Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-10 / 239. szám
A szocialista gäHäsägi sriíegráciő útján As együttni űhiidés új fejesele „Integráció: általános érte-, lemben a gazdaság egyesi ága-, zatának, részeinek1, egységének együttműködése, eg/ésülése,' öszeolvasztása, amely kiterjedhet a termelőerők, a tulajdon, vagy mindkettő összpontosu- lására”. A Közgazdasági Kislexikon, .megállapítását idéztük, óéi-'‘ezzel azl-á-ltálános, értelmezéssel aligha magyaráztuk meg a KGST XXV. ülésszakának elfogadott komplex program alapveit. A szocialista gazdasági, integráció fogalma két és fél évvei ezelőtt szerepelt először a nyolc KGST tagország hivatalos, szótárában, Ä XXIII,.. ülésszak, nyomán indult meg az a széles körű munka, amely, végül is az integráció fejlesztését, a .konkrét tennivalók és megállapodások kidolgozását célzó, 15— 20 évre szóló komplex program elfogadásához vezetet^ : A feladat újszerűségét ón-, magában is jelzi, hogy a szocialista országók' gazdasági tömörülésében első . ízben- került sor. ilyen hosszútávú feladat meghatározására. Az elfogadói: közös program néhány témában konkrétan utat.mutat, egyértelmű ‘ feladatokat szab. Más., részt pedig további kérdések .tanulmányozását írja elő. Igv 1974 elejéig az integráció előkészítésének újabb szakasza zárul le. A komplex program tehát nem annyira az integráció kibontakoztatásának közbenső és végső fázisait rögzíti, inkább az ahhoz vezető utakat, módokat, elveket, feladatkörökét vázolja. így ak $8ő. konkrét gazdasági- eredményekre csak á következő, az 1976-tól kezdődő ötéves tervben számíthatunk, A szocialista országok nem hajthatták volna végbe nagyszabású iparosítási programjaikat az egymás közötti gazda-, sági kapcsolatok rendkívül gyors fejlesztése nélkül. Az együttműködés fokozását, a KGST megalakítását sürgette, szinte kikényszerítette a tőkés hatalmak II. világháborút követő hidegháborús : politikája, amely egyebek közt gazdasági blokáddal, , kereskedelmi embargóval próbálta a társadalmi haladás-élén járó1 szocialista onszágök gazdasági ‘alapjait megtorpedózni. A gazdasági zsarolásra a szocialista országok összefogása, az elvtársiás segítségnyújtáson és a kölcsönös előnyökön alapuló külkereskedelem, a műszaki együttműködés gyors fejlesztése volt a Válasz, Bár. ebben a kezdeti időszakban a szocialista .nemzetgazdaságok még autárkiára, önellátásra törekedtek, szinté minden iparágat és termeket párhuzamosan fejlesztettek, azért a nemzetközi munka- megosztás előnyei— bár korlátozott mértékben — már ér-i vényesültek. Később, a gazdasági alapok megerősödése,, a kapcsolatok stabilizálódása nyomán, az 1950-es évek közepétől megkezdődött a szocialista nem- zetk-özi munkamegosztás tudatos tervezése, és belőle származó nagy előnyök határozottabb kihasználása. . Az ötéves tervek koordinációjával, egyeztetésével, sok. oldalú szakosítási ajánlások kidolgozásával megkezdődött a nemzetközi munkámegos'Ztás- ban rejlő előnyök, lehet ősegek feltárása. Ez az újabb — második — fejlődési szakasz nagy a szocialista integrációt megjelölő közös program messze- mutató, céljait a tapasztalatokat hasznosítva hosszú távon, fokozatosan kívánja megváló, sí tani. Nem törekszik tehát minden kérdésben nyomban a teljes, körű érdekegyeztetésre valamennyi tagország együttes cselekvésére. Az integráció általános ér-, telmezésével vezettük be sorozatunk első írását. S azok kedvéért is, akik a lényeget szeretik tömör definíciókra leegyszerűsíteni, fejezzük be azzal: a szocialista integráció pontos és konkrét meghatározására egyelőre nem vállalkozhatunk. Hiszen minőségileg olyan új fejlődési szakaszról van szó, amelynek kibontakozása hosszú esztendőket igényel, s jelenleg még nincs, nem is lehet elég gyakorlati tapasztalatunk az elméleti általánosításhoz. A magyar gazdasági reform tapasztalataiból is tudjuk, hogy miután a társadalom, a népgazdaság meg- , oldásra váró 1 kérdéseit nem lehet laboratóriumi körülmények között kikísérletezni, .időnként gyakorlatias kezdeményezések lendítik fel, orientálják, alapozzák meg a további elméleti munkát. Később pedig a tapasztalatok elméleti általánosítása további lendületet ad a gyakorlatnak, s szükség szerint korrigálja is azt. A szocialista integráció kibontakozásának első szakaszé, ban hasonlóképpen a gyakorlatias kezdeményezéseké a döntő szó. Tegyük mindehhez hozzá: bár a gazdaságilag fejlettebb tőkés világ integrációs folyamata meglehetősen előrehaladott, jellegének, keletkezésének és további irányainak megítélésében a polgári közgazdászok véleménye még ma is eltérő. Kovács József Futballisták emlékműve Kijevben A kijevi Dinamó Stadion bejáratánál nemsokára állni fog ä hős futballisták emlékműve. A második világháború idejét) a Dinamó néhány játékosa már nem tudta elhagyni a várost. A németek összeszedték őket és követelték, hogy játsszanak egy meccset katonai csapatukkal. A halálos fenyegetés ellenére a szovjet csapat győzött. Klimenkót, Korotkint, Kuzmenkót és Truszevicset a meccs után agyonlőtték, a többi ukrán játékost gyűjtőtábor., ba küldték. Az emlékmű alkotója — Iván Gorovoj — a kivégzett futballistákat négy méter magas gránitfalon, domborműben ábrázolja, pillanatokkal .kivégzésük előtt(APN—KS) Egyetemisták Szibériáért Népújság í 1Ö7I. október 10, Nyaranta több ezer szovjet egyetemista fiú és lány indul útnak az ország különböző városaiba és falvaiba, hogy Szünidei munkájával részt vállaljon a Szovjetunió nagy létesítményeinek építéséből. A gazdag tyumenyi földgáz- és kőolajlelőhelyek meghódításában már évek óta rendszeresen tevékenykednek a szovjet egyetemista fiatalok. 1965-ben Pravgyinszkban, egy eldugott kis Szibériái, faluban; a Kijevi Műszaki Egyetem 2112 hallgatójának érkezését várták. A borúlátói; ugyan megjósolták, hogy akár már most mag lehet váltani a fiatalok vasúti jegyét d visszaútra, mégis türelmetlenül várták őket. A faluban nagy építkezés folyt, kellett a munkáskéz, szükség volt az egyetemistákra. El isié rosták, hogy „kímélik a vendégeket”: két felépítendő ház alapját kiásták nekik. A diákok diákok, éretlenek, de ha a munka legnehezebb részét, a földmunkát elvégzik helyettük; a többivel talán megbirkóznak. A kijevi építőbrigádok vezetői bejelentették, hogy megérkezésük, után azonnal munkához látnak, és mindent „az alapoktól” akarnak kezdeni; így vállalják nyolc ház felépítését. Bejelentésük nem• maradt puszta ígéret. Nem kést, még csak nem is nyolc, hanem 10 házat ' éghettek fel. Átadtak egy iskolát, fölépítettek néhány üzletét és mivel még mindig volt szabad kapacitásuk”; megszegték szavukat” és a két kiásott alapú házat is felépítették. Ez, a két ház lett a Műszaki Egyetem utca első két épülete. .1065 több száz moszkvai, leningrátfi, Volgograd;. kijevi és kazanyi egyetemista számára a szibériai gázmezőkkel kötött ismeretség éve. Annyi élménnyel tériek vissza az egyetemekre. hogy a következő szünidőben ötvennégy . egyetem csaknem hatezer hallgatója folytatta az előző évben megkezdett, munkát. A 'megbízólevelekért' valóságos versengés folyt. Csak a tanulásban, sportban és a társadalmi munkában legkiválóbb hallgatók jelentkezését fogadták el. Az eredmények összegezésekor az egyetemisták maguk is meglepődtek. 14 millió rubel értékű munkát végeztek a nyári szünidőben, Mongóliában járni: — Szekszárdon l volna lenni, — szeretek utazni, — itt sokat látok, hallok a világról. Bognár Miklós technikus, idegenvezető, már bejárta az országot, biciklivel kezdte még diák korában. — Szeretek utazni, és szeretem a társaságot. Ha valahol Ősszel voltam, oda elmegyek télen is, egészen más a táj Van összehasonlítási alapom, nyitott szemmel járok a világban. Nagyobb társasággal azért jobb kirándulni, meri egymástól is tanulunk. A klubnak több mint 80 beiratkozott tagja van. Egy-egy kirándulásra, ha van hely, a ^Meggylevesben”, szívesen látnak klubon kívüli fiatalokat is „Meggyleves” új szerzeménye a művelődési központnak. A nagyon szép autóbusz nevét a színe miatt kapta. Jó kapcsolataik vannak más városok hasonló klubjaival. A szegedi ifjúsági napokon az ottani klub vendégei voltak. Ismerik a pécsieket és a budapestieket is, a soproni országos találkozóról. A szüreti napokra meghív, ták a pécsi és a budapesti fiatal utazókat. Szilveszterezni Prágában szeretnének. „Töltsük együtt a szilvesztert” címmel meghirdették a másik három klub számára is ezt a progra. mot. Ezellen csupán egy fiúnak volt kifogása, aki mindhárom városban megismerkedett egy-egy kislánnyal, s most fél, hogy a lányok rájön, nek a dologra. Kaiser István, a klub vezetője: — Történelem—földrajz— népművelés szakos tanár vagyok, itt a klubban mindhárom szerelmemet megtalálom együtt. Ezért lettem idegen- vezető is, amit már tíz éve csinálok. ' Anghy professzor írta az emlékkönyvünkbe, ismerjük meg először Magyarországot. Kezdettől fogva ezt a gyá. korlatot folytattuk. Szilveszterkor lesz a második külföldi utunk. — Akkor biztosan vannak már tervek 1972-re. — Igen, bár nagyon nehéz tervezni, fiatalokról lévén szó, akiknek kevés a pénzük és a szabadságuk. Ezért megpróbálok olyan klubprogramot ösz- szehozni, színes filmekkel és diákkal, hogjf sok mindent láthassanak a klubtagok. Régebben mindig csak utazással kapcsolatos előadásaink voltak, ezért egy kicsit megijedtem, mi lesz, ha meghívom Dániel Máriát, a fiatal képviselőnőt, vajon érdekli-e a gyerekeket a politika. Egy jó klubest lett belőle. Azóta bátrabban merek tervezni. Januárban lesz egyéves a fiatal utazók klubja. A megyei referens javasolta őket a Kiváló Klub pályázatra. (Ihárosi) Utazni sokan szeretnek, és még többen szeretnének. Utazni azonban csak úgy érdemes, ha utána van kinek elmondani, amit láttunk, tanultunk. Mindenki szeret mesélni-utazásairól. Az érdekes, izgalmas élménybeszámolót, ha azt még színes diák is kiegészítik, nagyon sokan szeretik.. A két élményt hangolja össze a fiatal utazók klubja. A klübdálutá- nokon vetített képekkel, színes filmekkel kísért előadásokat hallgatnak. Járt náluk dr. Anghy Csaba professzor, aki mongóliai, Szekulity Péter/ aki finnországi és Vedres László, aki Egyesült Arab Köztársaság-beli útjáról számolt be. Látták dr. Vargha Gyula 350 színes diáját Pécsről. A FŰK tagjai között van segédmunkás, szobafestő, technikus, adminisztrátor, bolti eladó és diák. Arra a kérdésre, hogy miért járnak a klubba, a következő válaszok érkeztek: földrajz szakos tanár szerettem ami megfelel egy nagyüzem évi termelési érzékének. Két szünidő alatt 13 klubot, 13 kórházat, 21 iskolát, 253 lakóházat és több más épületet adtak át rendeltetésének. Az egyetemisták azonban nemcsak az épít-’ kezésekhez nyújtottak segítséget. Táboraik környékén a kulturális élet is felpezsdült. Munka után 400 ismeretterjesztő előadást és 150 műkedvelő estet tartottak az eldugott szibériai falvakban. A falusi könyvtáraknak 40 000 könyvet, az iskoláknak 50 teljes sport, szertárat ajándékoztak, a felsőéves orvostan. hallgatók 45 000 beteget láttak el. A gyógyszerészek mozgó gyógyszertárakkal segítették a kis települések gyógyszerellátását. 1968-ban már 7650 egyetemista vett részt a nyugat-szibériai építőtáborok munkájában, és 1969-ben ez a szám elérte a 10 000-et. 1970. ben a Nyugat-Szibéria nagy részét .felölelő tyumenyi terület felett az ukrajnai főiskolák vállaltak védnökséget. 15 000 kijevi, harkovi, odesszai és donyecki fiúra és leányra várt 700 fontos objektum felépítése. Meghódították a hatalmas szamotlori olajlelőhelyet, segítettek a faúsztatóknak a Konda folyón, állattenyésztő üzemeket építettek, kész lakóházakat adtak át. Az örök fagy hazájában, Nádim városában szivattyútelepet szereltek a pungini gázlelőhelyen, vasútvonalat építettek Tyu- menytől Szurgutig, részt vettek az erdőirtásban és az Ob folyón épülő vízierőmű létrehozásában, Az egyetemistákat mindenütt szívélyesen fogadták, elutazásukkor pedig igaz barátokként búcsúztak tőlük. Nyugat-Szibéria arculata évről évre változik. Üj utak, gázvezetékek szelik át, városok és falvak épülnek, fúrótornyok magaslanak, gyárkémények nyújtóznak az ég felé, elektromos erőművek turbinái termelik az ipar számára nélkülözhetetlen energiát. Az új városokban és üzemekben szokatlan emlékoszlopokat találunk: „Kijev”, „Lvov”, „Harkov” felirattal. Azoknak az építőtábori fiataloknak az emlékére állították ezeket, akiknek szerepét nehéz túlértékelni Szibéria gyors fejlődésé, ben. JURIJ PEREPLJOTKIN csönösgn megalapozta a szocialista országok gazdaságainak 'hosszabb, távú,’ íerVsáfefm féjt íésztésif. Mindenékélő'tt kŐzép’r távon számbavették egymás alapvető nyersanyag- és energia-szükségleteit, megteremtve azok .kieléjjítésériek- Tehetőségeit,'-' feltol éleit, Ttfégállápod- ták a legfontosabb ipari és mezőgazdasági termékeik szál. lításának ötéves keretszámaiban, új I^GST-ifttézmények, állandó ibizptí.ságok alakultak a bonyolultabb feladatok ellátására stb. A növekvő igényekhez és lehetőségekhez képest azonban a kialakult formák ég módszerek elégtelennek bizonyultak. A KGST. különböző Szintű szerveinek egyenrangú döntései gyakran félmegoldásokat, kompromisszumokat, szültek. A szakosítási, ajánlások például bizonyos termékeknél szentesítették a meglévő gyártási párhuzamosságot. Sőt,' esetenként — az ajánlás ellenére — újabb ország is bekapcsolódott a .gyártásba. A kompromisszumok, a félmegoldások szükségképpen ,; következték abból, hogy. a gazdasági fejlettség különböző-'szintjén álló, eltérő feltételek 'közt tevékenykedő, a, feladatokat esetenként más. más:.nézőpontból, megközelítő 'nyolc tagország nemzeti érdekei bizonyos kérdésekben nehezen osszeegyeztethétőek. Ezek .áthidalására alakult meg a KGST-n belüli szervezetként például az Intermetal, a kohászati vagy á csápágyipari nemzetközi • együttműködést szervező intézmény. Kétoldalú megállapodással közös vállalatok (Haldex, Intranszmas, Ag- romas stb.) alakultak, műszaki és kooperációs kapcsolatok szövődtek és így tovább. A KGST-országok együttműködésének újabb fejezetét.
