Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-10 / 239. szám
A hét eseményeinek krónikája HÉTFŐ: Szcdatot az arab föderáció elnökévé választják. Barzel lett a nyugatnémet kereszténydemokraták új pártvezére. KEDD: Bejelentik Kissinger újabb pekingi útját. Péter János és U Thant találkozója. SZERDA: . Kawawa, tanzániai alalnök budapesti tárgyalásai. NATO-tanácskozás a kölcsönös fegyverzeicsökkentásr"' CSÜTÖRTÖK: Podgornij befejezi VDK-beli országjárását. , Koszigin algériai megbeszélései. PÉNTEK: A két német állam képviselőinek újabb találkozója. Szovjet rtyilatkozat az angol hatóságok provokációiról. SZOMBAT: Katonai zencfiilés Argentínában. Koszigin Marokkóban tárgyal. Döntő hét — a döntő évben ? A Kairóból érkező jelentésekben vissza-visszatér Szadat elnöknek az a figyelmeztetése, hogy az 1971-es esztendőnek döntő évnek kell lennie a kö_ zel-keleti háborúnak, vagy békének szempontjából. Az egyiptomi államfő nyilván az időtényező fontosságát akarja kiemelni, hiszen a válság a hónapok és évek múlásával égy. re inkább éleződik. A kulcskérdés természetesen az, hogy a korábbinál kedvezőbb nem. zetközi kereteket (a Szovjetunió és a szocialista országok segítsége az antiimperialista arab ügynek; * valamint' a yl- lágközvélemény növekvő ro. konszenve) miként tudják maguk az arab országok jobban kihasználni. A politikai rendezés továbbra is az egyetlen reális út, de a sikerhez elengedhetetlen a politikai erőfe_ szítések fokozása: az arab országok belső szilárdságának és egységének magasabb szintre helyezése. Ebből a szempontból nem túlzás azt állítani, hogy a döntő éven belül döntő hetet írhattunk. Az AKSZ — megint új rövidítést tanul az újságolvasó — az Arab Köztársaságok Szövetsége megválasztotta elnökét Anyar Szadat személyében, kijelölte a kabinet tagjait, gyakorlati lépéseket tett a kül- és gazdaságpolitika ösz- szehangolására. Ha mégis ‘óvatosan fogalmazunk s nem marad el a feltételes mód, ez azoknak a tapasztalatoknak köszönhető, amelyeket a világ a korábbi arab egységkísérletek kudarcainál szerzett. Ezért kényszerülünk olyan megállapításra: tulajdonképpen csak jóval később derül majd ki, beszélhetünk-e a Közel- Kelet „döntő hetéről”, vagy heteiről. Az arab föderációt egyelőre alá kell vetni az idő terhelő próbájának. Annyi bizonyos, ha az egység szilárd lesz, s megfelelő antiimoeria- lista tartalommal telítődik — akkor valóban jelentős, új tényezője lesz a közel-keleti helyzetnek. Mindez természetesen egybeesik a szocialista országok következetesen békeszerető politikájának kívánságaival — a konzultációk rendszeresen folynak minden tekintetben. Koszigin szovjet miniszterelnök miután Moszkvában a dél-jemeni kormányfővel tárgyalt, jelenleg éppen Északnyugat-Afrikában tesz körutat: Algériát és Marokkót keresi fel. Tevékeny a' magyar diplomácia is: New Yorkban Péter János a héten Riad egyiptomi külügyminiszterrel találkozott. Budapesten pedig magas rangú iraki vendégek is jártak, Változatlan érdeklődéssel kíséri a világ az "indokínai eseményeket. Vasárnap elnököt választott a saigoni rezsim. Az amerikaiak áldásával az a Thieu tábornok hosszabbította meg formálisan is uralmát, akit a dél-vietnami népi erők közismerten nem tekinthetnek lehetséges tárgyalópartnernek. (A DIFK a hét elején közzétett nyilatkozatában példátlan csalásnak nevezte a szavazást.) Egy találó moszkvai kommentár a hét elején a „moszkvai diplomáciai szimultánról írt. Valóban, az S.ZKP XXIV. kongresszusán bejelentett bé- keprogramnait megfelelően, valamennyi lényeges területre kiterjeszti kezdeményező készségét. Koszigin. az arab világban, Podgornij Vietnamban s a heti előrejelzések Brezs- nyev franciaországi látogatásának; programját közlik, az S21KP főtitkára tehát folytatja személyes erőfeszítéseit is az európai kibontakozás érdekében. Ide tartozik, hogy a NATO most adott érdemibbnek tűnő választ Brezsnyév tbiliszi beszédére is, amelyben Moszkva kölcsönös európai haderőcsökkentést javasolt. Még egy fontos európai folyamat: A jelek szerint „intenzív” szakaszukba jutottak a két német állam megbeszélései, ha gyors eredmény nem is várható. Várhatóak viszont a jobboldali nyugatnémet ellen zék új rohamai, miután a Párt Saarbrücken: kongresszusán Strauss szekundánsával, a mérsékeltebb Kohl-ial és Schrőderrel szemben, Barzelt választották pártvezérré és jö vendő kancellárjelöltté. Koszigin Marokkóban II. Hasszán marokkói király (jobbról) rabati palotájában fogadja Alekszej Koszigint, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökét. Szadat moszkvai látogatása A közel-keleti válság rendkívül kritikus időszakára esik Szadat egyiptomi elnök hétfőn kezdődő moszkvai látogatása. Kairói megfigyelők nagy jelentőséget tulajdonítanak- annak, hogy pénteken Moszkvába érkezett Szadek egyiptomi hadügyminiszter, s nyomban megkezdte tárgyalásait Grecs- ko marsallal, a Szovjetunió honvédelmi miniszterével. Szadek moszkvai tárgyalásait a Szadat-látogatás előkészítéseként értékelik Kairóban. "Ugyancsak a látogatás rendkívüli fontosságát hangsúlyozza, hogy vasárnap este New York-i programját megszakítva, Moszkvába repült Riad külügyminiszter, hogy bekapcsolódjék a szovjet—egyiptomi tárgyalásokba. Szadat elnökké választása % óta másodszor, az arab állam- szövetség elnökeként pedig először utazik a Szovjetunióba, el. sö látogatására márciusban került sor. ' Moszkvába menet Szadat vasárnap és hétfőn rövid látogatást tesz Kuwaitban és Teheránban, „ííirbhito go!” (Hirohito távozz:) táblákkal és jelszavakkal tiltakoznak Amszterdam lakosai a japán császár hollandiai látogatása ellen. A kémhisztéria Európa elleni diverzió Lapvéleményeh « tory-kormány csúfos akciójáról A „vissza a hidegháborúhoz” jelszó, amelyet a legutóbbi szovjeteilenes provokációval Anglia zászlajára tűzött, moszkvai értékelések szerint nemcsak a konzervatívok önzését és ádáz, vak antikommu_ nizmusát bizonyítja, hanem egyben azt is, hogy politikai számítási hibát követtek el. Európa többi részének reagálásából ugyanis kitűnik, hogy ilyen jelszavakkal ma nem lehet híveket toborozni, nem lehet politikai tőkét kovácsolni. Ugyanakkor Moszkvában rámutatnak, hogy miközben a súlyos bel- és külpolitikai problémákkal küszködő brit kormány mit sem nyert az egész ügyön, a Szovjetunió pedig szubjektíve mit sem veszített rajta, a provokációnak mégis van súlyosan érintett áldozata — Európa. A Nye. gyelja, az Izvesztyija vasárnapi melléklete egyebek között így ír .erről: „a tory vezérek látják, hogy az európai államok, köztük a .közös piac’ tagországok politikája ma egészen más irányba fejlődik, mint szeretnék — az enyhülés, a közeledés, a kelet-európai ál_ lamokkal való együttműködés irányába. London szeretné megmásítani a fejlődésnek ezt az irányát, s ennek érdekében mindent kész feláldozni, még saját népének érdekeit is. Elkeseredett erőlködése azonban lényegében ellentétes az európai államok többségének irányvonalával. Ilyen körülmények között ez a szovjetellenes provokáció nem más. mint Európa elleni diverzió, amely végső fokon kudarcra van kárhoztatva”. A szovjet fővárosban egyébként a legteljesebb megértés és elégedettség fogadta a külügyminisztérium pénteki nyilatkozatát, s az abban foglalt diplomáciai válaszintézkedéseket. amelyeket itt egy igazának és erejének tudatában cselekvő ország természetes és méltó reagálásának tekintenek. A moszkvai lapok azonban továbbra sem kommentáljak a mondvacsinált londoni „kémüg3'et”. A szovjet közvélemény és a sajtó egyaránt azon a véleményen van, hogy az európai fejlődés iránya szempontjából továbbra is döntő jelentőségű a Szovjetunió és a szocialista országok eddig is sok eredménnyel járó erőfeszítéseinek folytatása az európaközi, valamint a kelet-nyugati kapcsolatok és az együttműködés fejlesztése érdekében. Ez az oka annak, hogy a szovjet lapokban az angol—szovjet konfrontáció boncolása helyett a legfontosabb „európai téma” változatlanul a ■ szovjet—nyugatnémet és a szovjet—francia közeledés, különös tekintettel Leonyid Brezsnyev közelgő franciaországi látogatására. Katonai lázadás Argentínában Pénteken este fellázadt két argentínai város — Azul és Olavarria — helyőrsége, elfoglalta a helyi rádióadót és Alejandro Lanusse elnök haladéktalan lemondását követelő rádiónyilatkozatokat tett közzé. A nyilatkozatok szerint Lanusse „elvesztette a nép bizalVilleda Morales, Honduras új ENSZ-nagykövete, aki két héttel ezelőtt adta át megbízó levelét U Thant ENSZ-főtit- kárnak, pénteken éjszaka szívrohamban elhunyt. Az ENSZ közgyűlésének ülésén a küldöttek egyperces néma gyász- szal adóztak emlékének. • A Zsenmin Zsipao szombati számában kommentár jelent meg a saigoni elnökválasztásokról. Mint a lap rámutat* az október 3-i úgynevezett elnök- választások teljességgel bebizonyították az amerikai imperializmus és az általa támogatott Thieu-kormány reakciós jellegét, elszigeteltségét. Washington vietnamizálási terve, amelynek alappillére a most újraválasztott elnök, sohasem sikerülhet — hangsúlyozza a Zsenmin Zsipao. A vietnami kérdést csak a vietnami nép akaratának és érdekeinek figyelembevételével, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány 7 pontos békejavaslata alapján lehet megoldani. Az olasz főváros nemzetközi újságíróklubjában pénteken sajtóértekezletet tartott Fania Jordan, Angela Davis nővére. Mint elmondotta, európai kőrútjának célja, hogy megismertesse a kontinens haladó erőivel az amerikai néger lakosság és a politikai foglyok hely. zetét, szorosabbra fűzze a kapcsolatokat a haladó amerikai mozgalmak és az európai demokratikus szervezetek között mát”, ezért a katonák megvonják tőle támogatásukat. A lázadás hírére az argentin elnök megerősített egységekkel vétette körül palotáját, és felszólította a lázadókat, hogy azonnal adják meg magukat. Később utasította az első hadtest páncélosait, hogy a Buenos Airestől mintegy ?00 kilométerre fekvő városokba vonuljanak be és verjék le a lázadást. Rádió, és tv-beszédé- ben az elnök azzal vádolta a lázadókat, hogy meg akarják akadályozni az 1973 márciusára tervezett választásokat és „népellenes diktatúrát akarnak bevezetni”. A jobboldalinak minősített lázadók vezére, Garcia ezredes szombaton hajnalban közölte, hogy a Lanusséhoz hű egységek páncélosai ■ közelednek helyőrsége felé. Garda kilátásba helyezte, hogy az irányítása alatt álló egységek szembeszegülnek, és felveszik a harcot a Buenos Aires-i páncélosokkal. A lázadók nyilatkozataikban „jobboldali keresztény csoportoknak” minősítették önmagukat, és jelezték: döntésükben fontos része volt anna-k, hogy Lanusse elnök készséget mutatott a tárgyalásra a spanyolországi száműzetésben élő Juan Perón volt elnökkel. t