Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-10 / 239. szám

„200 várost kell f elépíteniink...” A szputnyik (Szovjetunió) írja s Vlagyimir Bjelouszov, a Szovjet Építőművész Szövetség vezetőségének titkára beszámol a folyóirat tudósítójának a szovjet építőművészek mun­kásságáról és terveikről. Kérdés: Az építészet korunkban az emberi tevékenység olyan sok­rétű, több süíu szxeiuja lett, hogy az ember — különösen, ha nem szakember az Illető — rendkívül nehezen tudja átfogni az egészet. Ezért érdekes lenne megtudni, hogy mi is tulajdonképpen á szov­jet építészet egészének központi problémája. Válasz: Nézeten! szerint a vá­rosépítkezés problémája. Az elmúlt öt évben több mint száz várost és több száz lakótöm­böt, mikrokerületet építettünk. 1930-ig még körülbelül 200 várost és több ezer mikrokerületet kell felépítenünk. Ez a kérdés mennyiségi oldala. De amint ismeretes, a mennyiség átcsap minőségbe. Mindaz, amit ma tervezünk és építünk, ilyen vagy olyan módon a városépítke­zés egy része, vagy pedig egyene­sen és közvetlenül a városépítke- 7és függvénye. A múlt építésze elkülönülten álló várat építhetett angol parkkal körülvéve, vagy földesúri kastélyt több falu kö­zött, ezzel azonban nem oldott meg semmilyen városépítészeti feladatot. A városok spontán fej­lődtek. Ma viszont egészen más a helyzet. A modern város — szi­gorú terv szerint épülő egységes komplexum és J minden egyéb — a város környéki létesítmények, az ipari objektumok, a pihenőhe­lyek, stb. — a várossal a legszo­rosabb összefüggésben épülnek. A közlekedés és az utak a város rendkívül fontos alkotóelemeivé váltak, amelyek nélkül maga a város is elképzelhetetlen. Korunk­ban az egész környezet, ahol az ember dolgozik, él vagy pihen ,,alá van rendelve” az építészek­nek. az ő „illetékességi körükbe” tartozik, — akár az üzemrészek ablakainak fekvéséről, akár a la­kás belső kiképzéséről van szó. A városépítkezés ma azért fog­ja egybe az építészeket, mert csakis a számos szűk szakterü­leten dolgozó építészeti szakember közös munkája hozhatja létre azt a bonyolult organizmust, amely a ..város” nevet viseli. Az építész azonban már p. falva­kat, is járja. Közreműködésivel fokozatosan, de szüntelenül átala­kul a mai falu arculata. Moszkva területén az Építesz Szövetség fő­városi szervezete — az ország leg­nagyobb hyen szervezete — fog­lakozott a falvak rekonstrukció­jával. jelenleg ötvennel több ter­vezőintézet dolgozik ezen a fel­adaton. Kerués: Hihetetlenül bonyolult dolog lehet korszerű városi orga­nizmust tervezni. E munka' során milyen műszaki újdonságokat al­kalmaznak? Válasz: Természetesen nem úgy dolgozunk, mint a hajdani épí­tészek. Kétszáz, sőt hiég -száz év­vel ezelőtt is pusztán a személyes tapasztalatra, az intuícióra támasz­kodva is lehetett épületeket emel­ni, s eközben csak kevés megkö­töttséget, korlátot kellett figye­lembe venni. Nos, például Péter- várott (a mai Leningrádban) a há­zak nem lehettek magasabbak, mint a Téli Palota. Ma csupán in­tuícióval nem lehet boldogulni, — mi nem egyes épületeket, hanem egész városokat emelünk! Munkánkban elengedhetetlen az igen mélyreható társadalmi és gaz­dasági megalapozottság, nélkülöz­hetetlenek a legpontosabb műsza­ki számítások. Elektronikus szá­mítógépek nélkül nem nagyon boldogulhatnánk. Ma eljutottunk odáig — kérem, ne csodálkozza­nak ezen —. hogy automatizálni kell a városok és az egyes objek­tumok tervezését, mivel az em­berek már nehezen tudják szem előtt tartani azt a számtani té­nyezőt, amelytől az optimális va­riáció kiválasztása függ. Kérdés: És hogyan vesznek fi­gyelembe olyan momentumot, mint például az építkezés nemzeti hagyományai? Hiszen ez a kérdés annyira ré^zADtbe menő, hogy a gép valószínűleg nem oldja meg könnyűszerrel. Válasz: igen. ez még meghalad­ja a gép ereiét. Itt az ember íz­lésére. alkotó szemléletére, fan­táziájára, tehetségére van szük­ség. Az építészet nemzeti hagyo­mányairól már számos könyvet írtak. Elméletileg látszólag min­den világos és tisztázott, ám a gyakorlatban nem egészen. A nemzeti énítész.et nem egyszerű­en a díszítő elemekben jelentke­zik. nem a régi formák mégis,- métiásét jelenti, hanem a népi építőművészet gazdag tapasztala­tainak felhasználását. I^az. ez megköveteh a m dern díszítőanva- gok gazdag palettájának .székes körű használatát, az építőművész fantáziája neöjg olykor mppha- lnrüa az építőanyagipar lehetősé­geit. Nagy jelentőségű ezen a téren a nemzeti éoítőrnűvéc7-s7Pkerr*be- rek nevelése, akik iól ismerik a világ építőmű vés ének eredmé- nveit. s u^anakhnr m?r»teev ve­lük s^'Uet+ek népük építészeti ha- gvon-iámmi. ­Ma már varrenk szakem­Az á>'ekh°n buzgalommal k°rpsc\ik és gyak­ran meg is falábuk a nemzeti és a nemzetközi momentumok har­A gdanski Teatr Wybraeze műsorára tűzte Madách Im­re drámáját, Stanislaw Habanowski műfordításában. Rende­ző: Giricz Mátyás, a jelmezeket és a díszleteket Gyarmathy Agnes tervezte. Képünkön: a főszereplők Henryk Dista, Jad_ wiga Polanowska és Zbigniew Grochal. (MTI fotó; Kovács Sándor felv. — KS) móniáját. Az az építész, aki fi­gyelembe veszi a klímát, a tájat, a nép szokásait, feltétlenül az adott környezethez alkalmazkodva építkezik, vagyis akarva-akarat- lanul számításba veszi a nemzeti építkezés sok esztendős tapaszta­latait. Ebben az értelemben jel­lemzőek az 1966-os földrengéstől sújtott Taskent új lakónegyedei. Itt a sokemeletes összkomfortos lakóházak mellett egyszintes épü­letcsoportokat is emeltek. Az új házak jól ‘alkalmazkodnak a he­lyi sajátosságokhoz, ugyanakkor természetesein a legkorszerűbb anyagokból épültek. A földszintes házakat egy-egy családnak szán­ták. a nagy családoknak. Üz­begisztánban szép számmal talál­ni sokgyermekes családokát. Érdekesen épül ma Türkmánia fővárosa, Ashabad. Az „Ashabad” szálló, a könyvtár stb. tervei Ab­dullah Ahmedov irányításával készültek, s látni, hogy ihletett munka gyümölcsei. A tervezők bátran alkalmazták az építkezé­seknél az ősi türkmén szőnyegek ornamentikáját. Szervesen beillesz­kedett a kialakult városi együttes­be a korszerű, de jellegét tekint­ve mégis oly eltérő „Alma-Ata” szálloda Kazahsztán fővárosában, az „Iverija” Tbilisziben, Grú­zia fővárosában. Az üzbe- gisztáni Novoi várost és a kazahsztáni Sevcsenkót leningrá- diak tervezték a helyi adottságok és hagyományok figyelembevételé­vel. A vízben szegény, forró siva­tag természeti adottságai az em­ber számára kellemes mikroklíma kialakítását igényelték. Novoi és Sevcsenko városok új házaiban a lakások jól szellőződnek, az épü­leteket úgy emelték, hogy a lakó- helyiségeket védjék a tűző naptól. Áz udvarokon és az utcákon sok a fa, a zöld növényzet és a szökő­kút. Jó feltételeket teremtettek a pihenéshez, a sportoláshoz, a gyer­mekeknek a játszáshoz is. Vilniusz, a lett főváros Zsirmu- naj nevű új lakónegyedének ter­vezőit a Szovjetunió Állami díjá­val tüntették ki. Vilniuszban egyébként még egy új lakónegyed épül, — Lazdinaj. Tervezői ki­jelentették, hogy ez még szebb* lesz. mint az előző negyed. Kérdés: És mi a helyzet az OSZSZSZK-ban? Válasz: Nemrégen Tulába utaz­tam, ahol részt vettem az új te­rületi színház megnyitásán. Építé­szeti szempontból ez ma az or­szág legszebb színháza. Négy épí­tész alkotta az eredeti, prototípus nélküli nagyszerű színházi együt­test. Az épületet egyetlen darab­ból álló, áttetsző lemez fedi. A maga nemében egyedülálló szín­padi berendezéseket kapott az épület és a nézőtér belső kiképzé­se megkapóan kifejező. Emellett a nézőtér és az ülőhelyék átalakít­hatok. amiről annak idején már Mejerhold és Eizenstein is álmo­dozott. Figyelemre méltó, hogy a tulaiak a színház teljes berende­zését saját üzemeikben állították elő, és így ez a színház a leg­utolsó szögig tulai. Az egész köztársaságban inten­zív építkezés folyik. Vlagyivosz­tokban a bonyolult, dimbes-dom- bos talajon épült új lakónegyedek sajátos, maradandó élményt nyúj­tó sziulettet kölcsönöztek a vá­rosnak. Kérdés:- Természetesen jó dolog, hogy gyors ütemben sok szép épü­letet emeltünk. De itt felmerül egy másik kérdés. Száz várost építettünk az elmúlt öt évben, kétszázat kell építenünk az elkö­vetkező .tíz év során, — de vajon mindnek megvan-e a maga tisztá­zott, világos sorsa? Hiszen új vá­rosokat rendszerint hasznossági céllal építenek: gyár mellett, egy- egy újonnan feltárt érc- vagy olaj lelőhely hasznosítására, közle­kedési csomópontnak, stb. De mi lesz a várossal, ha mondjuk, a lelőhely kimerül? Válasz: Ez bonyolult kérdés, és ma még nem lehet kimerítő pon­tossággal választ adni rá. Való­ban, az új városok gyakran csu­pasz helyen jönnek létre. Minden város egy átfogó terv szerint épül. A körülményékhez képest maximális számú lakost igyek­szünk elhelyezni bennük. A szibé­riai ,,olajvárosokat” például több tízezer lélekszárnra. Togliatti vá­rost pedig 350 000 lakoshoz tervez­tük. Nem lehet egyszerre fél­milliós várost építeni, — az ilyen város szakaszonként jön létre. De amíg ezek a szakaszok váltakoz­na1'. pz élet is t^zza a maga mó­dosításait. Az átfogó terv 25—30 évre szabja meg a városépítkezés fejlődésének képét. Gyakorlatilag 2000-ig. Hogy ezután mi lesz, ar­ról csak homályos elképzeléseink vannak. A városok többségének esetében b'-^* ' an van ötven­esztendős 'fejlődésük * sémája is. Olykor száz évvel előre lehet lát­ni nagy vonalakban a város sor­sát. Mivel óriási értékeket fekte­tünk a beruházás jellegű építke­zésbe, ezért kötelesek vagyunk legalább nagy vonalakban előre tekinteni, nehogy munkánk a jö­vőben elértéktelenedjék. A dom­borzat, a táj- és klímaviszonyok alapján előre meg lehet monda­ni, hogy a szóbanforgó város száz év múlva is fejlődni fog-e, ha mondjuk, nem is északra, de dé­li irányban, és ezt figyelembe kell venni közművesítésnél is. Természetesen előfordulhat, hogy az érc- vagy a nyersolajlelőhely kiapad, a gyárat le kell szerelni, de a város, miután felépült, ön­álló értékké válik és tovább él, s alárendeli érdekeinek mai számí­tásainkat. Tenoristák VÍZSZINTES: 1. Bolgár opera­énekes. Vendégszerepelt a SZU- ban, az USA-ban, és több európai országban. 14. Ifjúsági lap rövidí­tése. 15. Lírai tenor operaénekes. A bel-canto kiemelkedő képviselő­je. A budapesti Operaházon kívül a bécsi és a New York-i operá­nak is tagja volt; világhírű Mo- zart-interpretátor. (1896—1964.) 17. Magyar származású amerikai ope­ra .zcs. Többször vendégsz?repeit Európában, Budapesten is (Gábor). 19. Erek! 20. Az élet örömeit él­vezi. 25. Régi súlyegység. 27. Cso­dálatos hangú, olasz származású amerikai operaénekes, a New York-i Metropolitan tagja volt. Több filmben szerepelt. (Mario, 1921—59). 28. Kilociklus. 29. N-nel a második betű helyén: üdvözlő kártya. 32. Négy nulla! 34. Szintén. 35. Aroma. 36. Világhírű operaház Milánóban, 1778-ban nyílt meg. Együttese többször szerepelt Bu­dapesten is. 40. Cin betűi. 41. Vi­lághírű olasz operaénekes, a bel- canto egyik legnagyobb művelője. A milánói, majd a New York-i operaház tagja. Budapesten több­ször láthattuk. (Benjamino, 1890— 1957). 43. Morze-jel. 44. Utálatos, gyűlöletes (féreg). 46. Pesten a Német Színház és a Nemzeti Szín­ház tagja volt, de világszerte nagy sikerrel szereplő énekesünk volt. ö alakította az első Bánk bánt (József, 1820—91). 48. Az irányított URH-hullámokat kibocsátó készü­lék. 49. Olasz tenorista, 1946-ban a Manonban debütált. A New York-i Metropolitan, majd a milá­nói operaház tagja. 1961-ben Bu-m dapesten is vendég szer epeit. (Giu lakás. 12. Római 995. 13. Minden idők legnagyobb tenoristája. Ra­gyogó éí-c 1 és mégis selymesen zengő hangjában hazája, az olasz hangzásszépség eszménye testesült meg Művészetét több hanglemez őrzi. (1873—1921.) 16. Vásárláskor kerül szóba. 18. Az Operaház ma­gánénekese, a Zeneművészeti Fő­iskola tanára. Liszt-, VIT-díjas, ér­demes művész. Mozart, Rossini, Donizetti és Puccini szerepek mel­lett dal- és oratórium-előadásaiból is ismert. (József). 21. Római 49. 22. Gyapjú, olaszul. 23. GZ. 24. Fá­raó hangzói. 26. „A” vizelzáró szerkezet. 28. Magyar származású tenorista. *Repertoárján 54 szerep sorakozik. Puccinitől Wágnerig, Le- hártól Verdiig. Hangjának fátyo­los zengés ■. rJmuvcutsége, szerep- formáló készsége az operaszínpad kivételes nagy művészei között je­löli ki helyét. 1964-ben nagy sikert aratott Budapesten. 30. Siófokkal egyesült köz 31. Többszínű. 33. A szankszkrit nyelv ebből a nyelv­ből alakult ki. 36. Hirtelen kisü­tött hússzelet. 37. I. Katalin is ez volt. 38. Lorca páratlan b^tűi. 39. A vízsz. 63. alatti tenorista ke­resztneve. 42. Agilis mássalhangzói. 45. Perzsa uralkodó. 47. Gaál Fran­ciska. 50. .... a csodák csodája, (mesefilm címe) 56. Az ókort előz­te meg. 53. . . . port — repülőtér idegen nyelven. 59. Kecskegyerek. 61. Harun al-Rasid is ez volt. 63. Pajtás, cimbora, angolul. (PÁL) 64. Visszasírj 65. Pest melletti köz­ség, visszafelé. 66. Talál. 67. Prin­cípium. 69. Hangjegyek. 70. 1001 római számmal. 71. Enyém, ango­lul. seppe). 51. Indulatszó. 52. Szovjet gépkocsik nemzetközi jelzése. 53. DP. .54. Lásd 34, vízsz. 55. Tudat. 57. Karalábé jelzője lehet. 60. Ázsia több idegen nyelven. ’ 62. Idegen: számú, röviden.<63. Kivételes zenei intelligenciával rendelkező, lenyű­göző előadóképességű olasz teno­rista volt. A New York-i és a mi­lánói operaház tagja. (18S5—1952). 1940-ben a szerepléstől visszavo­nult. Keresztneve a függ. 39. sor­ban. 68. Község Somogybán. 70. Egyik legnagyobb ma élő tenorista. 1951-től a Metropolitan tagja. Fel­lépett Moszkvában és Budapesten is. Főképp Verdi, Puccini és Bizet müveit interpretálja. 72. Ismert oratórium- és dalénekesünk. A Ma­gyar Állami Operaház magánéne­kese. Liszt- és VIT-díjas. FÜGGŐLEGES: \L. Svéd ienorista, a Metropolitan tagja. Világszerte szerepel, a Svéd Zeneművészeti Akadémia tagja. 2. Fohász. 3. Autó­márka. 4. Becézett férfinév 5. Gö­rög óriás, a monda szerint az ég­boltot tartja a vállán. 6. Gyereke­sen ártatlan. 7. Igevég. 8. Dél­vietnami tábornok. 9. Szénhidro­gén-származék. 10. LÁ. 11. Állat­Megfejtésül beküldendő a vízsz. 1.. 15., 17., 27., 36., 4L, 46., 49., 63., 70.. 72., a függ. 1.. 13., 18., 28. és 39. számú sorok megfejtése 1971. október 18-án déli 12 óráig levele­ző1 spon a Megyei Művelődési Köz­pont, Szex.3zárd címre. A levelező­lapra kérjük ráírni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1971. ok ober 3-i rejtvény he­lyes megfejtése: Művelődési Központ — Alisca — Agamemnon — Balassa — Illyés Gyula — Korzó Áruház — Liszt — Parnzzta — Reményi — Gemenc Szálló — Mechanikai Mérőműsze­rek Gyára — Vörösbor — Augusz Antal — Szüreti Napok — Gróf — Jó nedű — Hirnes — Foyer — Lá­zár. : Könyvjutalmat nyertek: Dankó Dóra Deszk, Szanatórium, Erdei Józsefné Tamási, Bocskai u. 1.. Schultheisz Károlyné Bonyhád, Bem u. 5., Simon József Szek- szárd, Liszbesvölgy. Urmös 1 Sán- dorné Tolna, Béri Balogh u. 3. A könyveket postán küldjük eL (SZEREK) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom