­zést adtak annak a közös vé­leményüknek, hogy a lesze­relés eredményeképpen meg­takarított összegeket minde­nekelőtt a szenvedések eny­hítésére, a leszerelést végre­hajtó országok szociális szük­ségleteire és a fejlődő orszá­gok gazdasági haladásának céljaira kell felhasználni. A találkozó résztvevői üze­nettel fordultak az ENSZ-köz- gyűlés 26. ülésszakához és ki­fejezték, hogy minden eszköz­zel támogatják azt a tevékeny­séget, amely az általános le­szerelési világkonferencia mi­előbbi összehívását és az ez­zel kapcsolatos más intézke­dések megvalósítását szolgál­ja. Tömeggyűlés Londonban az észak-írországi internálások ellen Londonban, a hadügyminisztérium mellett rendezett ■!'- {gyűlésen Beruadette De l i is felszólalt. Tiltakoztak tz észak-írországi internálások ellen. (Képtávírónkon érkezett).

Next

/
Oldalképek
Tartalom